Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Csütörtök, 1986. november 13. 3 Viklor Kulikov látogatása hazánkban Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sitett fegyveres erőinek fő­parancsnoka — Anatolij Gribkov hadseregtábornok­nak, az egyesített fegyveres erők torzs főnökének kísére­tében — egynapos munkalá­togatást tett hazánkban, amelynek során a Honvé­delmi Minisztériumban megbeszélést folytattak Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anato­lij Gribkov szerdán eluta­zott Budapestről. Részvény­társasággá alakul az Agrit Az 1987. január elsejétől részvénytársasággá alakuló Agrit Innovációs Bank terveiről, elképzeléseiről tar­tott sajtótájékoztatót szer­dán Szigethy Miklós igaz­gató. Az eddig betéti tár­sulásként működő pénzinté­zet alaptőkéjének megkét­szerezésére 1,2 milliárd fo­rint értékben, egyenként 500 ezer forintos névértékű rész­vényeket bocsát ki. Sajtótájékoztató Téli felkészülés az utakon A télre való készülődésről szerdán a bicskei autópálya­mérnökségen sajtótájékozta­tót tartottak a Közlekedési Minisztérium szakemberei. Hegyi Kálmán főosztály­vezető elmondta, hogy telenként általában 200­300 millió forintot költe­nek az utakra. Mintegy 80-100 ezer tonná­nyi sót, ugyanennyi sala­kot, homokot szórnak ki a jeges, csúszós útszakaszokra, ezekhez a munkálatokhoz és a hóeltakarításnoz több mint kétezer saját, illetve bérelt munkagépet, gépjárművet vesznek igénybe. A tájékoztatón a leglöbb szó természetesen az utak sózásáról esett; évről évre visszatérő téma, viták for­rása, hogy sózzák-e vagy se az uta­kat. A szakemberek elmondták: igaz, hogy kedvezőtlen ha­tásai is vannak az utak só­zásának, de egyelőre nincs olyan, üzemszerűen előál­lítható anyag, amely a sót helyettesíthetné. Mindeneset­re törekednek arra, hogy a feltétlenül szükséges só­mennyiségnél ne kerülhes­sen tóbb só az utakra. En­nek érdekében igyekeznek beszerezni korszerű, a gaz­daságossági, a környezetvé­delmi és a biztonsági kö­Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. .A képviselők — meghívott szakemberekkel együtt — három témakörrel foglalkoz­tak: megvitatták az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal, va­lamint a Magyar Kereske­delmi Kamara jelentését a termelőeszköz-kereskede­lem munkájáról és az úgy­nevezett TEK-vállalatok helyzetéről; a Belkereske­delmi Minisztérium előter­jesztése alapján tájékozód­tak a bolti munka alakulá­sáról és korszerűsítésének tervezett formáiról; végül azt elemezték, hogy milyen részarányban szerepelnek a boltok árukínálatában az importált fogyasztási cik­kek. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke az első té­máról beszélt. A további két téma előadója Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszter­helyettes volt. A bolti mun­kával kapcsolatban elmond­ta. hogy a napicikk-kereske­delem mindenkori helyzete — gazdasági és társadalmi jelentősége mellett — a la­kosság közhangulatát is nagyban befolyásolja. Ezért különösen ügyelni kell a megfelelő áruterítésre, a nyitva tartási idő megálla­pítására. A bizottsági tanácskozáson felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is. vetelményeknek egyaránt eleget tevő berendezéseket, s a személyzetet is felkészí­tették a gondosabb munká­ra. A környezet fokozottabb védelme érdekében csökkentik a sóval szóit útszakaszok hosszát: míg 1980-ban-még 10 800 ki­lométernyi utat sóztak Ma­gyarországon, addig az idén már csak 8,5 ezer kilomé­ternyi utat jelöltek ki sózás­ra. Kizárólag ott használnak különféle kloridokat a sí­kosság elleni védekezésben, ahol naponta 3500 járműnél több közlekedik. Az idei télen újfajta tech­nológiát vezetnek be, az úgy­nevezett nedvesített sózást, amelynek lényege, hogy a sót kiszórás közben kalcium­klorid oldattal permetezik, ennek következtében a jár­művek nem tudják lesodor­ni az útburkolatról a ki­szórt anyagot, tehát nem kell újra sózni. Ismeretes, hogy különö­sen a hidakat rongálják o különféle kloridok, ezért az idén próbaképpen néhány hídon — így például a XIX. kerületi Nagy Sándor úti fe­lüljárón és Győrben három hídon — nem sóznak, csak kotorják a havat, illetve ha­gyományos szóróanyagokat, salakot, homokot hasihálnak a csúszás ellen. Ezeken a helyeken természetesen már jó előre jelzik a közlekedők­nek, hogy megváltozott út­viszonyokra számíthatnak, s így változtatniuk kell veze­tési módszerükön. Statisztikai jelentés Kilenc hónap mérlege Az év első kilenc hónapjának gazdasági adatait fog­lalja össze a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Me­gyei Igazgatóságának most elkészült jelentése. A népgaz­daság jövője szempontjából különösen fontos hónapok tényadatai összegeződnek ebben a dokumentumban. Ez év első napján indult a VII. ötéves tervidőszak. Sporthason­lattal élve: a rajtpisztoly dörrenése után, a későbbi tel­jesítmény szempontjából, nem lehet közömbös, hogyan si­kerül a lábra kapás, Tavaly politikai döntés született ar­ról, hogy a magyar gazdaságot a mindenáron való egyen­súlyőrzés állapotából rövid időn belül elfogadható növe­kedési pályára kell állítani. A most nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, miközben megszaporodtak az egyen­súly ellen ható tényezők, az elvártnál lényegesen kisebb méretű növekedést tudott adni gazdaságunk. Az ipar az elmúlt év ha­sonló időszakához képest a megyében 1,8 százalékkal növelte termelését. Orszá­gosan 0,9 százalékos a nö­vekedés. Hogy a megye nem körözte le az országot az a következő adatokból derül ki. Míg országosan hattized százalékkal csökkent, addig Csongrádban háromtized százalékkal nőtt a foglalkoz­tatottak száma, és így az egy dolgozóra jutó termelés mindkét vizsgált területen másfél százalékkal nőtt. Ezek az adatok elmaradnak a tervben megfogalmazott elképzeléséktől. Az egyes ágazatokat vizs­gálva a legnagyobb dinami­kát a megye élelmiszeripara tudhatja magáénak, 8,1 szá­zalékot. A könnyűipar telje­sítménye fél, a nehéziparé 0.4 százalékkal emelkedett. Nagymértékben differenciá­lódtak a közvetlen környe­zetünkben dolgozó állami vállalatok, gyáregységek a termelés alakulása szerint. A nehéziparban 15, a könnyű­Textilipari műszaki konferencia Textilipari műszaki konfe­rencia kezdődött szerdán á Duna Intercontinental Szál­lóban. A tanácskozáson az ágazat hazai szakemberei a számitógépek alkalmazásá­nak a textil- és a textilru­házati iparban elért ered­ményeit és a következő évek feladatait veszik sorra. A kétnapos konferenciát Gele­ji Frigyes, az OMFB el­nökhelyettese. a Textilipari Műszaki Tudományos Egye­sület elnöke nyitotta meg, majd Jederán Miklós, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára tartott előadást az ága­zat számítógépesítésének ed­digi eredményeiről. A ta­nácskozáson a szakemberek a számítástechnika haszno­sításának eddigi eredmé­nyeiről is beszámoltak. Harminc esztendő Vannak emberek, akik hozzánőnek a min­dennapjainkhoz. Hiány­érzetünk van, ha nem látjuk őket. Kik ezek az emberek? Közvetlen munkatársaink, bará­taink, vagy netán a pos­tás?'. A postás valóban ilyen ember. Remény­nyel táplál bennünket, oltja betűszomjunkat, hozza a lapokkal a hí­reket. Hó régén a nyug­dijasok ..messiása", ko­rán reggel a hirre vá­gyók szomját oltja. Minden ismerőshöz van kedves szava. Biztatja a várakozót, reményt ad neki, hogy holnap is biztos jön ... De ki vigasztalja a postás családját, ha a legtragikusabb hírt kapja. A barátok, isme­rősök, munkatársak, jó szomszédok. Most el­ment egy közülük: Szűcs Jenö. Elt 58 évet. Harminc étig szolgált bennünket. A Mahart Hajójavító Üzemigazgatóság tápéi üzemében tegnap, szerdán délután bocsátották vizre azt az 1800 tonnás, CSPD-bárkát, amelyet csehszlovák meg­rendelésre készítettek a tápéiak. Az öt évre szóló szerződés értelmében összesen 30 darabot — évente hatot — szállítanak a szomszédos országba. A most elkészült bárka hamarosan a Dunát járja majd. Az új hajók építése mellett jeientős munkát adnak a felújítások is. A 300 munkást foglalkoztató üzemben az idén már vizre bocsátottak 2 darab 400 ton­Nasjy L4szlő felvétele nás, újjávarázsolt önjáró uszályt, s ebből a típusból ebben az évben még a har­madik is elkészül, a tiszai folyami szállí­tások segítésére. A Dunát járják azok a Mohr-ponton­garnitúrák is. amelyek szintén itt készül­tek, és a kavicskotrásban nyújtanak segít­séget. A dunaharaszti üzemmel közösen építették azt a három TTS-hajót, amelyek 1700 tonnát képesek szállítani. Mindent egvbevetve, várhatóan több mint tiz százalékkal teljesitik túl idei ter­vüket a tápéiak. iparban 8, az élelmiszeripar­ban 3 gazdálkodó egység ter­melése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Ugyanakkor 6 nehézipari, 1 könnyűipari és 3 élelmiszer­ipari vállalat 10 százalékot meghaladó termelésnöveke­dést ért el. Ugye nem újdon­ság arról szólni, hogy a ter­melés alakulásában nagy szerepe volt az anyag», al­katrész-ellátási és az érté­kesítési, kiszállítási nehézsé­geknek? A megye ipara 1,6 száza­lékkal kisebb értékű árut küldött exportra, mint egy évvel korábban. A rubelel­számolású "kivitel 9,2 száza­lékkal nőtt, de a nem rubel­elszámolású több mint a ti­zedével csökkent. Jelentős a visszaesés á propán-bután gázkeverék, az izopentán, a mezőgazdasági gép és be­rendezés, a villamosszerelési dugó, dugalj, a mechanikus mérleg, a félporcelán lakás­felszerelés, a szerelt tömlő, a kender és kendertípusú fonal, a férfiöltöny, a krém­fehér sajt termékeknél. Nagymértékben sikerült nö­velni a tűzállóanyag-ipari termékek, a gumi szállitóhe­veder, a kender és kendertí­pusú szövet, a konfekcionált zsák, a szőrmésbőr-, a pano­fix- és az irhabunda, a fér­fizakó, az étkezési sertés­zsír, a főzelékkonzerv, a sa­vanyúság és a húskonzerv külföldi eladását. A megye építőipara 4 és fél százalékkal növelte ter­melését. A minisztériumi vállalatok — elsősorban a Délép — teljesítménye csök­kent, míg a szövetkezeti és a tanácsi vállalatoknál közel 20 százalékos (igencsak fi­gyelemreméltó!) a növeke­dés. Valamennyi építőipari szervezet nyereséggel zárta az első 9 hónapot. Egyedüli kivétel a Délép, ahol 179 (!) milliós a veszteség. A mezőgazdaságban az utóbbi négy évben az időjá­rásé a meghatározó szerep. Mégis az idén a növényter­mesztés eredménye számot­tevően meghaladja a tava­lyit. Ügy tűnik, most már az aszálynál is nagyobb gon­dot okoznak egyes gazdálko­dási nehézségek, olyanok, mint: eszközhiány, értékesí­tési problémák, súlyosbodó közgazdasági feltételek. Nagy a visszaesés a ser­téstartásban. A tavalyinál 17. a két évvel korábbinál 26 százalékkal kevesebb sertést vágtak az idén az első há­rom negyedévben. Egy szá­zaléknál jobban csökkent a vágómarhák értékesítése. Tizenöt százalékkal több baromfit vágtak, de húsu­kat kénytelenek súlyos költ­ségekért bérraktárakban tá­rolni. A tejfelvásárlás-nagy­ság nem változott. A megye pénzintézeteinek adatai szerint szeptember végéig a megyében több mint 2 milliárd forintot köl­töttek beruházásokra. Ez 12 százalékkal több az egy év­vel korábbinál, de 40 száza­lékkal kevesebb, mint az éves előirányzat. A beruhá­zások összetételében jelen­tős az eltolódás a gépbeszer­zések javára. A tavalyinak több mint a kétszeresét köl­tötték a megye gazdálkodó egységei nem rubelelszámo­lású gépek importjára. A ru­belelszámolású gépbehozatal növekedése ennek fele. * A munkaerő-mobilitást segítő átképzési támogatás kismértékű igénybevétele is a jelentősebb, nagyobb lét­számot érintő, termékszer­kezet-váltás hiányát mutat­ja. Megyénkben a vizsgált időszakban összesen hat munkáltató kapott ilyen tá­mogatást, és ez 455 főt érin­tett. A képzések — a szalá­migyár kivételével — rövid időtartamú betanítások vol­tak. Ami jó az egyes dolgozó­nak, nem biztos, hogy ked­vező az egész népgazdaság­nak. S egy ilyen folyamat­nak az egyes dolgozó szá­mára is előbb-utóbb hátrá­nyos következményei lehet­nek. A lakosság pénzbevétele a kilenc hónapos időszakban a tervezettnél lényegesen na­gyobb mértékben, 9 száza­lékkal nőtt. Az átlagkerese­tek növekedése a termelés bővülését többszörösen meg­haladta. Az élelmiszeripar­ban 15,7 százalékos volt a növekedés. * A kiskereskedelmi eladá­sok 4,6 százalékkal emel­kedtek. A leggyorsabb ütem­ben a vegyes iparcikkek ér­tékesítése nőtt, mig a ruhá­zati cikkek forgalma most sem érte el a tavalyit. A megyében az első há­rom negyedévben ezer 346 lakást adtak át. Ez 551-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A Szegeden épí­tett lakások aránya tovább csökkent a községek javára. B. I. Védjegy-konferencia Szerdán a Magyar Keres­kedelmi Kamarában nem­zetközi védjegy-konferencia kezdődött. A kétnapos ta­nácskozáson a hazai szak­emberek mellett holland, kí­nai, NDK-beli, NSZK-beli, svájci és szovjet védjegy­szakértők is részt vesznek. A konferenciát Iványi István, a/, Országos Talál­mányi Hivatal elnökhelyet­tese nyitotta meg. Elmondot­ta, hogy Magyarország akti­van részt vesz a nemzetközi védjegyoltalmi tevékeny­ségben. Szorgalmazza egy olyan átfogó nemzetközi védjegyoltalmi rendszer lét­rehozását, amely jól szolgál­ná av magyar termékek kül­földi értékesítési lehetősé­geinek javítását is. A hazai tapasztalatokról elmondotta, hogy az utóbbi években nőtt a magyar vál­lalatok érdeklődése a véd­jegyek iránj. Jelenleg mint­egy 4500 magyar védjegy van érvényben. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara védjegybizottsága szakmai tájékoztatással, ta­nácsadással segíti a hazai üzletembereket, hogy hasz­nosítsák a védjégyek alkal­mazásában rejlő üzleti lehe­tőségeket. Munkájuk hatá­sára egyes ágazatokban a védjegybejelentések száma növekedett, így számos új védjegyet jelentettek be pél­dául a tejipari, gabonaipari, szeszipari vállalatok. A tanácskozáson több külföldi szakember is fel­szólalt, így holland szakér­tők beszámoltak az ismert Unilever cég védjegypoliti­kájáról. Előadás hangzott el a Kínában bevezetett véd­jegytörvényről, és alkalma­zásának tapasztalatairól, va­lamint a yédjegyek növekvő szerepéről' a Szovjetunióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom