Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

Ja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 250. szám 1986. október 23., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint 5 Üzlet az alapkutatásból Tegnap, szerdán az MTA újszegedi Biológiai Kutató­központjában bemutatkozó --«t At^íékoztatót tartott a Biotechnika Részvénytársa­ni. újságírókat Ádám Antal, az Ipari Minisztérium osztályvezető-helyettese, Al­földi Lajos, az SZBK igazga­tója, Oláh Zsuzsa, a Bio­technika Rt. igazgatója és M aróti Péter tudományos igazgató ismertette meg a vállalkozás tevékenységével. A tájékoztatón részt vett Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára is. Bevezetőben Ádám Antal a tervezett innovációs ' par­kokról szólt. Ennek, a ha­zánkban újnak számító formációnak az alapvető fel­adata, hogy keretében a tu­domány, a felsőoktatás, az ipar és az innovációs banki szféra találkozzon. A buda­pesti Műszaki Egyetemen már előrehaladott tárgyalá­sok folynak elektronikai és gépgyártás-automatizálási innovációs park létesítésere. Szeged központtá) a gyógy­szeripar és a finomvegyipar köré szerveződne tudomá­nyos park. Egyre inkább ér­ződik a szakmai aktivitás, szaporodnak a megyei és az egyetemi kezd eme ny e/e se k. Veszpremben gyógyszer, nö­vényvédő szer és intermedi­er, Miskolcon az anyagtudo­mányok és szerszámok fej­lesztése lehetne a tervek sze­rint a cél. Ugyancsak inno­vációs park létesítésének öt­letét fontolgatják Debrecen­ben és Pakson is. Oláh Zsuzsa arról szólt, hogy a biotechnológia nem varázsfogalom. A különböző természetes változásokat az ember szinte létének kezde­tétői felhasználja. Azért lett az utóbbi években divat­szó a biotechnológia, mert a tudománynak ezen a terüle­tén olyan új lehetőségek teremtődtek meg. amelyek­kel az élőlényeket ,,át lehet programozni". A felfedezé­sekből sok gazdasági lehető­ség is adódik. A Biotechnika Rt., amely már több éve műszaki fej­lesztő vállalatként működött, 1984 őszén új részvényesek bevonásával alakult újjá. A 60 millió forint alaptőkéből Bemutatkozott a Biotechnika Rt. az Állami Fejlesztési Bank 35, az Innofinance 25, a Sze­gedi Biológiai Központ 40 százalékos arányban része­sedik. A vállalat alapításá­nak a célja, hogy közremű­ködjön az új biotechnológiai, s főképpen a molekuláris genetikai kutatási eredmé­nyeknek gyakorlati hasznosí­tásában. A szegedi tudományos parknak csak egy kis * része lesz majd a Biotechnika Rt. Ez az egység jelenleg az SZBK-tól berelt korszerű fejlesztőlaboratóriumokban dolgozik. Azonban nem csak az SZBK kutatási eredmé­nyeit használja. Már megkezdődött a Bio­technika Rt. új épületének a kivitelezése is. A tervezés­nél fontos szempont volt, hogy a felépülő laboratórium tegye lehetővé a kutatási igényekhez szükséges változ­tathatóságot. Meg kellett te­remteni a későbbi, nagyobb léptékű, félúzemi fejlesztés kialakításának lehetőségeit. Az 1988-ban elkészülő há­romszintes, mintegy 2000 négyzetméter alapterületű épület 30-35 kutatónak lesz majd munkahelye. A kutató­gárda 22 fős magja mar ma is a Biotechnika Rt.-nél dolgozik. A Biotechnika Rt. már több termékkel lépett ki — egyelőre — főként a hazai piacra. Ezek között szerepel­nek saját fejlesztésű, a mo­lekuláris biológiában és a géptechnikában használható hatóanyagok, modern immu­nológiai termékek. Jelentős kezdeti sikereket mondhat­nak magukénak a hazai ku­tatók által kifejlesztett sza­badalomképes eljárások bel­és külföldi értékesítésében. Az utóbbi évben olyan — mintegy 200 fős — szakértő­és kísérletezőcsoport ala­kult ki Szegeden, amelynek kapacitását felhasználva a vállalat jelentős összetett megrendeléseket is képes teljesíteni. Oláh Zsuzsa hangsúlyozta, hogy a Biotechnika Rt. tuda­tosan tervezett kísérlet, amelynek az elmúlt két év eredményei alapján még az életképessége sem ítélhető meg teljes bizonyossággal, de olyan próbálkozás, amelyre egy húzóágazat jövőjének érdekében mindenképpen érdemes áldozni. B. I. Kádár Jánosi fogadta a finn külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspált fő­titkára szerdán délután a KB székházában fogadta Paavo Vayrynent, a Finn Centrum Párt elnökét, a Finn Köztársaság külügymi­niszterét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részletesen fog­lalkoztak a nemzetközi élet és különösen a reykjaviki találkozó utáni helyzet kér­déseivel. Állást foglaltak a helsinki folyamat továbbvi­tele, a fegyverkezési verseny csökkentésének szükségessé­ge mellett. Áttekintették a hagyomá­nyosan jó kétoldalú kap­csolatokat és az együttműkö­dés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügymi­niszter, Matti Kahiluoto, a finn külügyminisztérium po­litikai főosztályának vezető­je, valamint Hargita Árpád, hazánk finnországi és Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a nap folyamán ugyan­csak megbeszéléseket foly­tatott Paavo Vüyrynennel. A finn külügyminiszter ezzel befejezte magyarorszá­gi látogatását. (MTI) «ace Liszt-emlékműveket avattak Szerdán felavatták Liszt Ferenc szobrát Budapesten a zeneszerzőről elnevezett, ez alkalomra újjáépült téren. Az emlékmű Marton László Munkácsy-díjas, kiváló mű­vész alkotása. A magyar és az egyetemes zenetörténet kiemelkedő egyénisége születésének 175., halálának 100. évfordulója al­kalmából állíttatott szobrot a Fővárosi Tanács. A Pauiay Ede utcai kereszteződés kö­zelében elhelyezett emlék­műnél Farkasinszky Lajos Budapest Főváros Tanácsa elnökhelyettese mondott be­szédet. Az évforduló alkalmából Liszt Ferenc nevét vette fel az ÁKV Népköztársaság útja 15. szám alatti Zenemübolt­ja. Az üzletben tartott ün­nepségen Eösze László ze­netudós, a Zeneműkiadó Vállalat igazgatóhelyettese mondott beszédet. Szekszárdon, ahol 1846 és 1876 közötti években négy alkalommal is megfordult a Politikai könyvnapok Több újdonság várható A Kossuth Könyvkiadó immár 25. alkalommal ren­dezi meg a politikai könyv­napokat. Az idei ünnepélyes megnyitót október 31-én Bu­dapesten, az Ady Endre Mű­velődési és Munkástovább­képző Központban tartják, s ugyanott kiállítás is nyílik a könyvnapokra megjelent kötetekből. A jubileumi ren­dezvényről Nyirő József iro­dalmi vezető adott tájékoz­tatást a sajtó képviselőinek szerdán, a Kossuth Könyv­kiadóban. Mint elmondta, a könyv­ünnepre 23 kötettel készült a párt kiadója, amely a po­litikai irodalom újdonságait ezúttal félmillió példányban jelenteti meg. A kiadványok sorában több olyan mű sze­repel, amely az ellenforra­dalommal, 1956 őszének tra­gikus eseményeivel foglalko­zik, bemutatva egyúttal a szocialista megújulás folya­matát, fontos állomásait. E kötetek közül már megjelent Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája Az ellenforrada­lom utóvédharca cimű könyv, amely a november 4-e utáni helyzetet elemzi. Ismét közreadták — 3. bő­vített kiadásban — az El­lenforradalom tollal és fegy­verrel 1956 cimű kötetet, Be­recz János írását. Az emlékezőkötetek sorá­ban lát napvilágot A szocia­lizmus megújulása Magyar­országon című könyv, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának az elmúlt 30 évben született írásaiból, be­szédeiből nyújt válogatást. A könyvünnepre megjele­nő kiadványok között szere­pel a Kulturális kisenciklo­pédia című kézikönyv. A kötet — Magyarországon el­ső ízben — a kultúra leg­különbözőbb területeit igyek­szik átfogni. A külföldi szer­zők művei közül a Források sorozatban adják közre Pai­miro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét. A magyarok, románok, szlávok című könyvben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi író, publicista 1957. és 1983. között megjelent több mint félszáz publicisztikai írása és tanulmánya olvasható. A ki­adó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegyzőkönyvét is A Szivár­vány sorozat újdonsága Nagy László történész Haj­dúvitezek cimű kötete és Szabó László Piave — 1918 című munkája. A Szülőföl­dem, Magyarország című an­tológiában magyar írók vallanak szűkebb pátriá­jukról. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kap­csolódva országszerte könyv­vásárokat, bemutatókat szer­veznek, s minden megyében, illetve a főváros több kerü­letében is lesz megnyitó ün­nepség. (MTI) zeneköltő, kiállítást rendez­tek e látogatások dokumen­tumaiból, s felavatták Far­kas Pál szobrászművész Liszt-szobrát. Az állandó tárlatnak az az épület — a hazai klasszicizmus egyik legszebb alkotása, az óme­gyeháza — adott otthont, amelyben annak idején Liszt híres szekszárdi hangverse­nyeit tartották. Sopronban Liszt-emléktáb­lát avattak az évforduló al­kalmából. A domborművön — Sz. Egyed Emma szob­rászművész alkotásán — a zeneszerző mellképe látható. A Storno ház homlokzatán elhelyezett tábla Liszt 1840. évi és 1891. évi soproni tar­tózkodásának állít emléket. Leleplezését követően Ker­tész Lajos zongoraművész adott hangversenyt Liszt Fe­renc műveiből a helyi műve­lődési központ koncerttermé­ben. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A lyiinisztertanács szerdai üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: LázáY György tájékoztatást adott az iráni kormány­fővel folytatott megbeszéléseiről, amelyet a Miniszterta­nács jóváhagyólag tudomásul vett. A Minisztertanács jóváhagyta a VII. ötéves tervidő­szak lakásellátásának társadalmi-gazdasági programját. A kormány határozatot hozott a gazdaságilag elma­radott területek fejlesztésére. Jóváhagyta a gazdaságilag elmaradott területek gyorsabb felzárkóztatását célzó tár­sadalmi-gazdasági programot. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok középtávú tervéről adott tájékoztatást. Kormányszóvivői tájékoztató Bányász Rezső, a kormány szóvivője a Minisztertanács ülését követő tájékoztatóján külön is szólt két, nagy je­lentőségű — a lakásellátás­ra. illetve a gazdaságilag el­maradott területek fejlesz­tésére vonatkozó — társa­dalmi-gazdasági programról. — A lakáshelyzet, ame­lyet ma ismételten áttekin­tett a tanácsok összesített tervei alapján a Miniszter­tanács, a társadalmat legin­kább foglalkoztató témák egyike. A kormány megkü­lönböztetett figyelmét bizo­nyítja. hogy már a második 15 éves lakásépítési terv végrehajtásán munkálko­dunk. Kétségtelen, hogy a nagy erőfeszítések ellenére is sok még a gond. A kriti­kai észrevételek hangoztótói azonban időnként hajlamo­sak figyelmen kívül hagyni az elért eredményeket. Hadd tegyem hozzá: néha sajtónk­ban is mutatkozik távlat­vesztés. — Megértjük azokat, akik évek óta várják, hogy saját otthonuk legyen, akik sok gonddal küzdve, erőik meg­feszítésével építik lakásukat, családi házukat. De ne fe­ledjük el azt sem. hogy a mai gondok nem azonosak a harminc, a húsz, vagy a tíz évvel ezelőtti gondokkal. A szóvivő nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy 1960-tól napjainkig több mint 1.5 millió lakás épült, így a lakásállomány most meghaladja a 3 millió 800 ezret; megkétszereződött a szobák száma; harmadára csökkent az egyszobás la­kások aránya; tízszeresére nőtt a háromszobás ottho­nok száma; 1985 végén száz lakásra 106 család jutott, és többszörösére nőtt az el­múlt évtizedekben a kom­fortos otthonok száma. — A most elfogadott tár­sadalmi-gazdasági program célja — folytatta — az, hogy Szovjet pártmunkásküldöttség megyénkben Szerdán kéttagú szovjet pártmunkásküldöttség érke­zett megyénkbe. A delegáció vezetője F. F. Petrenko. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága külügyi osztályának alosz­tályvezetője, tagja V K. Mezer.cev, a külügyi osz­tály alosztályvezető-helyet­tese. A szovjet vendégeket Szegeden a megyei pártbi­zottságon Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára fo­gadta. A szovjet pártmun­kásküldöttség tagjai ezután a Tisza—Maros szög Ter­melőszövetkezetbe látogat­tak, ahol Molnár Imre tsz­einök és Márton Nándor pálttitkár üdvözölte őket, A közös gazdaság vezetői i/mertették a szövetkezet gazdálkodásának alakulá­sát, n politikai munka ta­pasztalatait, az odesszai '¡'(esivérsazdaságitkkal foly­tatott együttműködés ered­ményeit, az 1990-es évek elejére te­lepüléseink többségében megegyezzék a Lakások és a családok száma; a lakásál­lomány minőségileg megfe­leljen a társadalom mai, ma­gasabb igényeinek. Ehhez n mostaninál sokkal jobban szervezett munkával, az anyagi eszközök még tuda­tosabb csoportosításával — esetleg egyik-másik presz­tizsépítkezés elhagyásával is — el kell érni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban további százezrek lakáshely­zete javuljon. Váljék kony­nyebbé és gyorsabbá a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakáshoz jutása, javuljon a lakások műszaki állapota, komfortfokozata, a városokban a lakókörnyezet minősége. Nem békülhetünk meg — és a kormány nem békül meg — a hanyag, se­lejtes munkával, a lakásépí­tési tervek visszatérő nem teljesítésével — különösen a fővárosban. Elő kell segíteni a további lakásmobilitást. A VII. ötéves terv idősza­kában 320 ezer lakást kell felépíteni, 140-160 ezer álla­mi lakást felújítani. Emel­lett a program előirányozza 300-350 ezer, magántulajdon­ban levő lakás felújításának hitel- és anyagszükségletét is. A kormány kéri, hogy a lakásprogramokban szereplő elképzelések megvalósulá­sához a tanácsoknak nyújt­sanak segítséget a társadal­mi szervek, az intézmények és az állampolgárok. Áttérve a gazdaságilag el­maradott területek fejlesz­tésének kérdésére, Bányász Rezső rámutatott- a most elfogadott társadalmi-gaz­dasági program az 1985-ben hozott kormányhatározat végrehajtásának fontos ál­lomása. A program Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Sza­bolcs. Vas és Zala megye 23 olyan térségét érinti, ahol hiányzik, illetve korszerűt­len az ipari tevékenység. E területeken ráadásul rossz a termőföld is, ezért a lakos­ság egy része ingázásra kényszerül. — A kormány átfogó programja, amelyet a kor­mányzati szerveken és a ta­nácsokon túl az Országgyű­lés négy bizottsága is meg­tárgyalt, véleményezett, el­sődlegesen a gazdaság fej­lesztésére, a munkalehetősé­gek bővítésére, a jövedel­mek emelésére irányul. A cél az, hogy lehetőleg kor­szerű termékeket gyártó, modern technológiával mű­ködő — elsősorban háttér­ipari jellegű — kis- és kö­zépüzemek létesüljenek. A mezőgazdaságban a veszte­(Folytatá» a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom