Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

2 Csütörtök, 1986. október 23. A szovjet—amerikai kapcsolatokról Mihail Gorbacsov a szov­jet televízió híradó műsorá­ban elhangzott beszédében utalt rá: lehet, hogy a reyk­javiki csúcstalálkozó hosz­szú évtizedek óta a legna­gyobb előrelépést jelentette a nukleáris leszereléshez veze­tő úton. Mindössze néhány lépésre voltunk attól — mondotta —, hogy gyakor­lati megállapodásra jussunk a nukleáris leszerelésről. Va­lamennyien felismertük, hogy a nukleáris veszély megszüntetése reális és le­hetséges dolog. ReykjaviK azonban nemcsak reménye­ket keltett, hanem felszínre hozta azt is, hogy milyen nehézségek tornyosulnak az atomfegyverektől mentes vi­lág felp vezető úton. Nyil­vánvaló, hogy a mililariz­mussal összefonódó körök megijedtek. Akcióikat koor­dinálva most arra töreked­nek, hogy elfojtsák a világ­közvélemény széles köreinek béketörekvését, azt, hogy a kormányok világos álláspon­tot alakítsanak ki ebben a döntő, történelmi pillanat­ban. Erejüket nem szabad túlértékelni, de nem is sza­bad alábecsülni — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy ezek az erők Reykjavikot követően az átkozódásról ha­mar áttértek az örömujjon­gásra. Kampányt kezdtek annak érdekében, hogy ki­sajátítsák a másik fél javas­latait. Fő törekvésük arra irányul, hogy megvédelmez­zék az úgynevezett hadásza­ti védelmi kezdeményezést. Tisztára akarják mosni a destruktív amerikai állás­pontot, annak a kormány­nak az álláspontját. mely­nek képviselői „régi pogy­gyásszal" érkeztek a talál­kozóra Mihail Gorbacsov emlé­keztetett a Reykjavikban előterjesztett szovjet javas­latokra. amelyek egységes csomagot alkotnak. Az első: felére csökkenteni vala­mennyi hadászati fegyverze­tet. A második: teljesen fel­számolni a szovjet és az A Szovjetunió a reyk­javiki csúcstalálkozón olyan csomagtervben terjesztette elő javaslata­it. amely az érdekek köl­csönös figyelembe vételé­re, a kölrsönös biztonság elvére épült, és enged­ményeket tartalmazott. A Szovjetunió változatla­nul érvényesnek tekinti csomagtervét. amely azonban nem bontható al­kotórészeire — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szer­da esti tv-beszédében, amelyben értékelte a csúcstalálkozót követő eseményeket. amerikai kozép-hatótávolsá­gú rakétákat Európában, és keslekedés nélkül tárgyalá­sokat kezdeni az ilyen típu­sú, Ázsiában telepitett raké­tákról, valamint az 1000 ki­lométernél kisebb hatótá­volságú rakétákról, amelyek számát a Szovjetunió javas­lata értelmében azonnal be kell fagyasztani. A harma­dik: megszilárdítani a raké­taelháritó-rendszerekről kö­tött szerződést, és mindenre kiterjedő tárgyalásokat kez­deni a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Gorbacsov emlékeztetett arra. hogy a három terület közül az első kettőben re­menyt keltöen közeledtek az álláspontok. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek­től mentes világ megterem­tésének útján a hadászali védelmi kezdeményezés (SDI) vált a fő akadállyá. Az SDI legnagyobb veszélyét abban látjuk — mondotta Mihail Gorbacsov —, hogy a fegyverkezési hajsza új te­rületre terjed ki. Az Egye­sült Államok arra törekszik hogy támadófegyvert juttas­son a világűrbe, és ily mó­don katonai fölényre tegyen szert. Minden józanul gondolko­dó ember számára világos, hogy amennyiben a nukleá­ris fegyverek nagyszabású csökkentésének, majd pedig A provokatív amerikai lépésre Szovjet válaszintézkedések # Moszkva (MTI) A szovjet kormány intéz­kedéseket foganatosított, válaszul, az amerikai kor­mánynak arra a provokatív lépésére, hogy október 21-én minden alap nélkül nem kí­vánatos személynek nyilvá­nította a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetségének és San Francisco-i főkonzu­látusának öt munkatársát, továbbá maximálta a szovjet képviseletek sze­mélyzetének létszámát — jelentette be szerdai moszkvai sajtótájékoztató­ján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminiszté­rium szóvivője. • (A következő válaszlépé­sekről van szó: — Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátu­sának öt munkatársát nem­kívánatos személynek nyil­vánították, november 1-jéig el kell hagyniuk az orszá­got. — Korlátozzák az ame­rikai nagykövetségre ideig­lenes jelleggel vezényelt munkatársak beutazását és moszkvai tartózkodását. Ez­után összesen annyi nagy­követségi munkatárs és annyi időre utazhat ideig­lenesen munkára Moszkvá­ba, ahány embert és amennyi időre szovjet rész­ről az Egyesűit Államokba küldenek. — Az Egyesült Államok imoszkvai nagykövetségé­nek és leningrádi főkonzu­látusának létszáma nem haladhatja meg a szovjet képviseletekre amerikai részről meghatározott maxi­mális létszámot, nevezete­sen : a nagykövetségnek 225, a főkonzulátusnak 26 alkalmazottja lehet. — Viszonossági alapon korlátozzák a nagykövet és a nagykövetségi alkalma­zottak Moszkvába érkező vendégeinek számát. — A moszkvai amerikai nagykövetségen cs a lenin­grádi főkonzulátuson alkal­mazott 260 szovjet állam­polgár munkaviszonyát, a szerződésekben rögzített felmondási idővel megszün­tetik. A Szovjetunió nem engedélyezi, hogy helyettük harmadik országok állam­polgárait alkalmazzák. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a mostani szovjet in­tézkedések visszafogottak, mérsékeltek, é-s a kölcsönös­ség elvére épülnek. Genna­gyij Geraszimov figyelmez­tetett: amennyiben Washing­ton folytatja provokatív lé­péseit, a Szovjetunió keny­telen lesz a válaszintézkedé­sek mértékének növelésére. teljes megsemmisítésének útjára lépünk, ki kell zárni az olyan lehetőségeket, ame­lyeket a szovjet vagy az amerikai fél felhasználhat­na az egyoldalú fölény ki­harcolására. Az SZKP KB főtitkára utalt azokra az értékelések­re is, melyek szerint folya­matban van a megállapodás kialakítása. Ennek kapcsán kijelentette: csak a politi­kailag együgyűek fogadhat­ják el azt, hogy felszámol­juk nukleáris fegyverzetün­ket, mint az amerikai ag­ressziót visszatartó eszközt, s elfogadjuk a világűrből jövő fenyegetést. Az SZKP KB főtitkára be­szédeben kitért arra is, hogy az Egyesült Államokból ki­utasították a Szovjetunió nagykövetségének és konzu­látusának 55 munkatársát. Mihail Gorbacsov ezt a cse­lekedetet vad akciónak mi­nősítette, amelyre közvetle­nül a két ország vezetőinek oly fontos találkozója után ikerült sor. Kijelentette: a Szovjetunió válaszlépéseket tesz. Nem vagyunk hajlan­dók eltűrni ezt a gyalázatos viselkedést. Az Egyesült Ál­lamok kormányának lépése ugyanakkor bizonyította azt is, hogy cselekedetei meny­nyire kiismerhetetlenek. Mint kiderült, nemcsak, hogy nincsenek építő jellegű ja­vaslatai a leszerelés kulcs­kérdéseit illetőtn, de még csak szándékában sincs meg­őrizni azt a légkört, amely a párbeszéd normális folytatá­sához szükséges. Ahányszor feltűnik a remény a szovjet —amerikai kapcsolatok je­lentős kérdéseinek megoldá­sát illetően, azonnal olyan provokáció következik, amelynek célja a kedvező megoldás lehetőségének meghiúsítása. A hagyományos fegyver­zet leszereléséről szólva Mi­hail Gorbacsov utalt arra, hogy az Egyesült Államok kormányzata a nukleáris le­szerelés ^előfeltételének te­kinti ezt. Az SZKP KB fő­titkára ennek kapcsán emlé­keztetett a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti ta­nácskozásán megfogalmazott javaslatokra, amelyeket a NATO-tagországok eddig válaszra sem méltattak. Mihail Gorbacsov végeze­tül kijelentette: ha az SDI-t a nukleáris leszerelés elé he­lyezik, akkor csak egyetlen következtetés lehetséges. E katonai program segítségé­vel próbálják elvetni korunk nemzetközi kapcsolatainak alaptörvényét, amelyet ta­valy Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetői megerősítettek: nem szabad nukleáris háborút vívni, ebben a háborúban nem lehet győzelmet aratni. A Szovjetunió az előter­jesztett javaslatokban maxi­mális jószándékáról tett ta­núbizonyságot. E javaslato­kat nem vonjuk vissza, vál­tozatlanul érvényesek — /mutatott rá Mihail Gorba­csov. Kádár János megbeszélése nivaro Cunhallal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alvaro CunhallaJ, a Portugál Kom­munista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom, valamint a nemzetkö­zi élet legfontosabb kérdé­seiről. A két párt vezetői megerősítették eltökéltségü­ket, hogy továbbra is tevé­kenyen fellépnek a nemzet­közi kommunista mozgalom és minden békeszerető, an­tiimperialista haladó erő összefogásának erősítéséért. Üdvözölték és szolidaritá­sukról biztosították azokat a népeket, pártokat és moz­galmakat, amelyek a világ különböző részein hősies harcot vívnak nemzeti füg­getlenségükért szabadságu­kért, a társadalmi haladá­sért. A reykjaviki találkozó kapcsán méltatták azokat a konstruktív és nagy hord­erejű szovjet javaslatokat, amelyek reális és kölcsönai­sen elfogadható megegyezési lehetőségeket nyújtanak ar­ra, hogy a nukleáris leszere­lés területén döntő jelentő­ségű előrelépésre kerüljön sor. Ezzel szemben rámutat­tak. hogy a megállapodások megakadályozásáért, a nem­zetközi helyzet esetleges megromlásáért a felelősség a katonai fölényre törekvő imperialista politikát terhe­li. Hangsúlyozták, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési haj­szak megfékezése és a nuk­leáris leszerelés előmozdítá­sa érdekében. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából különös jelentősége van a helsinki folyamat keretében zajló összeurópai párbeszédnek, amelyet a részt vevő állai­mok a feszültség és a bizal­matlanság csökkentéséért, a kölcsönösen előnyös együtt­működés bővítéséért foly­tatnak. Kiemelték a stock­holmi tanácskozás eredmé­nyes befejezésének jelentősé­gét. és hangot adtak remé­nyüknek, hogy a november elején Bécsben kezdődő utó­konferencia eredményesen járul majd hozzá az enyhü­lés újabb területekre való kiterjesztéséhez. Kádár János és Alvaro Cunhal kölcsönösen tájékoz­tatta egymást pártjaik hely­zetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Nagy­ra értékelték az MSZMP és a PKP között fennálló ha­gyományosan jó, rendszeres elvtársi kapcsolatokat, ame­lyek a marxizmus—leniniz­mus és a proletár interna­cionalizmus elvein alapul­nak. Kifejezték meggyőzö­désüket, hogv a lkét párt együttműködésének további erősítése jól szolgálja a két ország, a magyar és a por­tugál nép érdekeit, vala­mint a nemzetközi béke és biztonság közös ügyét. A Portugál KP nevében Alvaro Cunhal portugáliai látogatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét, ' ame­lyet magyar részről köszö­nettel elfogadtak. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője és Domingos Lopes, a PKP KB póttagja, a külügyi osztály helyettes vezetője. A találkozót követően Ká­dár János ebédet adott Al­varo Cunhal tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagia. Horváth István és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai, valamint Kótai Géza és Domingos1 Lopes. fl kormány szóvivőjének tájékoztatója (Folytatás az i. oldalrólj séges tevékenységek felszá­molása, a talajjavítás és a kistermelés növeléee a fel­adat. De ugyanilyen fontos a szellemi erők megmozga­tása is. A program nem teljesíthe­tő a megfelelő helyi célok kijelölése, a megyei, a helyi tanácsok, a gazdálkodó szer­vezetek és a lakosság cse­lekvő részvétele nélkül. A központi támogatás fő for­rása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy három­milliárd forintnyi terület­fejlesztési és szervezési alap. Az összeg jelentős részével közvetlenül az érintett hét megye rendelkezik. A támo­gatásról nyílt pályázati rend­szer útján döntenek. A hátrányos helyzetű tér­ségek felzárkóztatására más források is rendelkezésre állnak, így például a vízügyi alap, a meliorációs állami támogatás, ezek összesen mintegy harmincmilliárd fo­rintot is elérhetnek. Mind­ez együtt is csak kiegészít­heti a gazdálkodó egységek és a tanácsok saját pénz­ügyi forrásait. Az elmara­dott térségek fokozatos fel­zárkóztatása a legfejletteb­bekhez a mostani tervidő­szakon is túlmutató, hosszú távú feladat — zárta nyilat­kozatát a szóvivő. (MTI) ßm^i i.n te 511! RADIOTELEX Szakszervezeti tárgyalások Günther Kopke. az Euró­pai Szakszervezeti Szövet­ség Kutató Intézetének igazgatója, a SZOT meghí­vására október 19-től 22-ig Magyarországon tartózko­dcll. Az intézet igazgatója tá­jékozódott az ország poli­tikai és gazdasági helyzeté­ről, a gazdaságirányítás rendszeréről, a szakszerve­zetei: társadalmi helyéről, szerepéről, érdekvédelmi tevékenységéről. Ismerke­dett a Szakszervezetek El­méleti Kutató Intézetének munkájával) Günther Köpke magyar szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszélések sorín információt adott a Brüsszelben működő intézet kutatási feladatairól, a szak­szervezetek segítő tevékeny­ségéről. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke szerdán fogadta Gün­ther Köpket. A SZOT el­nöke tájékoztatta vendégét a magyar szakszervezetek előtt álló feladatokról KOHL WASHINGTONBAN Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdai washingto­ni sajtókonferenciáján ki­jelentette: bőséges tájékozta­tást kapott Reagan elnöktől a reykjaviki találkozóról. Kohl teljes egyetértéséről biztosította az amerikai ál­láspontot. SZABOTORPER KAMBODZSÁBAN A kambodzsai Kompong Speu tartomány bírósága egy tíztagú Pol Pot-ista di­verzánscsoport felett ítélke­zett: a csoport vezetőjét ha­lálra, két alvezérét élet­fogytiglani, a többieket há­romtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Chea Saran és bűntársai 1979 óta több tucat gyilkosságot, rob­bantást követett el, gyújto­gattak, hamis bankjegyeket terjesztettek és erőszakkal toboroztak ellenforradalmi bandájukba. A viszonylag kis létszámú bűnbanda tár­sadalmi veszélyességét nö­velte, hogy a fegyvertelen, békés lakosság ellen lép­tek fel, terrorizálva az em­bereket. Akcióikat külföldi segítséggel követték el. KÍNAI—NDK­KAPCSOLATOKRÓL Szerdán találkozott és tár­gyalást folytatott egymással Csaó Ce-jang kínai minisz­terelnök és Erich Honek­ker, az NSZEP KB főtitká­ra, az NDK Államtanácsá­nak elnöke. A kelórás meg­beszélés központi témája a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének kérdése volt. Mindkét fél egyetértett ab­ban. hogy az eddig elért eredmények alapján a kí­nai—NDK gazdasági és egyéb kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztésének széles perspektívái vannak. A HADÁSZATI FEGYVEREKRŐL Az atom- és űrfegvverzet­ről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében Genf­ben szerdán ülést tartott a hadászati fegyverzettel fog­lalkozo munkacsoport. HAZÁNKBA ÉRKEZETT MATEJ LÚCAN Csehák Juditnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására szerdán Budapestre érkezett Matej Lúcan csehszlovák minisz­terelnök-helyettes. LAKOS SÁNDOR LÁTOGATÁSA Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártélet felelős szerkesztője a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 21—22-én Szófiában tartózkodott. Fogadta őt Sztojan Mihajlov, a BKP KB titkára, s megbeszélése­ket folytatott vele a pártkö­zi ideológiai együttműködés időszerű kérdéseiről. MEGHALT JE CSIEN-JING Szerdán hajnalban, 90 éves korában elhunyt Je Csien-jing marsall, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egyik megalapítója. Je Csien-jing a Kínai Kommu­nista Párt Központi Kato­nai Bizottságának alelnöke volt. KlALLlTAS A spanyol nép köztársa­ságvédő harcában részt vett nemzetközi brigádok meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából fotódokumentá­ciós kiállítás nyílt szerdán á Hadtörténeti Múzeumban. NUSZ­KONGRESSZUS Szerdán Szófiában teljes üléssel folytatta munkáját a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet (NUSZ) 10. kongresz­szusa. A nap folyamán szó­lalt lel Pálfy József, a Ma­gyar Üjságirók Országos Szövetségének (MUOSZ) el­nöke. TŰZSZÜNET FELMONDASA A salvadori hazafiak fegy­veres szervezete, a Farabun­do Marti Nemzeti Felszaba­dítási Front kedden bejelen­tette: a salvadori hadsereg állandó akciói miatt kényte­len véget vetni az október 10-én egyoldalúan meghir­detett tűzszünelnek. A ha­zafiak a fővárosban súlyos pusztításokat okozó földren­gés miatt hirdettek egyol­dalú fegyvernyugvást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom