Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
2 Csütörtök, 1986. október 28. Ml? H01? MIKOR? Emlékezés Urbán Lászlóra Hetvenöt éve, 1911 október 16-án Szelistyén született hatgyermekes munkáscsalád gyermekeként Urbán László. Elemi iskolái elvégzése után mázolótanonc lett. A felszabadulás utáni évek számára egyben a szervezett munkások közösségéhez való kapcsolódást jelentették. Építőipari munkásként 18 éves korában a MÉMOSZ békéscsabai szervezetének tagja lett. s belépett a szociáldemokrata pártba. Ettől az időtől végigjárta a munkásmozgalom nyújtotta tudatosodás útját. Urbán László kezdettől a KIMSZ-szel is kapcsolatot tartó ifjúmunkások csoportjához tartozott. politikai fejlődése szempontjából meghatározó élménynek bizonyultak a Munkásotthonban töltött évek, ahol a baloldali fiatalokKal együtt részt vett a Munkás Eszperantó Egyesület megalakításában. Olvasottsága, jó meggyőző készsége nagy hatással volt társaira. Egyike volt azoknak a munkásfiataloknak, akik a baloldali szociáldemokratákkal együtt harcolt a jobboldal, munkások érdekeit eláruló magatartása ellen. Az osztályharc embert formáló hatására — röpiratok, plakátok terjesztésével, jelszavak utcai festésével — aktiv résztvevője, szervezője az 1930. szeptember 1-jei, valamint az 1931. április 7-i munkanélküliség elleni tüntetésnek. Ezért több társával együtt a rendőrség letartóztatta, eljárást indított ellenük. Urbán László feladatának tekintette a munkásfiatalok politikai felvilágosítását. Tanított és tanult, eszperantó nyelvről fordította a Kommunista Kiáltványt, felolvasósokat tartott a Madzsar Pál által szerkesztett Társadalmi Szemle példányaiból. Ez idö alatt megalapozott marxista ismeretekre tett szert. A gazdasági válság okozta munkanélküliség elől Budapestre menekül. 1931-től a MÉMOSZ keretében tanult és dolgozott tovább, részt vett az épí'tőmunkás-sztrájkok szervezésében is. Ugyanott 1936-tól a festőcsoport pénztárosa volt, illegális szemináriumokon vett részt. A II. világháború kitörése után csatlakozott a háborúellenes akciók szervezéséhez, mindezek következtében egyre közelebb került az illegális kommunista mozgalomhoz. 1941-től Fehér Gyula sejtjében vett részt a KMP munkájában. A felszabadulás Urbán László számára új harcok, új gondok kezdetét jelentette. 1944. október 8-án Békéjscsabán részt vett a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének megalakításában. Régi munkásotthonbeli harcostársai örömmel fogadták. Ezt követően a párt megbízásából a békéscsabai népőrség, majd a Kiállítási napló Dél-alföldi fotószalon Kiegyenlítetten jó színvonalú anyaggal nyílt meg a hagyományos fotós seregszemle Szentesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Bács, Békés és Csongrád megyék fotósai küldhették be munkáikat. Nyilván praktikus megfontolások vezethették a szalon szervezőit, amikor úgy döntöttek, hogy a dél-alföldi szemlét összekötik a megyei fotókiállítással, mert bizony a szomszédos megyék fotósai, különösen a békésiek, alig érdeklődtek. Így a VI. Dél-alföldi Fotószalon elsősorban a Csongrád megyei, szegedi fotósok teljesítményéről tudósít, erényei és gyengeségei is az övék. A zsűri 316 fotóból 19 szerző 73 művét válogatta a kollekcióba. A szalon pályázati anyaga meglepően jó színvonalú és friss szemléletű. Növeli a kiállítás élvezhetőségét, hogy fotósaink a fényképezőgéppel megörökíthető, feldolgozható való-, ság majd minden szelete iránt érdeklődnek. Portrék, tájképek, életképek, < riportfotók, sportfotók, csendéletek, különböző technikai manipulációkkal készült felvételek sorakoznak egymás mellett. Az ábrázolási módokban meglehetős egyöntetűség tapasztalható. A fotók többsége hagyományos szemléletet tükröz, úgy tűnik, mintha a múlté lenne már az öncélú, álesztétikumot eredményező fotós kísérletezgetések kora. Kevés a manipulációs eljárásokkal kivitelezett fotp, és imponálóan sok az olyan felvétel, amely tudatos témafeldolgozást, szemléleti biztonságot és vele párosuló technikai tudást tükröz. Még mindig az általános megállapításoknál maradva, jellemző erre a szalonon az is, hogy hiányoznak az igazi, karakteres egyéniségek. Pedig profi színvonalban nincs hiány (Gyenes Kálmán, Stekovics János). Kiugróan színvonalas anyaggal és egyben szép számú kollekcióval a Csongrádon alkotó Balogh István Szilárd jelentkezett. Ismeri a fotózás minden fortélyát. fölényes biztonsággal nyúl tehát témáihoz. Vonzódik a lírai tájhangulatok megfogalmazásához (öszi ködben, Dermedt folyó), ám leggyakrabban túlmutatnak megörökitett motívumai önmagukon, s akár környezetvédelmi agitációnak is fölfoghatók. (A Tisza folyó és holtágai sorozata. Metamorfózis I—II). Portréban Stekovics János remekel. Művészportré sorozata alapos előtanulmányokról tanúskodik, igyekszik tömör képi jelekbe summázni mindazt, amit az alkotók személyisége megenged. Nem riad vissza a merész ötletektől sem, Benes József grafikust például — művészi formanyelvének szimbolizmusára utalva — kötelekbe csavarta, Zoltónfy István portréját pedig — találóan — megfestett önportréjával szembesíti. Már-már eluralkodni látszanak a környezeti gegek portréin, mikor megnyugvással tapasztalhatjuk szocioportréin (Bacsó Benő és Bacsó Benőné), hogy jó szemű lélekbúvár. Egészen más portréfotós törekvést példáz Dezső Mihály portrésorozata. Eszköztelen puritanizmussal előadva, szinte a statisztikai valószínűségek törvényeivel élve válogatta ki nagyvárosi alanyait lencséje elé. Sorozata a nagyvárosi létben felszívódó személyiség vívódásait dokumentálja. A riportfotó Gyenes Kálmán Máriapócsi búcsú sorozatában éri el a csúcsot. A boltíves falmélyedésben ülő, idejüket morzsolgató öregasszonyai akár a biblia lapjain is megelevenedhetnének. Igazi fotós pillanatot fogott meg. Különutas fotós törekvéseket követ a szegedi KONTAKT alkotócsoport, jóllehet ezúttal szerényebb kollekcióval vannak jelen. Péntek László Villamos című sorozata, Utcakép, az ember nélküli nagyvárosi miliő különös hangulatait fogalmazza meg. Végül, a díjakról. A legeredményesebben szereplő fotóklub díját ezúttal a Szegedi Fotóklub nyerte. Az egyéni fődíjat Balog István Szilárd (Csongrád), a továbbiakat szegediek, Gyenes Kálmán, Stekovics János, Dezső Mihály, Péntek László kapták, illetve oklevéllel, tárgyjutalommal ismerték el Vincze János, Dunai József, Kereskedő Sándorné és Szatmári Imre munkáit. Tóth Attila demokratikus rendőrség szervezésén fáradozott. Rátermettsége, megbízhatósága révén a politikai rendőrség vezetésével bízták meg. 1945—46 között nagy szerepet vállalt a népellenes elemek felszámolásában. A további években rendőrtisztként több fontos beoszlásban bizonyította a munkáshatalom iránti hűségét. 1951-ig Mezökovácsházán és Kunszentmiklóson a járási rendőrkapitányság vezetője volt. Munkásmozgalmi tapasztalatát mindkét helyen a járási pártbizottság tagjaként hasznosította. 1951-től Szegedre vezénylik, előbb a városi rendőrkapitányságon, majd 1954-től a vasúti kapitányságon teljesített szolgálatot. 1956-ban a vasúti rendőrség pártalapszervezetének titkára lett, s 1958-tól ugyanitt volt parancsnok 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ügyszeretete, határozottsága, következetessége magával ragadta munkatársait is. Nyugdíjas évei nem jelentettek pihenést a közösség ügyéért fáradhatatlanul tevékenykedő kommunista számára. A Belváros I. alapszervezetében, a Hazafias Népfront körzeti bizottságában, a városi tanács gyermek* és ifjúságvédelmi bizottságában munkálkodott. Megbízatásai voltak a fegyveres erők klubjában is. A városért minden fórumon szívesen szólt, vitatkozott. A városért, amely befogadta őt és amelynek biztonságáért, nyugalmáért annyit dolgozott. Elkötelezett, politikailag aktív munkáséletét számos kitüntetéssel ismerték eh Többi között a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdonosa. Küzdelmekben és munkában gazdag életpályája 1977. május 20-án szakadt meg. Most, születésének 75. évfordulóján kegyelettel és tisztelettel emlékeznek rá egykori küzdőtársai, ügyének továbbviVŐJ. az eszme iránti hűségét és áldozatkészségét valló generáció. Wiegand Gyula Urbán László születésének 75. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa holnap, pénteken 14 órakor, a Belvárosi temetőben koszorúzást rendez. Ne vegyétek el tőlünk! Ha a paneldzsungel rengetegéből kinézek a töltesre, valami frissítő, kellemes érzés jár át. Én — az ember — a természet része vagyok megint. Itt vannak mellettem a füvek, fák, tücskök, lepkék ... itt van mellettem az élet. Konyhaablakunk egy örökké változó, gyönyörű poszter: harsogó zöld fű, színes virágok, kék ég, máskor pasztellszínű lombok, barna, piszkoszöld aljnövényzet, szélben hajladozó ágak, barkák, majd hóval lepett, dermedt táj . .. mindegyiket szeretem. De mások is igy lehetnek vele. Sokan a töltést választják kocogóhelynek. Családokat látni, amint a vasárnapi program részeként a töltésen üldögélnek vagy sétálnak. Az izgő-mozgó gyerekek itt fedezik fel a természet sok-sok teremtményét, kérdéseikkel alaposan megizzasztva a lelkiismeretesen válaszolni próbáló szülőket. Egyre gyakoribb a hét végi bográcsparti. Két-három család összebeszél, előkerülnek a kempingasztalok, plédek, sör, kártya, és persze a bogrács... Marhapörkölt, gulyásleves illatát hozza fel a szél. (Ilyenkor nézek be a hűtőbe, hogy mivel tudnám feltódult emésztőnedveim felitatni.) Nyáron „csak" a víz hiányzik a strandhangulathoz. Hamvasfehér, pírban égő és barna testek grilleződnek a napon. Fejelöbajnokság zajlik a férfiak között, tollas és foci izzaszt gyereket, felnőttet. De télen se kihaltabb a töltés: kezdő síelők készülnek a nagy megpróbáltatásra. Görcsösen-óvatosan siklanak le a meredélyen. (Ilyenkor a töltés legalább „háromszor akkora".) A gverskejc nem válogatósak Ha nincs szánkó, reklámszatyron, nadrágféken vagy hason csúsznak le az eljegesedett szánkópályákon. Szinte érthetetlen, hogy mindezt megelégelték az emberek. Miért nem akarják továbh élvezni a természet adta örömöket? Miéit akarnak ide, a töltésojdalba garázssort? Ezekre a tulanyos kérdésekre sok-sok válasz adható (szeretik a változatosságot, állampolgári kötelességüknek érzik ... stb.). De számomra csak egy válasz tűnik valószínűnek: nem azok döntöttek a kérdésben, akiket közvetlenül érint a töltés feldúlása. Ez abból is sejthető, hogy mi'kor megtudták a már elfogadott (?) tényt, írásban kérték a döntés megváltoztatását. Mindeddig hiába. Mert „mások" másként látják a helyzetet. Ügy vélik, csak a töltésoldalban lehetséges a garázsépítés. Hiszen ez hasznositatlan terület, parlagon áll. Ellenben az építés munkát ad, pénzt hoz a városnak, és 150 gépkocsi nem lesz kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, állapotát tartósan megőrzi. Ez bizony érték, amely forintban mérhető hasznot hoz. A 150 autó kisebb mértékű amortizációjáért csekély az ár: ezernyi ember pihenőés játszóhelye, ahol kikapcsolódott, megnyugvást talált. Lehet, hogy az ezer ember ezáltal jobban megőrizte „állagát", kevésbé használódott el az élet taposómalmában? Hogy ez valahol, valahogy hasznos és érték? Számomra és a makkosházi töltés körül élőknek a válasz egyértelmű: a töltés nagyon fontos, számunkra érték. Mégpedig nagy érték. Nagyobb, mint az a pénzösszeg, amihez a város a garázsok eladásából jut. (Felújítunk, szebbé teszünk egy belvárosi épületet, cserébe ezer ember lakókörnyezetét, élethelyét csúfítjuk el.) Nagyobb érték, mint 150 gépkocsi eső- és fagwédelme. Nekünk — töltéshasználóknak — és mmdenkinek. aki munkánkban, szabadidőnkben érintkezik velünk, annak, aki törődik gyermekeinkkel, fontos, hogy esztétikus. kulturált és — amennyire lehet — természeti környezetben élünk. Ha az ezt érintő döntésbe nincs beleszólási lehetősép.iink, csak egyet tehetünk: könyör'günk a gépeknek. Kérjük a Dáciákat, Ladákat, Trabantokat: a töltést no vegyétek el! Mészáros Gábor 1986. OKTÓBER 16.. CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: GAL A Nap kel 6 óra ] perckor, és nyugszik 16 óra 57 perckor. A Hold kel 16 óra 30 perekor, és nyugszik 4 óra 16 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 95 cm (áradó). SZAZ ÉVE született Czóbel Ernő (1886— 1953) tanár, pártmunkás. Irodalom- és pártlörténész. Nevéhez fűződik a marxizmus-leninizmus klasszikusai magyar nyelvű kiadásának megindítása. NYOLCVAN ÉVE született Dlno Buzzati (1906— 1972) olasz regényíró, elbeszélő és újságíró, a 20. századi olasz irodalom kimagasló alakja. HATVANÉVES Kárpáti Ferenc (1928) vezérezredes, honvédelmi miniszter. ÖTVEN ÉVE hunyt el Lu Hszün (1881 — 1936) kínai regényíró és novellista. A realista elbeszélés kiemelkedő mestere, a modern kínai Irodalom legjelentősebb egyénisége. Petőfi megismertetéséért Is sokat. tett. Lefordította a János vitézt. NAGYSZÍNHÁZ este 7 órakor: Hegedűs a háztetőn (Uray Tivadar 1—2. bérlet). KISSZINHAZ fél 11 órakor: Leánykereskedő (nyugdijasbérlel). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Lenni vagy nem lenni (színes amerikai film. III. helyár!) délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Londoni randevú (színes, m. b. angol bünügyl film). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Tündér Lala (színes, magyar mesefilm) negyed 6 és fél 8 órakor: Minőségi csere (színes, m. b. kubai filmvígjáték). Szabadság: fél 4 órakor: Nős agglegény (színes, m. b. szovjet filmvígjáték) háromnegyed 6 és 8 órakor: Lenni vagy nem lenni (színes amerikai film. iII. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (videomozl) este 10 órakor: Kőműves (színes, hongkongi kung-fu film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 87.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécs) u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnóttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészet) ügyelet az ÜJszegedl Gyermekkórházban van (Szeged, Odeszszal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY» SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 18.00: Pedagógusok fóruma — Kózepponban a „másik" 19.30: Beethoven: F-dúr kvartett — angol film 20.00: Bármi törlénhet — angol film 20.45: Képmagnósok, figyelem! 21.10: Híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: A Balázs Béla Stúdió filmjeiből 22.25: Képújság BELGRÁD I. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg! 14.50: A bandzsangi kőtörő — művelődési adás 15.10: A genetika és alkalmazása — művelődési adás 15.70: Természetbarátok 16.00: Jó napot! — tájékoztató mozaikadás 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A kis lázadó — adás gyerekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Számok és belük — vetélkedő 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép — politikai magazin 21/00: Miniatúrák 21.10: üt a tudás közepébe — vetélkedő 22.15: Tv-napló , BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Ifjúsági képernyő 19.30: Tv-napló 20.00: A nap gyermekei — filmsorozat 20.55: Hírek 21.05: Művészeti est: A BITEF (Belgrádi Színházi Fesztivál) ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Dok.-műsor 18.45: A könyv ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Pokol — tv-fllm 21.30: Híradó szerbhorvátul" IMKxl 14.25: Effifi? BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Kaukázus — (ism.) 9.35: Tersánszky Józsi Jenő: Kakukk Marci — tvfilm — (ism.) 10.35: Képújság 17.10: Hírek 17.15: A maják szent folyója lengyel dok.-film 17.40: Tízen Túliak Társasága 18.20: KérniIság 18.25: Reklám 18.30: Telcsport 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.10: Reklám 20.05: A velünk élő történelem — 1. 21.05: Bctüreklám 21.10: Aláírás: Charlotte — francia film 22 40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST 2. 16.55: Képújság íz no: zseb-tv — (ism.) 17.25 — KOSSUTH 8.20: Köznapi ügyeink — vállalkozó emberek 8.30: Zenekari muzsika 9.20: Katonadalok 9.43: Nefelejcs — (Ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Erdei séta 10.50: Magyar művészek operafelvételelböl 11.36: Costa Berling — Selma Lagerlöf regénye — 6. 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Injermikrofon 13.00: Évszázadok mesterművei 13.05: Háttérbeszélgetések 13.34: Műsorajánlat 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai — Molnár Ferenc: Útitárs száműzetésben A Rádió Dalszínháza: Énekóra — Vidám kisopera Lapozgató — szovjet Irodalmi folyóiratokban Hétszinvlrág Révkalauz Rádiószínház — Nyugdijasok lázadása Nóták Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti Magazin Húszas stúdió — Embervásár — (ism.) Beethoven: Esz-dúr szonáta Mlrella Freni operaáriákat énekel Népzene a stúdióban A tudás mint erkölcsi próbatétel Tiz perc külpolitika Bizonyíték hiányában — avagy: a gyilkos még köztünk van Hándel-müvek Himnusz Éjfél után . . . PETŐFI Nóták — Ráduly Árpád gordonkázik A Szabó család — (ism.) Tiz perc külpolitika Napközben Fúvós polkák Útikalauz üdülőknek A Népművészet Mesterei Műsorismertetés Nosztalgiahullám — Larry Williams Lelátó Néhány perc tudomány Operaslágerek Törvénykönyv — (ism.) Sanzonpódium Műsorismertetés Pegc Aladár dzsesszegyüttese játszik. Kézfogások Slágerlista Operettkedvelöknek — Egy éj Velencében Reklámparádé A Poptarisznya dalaiból Segíthetünk ? Népdalok, néptáncok 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.44: 18.25: 18.28: 18.30: 19.15; 20.11: 20.36: 20.57: 21.30: 22.20: 22.30: 23.15: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05 8.20 8.50 9.05 12.10 12.25 12.30 12.58 13.05 14.00 15.05 15.10 15.45 16.00 16.58 17.08 17.30 18.31) 19.05 20.00 20.03 21.05 22.00 23.29; 0.15 "-"VoanoránÉjfél uta. 4.20: -