Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

4 Csütörtök, 1986. november 13. Foglalkozása: nyugdíjas?! Napjainkban, sajnos nem ritkaság, hogy tapintatlanul, türelmetlenül bánnak az idősekkel a hivatalokban, orvosi rendelőkben, de má­sutt is, amire ők a dolog természeténél fogva gyak­rabban rászorulnak. Bántó az a szemlélet, hogy a nyug­díjas várjon: ráér, „nincs semmi dolga", „amúgy sem csinál semmit". Talán formaságnak tűnik, de a nyugdíjasokkal szem­beni ilyen bánásmódban, véleményem szerint, szere­pel játszik a „nyugdíjas" megjelölés is. Mit jelent egyáltalán az, hogy „nyugdíjas"? Azt a dolgozót, aki nyugdíjat kap, nyugdíjasnak nevezik. Igen­ám, de akkor mindazokat, akik állásban vannak és bérért vagy fizetésért dol­goznak, „fizetéses"-nek kel­lene mondanunk. Abszur­dumnak látszik ez? Kétség­telenül. De ugyanilyen ab­szurdum az is, hogy vala­kinek a megjelölésére ki­zárólag az szolgáljon, hogy ezt az összeget, amiből él, a nép államától fizetés vagy nyugdíj formájában kapja-e! Vajon az, aki nyugalom­ba vonult, az most már megszűnt barmi lenni? A tanár többé nem tanár, a villanyszerelő nem villany­szerelő, mindketten — akár­csak a nyugalomba vonult orvos, lakatos, mérnök vagy miniszter — most már mind egyformán nyugdíjasok? Különös. Hát talán elfelejti az ember azt, amit tudott, azon a napon,' amelyen nyugdíjba vonul? A lakatos — aki nem jár be a gyár­ba — már nem tud meg­javítani egy gépet? A tanár — aki nem tanít az iskolá­ban, mint korábban — nem tud megmagyarázni valamit egy gyereknek vagy akár felnőttnek? Az orvos — ha már nem megy naponta a rendelőbe vagy a kórházba — nem tud 'segíteni, ha tör­ténetesen az utcán eszmé­letlenül fekvő emberre buk­kan? Ezek a kérdések olyanok, amelyeket a retorikában szónoki kérdésnek neveznek, vagyis amelyekben eleve benne van a válasz. Ez pe­dig: nem! A „nyugdíjas", ha nem is maradt az aki volt. de megmaradt annak ami volt. Kézenfekvő az ellenvetés, hogy vajon a nem dolgo­zók közt is fenn akarjuk-e hát tartani a különbségeket, amelyek megvoltak köztük életük munkás szakaszában? Aki így érvel, az csak arról lesz tanúbizonyságot, hogy nem érti az egyenlőség fo­galmát. Ez ugyanis a szo­cializmusban sem jelent egy­formaságot. Mindnyájan egyenlőek és egyenjogúak vagyunk — ám nem egyfor­ma az, amit a társadalom­nak nyújtunk, és ez az em­ber igazi mércéje a társa­dalomban. Különösen az igazságos társadalomban. A beosztást, képzettséget ki­fejező szavak, tehát az is, hogy valaki szakmunkás-e vagy mérnök, tisztviselő vagy igazgató, esetleg orvos — és sorolhatnám vég nél­kül a példákat —. nos, ezek nem egyenlőtlenséget fejez­nek ki, ami ellen valóban okkal ágaskodik az ember igazságérzete, .hanem azt, hogy az illetőre milyen munkát bíztak „aKtiv" ko­rában. illetve milyen képe­sítést. tudást volt képes megszerezni magának. Azt pedig, hogy ez különböző embereknél más és más, nemhogy nem ítélhetjük el: ez nagyon is szükséges mű­ködtetője a társadalomnak. .Idézőjelben említettem fen­tebb azt. hogy valaki életé­nek „aktív" szakaszában mit csinált. Nos. ez az idéző­jel kétkedést és gúnyt volt hivatva éreztetni. Hirzen hány olyan, immár nyug­díjban levő embert ismerünk, aki dolgozik, és tevékenysé­ge mind aktivitását, mind színvonalát tekintve megszé­gyenithetne su\ nem nyug­díjast! Nem kerülgetem a kását, és kimondom, mi az. amit a bevezetőben formaságnak nevezett „nyugdíjas" kife­jezéssel kapcsolatban java­solnék. mégpedig azzal a céllal és abban a remény­ben, hogy ez a változás hoz­zájárulhat egy egészsége­sebb, emberségesebb szem­lélet kialakításához is. A javaslat ennyi: aki nyug­állományba megy — vagyis a jövőben nem korábbi munkahelyétől kapja a fi­zetését, hanem a Nyugdíj­folyósító Igazgatóságtól — az nem veszíti el foglalko­zása. beosztása megjelölését, hanem még kap hozzá va­lamit — egy „ny" betűt. Tehát a lakatos és a műve­zető, a tanár és a műszerész, az orvos és az igazgató, de akár egy egyetemi tanár vagy a miniszter „foglalko­zása" ne legyen többé „nyug­díjas", hanem ny. műveze­tő, ny. lakatos, ny. tanár és így tovább. Vagyis ne arra helyezzük a hangsúlyt, hogy valaki munkaviszonyban végzi-o munkáját, vagy csa,; alkalmanként, netán egyál­talán nem. mert kora, egésv sége nem engedi meg neki, vagy — uram bocsá' nem akarja — (amihez joga van), hanem ha éppen megkérdez­zük a mesterségét, akkor azt mondjuk, amit tanult, amit elért. (Az már persze más kérdés, hogy miért kell minduntalan megkérdezni az emberektől, hogy mi a foglalkozásuk, és éppen az egészségügyi ellátásban, azon túl. ha foglalkozási ár­talomra gyanakszik az or­vos.) „Mi volt a foglalkozásuk" — írtam majdnem, de nem írtam le, mert éppen ez el­len lázadok minden gondo­latommal, minden érzésem­mel: hogy embereket „leír­janak", hogy . „volt"-tá te­gyék őket, mert már nem dolgoznak teljes munkaidő­ben. Olvastam egyszer egy köz­gazdasági tanulmányt arról, hogy a nyugdíjas — szem­ben a közfelfogással — nem azt „kapja vissza", amit lilete aktív éveiben meg­termelt, hiszen azt a •ár­sadalom akkor felhasználta, elfogyasztotta, nem rakta félre. Tudom, hogy a tudós szerzőnek voltaképpen igaza volt. Mégsem vagyok képes elfogadni azt a látásmódot, hogy aki már nem dolgozik, az a társadalom eltartott tagja, majdhogynem élősdi, here. aki csak fogyaszt. Nem, ezt az embertelen szemlé­letet egy pillanatig sem sza­bad elfogadni, és éppen most, amikor társadalmunk­nak húsz százaléka nyugdí­jas (és ez az arány még növekedni is fog) — éppen most kell érvekkel, ész- és érzelmi érvekkel, de admi­nisztratív intézkedésekkel is szembeszállnunk minden megnyilvánulásával! Talán apróság, ebből a szempont­ból ez a minden hivatalos iratnál alkalmazandó írás­mód, amit a foglalkozás előtt álló „ny" jelent, de kife­jezné azt. hogy társadal­munk, államunk intézkedései mellett a közvélemény sem hajlandó eltűrni a nyuga­lomba, sokszor tevékeny nyugalomba vonult emberek másodrendű állampolgárként való kezelését. Az emberi egyenlőség védelme, meg­valósítása és kiteljesedése követeli ezt tőlünk. Pető Gábor Pál Szénszállal erősített műanyag Szénszállal erősített mű­anyagok előállításával kísér­leteznek a Budaplast Fővá­rosi Műanyagipari Vállalat­nál. A szénből készült igen vékony, s rendkívül nagy szakítószilárdságú szálak használata különféle szerke­zeti anyagok erősítésére vi­lágszerte újdonság. Ezt az új anyagot eddig a legfej­lettebb országokban főként a repülőgépek, rakéták kül­ső burkolatának kialakítá­sához használták. A szén­szállal erősített műanyagok sokkal szilárdabbak a fém­nél, súlyuk azonban jóval kisebb. A szénszálnak ezt a kedvező tulajdonságát igye­keznek újabban kihasznál­ni az autóiparban is, külön­féle karosszériaelemek elké­szítéséhez. Az új szerkezetű anyagokkal egyrészt fokoz­zák az autók biztonságát, másrészt pedig csökkenteni tudják a gépkocsik fogyasz­tását, azzal, hogy kisebb lesz a súlyuk. A szénszálak al­kalmazásának várhatóan nagy jelentősége lesz a mű­szaki műanyag cikkek előál­lításában is. A Budaplastnál egyelőre egy igen nagy teherbírású, a Villamosipari Kutatóintézet­tel közösen kifejlesztett mű­anyag rúd kialakításához alkalmazzák a szénszálat. Erre a rúdra rögzítik azo­kat a műanyag tányérokat, amelyek a villanyoszlopokon megtartják és elszigetelik egymástól a nagyfeszültségű vezetékeket. Egy-egy mű­anyag rúdnak több tonnányi súlyt kell megtartania, s er­re csak akkor alkalmas, ha szénszállal erősítik. Uregesszál-technika az informatikában A digitalizált információs jelek továbbítására használt rugalmas üvegszál számára még sokkal nagyobb felhasz­nálási területet lehetne fel­tárni, ha nagy energiameny­nyiségekkel is meg tudna bir­kózni. Erre egyelőre nincs mód, mivel csak bizonyos hullámhosszokat „enged át", és a nagy energiájú fény­vagy a plazmasugarak a szál anyagát (kvarc vagy víztisz­ta polimer) felolvasztanák. Azért, hogy az üvegszálak nagy rugalmasságát mégis ki tudják használni anélkül, hogy költséges tükörrendsze­reket kelljen alkalmazni egyenes csövekkel, az Egye­sült Államokban és .Japán­ban sok kutató próbál az üregesszál-technikával to­vábbjutni. Ehhez, mondjuk, az üvegszálat egy különleges gázkeverékkel töltik meg, amely nem nyeli el a lézer­vagy az energiasugárzás fé­nyét. Mas rendszerek példá­ul úgy próbálják az üreges szál belső felületét foncso­rozni, hogy a széndioxid­lézerek infravörös fényét nagy távolságra csaknem veszteség nélkül lehessen to­vábbítani. Ebben a vonatko­zásban most mutatkozik az első haladás speciális szili­kátgáz-keverékek felhaszná­lásával, melyek egy 100 kW­os széndioxidlézer fényét kö­zel 70 méter hosszú szálon csekély veszteséggel tudták vezetni. HÁZASSÁG Filó László és Bozsó Erzsébet. Murati Balazs Akos és Szél Edit. Rácz-Fodor Mihály és Bodor Il­dikó. Molnár Ferenc cs Lóczi Tünde. Branylczkt Imre cs Ge­czy Gabriella. Franyo László cs Szűcs Erika. Gerócz Tibor cs Csűri Maria. Lovas Zsolt es Vi­déki Violetta. Bona Mihály és Vlnczc Anikó. Varga András és Papp Maria, Baksa Menyhcrt cs Torok Katalin. Lőrinc György és Mracskó Katalin, Gerebie László és Szabó Eva, Túri László és Megyeri Anikó Mari­anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gyurosovlcs Lászlónak és Ko­vács Juliannának Anita, llóbor Andrásnak és Hegedűs Évának Adrienn Katinka, Pusztai Gyu­lának és Sípos Gabriellának Bettina, Nagy Lászlónak és Eeseki Vlktórlanak Akos. Dé­kány Józsefnek és Selmeczi Il­dikónak Eszter, nömósi Lajos­nak és Győri Máriának Szabina Margit. Horváth Lás/lo Antal­nak és Bodor Margit Ilonának Nora Margit. Ordog Mihalynak és Erdodi Ilonanak Anikó, Csá­ki Lajos Istvannak es Rekeny Zsuzsannának Zsuzsanna, Si­mon Józsefnek es Bozso Roza­lianak Beata. Sárkány Józsefnek cs Himmclsbach Erzsébet Ibo­lyanak Tamas, Bata Gabornak cs Amont Eva Katalinnak Gá­bor, Kósa István Tibornak cs TernOvszki Marlanak Diana. dr. Boross Gabornak és dr. Ruby Évának Dora Klára, Szarka Mi­hálynak és Balog Julianna Má­riának Mihály. Tóth Sandornak és Szöllösl Gyöngyike Editnek Gyöngyi, Köblös Mihály Károly­nak és Kovács Mariának Krisz­tián. Krlzsán Sándor Józsefnek és Veres Maria Ildikónak Aron Krisztián, Czétényi Jánosnak és Fodor Annanak Orsolya. Király Istvánnak es Bozsó Editnek Edi­na Eva, Idul Antalnak cs sza­kacs Erzsébetnek Antal Roland. 1 tiijos Pál Józsefnek cs Hegyi Gizellának Tímea, Tokaji Zsolt ficzunak es Volgyesi Marianna Ilununuk Henula Judit, Demeter Családi események Lászlónak és Kapusi Ilonának Zsolt. Galat Pálnak és Remeczki Ibolya Juliannanak Norbert, Gyuris Jenőnek és Baesa Gerda­nak Gergely, Bódi Istvánnak cs Balt Erika Évának Richárd. Tóth Jánosnak cs Gajdos Juli­annának Anikó Edit, Szalma Fe­rencnek és Nővé Máriának Fe­renc Norbert. Horváth András­nak és Jenei Juditnak Judit. Sü­veg Zoltán Antalnak és Varga Mária Ilonának Mariann Niko­letta, Boros Tibor Sándornak es Tóth Judit Mártának Rita, Páll Tibor Lászlónak és Brunner Eva Gyöngyinek Attila Tibor, Fülöp Imrének és Kovács Etelka Irénnek Zsófia. Kónya Gyulá­nak és Tari Évának Emese Tí­mea, Gémes Istvannak és Fo­dor Matildnak Csaba. Bácskai Tamas Szilardnak és Hódi Ju­liannanak Dániel. Csikós Zol­tannak és Rózsa Ibolyának Zol­tán. Mucsi Lászlónak és Hodó Ilonának Dorottya. Dobi Albert Lászlónak cs Hetényi Marianna Editnek Attila Albert. Makra Gézának és Szabó Irénnek Pé­ter. Bandur Laszlónak és Hel­frich Veronikának Csaba. Apró Attila Lajosnak és Takacs And­reának Melinda. Tanács Jenő­nek és Csonka Erzsébetnek Mó­nika. Sebők Zoltánnak és Már­kus Editnek Nora. Kovács At­tilának és Somogyi Évának Szandra. Seres Antal György­nek és Csikós Ágotának György, Vezscnyi Zoltánnak és Csaba Gabriella Júliának Zsolt, Csányt Lászlónak cs Losonczi Ágnes­nek Petcr. Molnár Ferencnek cs Gazso Margitnak Ferenc Ger­gely. Boros Lajos Istvánnál» cs Tóth Veronika Saroltának Ani­kó. Ábrahám Gézának cs Vigh Valériának Fülöp Attila. Lacz­ko Istvannak cs Vari Ildikónak Tímea Irén, Kovács József Györgynek és Kiss Ilonának Krisztina. Janzsó Jánosnak és Sebők Rozáliának Olivér Gergő, Lele Antalnak és Kovács Ágo­tának Kinga Ágota, Klembácz.ki Gabornak és Tóth Gyöngyinek Tímea Gyöngyi, Mihalffy Bélá­nak cs Borbola Katalin Erzsé­betnek Katalin Nóra, Törköly György Péternrk és Czira Eri­kának Anita. Palásti' Tibornak cs Tolnai Jolánnak Marietta. Bi­liczki Janosnak és Váradi Ani­kónak Tímea. Ácsai Lászlónak és Csontos Juliannának László. Magon Lászlónak és Frányó Erika Rózsának Erika, Korom Janosnak és Ágoston Katalin­nak Tamás. Rovó Imrének cs Hódos Etelkának Róbert nevü gyermeke született. HALÁLOZÁS Vass Mihály, Tóth János, Ma­rótl István, Szabó Ferenc. Sán­ta István. Bálint Imre Dezső. Martonosi Imre Ferenc. Fodor Imréné Abrahám-Furus Viktó­ria. dr. Rí esz Béla József. Za­jacz Erzsébet, Loweiser Magda. Engedi Lászlóne Pap Rozália. Módra Pál Peterne Papp Ilona. Vidacs Sándor, Franyo János Ferenc, Bajusz Sándor. Kocsis Mihály. Szel Lajosne Oltványi Erzsébet. Rezsófi Lajosne Ad­liezer F.rzsebet. Gyüreffi István. Tóth Mihály László. Antal Já­nosne Borda íren. Barna Fe­renc. Pal Laszlo. Kónya Ferene­né Csatlós Rozália, Sajtár Imre, Komaromi Karoly, Pelö Mi­halyno Steindl Eva, Mucsi Al­bertné Nagy-Bcnko Emília. Tóth Lajos. Voneki szilveszter, Bozó­ki Józsefné Tóth Etelka. Zsem­beri Sándor. Dudás Antal Ká­roly. Ungvári Imréné Németh Erzsébet, Veres Mihály. Domon­kos Józsefné Sült Egtsébel, Szin­gerné Szabó Zsuzsanna, Walt­rich Péter, Balogh János. Ko­lompár Terézia, Papp István, dr. Vajtal István. Bozoki Jánosné Knappé Füomena. Wéber Gyui la. Katona Jánosné Sajti Mar­git. Rostás Erzsébet. Csanyi Jó­zsef. Kis Sándor, Császár Fe­rcnené Bozóki Ilona, Mózes Mártonná Komlósi Erzsébet, Ki­rály Iluna meghaltak. Ml? HOL? MIKOR? 1986. NOVEMBER 4., KEDD — NÉVNAP: KAROLY A Nap kel 6 óra 32 perckor, és nyugszik 16 óra 24 perekor. A Hold kel 9 óra 35 perckor, és nyugszik 17 óra 29 perekor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél hétfon plusz 96 cm (apadó). KILENCVENÖT ÉVE született Karikás Frigyes (1891 — 1938) író és műfordító, a ma­gyar és a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége Az első világ­háborúban sebesülten orosz fogságba került 1917-ben fegy­verrel hareolt a proletárforrada­lom győzelméért, maid részt vett a polgárháborúban. 1918-ban tért haza, s ott találjuk a KMP ala­pítói között. A Vörös Hadsereg 39. dandárjának politikai bizto­saként véglgküzdotle a Tanács­köztársaság forradalmi honvédő háborúját. Bécsbe. később Moszkvába emigrált. 192R-101 párl­megbizatással Párizsban tevé­kenykedett. 1932-ben, a KMP tit­kárságának tagjaként. itthon végzett illegális pártmunkát. Sattai Imrével ós Fürst Sándor­ral tartóztatták le és Ítélték el, de az ö életét a nemzetközi til­takozó mozgalomnak sikerült megmentenie. A Csillagbörtön­ben raboskodott, 1935-ben kisza­badult. visszatért a Szovjetunió­ba. 1938-ban letartóztatták, és nyomaveszett. HATVANÉVES W. L. Cromkite (sz. 1916) ameri­kai tv-kommentátor. az USA legnevesebb Iv-szcmélyisége. Új­ságíróként a nürnbergi por tu­dósítója, 1946—48 kozótt moszk­vai tudósító. 1950 óta a CBS te­levízió kommentátora. HATVANÉVES Czinke Ferenc (sz. 1926) Mun­kácsy-dijas es SZOT-dijas gra­fikus. a salgótarjáni gimnázium rajztanára. érdemes művész. Nepi hangvételű rézkarcokat, fa­metszeteket, litográfiákat készí­tett. MOZIK Vörös Csillag: deleiolt 10 óra­kor: A harmonikus ember (szí­nes szovjet film), délután fél 4. háromnegyed 6 es 8 órakor: So­lyomlady (színes, m. b. ameri­kai kalandfilm. III helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 ora­kor: Az allatok válaszolnak (szí­nes. magyar természetfilm), ne­gyed 6 és fel 8 orakof: Első két­száz évem (színes magyar film). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 órákor: A harmonikás ember (szovjet film) 8 órakor: King­Kong (színes amerikai film. III. helvar M. Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 10 órakor: Szexis hétvége (olasz-francia filmvíg­játék). Filmteka: délután 6 órakor: Egy tanév tlakkariban (színes török film). Éva presszó: (Oskola u.) A há­ború isteneinek fürdője. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. korház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel léi 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától masnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK EÜ L-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 óratol reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az. Ujszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Kül-Orr­Gége Klinika tart ügyetetet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS I.EI.KISEGÉLY­SZOLGAI, AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nofi'j BUDAPEST 1. 8.35: Tv-lorna 8.40: ITV 9.40: Láthatatlan arcvonal — koreai film 10.45: Mozgató 10.50: Messze északon — Svédország — dok.-film 11.40: Képújság 15.40: Hirek 15.45: Három nap tv-műsora 15.50: A repülés története — francia filmsorozat 16.40: 20 a csúcson — (ism.) 17.10: Képújság 17.15: Tegeződő 18.05: Diagnózis 18.25: Reklám 18.30: tpnrvilág 18.50: Minl-Stiidló '80 18.55; Reklám 10.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20,• Reklám 19,30: Híradó l. 20.20: Reklám 20.25: Rabszolgasors — brazil tv-filmsoroz.at — 10. 21.30: Betűreklám 21.35: Stúdió '86 22.35: lliradó 3. 22.45: Himnusz BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Autó-Motorsport 18.30: Korzoli adások — Budapest, Pécs, Szeged 19.35: öt tangó — holland balettfiim — (ism.) 20.20: Boldogasszony agya — a Szegedi Körzeti Stúdió műsora — (ism.) 20.50: Filmfesztivál Hirosimaban — riporlmúsor 21.35: Híradó 2. 21.55: Az élet Ilyen is meg olyan is — NSZK tv­film 22.55: Képújság BELGRÁD I. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 15.00: Mezopotámia ősi kuliurát — 5. 15.30: Krbava — művelődési adás 16.00: Jó napol! — tájékoztató mozaik adás 17.00: Magyar nyelvű tv-naplo 17.25: Krónika 17.45: Adás gyermekeknek 18.15: Tehetségesek — művelődési adas 18.45: Tv-kalendarium 18.55: Számok es betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Lottóhúzás 20.05: Párbeszédek — belpolitikai adas 21.00: Ausztrál filmelklus: Hőhullám 22.30: Tv-naplo BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi kórkép 19.00: Természetbarátok — nepszeru-tudomanyos film 19.30: Tv-napló 20.00: Kedden 8-kor — zenés adás 20.50: Tegnap, ma, holnap 21.05: Dok.-adás . 21.50: Mult ido. jelen idő — művelődési sorozat ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul es szerbhorvátul 17.45: Gyermekeknek 18.15: A művészet világában 18.45: Ismeretterjesztő film 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 2„ magyarul 20.05: Újvidéki képeslapok 21.00: Hőhullám — ausztrál jutékfilm 22.30: Híradó 2., szerb­horvátul ESEil KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.05: Világablak — (ism.) 10.32: Encklö ifjúság 10.48: A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat uj lemezeiből 11.34: Kun Béla — szemelvények Kun Beláné vissza­emlékezéseiből — 5. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza — Offenbaeh: Szokott szerelmesek — daljáték 13.36: Nepi hangszerszólok 14.10: Magyaran szólva .i.-«: orvosi tanársok 14.30: Dzsessz melódiák 15.00: Elő világirodalom — Hollandia — 3. — (ism.) 15.19: Nyelvrokonaink zenéjéből — (ism.) 15.40: Poggyász — Tudnivalók utazóknak 16.05: Látogatóban 17.00: Múlt-kor — Történelmi figyelő 17.30: Melis György nótákat énekel 17.45: A Szabó család . . . 19.30: 11angszerszóló k 20.10: Sokszemkozt az. egészségről 20.39: Kocsar Miklós népzenei feldolgozásaiból 21.09: örökzöld dallamok 21.30: Tobbszcmkózt az. egészségről 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Rita Strcich opera­áriákat énekel 22.56: Alkohol 0.10: Himnusz 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.08: Slagermúzeum 8.50: Becs: A/, utótalátkozó elolt — 2. — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hírek nemeiül. oroszul es angolul 12.10: Szovjet fúvószenc 12.30; A Magyar Rádió nepi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kosztolányi Dezső müveiből 14.55: Musorajanlat 15.05: Fiatalok muzsikainak 15.20: Könyvről könyvért... 15.30: Csúcsforgalom 17.30: önképzőkör 18.30: Gramofonsztárok — Jack llylton és zenekara lemezeiből 19.05: Csuk fiataloknak! 20.00: Népszerű dallamok 21.05: Mosolygó Parnasszus — műveltségi Játék — tll. középdöntő 22.35: Népdalok 23.20: A/, elo népdal — (ism.) 23.30: — 0.14; Könnyűzene Brazíliából 4.20: Éjfél után ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom