Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

2 Péntek, 1986. október 3. M agyar-NSZK tárgyalások © Bonn (MTI) Sarlós litvánt, az-Ország­gyűlés elnökét és az -általat vezetett parlamenti delegá­ciót csütórlókön fogadta, Hans-Dietrich Genschet, at NSZK alkancellárja «s kül­ügyminisztere. A bonr.i külügyminisztéri­umban megtartott megbe­szélés során a felek poeifí­van értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügyminisz­tert a Magyar Népköztársa­ság Időszerű bel- és külpoli­tikai kérdéseiről. Genscher kifejezte azt a meggyőződését, hogy, , az NSZK és Magyarország Ifap­csolatuik bővítésével szinten hozzájárulnak a kelet-nyu­gati viszony fejlesztéséhez, a párbeszéd elmélyítéséhez Hangot adott unnak a véle­ményének. hogy a két nagy­hatalomnak a világbéke megőrzésében betöltött el­sődleges szerepe mellett a kis és közepes országokra is jelentős feladat hárul i* béke megőrzésében és a le­szerelés előmozdításában. A Sarlós István vezette küldöttség csütörtökön foly­tatta megbeszéléseit a sző­vetségi gyűlésben (Bundes­tag). Találkozott Ulrich Fi­scherrel, a zöldek pártjának kénviselőjével, a Bundestag külügyi bizottságának tag­jával. Fischer a magyar delegációval ismertette, hogy pártja miként készül az 1987. januárjában tartandó országos választásokra és tá­jékoztatott a párt további terveiről. A megbeszéléseken jelen volt Horváth István, n Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövete is. Hermann Josef Unland. a Bundestag Gazdasági Bizott­ságának elnöke délben ebé­det adott u magyar parla­menti küldöttség tiszteletére Sarlós István és az Or­szággyűlés delegációja dél­után Hannoverbe utazott. Merénylet Gandhi ellen Merényletet kísérelte!'; meg csütörtökön reggel Üj-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök és Zail Szingh államfő ellen. A merényletkísérletet követöerv rendkívüli állapotot rendel­tek el az indiai fővárosban. A hírügynökségek szemta­núkra hivatkozó beszámoló­ja " szerint egy katonai egyenruhát viselő férfi há­rom, más jelentések szerinti öt lövést adott le egy vallá­si szertartás résztvevőire, akik között jelen volt Rad-1 zsiv Gandhi miniszterelnök. Zail Szingh államfő, vala-' mint a kormány több mái tagja Is. A lövedékek célt té­vesztettek, s egyik vezető politikus sem sérült meg. A biztonsági erők azonnal elfogták a merénylőt, aki a' miniszterelnöktől néhány méterre álló két személyt megsebesített. A hatóságok) feltételezése szerint a me­rényletkísérletnek másik résztvevője is volt, ő azon­ban elmenekült. Felkutatásán megkezdték. Az elfogott merénylő nem szakállas, vagyis nem viseli a szjkh szélsőségeseket meg­különböztető „jelzést". Meg­figyelők emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi kormányfő édesanyját és elődjét. Indir?/ Gandhit csaknem két esz­tendővel ezelőtt, 1984. októ­ber 31-én ölték meg szikh szélsőségesek. Honecker Moszkvában Moszkva (MTI) Az Ernst Thiilmann-em­lékmü felavatására, az SZKP meghívására, csütör­tökön Moszkvába érkezett Krich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, .az NDK Ál­lamtanácsának elnöke. A repülőtéren Jegor Li­gacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Anato­lij Dnbrinyin és Vagyim Medvegyev, a KB titkárai fogadták. Ugyanezen a napor Moszkvába érkezett Herbert Mies, a Német Kommunista Pált elnöke, valamint Horsi Schmidt, a Nyugat-berlim Szocialista Egységpárt elnö­ke. ök is a Thülmann-em­lékmű felavatásán vesznek részt. Szervezkedés Gdanskban r Ujabb kísérlet.. (¡3 Varsó (MTI) Gdanskban egy hét főből álló csoport bejelentette: bizottságot alakított azzal a céllal, hogy Illegális, a len­gyel jogrenddel szemben működő szervezetet hozzon létre. A szervezkedésről mér hétfő óta keringtek hírek Varsóban. A lengyel sajtó visszafogottan foglalkozik a társadalmi megegyezés ellen irányuló kísérlettel. A csütörtöki Zycle War­szawy így fogalmaz: „Az újabb kísérletről nem azért kell beszélni, mert bármi­féle veszélyt jelentene, ha­nem azért, hogy a társada­lom tisztán lássa: még Lengyelországban olya­nok, akik beteges FttájUkil elvakultságuk miatt l^pléie­nek a megfelelő következ­tetések levonására. A"jtiüft felidézésére tett újabb iWó­bálkozás egyben helyzetük kilátástalanságát is bizonyí­totta. A lengyei társadalom támogatását elveszítve ugy ej,­len lehetőségük a fJotftiklöl életben maradásra az, ha elnyerik a Lcngyelonváűggal szemben ellenséges nyugati­körök, u nyugati propagan­dagépezet támogatását. Ha eltűnnének a nyugati , .^ajtő hasábjairól, politikai létezé­sük minden alapja meg­szűnne " A varsói lap végezetül megállapítja: „A lengyelek többsége azt szeretné, hogy a politikai indíttatású bűn­cselekményeket elkövető személyek szabadon bocsá­tása végérvényesen lezárná az ország történelmének egy keserű szakaszát. Abban re­ménykedik, hogy nem ma­rad kihasználatlanul a nem­zeti közmegegyezés kibonta­kozásának újabb lehetősé­ge ..." Gazdasági megbeszélések Jegyzőkönyv alaírásával csütörtökön befejeződött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 21. ülés­szaka. Az ülésszak jegyző­könyvét a Parlamentben Maróthy László és Kiril Zarev miniszterelnök-helyet­tesek. a bizottság társelnö­kei látták el kézjegyükkel. Az ülésszakon értékelték a ket ország miniszterelnö­keinek 1984. májusi talál­kozóján hozott határozatok teljesítését, eszmecserét, foly­tattak a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. Az ipari együttműködéstér­tekelve megállapították, hogy az ipari tárcák vezetőinek közelmúltban megtartott ta­lálkozójón kijelölt feladatok jól szolgálják az együttmű­ködés továbbfejlesztését a gépipar, a vegyipar, a kohá­szat területén. Rámutattak <rra hogy a ket Idalú szakoso­dásban van bizonyos elő­relépés. azonban alapvető gond, hogy ez nem elégsé­ges a magasabb színvonalú együttműködéshez. «y/^* N.» s y • Nemes János cikksorozata A szocializmus megújulásának útja 9. A konszolidálódás folyamata 1957 tavaszára az eszmei­politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás fo­lyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondá­sok, visszaesések nélkül a félrevezetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hul­lámnak is, amely tnbb mint 200 ezer magyar állampol­gárt vetett idegenbe. (Egy­ötödük néhány hét vagy hó­nap múlva visszatért.) A normális rend helyreál­lásában, a konszolidálásí fo­lyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a párt és a kormány miközben nagyon határozot­tan fellépett minden ellen­forradalmi cselekedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új takti­ka (mindenekelőtt a mun­kástanácsoknak halalmi-po­litikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágo­sító szót alkalmazta a téves eszmék hatása alá került tö­megek tisztánlátása érdeké­ben. A felszabadítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunis­ta politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a töme­gek bizalmának visszaszer­zéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-as fordulat után a párt­vezetés — különböző hibás meggondolásokból és a sike­rektől megrészegülten — nem érzékelte, hogy a ma­gyar társadalomban bizo­nyos polgári eszmék és illú­ziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább él­nek és hatnak. így aztán nem is vitték végbe a nacio­nalizmus, a különböző har­madikutas nézetek, a vallá­sos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem ala­kították ki azt, hogy mikép­pen kell velük marxista mó­don vitába szállni, hogyan »feg te Miíii ííitÖN'' • RADIOTELEX KUBÁRA UTAZOTT KÁRPÁTI FERENC Karpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter1 Raul Castro Ruz hadsereg­tábornoknak, a kubai forra­dalmi fegyveres erők mi-) niszterének meghívására csütörtökön — katonai kül­döttség élén — hivatalos, baráti látogatásra Kubába utazott. Több déligyümölcs Kubából Csütörtöki n a Kubai Köz­társaság budapesti kereske­delmi kirendeltsegenek szervezéseben a Cubafrutas Vállalat képviselői tájékoz­tatták az újságírókat ma­gyarországi ertékes itési ter­veikről. Hereyda Fuentes igazgató elmondotta: Kuba a KGST­együttműködés kéretében a többi között a déligyümölcs­termesztésre szakosodott. Jelenleg több mint 187 ezer hektáron termelnek citrus­féléket, s évente mintegy 751) ezer tonnát exportálnak. A kivitel 85 százalékát a szocialista országokba szál­lítják. Az, idén 18 ezer ton­na déligyümölcs erkezik Kubából Magyarországra: 8500 tonna narancs, 8500 tonna grape-fruit és 2700 tonna citrom Emellett kis mennyisegben mandarint, gyümölcskonzerveket és gyü­mölcsleveket is exportálnak A következő ót évben a Cubafrutas gyors ütemben kívánja növelni szállításait. A tervek szerint exportjuk 1990-re eléri az 1,5 millió tonnát. Magyarországi el­adásaikat is a jelenleginek háromszorosára kívánják növelni. A már ismert déligyümöl­csükön kívül hamarosan megkezdik egy új trópusi gyümölcs, a guayaba ma­gyarországi értékesítését is A szilva formájú, zöld. il­letve sárga vékony héjú gyümölcs íze a körte, a birsalma és a füge keveréke. Magyarországon konzerv formájában kínáljak majd a mézédes guayabát a fogyasz­tóknak SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN PEKINGBEN Szépvölgyi Zoltánt és a budapesti Fővárosi Tanács általa vezetett küldöttségét, amely kedden érkezett Pe­kingbe egyhetes látogatásra, szerdán fogadta Csen Hszi­tung, Peking polgármestere, és tájékoztatta a vendégeket a kínai főváros helyzetéről, távlati fejlesztési terveiről. VILÁGŰRJOGI SZEMINÁRIUM Csütörtökön Budapesten befejezte munkáját az In­terkozmosz IV. világűrjogi szemináriuma. A négynapos tanácskozáson hat szocialista ország — Bulgária. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakértői a világűr békés célú felhasz­nálásával összefüggő jogi kérdéseket vitatták meg ANTINUKLEÁRIS HATÁROZATOK A brit Munkáspárt black­pooli konferenciája csütörtö­kön olyan nagy horderejű határozatokat fogadott el, amelyek nemcsak védelmi politikáját helyezik a teljes atomfegyver-mentesítés ra­dikálisan új alapjára, ha­nem határozott, a kelet­nyugati kapcsolatok gyöke­rds javítását szolgáló kül­politikai irányváltást jelöl­nek ki a következő munkás­párti kormány számára lehet velük befolyásukat csökkentő, eredményes esz­mei küzdelmet folytatni. A jelszószerű nagyhangú és dogmatikus szellemű kinyi­latkoztatások, az „ellensé­ges eszmék ellen" nem pó­tolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmi­ség körében, inkább n két­kedést, olykor a megbélyeg­zett nézetek iránti szimpáti­át növelték. A politika tor» zulásai pedig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára, az el­lenforradalom zavaros ese­ményei tovább hatványozták hatásukat (például a nacio­nalizmusét és szovjetellenes­ségét!) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szem­ben álltak velük. A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelé­sének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszerve­zetekben is. Ennek állomá­sa volt a Szakszervezetek Országos Tanácskozása 1957. január végén. Az ellenfrtrra­dalmi, revizionista befolyás utat tört magának a mun­kásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenek­előtt a szakszervezetek füg­getlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez ro­konszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlé­keztek a Rákosi-féle vezető­ségnek lepéseire, amelyek el­rabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az álla­mi feladatok puszta végre­hajtóivá próbálták degradál­ni. Tisztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, fel­adatát az űjjáformálódó szocialista rendben. A párt­tól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat el­vetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszerve­zetek önállósága mellett, önállóan saját hagyomá­nyainak megfelelően és sa­ját eszközeikkel kell küzde­niük a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Mi­nél erőteljesebben és ered­ményesebben képviselik tag­ságuk napi és távlati, érde­keit a szakszervezetek, an­nál inkább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvé­nyesítéséhez a bérből és fi­zetésből élők körében. A szakszervezetek donlé­sének a hátterét és realitá­sát az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az. MDP-nek a szakszervezetek­kel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határozat szü­letett, hogy pártszervek és szervezetek semmiféle szin­ten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak vala­melyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvé­nyesülhet a szakszervezetek­ben. Vagyis e vonatkozásban is a fö eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a.párt ifjúsági politikájának ki­munkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi esemé­nyekbe, tetszetős, megtévesz­tő jelszavak és programok nyomán igen nagy számban sikerült fiatal embereket be­vonni. Novemben 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlá­sából létrejött retegszövetsé­gekbe tömöritették az ifjúsá­got. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak,-a paraszt­ifjúságnak, az egyetemis­táknak és a középiskolások­nak. 1957. elejére ezekben a szervezetekben a kommunis­ták, vagy az MSZMP politi­kai irányvonalát magukévá levő erők lettek a hangadók, A pártvezetés azonban ügy látta, hogy a rétegszervezete­ken keresztül az ifjúság be­folyásolása, szervezése, neve­lése nem valósítható meg megfelelő szinten, és állást foglalt a párt egységes ifjú­sági szervezetének létreho­zása mellett. Ezt az állás­pontot még a kommunista ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszer­vezeteken át jobban el lehet jutni a fiatalsághoz, érdek­lődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben le­het képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kere­kedett felül, és március 21­én, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának évfordu­lóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visz­szaállásában is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az l évvel azelőtti időszakhoz ké­pest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957. első három hónapjában a megfe­lelő 1956 évi három hónap­nak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedé­ben már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban üte­mesen folyt a munka. Meg­említendő, hogy meg a ter­melőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen káro­kat az ellenforradalom. Iga/,, hogy az 1956. októberi 3 ezer 954 tsz-ből, amelyekben a családok száma 235 ezer 571, a taglétszám 298 ezer 474, az összterület 2 millió 268 ezer 175 katasztrális hold vólt, 2 ezer 570 maradt, 96 ezer 940 családdal, 122 ezer 296-os taglétszámmal, és 1 millió 187 ezer 219 hold te­rülettel. De ez az ellenforra­dalom okozta vihar nagysá­"*F>')7 mérten meglepően kedvező kép volt. A termelő­szövetkezeti mozgalom szem­besülve a rendkívüli politi­kai nyomással, sőt a gátlás­talan erőszakkal is, ellen­állóbbnak mutatkozott, mint bárki hitte, és a nyugati ká­rogó prófécia hirdette. Gyö­kerei tehát egészségesek és kitéphetetlenek voltak! A belső helyzet tulajdon­képpen páratlanul gyors megszilárdulásának megka­pó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, külö­nösen a budapesti tömeg­demonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vo-_ nult fel a Hősök terére. Jog­gal mondhatta a gyűlés szó­noka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba vesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy ered­ményeink igen jelentősek... Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tud­nánk adni belőle. De ha a november harmadika anar­chikus viszonyaira gondo­lunk, amikor a duhongó el­lenforradalom és imperialis­ta irányító gazdái már ke­zükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hü ha­zafiak üldözött vadakká vál­tak saját hazájukban, ami­kor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a meg­tett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta köve­tünk. feltétlenül helyes és nagyok az eredmények," (Következik: Áz országos pártértekezlet.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom