Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

Péntek, 1986. szeptember 12. "1 Közgyűlés előtt az MTESZ A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő elnök vezetésével megvitatta a szövetség XIV. küldöttközgyűlésének előkészületeit. Az MTESZ 32 tagegyesületének és 23 területi szervezetének közgyűlését már megtartották. Az elnökség döntött arról, hogy az MTESZ XIV. küldöttközgyűlését október 18-ra hívja össze Itt értékelik a 170 ezer műszaki és agrárértelmiségi szakembert tömörítő szövetség munkáját. Falusi turizmus Csütörtökön Nagyvázsonyban, a Kastély Szállóban tartotta kihelyezett ülését a Hazafias Népfront országos elnökségének szövetkezeti ós agrárpolitikai bizottsága. A testületi ülésen a falusi turizmus helyzetét vitatták meg. Kovács János, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője bevezető előadásában megállapította, hogy az üdültetésnek ez a formája egyelőre még a kibontakozás kezdeténél tart. Veszprém megyében például annak ellenére, hogy nyaranta egyidejűleg 6-8 ezer fizetővendéglátó-szolgáLati szobát értékesítenek, alig 200 szoba sorolható a falusi turistahálözat "kategóriájába. A legnagyobb gondot országszerte a fogadási háttér, Mórahalmon Címer, zászló, díszpolgár Mórahalom városi jogú nagyközség tanácsa tegnap, csütörtökön tartotta ülését a művelődési házban. A testület megvitatta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, s azt a tájékoztatót, amely az említett időszakban történt lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült. Tárgyaltak az ifjúsági törvény végrehajtásáról, beszámoltak az általánós igazgatási osztály munkájáról, majd előterjesztések hangzottak el. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról kétévenként adnak számot a tanácsnak. Erre legutóbb 1984-ben került sor, amikor a tanács utasította a végrehajtó bizottságot, hogy készítsen feladattervet a VII. ötéves tervhez igazodó ifjúságpolitikai feladatokról. Ez elkészült, és azt a tegnapi tanácsülés elé terjesztették. A testület tudomásul vette azt a megállapítást, hogy a gyermekvállalás feltételeit javitó intézkedések ellenére a születések száma mérséklődik a nagyközségben. Nagymértékben javultak a gyermekgondozás feltételei az idén június 30-tól az új bölcsőde átadásával. A gyermekek elhelyezése, gondozása minden követelménynek megfelel. Valamennyi tanköteles korú gyerek óvodai ellátásban, de legalább egyéves iskolai elökészilésben részesül. Az alsó fokú oktatás tárgyi feltételei két technikai szaktanteremmel bővültek. Az új tanévet szükségterem igénybevétele nélkül tudták megkezdeni. Az ifjúság munkára nevelése is fontos feladat. Ez zömében a családban zajlik, de ezt a célt jól szolgálják a tanulók részére rendszeresen szervezett közhasznú mezőgazdasági munkák. Az általános iskolát végzett diákok 90 százaléka továbbtanul. Akik nem, segéd- majd betanított munkásként helyezkednek el, de egyre többen maradnak otthon segítő családtagként. Jól szolgálták a 6zakmai és általános műveltség gyarapítását a munka és műveltség vetélkedők. Az ifjúság aktivan vesz részt közösségi, közéleti tevékenységben. Véleményekkel, javaslatokkal segítenek a különböző feladatok megoldásában. A lakásépítési és -vásárlási szabályzat szerint támogatják a fiatal házasok lakáshoz jutását. A fiatal házasoknak és a többgyermekes családoknak a tanács 13 év alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsönt adhat, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat. Az idén két család kapott ilyen támogatást. A könyvtár meglevő épületének átalakításával, bővítésével új könyvtár születik. Az átadással majd bővülnek, javulnak a könyvtár szolgáltatásai, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének lehetőségei. Készítettek középtávú közművelődési tervet. Ez a nagyközségi tanács közigazgatási területén működő állami, társadalmi és tömegszervezetek, gazdálkodási egységek és közművelődési intézmények összehangolt kulturális terve. Rendeletet fogadtak el Mórahalom városi jogú nagyközség címerének és zászlajának alkotásáról és használatának szabályairól. A címer pajzs alakú, középen osztott. A vörös és a zöld a szocialista mezőgazdaságot, a középpontban levő szőlőfürt a legjellemzőbb gyümölcsfajtát szimbolizálja. A címer alsó részén hullámzó aranymező a település nevének alapját képező halmot jelképezi. A zászló téglalap alakú, világoskék. Szerves része a címerkép, amely a mértani középpontban helyezkedik el. A cimer fölött Mórahalom felirat olvasható. A zászló alsó szélét világoskék rojt díszíti. Egy másik rendelet a nagyközség díszpolgára cím adományozásáról szól. A testület az előterjesztéseket elfogadta. A. S. ezen belül az infrastruktúra hiánya, illetve kifogásolható állapota okozza. Sok faluban nincs telefon, vagy rendszeres orvosi ügyelet, és hiányoznak a közművek, a legalapvetőbb higiéniai feltételek. Bár az országban már 120 utazási szervezet — köztük több gmk és kisszövetkezet — foglalkozik az idegenforgalom szervezésével, a falusi turizmus alapgondjain képtelen változtatni. A testület ezért a feltételek megteremtésében, az együttes érdekeltség rendszerének kidolgozásában látja az előrehaladás útját. Országos felmérés készül például a falusi turizmus iránti igények pontosabb megismerésére. A közeljövőben néhány körzetben koncentráltan, a különféle anyagi erők összpontosításával megkezdik a később modellként szolgáló központok kifejlesztését. Oszmanisztikai konferencia A magyar történetírás számára is sok új ismeretet nyújtott a nemzetközi oszmanisztikai konferencia, amely csütörtökön fejezte be munkáját Pécsett. A világkongresszus része volt a Magyarország török alóli felszabadulása 300. évfordulójára rendezett tudományos-kulturális eseménysorozatnak. A háromnapos tanácskozáson 130 előadás hangzott el az oszmán-török birodalomról. A tudományos ülés anyagát kötetbe gyűjtve - kiadják. Az oszmán civilizációval foglalkozó tudósok eddigi legnagyobb találkozója volt ez hazánkban: harminc európai és tengerentúli ország oszmanistái vettek részt rajta. A világkongreszszus magyarországi megrendezése nemzetközi elismerése volt a hazai turkológiának, amely kiemelkedő eredményeket ért el az oszmán-török birodalom történetére vonatkozó források feltárásában. Az oszmanisztikai kutatások és közlések összehangolására a hetvenes évek elején alakult meg az Oszmanisztikai Tanulmányok Nemzetközi Bizottsága elnevezésű szervezet, amelynek magyar tagja is van: Hazai György akadémikus. Kif mit, hol ? Antennaügyekrőlf, immár tüskék nélkül Amikor a felsővárosi Pille utcabeliek megkerestek, azt hittem: gyorsan utánajárhatok ügyüknek. Ügy véltem, megkérdezem a Gelka szegedi antennaúzemében, mikor lesz végleges központi antennájuk, s ezzel jobb és többcsatornás tévévételre lehetőségük a Felsőváros IV-es ütemében, azaz a Felső Tisza part környékén épült több mint ezer lakás lakóinak. Nos, ami a kérdésre kapott választ illeti, az sem éppen egymondatos. Ám a „nyomozás" közben jó néhány, a nagyközösségi tévéantenna-rendszerekkel kapcsolatos problémára is fény derült. És nem csupán az antennák telepítésével, hanem jóval későbbi „üzemeltetésével" kapcsolatosan is. Ügy érzem hát, érdemes a nyilvánosság előtt fölrajzolni azt a képet, ami bennem kialakult. MIT KELL TUDNIA EGY KÖZPONTI ANTENNÁNAK? Azokat a lakótelepi épületeket, amelyekbe ma — holnap, tehát ez idő tájt költöznek be a lakók, még a régi Építésügyi Szabályzat alapján tervezték. Aszerint két hazai és egy külföldi tévéműsor vételét kell lehetővé tenni a nagyközösségi antennához csatlakoztatott lakásokban. Az új, két hónapja életbe lépett OÉSZ ezt a megkötést kihagyta — nyilván a helyi igények és lehetőségek különbözőségére gondolva, nyitva hagyta a kérdést: hány csatornán érkezzen műsorjel a készülékekhez. A Szegeden kialakult gyakorlat az, hogy általában a legtöbb, jó minőségben fogható tévéadást „veszik" a központi antennák — de ez persze a megbízótól, a tanács beruházási vállalatától, az OTP-től, a lakásszövetkezetektől, az IKV-tól függ. Ahogy a megrendelés szól — hallottuk a Gelkánál — aszerint építik meg az antennarendszert. (Emiatt lehetnek eltérések mondjuk Rókus és Tarján között.) KlE LEGYEN AZ. ANTENNA? — mármint megépítése után. Ki legyen az üzemeltetője, a gazdája, a karbantartója, ki állja meghibásodás esetén a javítás költségeit? Szegeden 30 ezernél több lakásba jutnak el központi antennákról a jelek. Igazából nagy gondok két rendszerrel vannak, a Csongrádi sugárút 84. és a Gyöngyvirág utca 2. számú lakóházra felszerelt antennákkal. Ezekhez ugyanis „vegyes tulajdonú" épületeket csatlakoztattak, s a beköltözések óta eltelt három-négy év alatt sem sikerült egyértelműen tisztázni, ki is a gazda. A több száz lakásos épületekben ugyanis vannak IKV-kezelésű, OTPértékesítésű és lakásszövetkezeti szervezésű — az egyszerűség kedvéért mondjuk így: — lépcsőházak is. S nincs egyértelmű gyakorlat arra, miként osztozzon a javítási költségen az ugyanahhoz az antennához tartozó tanácsi, takarékpénztári, vagy szövetkezeti lakáscsoport ... Ha IKV-házban volt a főállomáson, vagy a vonalerősítőben a hiba, azt mondja az OTP-s szomszéd: miért én fizessek? Talán ennyiből is sejthető: egységes kezelői szervezetre volna szükség, mint van például Békéscsabán, ahol az ingatlankezelő vállalat fölvállalta valamennyi központi antenna „gazdaságát", s az antennabérlők lakásonként nyolc forinttal járulnak hozzá a karbantartási-javítási költségekhez. Valami > azért már Szegeden is mozdult. Ügy hírlik, még a városi televízió rendszeres műsorának indítása előtt tisztázni szándékoznak, mi is legyen a gazdátlan antennarendszerekkel, melyik szervezetet bízzák meg az üzemeltetéssel. HOL LEGYEN A7, ANTENNA? Erre a kérdésre most már egyre gyakrabban hallani azt a választ, hogy lehetőleg IKV-ház, tetején. Igen ám, csak az építés ütemezésekor a leendő lakástulajdonosi formákat nem lehet figyelembe venni, azaz, nem az a ház épül föl először, amelyikre a központi antennát szánják. (Idevágó történet, hogy az egyik rókusi OTP-s épületről át kellett telepíteni a már kész és működő antennát egy IKV-házra, mert azt a havi körülbelül 20 forintos villanyszámlát nem vállalta a társasházi közösség, ami az antennarendszer működtetéséhez szükséges energiát fedezte volna.) Nos, Felsővároson már előrelátóbban gondolkodtak az építkezés előkészítői. Ott a Felső Tisza part 28. számú épületre tervezték az antennát. Csakhogy az a tízemeletes ház két évvel később (mostanában) lett kész, mint a mögötte levő tömbök épületei. Hogy az oda 1984—85-ben beköltözők se maradjanak tévéműsor, illetve antenna nélkül, ideiglenes berendezést telepítettek egy négyemeletes házra — az OÉSZ-ben előírt három adás vételére alkalmasat. A mai napig onnan továbbítják a kábelek a jelet. Meddig? — kérdik a lakók, hiszen ők úgy tudják: a lakásárral együtt az antenna, azaz a vételi lehetőség díját is megfizették. (Mint ahogy a tereprendezés, netalántán a füvesítés költségeit is, de ez már egy másik cikk témája lehetne. .) AZ MOST TEHÁT A GOND Felsővároson, a IV. ütemben, hogy a lakásátadásokkal előrébb tartanak, mint a kábelhálózat szerelésével. Az Etelka sori irányban már jól haladnak a Gelka szerelői, de a Tabán utca felé még a kábelárkot sem ásta ki a Délép. Az antennaüzemben azt is elmondták, hogy azt a déli irányt azért sem tudják rdielőbb nyélbeütni", mert a 26-os számú épületbe kerülő vonalerősítöhöz nem kapnak folyamatos áramot. (Tűzrendészeti előírás tiltja, hogy egy, még lakók nélküli ház villamosáram-hálózata feszültség alatt legyen éjjelnappal.) A szereléssel tehát ott is meg kell várni a beköltözést, miközben a 26-os épület után fölfűzhető lakásokban már régóta laknak! Megnyugtatásukra azért elmondjuk: ha a végleges antennához csatlakozó kábelrendszer kiépül, a kötelezőnél több műsor vételére lesz lehetőségük: öt tévéműsor és a két URH-szabvány rádióműsorai közül választhatnak. VÉGEZETÜL engedjenek meg olvasóim egy személyes megjegyzést. Annak ellenére, hogy valamennyi beszélgetőpartnerem — a beruházók, házkezelök, tervezők, szerelők képviselői — érezhető megértéssel „vették a labdát" s készséggel búvárkodtak össze e cikk információit, határozott és megnyugtató megoldással egyikük sem szolgált. Hogy megszületett már a döntés az „egy gazda" fedőnemű megoldásra, azt többen hallották közülük, de a kóbor hír szent igazáról még egyikük sem győződött meg. Mígnem a szálak elvezették e sorok íróját a városi tanács tervosztályára, ahol végre megerősítették a hírt: az ingatlankezelő vállalat kapta a megbízást az eddig gazdátlan antennák átvételére, a partnerkapcsolatok kialakítására, a költségtérítési javaslatok megtételére. Ügy vélem, erre a partnerek, a társasházi, lakásszövetkezeti közösségek együttműködési készségük megmutatásával reagálnak majd, és végleg eltűnnek az antennaügyek „tüskéi". Pálfy Katalin Bányásztemetés Komlón Tegnap, csütörtökön délelőtt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titká-' ra és Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese a megyei pártszékházban fogadta Boncso Mitevet, Bulgária hazánkban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A taPintér József felvétele lálkozó során a nagykövet tájékoztatót hallgatott meg megyénk gazdasági, társadalmi és politikai életéről, a soron levő feladatokról; maga hasonlóképpen tájékoztatta vendéglátóit Bulgária életéről, és a nagykövetségnek a két nép közötti barátság elmélyítését szolgáló munkájáról. A komlói temetőben csütörtökön, tegnap kisérték utolsó útjára Orosz Bertalan csapatvezető vájárt, aki a szeptember 5-én történt Zobák-aknai bányaomlásnál vesztette életét. Ravatalánál a Mecseki Szénbányák, Komló bányaüzem és Zobák-akna vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok képviselői és egykori munkatársai álltak díszőrséget, égő bányászlámpákkal. A természet erőivel vívott küzdelemben harminckilenc éves korában hősi halált halt hatgyermekes bányásztól a mecseki szénmedence dolgozói és bányásztársai vettek végső búcsút. Koporsóját a bányászhimnusz hangjainak kíséretében bocsátották a sírba. (MTI. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Bánd Vilmost, a Külügyminisztérium nyugalmazott főelőadóját több évtizedes külügyi és mozgalmi tevékenysége, egész életútja elismeréseként 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntette ki. A kitüntetést Kővári Péter külügyminiszter-helyettes adta át a külügyminisztériumban. f