Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

4 Csütörtök, 1986. november 13. Ml? HOL? MIKOR? Építészetünk új iránya Pamer Nóra mesteri munkáját, a Magyar épitészet a két világháború között című könyvét tallózgatom, és elmeditálok az általános emberi haladás utóbbi századain. A tizenkilencedik század a regény és a líra nagy korszaka, amely még a zeneművek és a festészet hatalmas alkotásaival is büszkélkedhet. Igaz, hogy a historizmuson belül is voltak jelentős építészek, de általában és jobbára e korszak építészete a hagyományos eszmékhez igazodott. Az iparosodás és a vele járt városiasodás azonban nagy feladatokat rótt az építészetre, és ezt jobbára századunknak kellett megoldania. Döntővé váltak a szociológiai, a technikai és formai szempontból fontos problémák megoldása, amelyeket az eklekticizmus előiskolázasön volt képes építészetünk megoldani, a várt és osztott feladatainak ellátásával. Persze máról holnapra ez sem ment, hiszen meg kellett változnia a termelés módszereinek és az új technikának is meg kellett helyét találnia az építészetben. A műszaki-tudományos haladás nagy vívmányai alkalmazási lehetőségeit a kor legjobb építészei azonban hamar megértették, és Suliivan, Berlage, Wagner és más haladó építészekkel az élen hamar utat találtak a modern építészet kialakulásához. • Az új szerkezeti anyagok hamar megtalálták az új formanyelvet, az új térfogalmazást és az új szerkezeti eljárásokat. A nagyvárosok sivár lakótömbjei helyett mindinkább előtérbe került a szociális igényeket is szolgáló kertváros-mozgalom. Így kezdett humanizálódni az építészet, a kor minden lehetősegét kihasználva. Megjelent a vas és a vasbeton, az alumínium és az üveg, a fával és a kővel szemben. Ez utóbbi mesterséges anyagok felett mindinkább kezd győzedelmeskedni a műszaki-tudományos haladás több terméke. Az új viszonyok, követelmények és körülmények, az új kifejezési formák keresése, valamint az alkotó építészi eszme legtöbbször jó egyezségre jutott. A művészi alkotás és a mérnöki gondolkodás többnyire rendes kerékvágásba jutott. Az igázás értékes, modern épitészet már régen bebizonyította, hogy a műalkotás és a műszaki gondolkodás csak együttesen adhat újat korunk emberének, aki mai építészetünk boltozata alatt él. Az idei műszaki és közgazdasági könyvnapokra megjelent mú, Pamer Nóra könyve már címlapján is figyelemre méltó. Lakóházat ábrázol (Budapest, Mártírok útja 15.), amelyet Hofstátter Béla és Domány Ferenc tervezett, és 1937-ben építették fel. De a mú mindahány fotója és rajza (kb. 300) jól mutatja a magyar építészet egyik döntő korszakát, a két világháború közöttit, amely minden addigi hagyománynyal szakítva, teljesen új irányt vett fejlődésében. Ez az a kor, amikor építészetünk évszázados alapfogalmai megváltoznak, mert erre kényszeríti a technika és az esztétika. Változatos és esemenyekben gazdag ez a múlt, amit a szerző a jó krónikás módján tár fel, az oknyomozó történetírás szabta követelményeket is kielégítve. Felsorakoztatja a régi és az új egymás melletti vonulását, a kettő harcát az új épitészet felé vezető úton, ami mindig nem csak építészeti kérdést jelentett, hanem jóval többet ennél. És mégis, sok és fáradságos küzdelem után, a harmincas évek elejére csak győzött Magyarországon is az új építészet. Ez a szép kiállítású, gondos munka nemcsak az új építészettel foglalkozik, hanem az új mellett tárgyalja az elhaló múltbéli stílusokat is, konzervatív építészetünk utolsó szakaszát is elemzi a szerző. Megtaláljuk a könyvben a külföldről jött hatásokat is, amelyek mint új szemlélet jelentősen hatottak építészeink munkásságára. A könyv, amely 14 fejezetre tagozódik, foglalkozik az új eklekticizmussal, a műves irányzattal, a magyar kezdeményezésekkel, a bérházak fejlődésével, a harmincas évekbeli egyházi építészetünkkel, jelentősebb középületeinkkel, a nemzetimagyaros és népies törekvésekkel, valamint a városrendezés főbb követelményeivel. Tárgyalja továbbá e korszak műemlékvédelmét, amely főként Esztergomra, Visegrádra és Budára terjedt ki. Szegedi vonatkozások a műben: a Fogadalmi templom, a Dóm téri épületegyüttes, a Református templom (Borsos József, 1941.) Honvéd tér, Schwarz-ház, Berzsenyi u. 2/B (Molnár Farkas, 1932.). Hibásan, a Bercsényi utcába teszi az épületet. De itt találjuk az 1934re helyreállított DömötÓr-torony képét is. A könyvet végül német és angol nyelvű összefoglaló s irodalomjegyzék zárja. Magyarország két világháború közötti építészetére az is jellemző, hogy valósággal „exportáltuk" építészeinket, akik vagy nem láttak itthon lehetőségeket a vesztes háború után, vagy származásuknál fogva kényszerültek menekülésre. Ezek sorában meg kell említenünk — ha a könyv nem is tér ki rájuk — Moholy-Nagy Lászlót, Breuer Marcelt, Huszár Vilmost, P. Vagot (Vágó Péter), A. Sive-t (Szivessy András), Goldfinger Ernő, Forbát Alfréd, Várhelyi György stb. Mind Magyarországról származtak, igaz, külföldön végzett munkásságuk jelentősebb, mint az itthoni. Pamer Nóra könyve elgondolkoztató olvasmány lehet a szűkebb szakmai, de a tágabb érdeklődő közönség számára is. E mú alkalmas arra. hogy a modern magyar építészethez közelebb vigyen bennünket, eloszlasson mindenféle előítéletet, és megszilárdítson bennünket abban az igazságban, hogy a két világháború közötti építészetünk jelentős alkotásokat hozott létre. A nálunk rövid életű szecessziót felváltó korszak sokak szemében csak támadást váltott ki, nálam a csodálat középpontjában áll. Ebben erősít a szorgalmas és tehetséges szerző, Pamer Nóra is. Bátyai Jenő A Társadalmi Szemle novemberi száma Katona István azt vizsgálja, miként érvényesülhet a demokrácia az egypártrendszer körülményei között. Megállapítja: közismert pártunknak az az álláspontja, hogy az egy- vagy többpártrendszert a szocializmus építésében nem elvi, hanem gyakorlati kérdésnek tekinti. Nálunk történelmileg olyan helyzet jött létre, hogy az ellenforradalmat követő harminc évben egypártrendszerben épül az új társadalom. A magyar bankrendszer és az általa megvalósított hitelezési rendszer hosszú fejlődési folyamat eredményeként 1987. január elsején lényegi változáson megy keresztül. Ekkor válnak le szervezetileg az ország jegybankjáról a korábban annak kebelében működő úgynevezett üzleti bankok. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elemzi a pártnak a reformhoz való viszonyát. Rámutat: napjaink az eredmények, a kétségbevonhatatlan fejlődés ellenére gondokkal, megoldásra váró feladatokkal terheltek. Madárles? Irány: Mártély, Pusztaszer! Elég régóta akarok már írni a Szeged kórnyéki természetvédelmi területekről ahhoz, hogy ha alkalom adódik erre, ki ne hagyjam, még véletlenül sem — gondoltam annak idején. Csakhogy úgy jött össze, hogy az alkalom éppen nyár végén kínálta magát, s kiderült: a megírására az az időszak a lehető legalkalmatlanabb. A nyár vége ugyanis már ősz eleje is egyúttal, kinyaralták magukat az emberek, kisebb gondjuk is nagyobb a kirándulgatásoknál, főként, ha azok csak városkörnyékiek. Irány a pénz, s forrása', — gondolják, s ekkeppen is cselekednek, kampánybarnaságukat nagy hirtelen fehérséggel cserélik föl (Ebből némi divat is lett legújabban, hiszen: „az igazi értelmiségit arról lehet felismerni, hogy nyáron is fehér...") Savanyú tehát a szőlő, de hát ez így volt, van, lesz, amióta s míg szőlő élt, él és él ni fog e világon. Mindettől függetlenül még augusztusban fölkerestem a Mártélyi Tájvédelmi Körzet felelősét, Somodi Istvánt. Nagymértékben osztotta az időszerűségre, illetve annak hiányára vonatkozó gyanúmat; a nyári vendégek — mondta — már elhúztak, mint a vadlibák; azok pedig, akiket az őszi madárvonulás érdekel, még nem érkeztek meg. mert a madarak nem indultak el. Mindezt a mártélyi táj is alátámasztotta: nyár végi csend úszott a holtág fölött nagy mennyiségben, a nyári dömpingre csak a szanaszerjte heverő szemetek, meg a laposra tiport fú tudott emlékeztetni. A bérelhető csónakgarmada árván ringatózott a vízen, a környéken egyetlen horgász lézengett, s nem fogott semmit, mert „horgász az, aki nem fog semmit", jutott eszembe a mondás. — A madarak majd október táján érkeznek meg — mondta n holtág pártján Somodi István —, s velük együtt az érdeklődök. — Azután pedig elbeszélte mindazt, amire a lehetséges őszi kirándulók kíváncsiak lehetnek. — Érdekes embereket lehet itt megfigyelni néha... Kijönnek ide madarat nézni déli tizenkettőkor, Kárász utcai szerelésben, s persze távcső nélkül. Ez eddig rendben, csakhogy ők várják — sőt: elvárják! — hogy madarat is lássanak. Hát látnak is... Két sirályt és három varjút. Általában nincsenek mindezzel megelégedve, pedig viselkedésmódjuk, öltözetük stb. éppen ezzel adekvát. Azt mondják, ilyet otthon is láthatnak az ablakból ... Én ezt nem vonom kétség) be. Viszont úgy vélem, halvány lila alkalmazott segédfogalmuk sincs, hogy mennyi mindent lathattak volna, ha kora reggel jönnek, s némiképp terepszínűbben! — Ügy látszik, az emberek nemigen tudnak viselkedni a természetben ... — Nemcsak úgy látszik; valóban nem tudnak. Ha valaki túl hangosan viseli magát a flaszteron, rögtön megkapja: ne ordítson, ember, nem az erdőben van! Pedig éppen az erdőben, s amit jelképez: a természetben van szükség „jól szituált" viselkedésre. Enélkül az ember nem látja a fától az erdőt; a különféle, érdekesebbnél érdekesebb állatok úgy elszelelnek közeledtére, mint a pinty. — Mi a „leghelyesebb" viselkedés a természetben? — Le kell ülni és várni. Persze szép csendben, s csak mérsékelten mocorogva. Az ember előtt elvonul minden, ami a területen megtalálható. — Tényleg ... Egyszer kinn ültünk a Sancer partján egy ismerősömmel. öt perc alatt láttunk tíz madarat, egyik védettebb volt, mint a másik: három teknőst, meg egy siklót. Plusz még az ismerősöm is ott volt. Állatkertben éreztem magam. — Hát. ez így szokott lenni De most. lassúk a témát. A két Szeged kórnyéki tájvédelmi körzet Mártély es Fehér-tó—Pusztaszer eléggé eltér egymástól jellegében; de egyébként is különféle, egymástól nagyon eltérő területeket foglalnak magukba. Vegyük elsőnek Pusztaszert: e tájvédelmi körzeten belül van halastó, van szikes tó, nádas puszta, homoki erdő, őshonos fehérnyárfás, tölgyesek, fenyvesek, plusz még egy jó nagy Idarab a Tiszából — mi kell még? Mozaikszerű a terület, tehát sokféle Inövényés állatfaj talál rajta otthont. Bizonyára épp ezért védik: minden alföldi jellegzetesség megtalálható benne, sűrítve. — Növény- és állatvilága egyedülálló, aztán itt van a nemzeti emlékpark, s a kisparaszti tanyai gazdálkodás emlékeit is őrzi a terület. A Fehér-tónál megfigyelt madárfajok száma nem kevesebb, mint kétszáznegyvennyolc, ezt bármely látogató tanúsíthatja. — Es Mártély? — Fő vonzereje a holtágak madárvilága. Saséren például rétisas is költ — már ez az egyetlen ok is elegendő lenne arra, hogy védjük a területet. De sokkal több ok van, nem egyetlen. — Ott száll egy ... kócsag. — Igen — mondja Somodi István —, az nemeskócsag, vagyis a «álunk előforduló két kócsagféléből a ritkább. Ezért a látvártyért például egy nyugatnémet számolatlanul utazná, a kilométereket. Utaznak is; a kempingben Európa minv den részéről fogadunk látogatókat. — Hol vannak a legjobb madármegfigyelő helyek? — A Fehér-tónál építettek egy megfigyelőtornyot, egyszerre egy autóbusznyi embert képes befogadni. Nincs az a minél ritkább madár, ami innen ne lenne látható, persze leginkább a hajnali órákban. Ha valaki mégis délben jön: a nemzeti emlékpark területén készül egy erdészházhasonmás, abban meg egy kiállítás; a látogató minden madarat megnézhet ott, amit élőben látott volna, ha a lustaság meg nem akadályozza. Hát akkor: kellemes óracsörgést és hajnali kelést kívánok, kinekkinek, minél korábban, kedve szerint ... Farkas Csaba 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: SZILVIA A Nap kel 6 óra 45 perckor, és nyugszik 16 óra 12 perckor. A Hold kel 14 óra 52 perckor, és nyugszik 3 óra 17 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 91 cm (álló) SZÁZÖTVEN ÉVE született Jaroslaw Dabrowski (1836—1871) lengyel tábornok, a Párizsi Kommün fegyveres erőinek főparancsnoka. A cári hatóságok fogságából sikerült Franciaországba menekülnie, 1871. május 23-án — míg társainak sikerült áttörnie a közeledő ellenséges záróláncon — ő a nemzetörökkel maradva a végsőkig kitartott, és halálos haslövést kapott a barikádon. NAGYSZlNHAZ Délelőtt fél 11 órakor: Hegedűs a háztetőn (Nyugdijasbérlet). KISSZf NH AZ Fél 6 órakor: Három cilinder (Mora Ferenc 2. bérlet). STÜDIÖ Este 8 órakor: Az örült és az apáca (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A sárkány utja (színes hongkongi kalandfilm. Kiemelt helyár!). Fáklya: negyed 3 órakor: Jégkiralynő (színes, ni. b. szovjet mesefilm) negyed 6 és fél 8 órakor: A sárkány útja (szines hongkongi kalandfilm. Kiemelt helyár!). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 órakor: Bocsáss meg. madárijesztő! (szines, m. b. szovjet ifjúsági film) este 8 órakor: Vad banda! (szines amerikai westernfilm. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Kiskőrössy halászcsárda: (videomozi): este 10 órakor: Sasszárny (szines, angol westernfilm). Éva presszó: (Oskola utca): Bruee Lee: A legenda (hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22655. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS T.EI.KISEGÉLYSZOLGAI. AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. BUDAPEST 1. 9.25: Tv-torna 9.30: Arthur Rubinstein Brahms-mű veket zongorázik — NSZK film — (ism.) 9.40: Képzőművészeti technikák — osztrák kisfilm — (ism.) 9.55: Hunyadi Sándor: Téli sport — tv-film - (ism.) 11.15: Képújság 16.20: Hírek 16.25: Rövidfilmarchívum 17.00: Amor rabjai — angol tv-fi!msorozat — 2. — (ism.) 17.25: Belúreklám 17.30: Tizen Túliak Társasága 18.10: Képújság 18.15: Tv-börze 18.20: Papírforma — riportfilm 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors — brazil tv-filmsorozat — 12. 21.10: Betúreklám 21.15: A velünk élő történelem — Növekszik a tömegek bizalma 22.15: Híradó 3. 22.25: Himnusz BUDAPEST 2, 17.20: Képújság 17.25: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 5. — (ism.) 18.25: Zseb-tv — (ism.) 18.50: Pedagógusbk fóruma — F.ger '86 19.25: A mi istenünk a nő — svéd rövidfilm — (ism.) 20.05: Count Basiekoneort — amerikai zenés film — (ism.) 21.05: Híradó 2. 21.25: Reklám 21.30: Súlyemelö-vb (90 kg) 22.05: Képújság BELGRÁD 1. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.55: Indiai népmesék 15.10: Szerves és szervetlen eredeti szennyező anyagok 15.30: Természetvédelem 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaik adás 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A győzelem napja — sorozat gyerekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és betúk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-naplő 20.00: Politikai magazin 21.00: Kiválasztott pillanat 21.10: Szórakoztató adás 22.15: Tv-naplő BELGRÁD 2. 18.30: Tv-napló 19.00: Lépések — ifjúsági adás 19.30: Tv-napló 20.00: A Jugoszláv RádióTelevizió Napjai ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Dok.-műsor 18.4.4: Szórakoztató műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Gyermekműsor 20.35: A botladozó bárányok 21.20: Külpolitika 21.45: Híradó szerbhorvátul 22.05: Ártatlanság 22.50: Alom a fehérségről 23.05: Irodalmi műsor EÜEEiI 8.20 8.30 9.20: 9.45 10.05: 10.35 10.50 11.35 12.30 12.45 13.00 13.40 14.10 14.26 15.00 15.30 16.05 17.00 19.15 19.58 20.45 21.40 22.20 22.30 22.52 23.02 0.10: 0.15 4.20 8.05: 8.20: 9.05: 12.00: 12.10 12.26 12.31 : 13.05: 14.00: 15.05 15.40: 16.00 17.08 17.30 18.30: 19.05: 19.15: 20.00: 20.03 21.05: 22,00 22.33: 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: KOSSUTH Jegyzet Történelmi operákból Népdalok Nefelejcs — (ism.) Diákfélóra — (ism.) Bábok és bohócok Évszázadok mesterművei Kun Béla — Szemelvények Kun Béláné visszaemlékezéseiből — 9. Ki nyer ma? Intermikrofon Basilides Maria énekel Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — Kaffka Margit: Szinck és évek — 1. — (ism.) Nóták Száz dollár — Barabás Tamás novellája Hétszinvlrág Révkalauz Rádiószínház — Szálljon a dal — Moldova György hangjátéka Geszty Szilvia és Peter Schreier operettkettősöket énekel Köd — Gozsdu Elek regénye — 1. Népdal est Leonard Bernstein vezényli a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát és a New York-i Filharmonikus Zenekart Évmilliók emberközelben Tíz perc külpolitika Nóták Az alkohol Pablo Casals gordonkázik. Rudolf Serkin zongorázik Himnusz Éjfél után... PETŐFI Szegfű Károly gordonkázik A Szabó család ... — (ism.) Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Régi magyar indulók Néhány szó zene közben A Népművészet Mesterei. Nosztalglahullám LelátO — Sportmagazin Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Sanzonpodium Acker Bilk dzsesszegyuttese játszik Segíthetünk? — az Ifjúsági Rádió műsora Slágerlista Tudositás a súlyemelővb-röl Operettkedvelőknek Réklamparádé A Poptarisznya dalaiból A Rádió Kabarészínházának októberi bemutatója Magyarországról — (Ism.) Slágerfilmek — fllmslágerek Barangolás régi hanglemezek kozütt Rockpanorama Éjfél után . .