Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

3 Péntek, 1986. október 3. Tanácsadás és értékelés Jobb előtte, mint utána Sokak alma Magyarorszá­gon nem beszereznető szá­mítógép-újdonság. háztartá­si vagy barkacsgép. ' színes televízió, videomagnó. S ha ezek a cikkek a hazai üz­lelekben kaphatók is. nem­egyszer könnyen kiszámít­ható. hogy lényeges nagysá­gú összegeket lehet megta­karítani. hogyha külföldi boltokban vásárolhatjuk meg okét. S persze, hol sznob­ságból. hol reális ertekeles alapján, a hatarokori túl vett aruknak jobb minőséget tulajdonítunk az itthoni ki­rakatokban kínáltnál. Tehát, a turistautat általában vá­sárlással is összekötjük. Pontos szabályok írják ko­rul. hogy magyar állampol­gárok mennyi pénzt költ­hetnek el külföldön. Ezekről általában az utazás elolt nem tájékozódunk. Csak ak­kor dühöngünk, amikor az áhított áruval a határra ér­kezünk. es a vámos közli: behozatali engedély nélkül ..egv méterrel sem vihetjük tovább'' uj szerzeményünket. Mennyit kelthetünk a ha­lárokon túl tartós fogyasz­tási cikkek vásárlására? Nyolc napon túli kinttar­tózkodáskor a turistaellát­mánynak a felét, toéabbá a legálisan otthon tartható, maximum kétezer forint ér­tékű valutánkat. 11a, mond­juk. négytagú család utazik együtt, és egy értékes tár­gyat akar behozni, akkor a behozatali engedély kiadásá­nál a turistaellátmányok 50 százaléka összeadásra kerül. Az üzemanyag-vásárlásra felvett, de megtakarított márka, líra, dinár stb. nem hasznaiható l'gl az ilyen vá­sárlásoknál. Persze, ha , va­laki a BC-számlájáról vett fel pénzt a kiutazás előtt, azt korlátozás nélkül kull­heti el. A külföldi ösztön­díj és napidíj 80 százaléka fordítható ilyen célra. Az idén június elsejétől a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatóságai is jogo­sultak behozatali és kiviteli engedélyek kiadására. — Sokan vannak a me­gyében, akik külföldi útju­kon túlköltekeznek'.' — kér­deztük Horváth Gyulatol, az MNB megyei igazgatójá­tól. — Eddig havonta több mint hatvanan fordultak hozzánk behozatali engedé­lyért. Többségük elkerül­hette volna az utólagos szá­molgatást, ha az utazás meg­kezdése előtt kopogtat ná­lunk. Ha elmondják. mit kívánnak vásárolni, a beho­zatali lehetőségekről díj­mentesen tájékoztatjuk ügy­feleinket. —r Mi alapján állapítják meg a külföldön vásárolt tartós fogyasztási cikkek valutaértékét? — Az elsődleges bizonylat a bolti számla lehet. A bol­ti bizonylat hiányában ár­bevallást is- elfogadunk. Per­sze, csak • valósat. Szakem­bereink tájékozottak a kü­lönböző cikkek napi árai­ban. S nem szeretik. ha megpróbálják „tesztelni" az ismereteiket. A vámhivatal általában a személyenként a 25 ezer fo­rintot meghaladó értékű árukra kér behozatali enge­délyt. Ennek az okmánynak a megkérésekor az MNB­hez a következő bizonylato­kat kell benyújtani: vám­áru-nyilatkozat, a határállo­máson felvett jegyzőkönyv vagy a vámhivatal raktáro­zási elismervénye, a valuta­kiviteli engedely, a vásárlást dokumentáló bolti számla, a BC-számláról felvett, összeg kiviteli engedélyének erede­ti példánya, a tanulmány­úton vagy kiküldetésben kint járóknak a kiküldő szerv igazolása az oSztondij vagv a napidíj összegéről. A 3 példányos formanyomtat­ványon egyértelműén nyilat­kozni kell arról, hogv saját cplra hoztak be az arut. vagv tervezik az értékesíté­sét. Ajándékozás esetén elcn­gedhétetlen az ajándékozó­levél benyújtása. Ennek a külföldi közjegyző által hi­telesített okmanynak fel­tetlenül tartalmaznia kell az ajándékozó es a megaján­dekozotit nevét es pontos lakcímét. A kapcsolatukat is igen fontos minősíteni. Ele­gendő indok a barátság. Az ajándékozónak fontos nyi­latkoznia arról, ihogy ,az ajándékért sem most, sem a jövőben semmilyen ellen­szolgáltatást nem fogad cl. Az ajándék périz is lehet, ebben az esetben fontos az összegét feltüntetni az ajan­dekozólevélen. — Mi a legnagyobb gond a bizonylatok korul? — Sokan még a határon túlról visszaküldik a bolti számlát, a visszatérítés re­ményében — kezdi válaszát Horváth Gyula. — Előfor­dul, hogy a várhatóan visz­szatéritendő összeget rokon­tól. ismerőstől előre felve­szik. Ez szabálytalan. A visszatérítési természetesen a behozott áruk értékének számításánál nem vehetjük figyelembe. Ennek a 'pénz­ügyi műveletnek a végrehaj­tását egyébként idehaza az OTP és a Konjunktúra és Piackutató Intézel a Coop­luristlal közösen végzi. Elő­fordul. hog.v valaki utólago­san szerez be ajándékozóle­velet. Ezt mar csak a da­miutt sem l'o­tumeltérések gadhatjuk el. — Mennyire megértő á bank a túlköltekezökkel szemben? — Ha valaki saját hasz­nálatára hozott be külföld­ről tartós fogyasztási cikket, és az engedélyezett értéket nem többel, mint ezer fo­rinttal lépte túl. az esetek többségében eltekintünk az illetékfizetéstől. Ha valaki magának hozott egv nagy értékű tárgyat, es még job­ban túlköltekezett: illeték fizetése után használhatja szerzeményét. Egyértelműen elzárkózunk a behozatali en­gedély kiadásútól, ha vala­ki az engedélyezett valuta­keretét túllépte, és idehaza értékesíteni akarja a kül­földről ily módon behozott cikket. Eddig Budapestre kellett utazni, vagy levélben kérni a behozatali engedélyt. Az ügyintézés nem ritkán 90­120 napig is eltartott. Most csak azok kényszerülnek vo­natozásra. akik 14 napra vették fel turistaellátmá­nyukat, de csak II napnál kevesebb időt töltöltek a határokon tűt Mások Sze­geden kapják meg a beho­zatali engedélyt. Méghozzá 7-15 napon belül, ha csak a kérelemért forduló hibájá­ból nem hiányzik valami­lyen dokumentum. Az MNB megyei igazgató­sága döntése ellen a bank il­letékes főosztályához, ezt kö­vetően pedig a bank elnöké­hez. lehet felülvizsgálati ké­relmet benyújtani. Ez is a megi'ei igazgatóságon adha­tó be. Illetéke az első alka­lommal 400 forint, másod­szorra ennek az összegnek a ketszerese. B. I. Az elveszett hangerii Az én korosztályomnak már fogalma sincs, mi is az. a hangerii. Tájékozatlanságunk egyetlen oka és magya­rázata, hogy a mai pincér ruhatárából immáron egyszer s mindenkorra eltűnt a múltban mindig az alkarjukon tün­döklő hófehér törlőkendő. Ogv tartozott e kellék a ven­déget fogadóhoz, mint az ecset a festőhöz — mondja régivágású pincér ismerősöm, aki a szakmában öregedett meg. Porolta ezzel az asztalt akkor is, ha morzsa sem volt rajta; tette a tálca alá, ha az asztalhoz lépett; törölte fé­nyesre a poharat vele, ha netán nem ragyogott kristály­tisztán. A hangerh .iclkep volt, szimbóluma egy mesterség­nek, testtartást, és magatar­tást meghatározó kellék. A hangerii eltűnt, vele együtt sok minden érték kiveszett a vendéglátás hajdan nagv­hirü világából. Tudjuk ezt, hisz ismerjük a mai ven­dégfogadókat. Milyenségük­ről a magántapasztalatain­kon alapuló magánvélemé­nyünk semmiben sem kü­lönbözik a vendéglátó he­lyek hivatalos szerveinek hivatalos véleményétől. Pár hónapon belül a vá­rosi tanács kereskedelmi osztálya társadalmi munká­sai segítségével két ellenőr­zést is tartott. Az elsőt a nagy vendégjárás, a/ ünne­pi hetek idején, az ellenőr­zés ellenőrzését pedig e hó­napban. Utóellenőrzés ott volt, ahol a júliusi szemle alkalmával rajtakapták az üzletet a vendegek megká­rosításán, avagy egyéb fo­gyasztói érdekeinket sértő szabó I y ta la nsá gon.. A (ifi ú jra ellenőrzött prész­szó, vendéglő, csárda, kocs. ma közül 15-ben a korábbi bírság és figyelmeztetés el­lenére is szemrebbenés nél­kül károsítottak bennünket; magyarán becsaptak. Mit nekik pénzbüntetés? Min­den megy tovább a maga rosszul kikövezett útján. A folya ma t os „ rossza lkod ás" miértjére, a/t hiszem, csak egyetlen magyarázat kíván­kozik: ezekben az üzletek­ben annyit csalnak (már bocsánat a súlyos szóért, de egyszerűen fogalmazva így hangzik a fogyasztók meg­károsítása) —, tehát annyit csalnak, hogy a büntetés összege e jogtalan haszonhoz képest elenyésző, vagy leg­aluobis nem számottevő. Már hogyne jönne össze tetemes pluszpenz ott, ahol példának okáért két deci­liter bort 10 forint 50 he­lyett 13-0rt mérnek a ked­ves vevőnek. Avagy ott, ahol rendre tobb dekával keve­sebb fagylalt jut a tolcser­be. No, és persze ott is, ahol sorozatosán csapnak a,szám­lához néhány tóbbletforin­tot. A sok kis apróból annyi jön össze, hogy az eseten­ként 5 ezer forintot is meg­haladó bírság ehhez képest semmi. következésképpen nem felem lilö tényező. A fogyasztói megkárosítás gyakoriságában a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat vezet. A vizsgált 59 üzlete közüli 15-ben találtak külön­böző' fajsúlyú szabálytalan­ságot. Fele-fele arányban osztoznak a bűnben a szer­ződéses és az úgynevezett jövedelemérdekeltségű üz­letek. • Országgyűlési bizottságok együttes ülése Csütörtökön a Parlament­ben együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési, településfej leszté­si es környezetvédelmi, me­zőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága. A gazdaságilag el­maradott területek fejlesz­tésének társadalmi-gazda­sági programjáról — az Or­szágos Tervhivatal, illetőleg a Központi Statisztikai Hi­vatal által összeállított mun­kaanyagokról — tárgyaltak, mondtak véleményt a kép­viselők. Vietnami-magyar barátsági nap NílC.V László IVIv.'lele A vietnami küldöttséget fogadja a városi pártbizottság titkára, Schmidt József Vietnami—magyar barátsági napot tar­tottak tegnap, csütörtökön Szegeden. A Hazafias Népfront Csongrád megyei és városi bizottságának meghivasara varo­sunkba látogatott Nguypn Lung, a Viet­nami Szocialista Köztársaság magyaror­szági nagykövete és Nguyen Viet l'húc, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyar­országi nagykövetségének titkára, akiket Molnár Sándor, a megyei népfront és Kulcsárné Kiss Piroska, a városi nép­front titkárai fogadtak. A beszélgetésen a vietnami vendégek tájékoztatást kaptak szűkebb pátriánk életéről, u helyi nép­frontmozgalom l'ontosabb területeiről. Ezt követően a vietnami küldöttséget az MSZMP Szeged Városi Bizottságának tit­kára, Schmidt József látta vendégül. A találkozón a városi titkár rövid áttekin­tést adott Szeged történelméről és beszélt városunk gazdasági, társadalmi, politikai életéről. A Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete es nagykövet­ségének titkára a Szegedi Orvostudományi Egyetemre látogatott el, ahol Szilárd Já­nos egyetemi tanár, a SZOTE rektora fo­gadta őket és mutatta be az intézmény­ben folyó gyógyító- és oktatómunkát. A SZO'l'E oklatasi épületében került sor a barátsági nagygyűlésre, ahol Párány Fe­renc, az. orvosegyetem marxizmus—leni­nizmus intézetenek vezetője, egyetemi ta­nár mondott beszédet. Felszólalásának el­ső részében a háború éveiben megszüle­tett vietnami—magyar barátságról szólt, amely a harcok végeztével mind a mai napig megmaradt a két nép" között. Majd beszélt a népeink közötti kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatokról és említést tett az 1974-ben aláírt magyar—vietnami barátsági szerződésről. Leendő vietnami orvosok, gyógyszerészek tanulnak a szei­gedi orvosegyetemen. Szűkebb pátriánk igy segít a barátság ápolásában, ezen ke­resztül a békéért, a társadalmi-politikai haladásért folytatott harcban — fejezte be beszédét a nagygyűlés szónoka. Az ün­nepi gyűlésen szót kért a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nagykövete is. A ba­rátsági nap programsorozatát a családi eseményeket rendező iroda irodalmi kö­rének műsora zárta Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke volt a bizottsági ülés előadója. Referátumában hangsúlyozta, hogy a formá­lódó társadalmi-gazdasági program fontos része a hosszú távú terület- és tele­pülésfejlesztésről 1985 tava­szán elfogadott országgyűlé­si határozat végrehajtásá­nak. A társadalmi-gazdasági program kidolgozására több hónapos egyeztető munka után, a megyei programok­ra építve került sor. A tár­sadalmi érdekegyeztetés fon­tos szakaszát jelenti a par­lamenti bizottságok mostani vitája, amely lehetőséget teremt arra, hogy a leglé­nyegesebb javaslatokat, ajánlásokat a program vég­legesítésénél figyelembe ve­gyék. Beható elemzés és sokol­dalú társadalmi, szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a leg­sürgetőbb a feszültségek feloldása. A mezőgazdaságban a veszteséges tevékenységek megszüntetését, a talajjaví­tást, a kistermelés szerepé­nek növelését, az iparban a korszerű termékeket gyár­tó kis- é's középüzemek fej­lesztését jelöli ki a program. Emellett hangsúlyozza a szolgáltatások, a távközlés és a helyi sajátosságokat kihasználó idegenforgalom kiemelt jelentőségét. Ezután vita következett. Az elhangzottakra Falu­végi Lajos válaszolt. * azon túl. hogy No. persze megvágnak bennünket — akár ittasak, akár józanok vagyunk a vendoglőben —, néha még a gyomrunkat is kikezdik a lejárt szavatos­ságú ételekkel, és ugyan­csak gyomrunkat kavargat­ják jó néhány helyen a gusztustalanságig tokozott piszokkal. Tűrőképességün­ket pedig a végsőkig feszi­tik a lassú felszolgálással, a hideg sülthöz mellékelt me­leg sörrel, az egykedvű, unott magatartásokkal. De hadd n»> soroljam tovább, hiszen lassacskán ott bír­tunk. hogv örömünkben kérjük a vendégkönyvet, ha olyan étterembe toppanunk, ahol védetlenül minden ér­tünk van. Mi az oka, miért e hihe­tetlen színvonalcsökkenés a hajdan jó l>írü magyar ven­déglátásban? A régen han­gerőt viselő pincér erre. annyit mondott csak: nem értenek a szakmához és szív­telenek. Így igaz, hiszen a vendég­látás régen szakma volt, ha ügy tetszik, hivatás. A légi pincér ismerte a mesterség minden csinjút-bínjnt, es ki­váltképp tudta, jobban jár, ha a vendeget hosszú távon megtartja. Ujabban szabad terep lett a vendéglátás. Akinek pénze, alaptőkéje van, nyithat éttermei, kocs­mát. falatozót, ahol a gyors meggazdagodás • reményében semmi sem tilos. Tudom, a vendéglátásból haszna van a városnak, az országnak. Ez régen is igy volt. Csakhogy a hangerlis világban az üzleti hasznot igyekeztek mindig tisztessé­ges eszközökkel megterem­teni. K. K. • fl szabadkai harcos szövetség delegációja Szegeden A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szövetségének szegedi cso­portja meghívására ma, pén­teken háromtagú szabadkai delegáció érkezik Szegedre. A szabadkai harcos szövetség képviselőit Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára fogadja. Ezt kővetően a pap­rikafeldolgozó vállalatnál látják őket vendégül. Dél­után 2 órakor koszorúzást ünnepségen vesznek részt. Az antifasiszta ellenállás két kiemelkedő egyéniségének sírját koszorúzzák meg. A Belvárosi temető református részében Kiss Ernő, illetve a Belvárosi temető szerb ré­szében Grozdana Gajsin sír­emlékén helyezik el a kegye­let virágait. Majd baráti találkozóra kerül sor a szegedi délszláv klub tagjaival. Itt Vladislav ltot bari beszel ..Ne feledd el regi barátod" című könyvé­ről s

Next

/
Oldalképek
Tartalom