Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

2 Csütörtök, 1986. október 28. Ml? H01? MIKOR? Emlékezés Urbán Lászlóra Hetvenöt éve, 1911 októ­ber 16-án Szelistyén szüle­tett hatgyermekes munkás­család gyermekeként Urbán László. Elemi iskolái elvég­zése után mázolótanonc lett. A felszabadulás utáni évek számára egyben a szerve­zett munkások közösségéhez való kapcsolódást jelentet­ték. Építőipari munkásként 18 éves korában a MÉMOSZ békéscsabai szervezetének tagja lett. s belépett a szo­ciáldemokrata pártba. Et­től az időtől végigjárta a munkásmozgalom nyújtotta tudatosodás útját. Urbán László kezdettől a KIMSZ-szel is kapcsolatot tartó ifjúmunkások csoport­jához tartozott. politikai fej­lődése szempontjából meg­határozó élménynek bizo­nyultak a Munkásotthonban töltött évek, ahol a baloldali fiatalokKal együtt részt vett a Munkás Eszperantó Egye­sület megalakításában. Ol­vasottsága, jó meggyőző készsége nagy hatással volt társaira. Egyike volt azok­nak a munkásfiataloknak, akik a baloldali szociálde­mokratákkal együtt harcolt a jobboldal, munkások ér­dekeit eláruló magatartása ellen. Az osztályharc embert formáló hatására — röp­iratok, plakátok terjesztésé­vel, jelszavak utcai festé­sével — aktiv résztvevője, szervezője az 1930. szep­tember 1-jei, valamint az 1931. április 7-i munkanél­küliség elleni tüntetésnek. Ezért több társával együtt a rendőrség letartóztatta, eljá­rást indított ellenük. Urbán László feladatának tekin­tette a munkásfiatalok po­litikai felvilágosítását. Ta­nított és tanult, eszperantó nyelvről fordította a Kom­munista Kiáltványt, felol­vasósokat tartott a Madzsar Pál által szerkesztett Tár­sadalmi Szemle példányai­ból. Ez idö alatt megalapo­zott marxista ismeretekre tett szert. A gazdasági válság okozta munkanélküliség elől Buda­pestre menekül. 1931-től a MÉMOSZ keretében tanult és dolgozott tovább, részt vett az épí'tőmunkás-sztráj­kok szervezésében is. Ugyan­ott 1936-tól a festőcsoport pénztárosa volt, illegális sze­mináriumokon vett részt. A II. világháború kitörése után csatlakozott a há­borúellenes akciók szervezé­séhez, mindezek következté­ben egyre közelebb került az illegális kommunista moz­galomhoz. 1941-től Fehér Gyula sejtjében vett részt a KMP munkájában. A felszabadulás Urbán László számára új harcok, új gondok kezdetét jelen­tette. 1944. október 8-án Békéjscsabán részt vett a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének megala­kításában. Régi munkásott­honbeli harcostársai öröm­mel fogadták. Ezt követően a párt megbízásából a bé­késcsabai népőrség, majd a Kiállítási napló Dél-alföldi fotószalon Kiegyenlítetten jó színvo­nalú anyaggal nyílt meg a hagyományos fotós sereg­szemle Szentesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban. Bács, Békés és Csongrád megyék fotósai küldhették be munkáikat. Nyilván praktikus megfon­tolások vezethették a szalon szervezőit, amikor úgy dön­töttek, hogy a dél-alföldi szemlét összekötik a megyei fotókiállítással, mert bizony a szomszédos megyék fotó­sai, különösen a békésiek, alig érdeklődtek. Így a VI. Dél-alföldi Fotószalon első­sorban a Csongrád megyei, szegedi fotósok teljesítmé­nyéről tudósít, erényei és gyengeségei is az övék. A zsűri 316 fotóból 19 szerző 73 művét válogatta a kollekcióba. A szalon pá­lyázati anyaga meglepően jó színvonalú és friss szemléle­tű. Növeli a kiállítás élvez­hetőségét, hogy fotósaink a fényképezőgéppel megörö­kíthető, feldolgozható való-, ság majd minden szelete iránt érdeklődnek. Portrék, tájképek, életképek, < riport­fotók, sportfotók, csendéle­tek, különböző technikai manipulációkkal készült fel­vételek sorakoznak egymás mellett. Az ábrázolási mó­dokban meglehetős egyönte­tűség tapasztalható. A fotók többsége hagyományos szemléletet tükröz, úgy tű­nik, mintha a múlté lenne már az öncélú, álesztétiku­mot eredményező fotós kí­sérletezgetések kora. Kevés a manipulációs eljárásokkal kivitelezett fotp, és impo­nálóan sok az olyan felvé­tel, amely tudatos témafel­dolgozást, szemléleti bizton­ságot és vele párosuló technikai tudást tükröz. Még mindig az általános megállapításoknál maradva, jellemző erre a szalonon az is, hogy hiányoznak az igazi, karakteres egyéniségek. Pe­dig profi színvonalban nincs hiány (Gyenes Kálmán, Ste­kovics János). Kiugróan színvonalas anyaggal és egy­ben szép számú kollekcióval a Csongrádon alkotó Balogh István Szilárd jelentkezett. Ismeri a fotózás minden for­télyát. fölényes biztonsággal nyúl tehát témáihoz. Vonzó­dik a lírai tájhangulatok megfogalmazásához (öszi ködben, Dermedt folyó), ám leggyakrabban túlmutatnak megörökitett motívumai ön­magukon, s akár környezet­védelmi agitációnak is föl­foghatók. (A Tisza folyó és holtágai sorozata. Metamor­fózis I—II). Portréban Ste­kovics János remekel. Mű­vészportré sorozata alapos előtanulmányokról tanúsko­dik, igyekszik tömör képi jelekbe summázni mindazt, amit az alkotók személyisé­ge megenged. Nem riad vissza a merész ötletektől sem, Benes József grafikust például — művészi forma­nyelvének szimbolizmusára utalva — kötelekbe csavarta, Zoltónfy István portréját pe­dig — találóan — megfestett önportréjával szembesíti. Már-már eluralkodni látsza­nak a környezeti gegek portréin, mikor megnyugvás­sal tapasztalhatjuk szocio­portréin (Bacsó Benő és Ba­csó Benőné), hogy jó szemű lélekbúvár. Egészen más portréfotós törekvést példáz Dezső Mi­hály portrésorozata. Eszköz­telen puritanizmussal előad­va, szinte a statisztikai való­színűségek törvényeivel élve válogatta ki nagyvárosi ala­nyait lencséje elé. Sorozata a nagyvárosi létben felszí­vódó személyiség vívódásait dokumentálja. A riportfotó Gyenes Kál­mán Máriapócsi búcsú soro­zatában éri el a csúcsot. A boltíves falmélyedésben ülő, idejüket morzsolgató öreg­asszonyai akár a biblia lap­jain is megelevenedhetné­nek. Igazi fotós pillanatot fogott meg. Különutas fotós törekvéseket követ a szegedi KONTAKT alkotócsoport, jóllehet ezúttal szerényebb kollekcióval vannak jelen. Péntek László Villamos cí­mű sorozata, Utcakép, az ember nélküli nagyvárosi mi­liő különös hangulatait fo­galmazza meg. Végül, a díjakról. A leg­eredményesebben szereplő fotóklub díját ezúttal a Sze­gedi Fotóklub nyerte. Az egyéni fődíjat Balog István Szilárd (Csongrád), a továb­biakat szegediek, Gyenes Kálmán, Stekovics János, Dezső Mihály, Péntek László kapták, illetve oklevéllel, tárgyjutalommal ismerték el Vincze János, Dunai József, Kereskedő Sándorné és Szat­mári Imre munkáit. Tóth Attila demokratikus rendőrség szervezésén fáradozott. Rá­termettsége, megbízhatósága révén a politikai rendőrség vezetésével bízták meg. 1945—46 között nagy szere­pet vállalt a népellenes ele­mek felszámolásában. A további években rendőr­tisztként több fontos be­oszlásban bizonyította a munkáshatalom iránti hű­ségét. 1951-ig Mezökovácshá­zán és Kunszentmiklóson a járási rendőrkapitányság vezetője volt. Munkásmoz­galmi tapasztalatát mind­két helyen a járási párt­bizottság tagjaként haszno­sította. 1951-től Szegedre vezénylik, előbb a városi rendőrkapitányságon, majd 1954-től a vasúti kapitány­ságon teljesített szolgálatot. 1956-ban a vasúti rendőrség pártalapszervezetének tit­kára lett, s 1958-tól ugyanitt volt parancsnok 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ügy­szeretete, határozottsága, következetessége magával ragadta munkatársait is. Nyugdíjas évei nem jelen­tettek pihenést a közösség ügyéért fáradhatatlanul te­vékenykedő kommunista szá­mára. A Belváros I. alap­szervezetében, a Hazafias Népfront körzeti bizottságá­ban, a városi tanács gyer­mek* és ifjúságvédelmi bi­zottságában munkálkodott. Megbízatásai voltak a fegyve­res erők klubjában is. A vá­rosért minden fórumon szí­vesen szólt, vitatkozott. A városért, amely befogadta őt és amelynek biztonságá­ért, nyugalmáért annyit dol­gozott. Elkötelezett, politikailag aktív munkáséletét számos kitüntetéssel ismerték eh Többi között a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérem tulajdonosa. Küz­delmekben és munkában gaz­dag életpályája 1977. május 20-án szakadt meg. Most, születésének 75. évfordulóján kegyelettel és tisztelettel emlékeznek rá egykori küz­dőtársai, ügyének továbbvi­VŐJ. az eszme iránti hűségét és áldozatkészségét valló generáció. Wiegand Gyula Urbán László születésé­nek 75. évfordulója alkal­mából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Sze­ged Megyei Város Taná­csa holnap, pénteken 14 órakor, a Belvárosi teme­tőben koszorúzást rendez. Ne vegyétek el tőlünk! Ha a paneldzsungel rengetegéből kiné­zek a töltesre, valami frissítő, kellemes ér­zés jár át. Én — az ember — a termé­szet része vagyok megint. Itt vannak mel­lettem a füvek, fák, tücskök, lepkék ... itt van mellettem az élet. Konyhaabla­kunk egy örökké változó, gyönyörű posz­ter: harsogó zöld fű, színes virágok, kék ég, máskor pasztellszínű lombok, barna, piszkoszöld aljnövényzet, szélben hajlado­zó ágak, barkák, majd hóval lepett, der­medt táj . .. mindegyiket szeretem. De mások is igy lehetnek vele. Sokan a töl­tést választják kocogóhelynek. Családokat látni, amint a vasárnapi program része­ként a töltésen üldögélnek vagy sétálnak. Az izgő-mozgó gyerekek itt fedezik fel a természet sok-sok teremtményét, kérdése­ikkel alaposan megizzasztva a lelkiisme­retesen válaszolni próbáló szülőket. Egyre gyakoribb a hét végi bográcspar­ti. Két-három család összebeszél, előke­rülnek a kempingasztalok, plédek, sör, kártya, és persze a bogrács... Marha­pörkölt, gulyásleves illatát hozza fel a szél. (Ilyenkor nézek be a hűtőbe, hogy mivel tudnám feltódult emésztőnedveim felitatni.) Nyáron „csak" a víz hiányzik a strandhangulathoz. Hamvasfehér, pírban égő és barna testek grilleződnek a napon. Fejelöbajnokság zajlik a férfiak között, tollas és foci izzaszt gyereket, felnőttet. De télen se kihaltabb a töltés: kezdő síe­lők készülnek a nagy megpróbáltatásra. Görcsösen-óvatosan siklanak le a mere­délyen. (Ilyenkor a töltés legalább „há­romszor akkora".) A gverskejc nem válogatósak Ha nincs szánkó, reklámszatyron, nadrágféken vagy hason csúsznak le az eljegesedett szán­kópályákon. Szinte érthetetlen, hogy mindezt meg­elégelték az emberek. Miért nem akarják továbh élvezni a természet adta örömö­ket? Miéit akarnak ide, a töltésojdalba ga­rázssort? Ezekre a tulanyos kérdésekre sok-sok válasz adható (szeretik a változa­tosságot, állampolgári kötelességüknek ér­zik ... stb.). De számomra csak egy válasz tűnik valószínűnek: nem azok döntöttek a kérdésben, akiket közvetlenül érint a töltés feldúlása. Ez abból is sejthető, hogy mi'kor megtudták a már elfogadott (?) tényt, írásban kérték a döntés megvál­toztatását. Mindeddig hiába. Mert „mások" másként látják a hely­zetet. Ügy vélik, csak a töltésoldalban le­hetséges a garázsépítés. Hiszen ez hasz­nositatlan terület, parlagon áll. Ellenben az építés munkát ad, pénzt hoz a városnak, és 150 gépkocsi nem lesz kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, állapotát tartósan megőrzi. Ez bizony ér­ték, amely forintban mérhető hasznot hoz. A 150 autó kisebb mértékű amortizáció­jáért csekély az ár: ezernyi ember pihenő­és játszóhelye, ahol kikapcsolódott, meg­nyugvást talált. Lehet, hogy az ezer em­ber ezáltal jobban megőrizte „állagát", kevésbé használódott el az élet taposó­malmában? Hogy ez valahol, valahogy hasznos és érték? Számomra és a makkosházi töltés kö­rül élőknek a válasz egyértelmű: a töltés nagyon fontos, számunkra érték. Mégpe­dig nagy érték. Nagyobb, mint az a pénz­összeg, amihez a város a garázsok eladá­sából jut. (Felújítunk, szebbé teszünk egy belvárosi épületet, cserébe ezer ember lakókörnyezetét, élethelyét csúfítjuk el.) Nagyobb érték, mint 150 gépkocsi eső- és fagwédelme. Nekünk — töltéshasználóknak — és mmdenkinek. aki munkánkban, szabad­időnkben érintkezik velünk, annak, aki tö­rődik gyermekeinkkel, fontos, hogy esz­tétikus. kulturált és — amennyire lehet — természeti környezetben élünk. Ha az ezt érintő döntésbe nincs beleszólási lehető­sép.iink, csak egyet tehetünk: könyör'­günk a gépeknek. Kérjük a Dáciákat, La­dákat, Trabantokat: a töltést no vegyétek el! Mészáros Gábor 1986. OKTÓBER 16.. CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: GAL A Nap kel 6 óra ] perckor, és nyugszik 16 óra 57 perckor. A Hold kel 16 óra 30 perekor, és nyugszik 4 óra 16 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 95 cm (áradó). SZAZ ÉVE született Czóbel Ernő (1886— 1953) tanár, pártmunkás. Iroda­lom- és pártlörténész. Nevéhez fűződik a marxizmus-leniniz­mus klasszikusai magyar nyel­vű kiadásának megindítása. NYOLCVAN ÉVE született Dlno Buzzati (1906— 1972) olasz regényíró, elbeszélő és újságíró, a 20. századi olasz irodalom kimagasló alakja. HATVANÉVES Kárpáti Ferenc (1928) vezérezre­des, honvédelmi miniszter. ÖTVEN ÉVE hunyt el Lu Hszün (1881 — 1936) kínai regényíró és novellista. A realista elbeszélés kiemelkedő mestere, a modern kínai Iroda­lom legjelentősebb egyénisége. Petőfi megismertetéséért Is so­kat. tett. Lefordította a János vitézt. NAGYSZÍNHÁZ este 7 órakor: Hegedűs a házte­tőn (Uray Tivadar 1—2. bérlet). KISSZINHAZ fél 11 órakor: Leánykereskedő (nyugdijasbérlel). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Lenni vagy nem lenni (szí­nes amerikai film. III. helyár!) délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Londoni randevú (szí­nes, m. b. angol bünügyl film). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Tündér Lala (színes, magyar mesefilm) negyed 6 és fél 8 órakor: Minőségi csere (szí­nes, m. b. kubai filmvígjáték). Szabadság: fél 4 órakor: Nős agglegény (színes, m. b. szovjet filmvígjáték) háromnegyed 6 és 8 órakor: Lenni vagy nem len­ni (színes amerikai film. iII. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (vi­deomozl) este 10 órakor: Kőmű­ves (színes, hongkongi kung-fu film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbu­hln sgt. 87.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécs) u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnóttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészet) ügyelet az ÜJszegedl Gyermek­kórházban van (Szeged, Odesz­szal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY» SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 18.00: Pedagógusok fóruma — Kózepponban a „másik" 19.30: Beethoven: F-dúr kvartett — angol film 20.00: Bármi törlénhet — angol film 20.45: Képmagnósok, figyelem! 21.10: Híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: A Balázs Béla Stúdió filmjeiből 22.25: Képújság BELGRÁD I. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.50: A bandzsangi kőtörő — művelődési adás 15.10: A genetika és alkalmazása — művelődési adás 15.70: Természetbarátok 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaikadás 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A kis lázadó — adás gyerekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és belük — vetélkedő 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép — politikai magazin 21/00: Miniatúrák 21.10: üt a tudás közepébe — vetélkedő 22.15: Tv-napló , BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Ifjúsági képernyő 19.30: Tv-napló 20.00: A nap gyermekei — filmsorozat 20.55: Hírek 21.05: Művészeti est: A BITEF (Belgrádi Színházi Fesztivál) ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Dok.-műsor 18.45: A könyv ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Pokol — tv-fllm 21.30: Híradó szerb­horvátul" IMKxl 14.25: Effifi? BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Kaukázus — (ism.) 9.35: Tersánszky Józsi Jenő: Kakukk Marci — tv­film — (ism.) 10.35: Képújság 17.10: Hírek 17.15: A maják szent folyója lengyel dok.-film 17.40: Tízen Túliak Társasága 18.20: KérniIság 18.25: Reklám 18.30: Telcsport 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.10: Reklám 20.05: A velünk élő történelem — 1. 21.05: Bctüreklám 21.10: Aláírás: Charlotte — francia film 22 40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST 2. 16.55: Képújság íz no: zseb-tv — (ism.) 17.25 — KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink — vállalkozó emberek 8.30: Zenekari muzsika 9.20: Katonadalok 9.43: Nefelejcs — (Ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Erdei séta 10.50: Magyar művészek operafelvételelböl 11.36: Costa Berling — Selma Lagerlöf regénye — 6. 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Injermikrofon 13.00: Évszázadok mesterművei 13.05: Háttérbeszélgetések 13.34: Műsorajánlat 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai — Molnár Ferenc: Útitárs száműzetésben A Rádió Dalszínháza: Énekóra — Vidám kisopera Lapozgató — szovjet Irodalmi folyóiratokban Hétszinvlrág Révkalauz Rádiószínház — Nyugdijasok lázadása Nóták Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti Magazin Húszas stúdió — Embervásár — (ism.) Beethoven: Esz-dúr szonáta Mlrella Freni opera­áriákat énekel Népzene a stúdióban A tudás mint erkölcsi próbatétel Tiz perc külpolitika Bizonyíték hiányában — avagy: a gyilkos még köztünk van Hándel-müvek Himnusz Éjfél után . . . PETŐFI Nóták — Ráduly Árpád gordonkázik A Szabó család — (ism.) Tiz perc külpolitika Napközben Fúvós polkák Útikalauz üdülőknek A Népművészet Mesterei Műsorismertetés Nosztalgiahullám — Larry Williams Lelátó Néhány perc tudomány Operaslágerek Törvénykönyv — (ism.) Sanzonpódium Műsorismertetés Pegc Aladár dzsessz­együttese játszik. Kézfogások Slágerlista Operettkedvelöknek — Egy éj Velencében Reklámparádé A Poptarisznya dalaiból Segíthetünk ? Népdalok, néptáncok 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.44: 18.25: 18.28: 18.30: 19.15; 20.11: 20.36: 20.57: 21.30: 22.20: 22.30: 23.15: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05 8.20 8.50 9.05 12.10 12.25 12.30 12.58 13.05 14.00 15.05 15.10 15.45 16.00 16.58 17.08 17.30 18.31) 19.05 20.00 20.03 21.05 22.00 23.29; 0.15 "-"Voanorán­Éjfél uta. 4.20: -

Next

/
Oldalképek
Tartalom