Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

2 Csütörtök, 1986. október 26. Befejeződött a külügyminiszterek tanácskozása Közlemény a tárgyalásokról Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegy­verkezési verseny — első­sorban a nukleáris fegyver­kezési verseny — beszünte­tése, a leszerelés, a nukleá­ris katasztrófa veszélyének elhárítása — állapította meg a Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága Bukarestben tar­tott, október 14—15-i soros ülésén. A miniszterek véleményt cseréltek és tájékoztatták egymást az európai és a vi­lághelyzetről, a fő figyelmet a fegyverkezési hajsza be­szüntetése és a leszerelés, elsősorban a nukleáris lesze­relés kérdéseire fordították, Áttekintették a Varsói Szer­ződés tagállamainak az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára vonatkozó budapesti felhívá­sában foglalt javaslatok meg­valósítására irányuló erőfe­szítéseit, a nemzetközi hely­zet ja\ításával kapcsolatos feladatokat, beleértve a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat is. Eduárd Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminiszte­re tájékoztatta az ülés részt­vevőit Mihail Gorbacsov, az -.ZKP KB főtitkára és Ró­náid Reagan, az Egyesült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezé­sére Revkjavíkban megtar­tott találkozójának eredmé­nyeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határozott­sággal támogatják a Szov­jetunió e találkozón képvi­selt álláspontját, a nagy horderejű és messzemenő szovjet javaslatokat a ha­dászati támadófegyverek ra­dikális csökkentéséről, az amerikai és a szovjet közép­hatótávolságú rakéták fel­számolásáról Európában, és ezek számának egyidejű csökkentéséről Aisiában. az 1000 kilométeren belüli ha­tói a volságú rakéták számá­nak befagyasztásáról, a ra­kétaelhárító rendszerekről szóló szerződésrendszer meg­Szerdán Bukarestben befejeződött a Varsói Szer­ződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának két­napos ülése. A külügyminiszterek elemezték és érté­keltek a bizottság előző, márciusi, varsói ülése óta el­telt időszak fő nemzetközi politikai eseményeit és ten­denciáit. Nicolac Ceausescu. az RKP főtitkára, az RSZK el­nöke szerdán fogadta a tagállamok külügyminisztereit. * Várkonyi Pcter külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizott­ságának ülésén, szerdán hazautazott Bukarestből. erősítéséről, a nukleáris rob­bantások teljes és végleges betiltásáról. Az ülésen kép­viselt államok teljes mér­tékben osfctják a Szovjet­unió követelését, hogy hoi­zák létre a javasolt intézke­dések legmegbízhatóbb el­lenőrzését. Biztosítékra van szükség annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásának folyamatá­ban egyik fél sem tesz kí­sérletet katonai fölény el­érésére. A Reykjavikban tett szovjet javaslatok megvaló­sítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül jó irányú, gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttö­rést érjenek el a leszerelé­sért vívott harc minden te­rületén, elháruljon a nukle­áris háború veszélye és elin­duljunk az atomfegyver­mentes világ felé. A Varsói Szerzödes tagál­lamai kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért, a nemzetközi biz­tonság és béke átfogó rend­szerének megteremtéséért vívott harc folytatására. A miniszterek megállapí­tották, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a ne­hézségek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhetők. Mind szélesebb támogatásra találnak a vi­lágban a szövetséges szocia­lista országok javaslatai, amelyek a nukleáris fenye­getés elhárítására és az egyetemes biztonság szavato­lására kojikrét es reális utat mutatnak. A Varsói Szerződés tagál­Városkonferencia Szabadkán (Szabadkai tudósítónktól.) Októberben Szabadkán tartották meg a Jugoszláv Városközi Testület XXVI. ülését. Tobb mint 1200 vá­rosvezető részvételével 300 jugoszláviai közigazgatási kozpont küldötte ült tárgya­lóasztalhoz, hogy megvitas­sa a földjáradékkal, illetve az adópolitikával kapcsola­tos időszerű kérdéseket. A Jugoszláv Városközi Testület immár huszonha­todszor ült össze, ezúttal Szabadkán, hogy a hat köz­társaságban és a két auto­nóm tartományban szerzett tapasztalatok alapján, de­mokratikus vitában egyez­tessék a városfejlesztés jö­vőjére vonatkozó nézeteket. Nem véletlenül választot­ták a szervezők az összejö­vetel színhelyéül Szabadkát, hiszen ebben az észak-bács­kai városban az utóbbi években fellendült a gazda­sági tevékenység, gazdaság­politikai szempontból a ve­zetés nyitottabb és rugal­masabb, jelentős fejlődés tapasztalható a művelődési életben, a városrendezés te­rén stb. Mindezzel párosult rrjeg a szabadkaiak hagyo­mányos vendégszeretete és nem utolsósorban, aktív hoz­záállása, melynek eredmé­nyeként Szabadka ország világ előtt megnyitotta ka­puit. Amiről a tanácskozáson szó volt. már évek óta gátló . tényező a jugoszláv városfej­lesztési es adópolitikában. A városok ugyanis korlátlanul és ellenőrizhetetlenül ter­jeszkednek a mezőgazdasá­gi területek rovására. Ennek eredményeként az utóbbi két évtizedben Jugoszláviában több mint egymillió hektár­ral csökkent a megművelés­re alkalmas terület. Az or­szágos testület küldöttei egyöntetűen foglaltak állást amellett, hogy a jövőben ezt a kérdést az egységes fej­lesztési politika részének te­kintik majd, annál is in­kább, mert Jugoszlávia to­vábbi egységes fejlődését je­lentős mértékben befolyásol­ja a mezőgazdaság és a fel­dolgozóipar. A küldöttek egyetértettek abban is, hogy a szociálpoli­tikai célkitűzések és a kivi­tel serkentése mellett az adópolitikában törekedni kell a gazdaság fokozatos tehermentesítésére is. Más­szóval, hogy az adókat és a járadékokat .a jövedelemel­osztás önigazgatási rendsze­rével kell összehangolni. A tanácskozás második napján a Sava folyam víz­gyűjtő területén levő 86 vá­ros, illetve közigazgatási központ küldöttei aláírták azt az egyezményt, amely­lyel a Sava további szennye­ződését kívánják megaka­dályozni. Meghatározták to­vábbá, hogy a Jugoszláv Városközi Testület követke­ző ülését 1988-ban tartják Zágrábban. A rangos összejövetelen részt vett számos európai ország hasonló szervezeté­nek megfigyelője. Iván Kujundzic lamai nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának, eredményeit. Az ülésen képviselt tag­államok határozottan síkrá­szállnak a nukleáris lesze­relésért, nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris és más tömegpusztító fegyve­rek e század végéig történő teljes felszámolására irányu­ló program megvalósításá­nak, amit a Szovjetunió ja­vasolt. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy minden nukleáris kísérletet haladéktalanul be kell szüntetni, üdvözölték a Szovjetunió döntését az atomkísérletek egyoldalú moratóriumának ez év végéig történő meghosszab­bításáról, és ismét felszólí­tották az Egyesült Államo­kat, valamint a többi, atom­fegyverrel rendelkező álla­mot, hogy minden nukleáris robbantást szüntessenek be, és mielőbb jussanak megál­lapodásra ezek teljes betil­tásáról. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere tájékoztatott a Po­litikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén elfogadott felhívás terjesztésével kap­csolatos tevékenységről, és a felhívás visszhangjáról. Az ülésen megállapították, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van a Varsói Szerződés tagállamai egységének és összeforrottságának, védel­mi szövetségük megszilárdí­tásának. együttműködésük fejlesztésének minden terüle­ten. A Varsói Szerződés tag­államai felhívással fordul­nak minden országhoz, nép­hez és békeszerető erőhöz: cselekedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szel­lemében, egyesítsék erőfe­szítéseiket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szülessenek' a nukleáris le­szerelésről, minden atomkí­sérlet beszüntetéséről, a ha­gyományos fegyverzet és fegyveres erők, valamint a katonai költségvetések csök­kentéséről. A nukleáris ür­korszakban ez az egyetlen út a tartós európai és egyete­mes biztonság megtéremté­sehez. A külügyminiszteri bizott­ság ülését a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják. Weizsäcker Baranyában A hivatalos látogatáson hazánkban tartozkodó Ri­chard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi elnöke szer­dán Baranya megyébe, ha­zánknak arra a vidékére látogatott, ahol a Magyar­ország német ajkú lakossá­gának csaknem a negyven százaléka él. Elkísérte vidéki útjára a szövetségi elnököt felesége, Marianne von Weizsäcker is. A magas rangú vendég kü­lönvonata délelőtt érkezett a feldíszített pécsi főpályaud­varra. Az államfőt és fele­ségét úttörők — a belvárosi német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola tanu­lói — köszöntötték német nyelven, s virágcsokrot ad­tak át nekik. A vendéglátó Baranya és Pécs nevében Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Piti Zol­tán, a városi tanács elnöke üdvözölte őket. A pályaudvari fogadtatás után a vendégek a történel­mi belvárosba hajtattak, s a megyei tanács barokk üléstermében tájékoztatót hallgattak meg Baranya megye és Pécs város tör­téneti múltjáról. jelenlegi helyzetéről, a lakosság nem­zetiségi összetételéről és az ország nemzetiségi politiká­jának helyi érvényesülésé­ről. Richard von Weizsäcker és kísérete ezután a házigaz­dák társaságában rövid sé­tát tett a pécsi óvárosban. A NSZK szövetségi elnö­kének és kíséretének útje Pésről a megye legnépesebb német nemzetiségű telepü­lésére, Bóly községbe veze­tett. Este Baranya megye taná­csának vezetői vacsorát ad­tak a vendégek tiszteletére, Siklóson, a középkori vár­ban. Hazánkba érkezett az iráni miniszterelnök (Folytatás az I. oldalról.) Délután az iráni kormány­fő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár György vezetésével plenáris tanács­kozás kezdődött a Parla­mentben. A plenáris tanácskozások után Lázár György és Mir Hoszein Muszavi szűkkörű megbeszélést tartott, ame­lyen részt vett Ali Reza Moajeri, Abbasz Ali Zali, Ali Mohammad Besrati, va­lamint Ali Akbar Farazi. Magyar részről jelen volt Marjai József, Hetényi Ist­ván, Nagy Gábor, Melega Tibor és Kázmér Zsigmond. A nyílt és szívélyes lég­körű tárgyalásokon a két kormányfő egyetértőleg megállapította, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt években politikai es gazda­sági téren számottevően fej­lődtek. További lehetősség kínálkozik — a kölcsönös előnyök alapján — az együttműködés bővítésére. Elsősorban a gazdasági és a kereskedelmi, valamint a műszaki-tudományos együtt­működés területén van lehe­tőség az előrelépésre, A mi­niszterelnökök kifejezték készségüket ezek konkrét megvizsgálására. A nemzetközi helyzet főbb kérdéseinek áttekintése so­rán Lázár György és Mir Hoszein Muszavi kölcsönö­sen kiemelték országaik ér­dekeltségét a világbeke megőrzésében, a fegyverke­zési hajsza megszüntetésé­ben, a népek önrendelkezé­si jogának tiszteletben tar­tásában, a faji megkülön­böztetés minden formájának felszámolásában. Musfcavi kormányfő rész­letesen szólt az Iráni Iszlám Köztársaság antiimperialis­ta, el nem kötelezett külpo­litikájáról, különös tekintet­tel a Perzsa-öböl és a Kc­zel-Kelet térségeinek prob­lémáira. Kifejtette országa álláspontját az iráni—iraki háborús konfliktusról. Sür­gette minden tömegpusztító eszköz mielőbbi teljes betil­tását. Világpolitikai kérdésekről szólva Lázár György hang­súlyozta, hogy az utóbbi idő­ben valamelyest csökkent a nemzetközi feszültség, noha annak elemei változatlanul hatnak. Rámutatott a Szov­jetunió és a Varsói Szerző­dés tagállamai rugalmas bé­kekezdeményezéseinek je­lentőségére. Kiemelte • a reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozó fontosságát. A találkozó az Egyesült Ál­lamok tényleges megegveze­si szándéka esetén áttörést eredményezhetett volna a leszerelés különböző terüle­tein. Külpolitikai törekvése­inket jellemezve Lázár György kifejtette, hogy le­hetőségei szerint a Magyar Népköztársaság cselekvően hozzájárul a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdí­tásához, az államok közötti párbeszéd és együttműködés erősítéséhez. A tárgyalások után Mir Hoszein Muszavi a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. A vendéget Láng István, az MTA főtitkára köszöntötte, majd tájékozta­tást adott az intézmény te­vékenységéről, tudományos életünkben betöltött szere­péről. A látogatás emlékére Mir Hoszein Muszavi bejegyzett az MTA emlékkönyvébe. Lázár György este dísz­vacsorát adott Mir Hoszein Muszavi tiszteletére a Par­lament vadásztermében. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mohdott. Odesszai tapasztalatok Szilveszter Pécsett IDŐPONT: 1986. december 30.— 1987. január 1. Elhelyezés: Hotel Pannónia, 2 ágyas, fürdős szobák. Utazás: autóbusszal. Részvételi dij: 1850 Ft/fö, mely tartalmazza a szállás, étkezés, programok, szilveszteri vacsora költségeit. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS UTAZÁSI IRODA, Szeged, Kigyö u. 3. Telefon: 22-522. Az elmúlt héten Csongrád megyei pártküldöttség járt a Szovjetunióban, Odesszában. Megkértük Horváth Károly­nét, a delegáció vezetőjét, a megyei pártbizottság titká­rát, számoljon be látogatá­saik tapasztalatáról, s élmé­nyeikről. Mint ismeretes: Csongrád megye és az odesszai terü­let testvérkapcsolatainak ápolásában kialakult hagyo­mányok vannak — mondot­ta Horváth Károlyné. — Az együttműködés kiterjed az élet minden területére: a pártmunkára, a tömegszer­vezetek, a társadalmi szer­vek, a gazdasági szervezetek tevékenységére, a tudomá­nyos és kulturális életre. De­legációnk programja kifeje­zetten munkajellegü volt, kevés protokolláris elemet tartalmazott, híven ahhoz az együttműködési megállapo­dáshoz, amelyet 1985-ben Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és A. P. Nocsovkin, az UKP Odessza Területi Bizottságának első titkára írt alá. Látogatásunk során tanulmányoztuk az SZKP XXVII. kongresszusa határo­zatainak végrehajtása meg­szervezését, és annak eddigi tapasztalatait; a pártmunka gyakorlatának igazodását a kongresszus által támasztott magasabb követelmények­hez; a közrend és a törvé­nyesség helyzetét, s termé­szetesen információt kap­tunk a gazdasági életről, a lakosság ellátásáról. Fogadta delegációnkat A. P. Nocsovkin, aki legfonto­sabb feladataikról tájékoz­tatva hangsúlyozta; az átál­lás korszakát élik, az élet minden területén következe­tesen végre akarják hajtani a kongresszus határozatait, megvalósítani a XII. ötéves terv célkitűzéseit. Az év ed­Horváth Károlyné ¡nyilatkozata a megyei pártdelegáció szovjetunióbeli útjáról digi időszakában teljesítet­ték tervüket, a mezőgazda­ságban is, pédig azt az évek óta tartó aszályos időjárás nehéz feladatok elé állítja. A kongresszus célul tűzte a fogyasztási cikkek nagyobb ütemű termelését, ezek mi­nőségének javítását. Az e téren elért eredményekkel nem elégedettek. Kiemelten szólt a megfelelő szemlélet­váltásról, mely nélkülözhe­tetlen a gazdasági feladatok sikeréhez. Együttműködé­sünket áttekintettük, és köl­csönösen megállapítottuk: időarányosan teljesülnek a megállapodásban foglaltak. Az MSZMP XIII. kongresz­szusa és az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott eredményes munkaversenyről is beszél­tünk; ennek továbbfejlesz­tését kölcsönösen szorgal­maztuk. A. P. Nocsovkin ki­fejtette: jelentős tartaléko­kat lát még a tudományos­műszaki haladás eredmé­nyeinek kicserélésében. Látogatásaink során — pártbizottságokon, intézmé­nyekben. az ovidiopolszki járásban, a Dzerzsinszkijről elnevezett kolhozban (a Makói Lenin Tsz testvérszö­vetkezetében) és máshol — mindenütt szóba került a munkafegyelem, s ezzel ösz­szefüggésben az alkoholiz­mus visszaszorítására tett intézkedés hatása. Mint megtudtuk: egyharmadára csökkent az alkoholfogyasz­tás az intézkedések beveze­tése óta. Különösen tetszett az, hoav a bűncselekmények megelőzésére mi íven nagy figyelmet fordítanak. Példá­ul az ügyészek üzemekben és más munkahelyeken tá­jékoztatják a dolgozókat, hogy mit kell ennek érdeké­ben tenni. Az első titkár javaslatára jártunk az odesszai piacon is, ahol bő­séges és szép áruválasztékot találtunk húsból, gyümölcs­ből, tejből és egyebekből. A pártmunka előterében a párt vezető szerepének erősítése, a kritika, az önkritika és a mozgalmi jel­leg kibontakoztatása áll. A járási, területi pártbizottsá­gok munkatársai munkaide­jük felét üzemekben, a te­rületen töltik, ahol közvetle­nül informálódnak és adnak segítséget a felmerülő prob­lémák megoldásához. A saj­tó a pártmunka tapasztala­tainak közreadására egyre jobban igénybe veszi, nép­szerűsíti azokat, akik jól teljesitik pártmegbízatásu­kat. összegzésként, úgy érzem, elmondhatom, hogy amivel a megyei pártbizottság meg­bízta delegációnkat, teljesí­tettük. Őszinte és baráti fo­gadtatásban volt részünk, nagy hatással volt rám a hősök emlékének ápolása. Befejezésül hadd említsem meg, hogy a moszkvai repü­lőtéren véletlenül találkoz­tunk a 67 esztendős Kanta­rijával. aki 1945. április 30­án a Reichstagra másodma­gával kitűzte a vörös zász­lót. Élmény volt röviden szót váltani vele, kezet fog­ni a Szovjetunió hősével, aki a Legfelsőbb Tanács képviselője. Úgy érzem, a delegáció tagjainak nevében is mondhatom, tapasztalata- , inkát idehaza hasznosítani tudjuk — mondotta befeje­zésül Horváth Károlyné. B. Gy, Gy. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom