Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

6 Csütörtök, 1986. szeptember 11. Ml? HOL? MIKOR? Hogyan tovább, vasút? Javul-e a közlekedés ? ítélet Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy a MAV-nak nem valami jól áll a szénája. A tavaly betervezett 1,8 milli­árd forintos nyereség helyett csaknem 208 milliós veszte­séggel zárta az evet. Ennek következménye az érdekelt­ségi alapok hiánya, az 1386­os év beruházási, fenntartá­si előirányzatainak kedve­zőtlen alakulasa. Erre az esztendőre mintegy egymil­liárd forintos fedezethiány­nyal kell számolni a vasút­nál. Hogyan alakult ki ez a helyzet? A tervezetthez ké­pest kétmilliárd forint az eltérés, amire mindent le­het mondani, csak azt nem, hogy csekélység, s hogy a tervezésbe belefér ennyi té­vedés. Az elmúlt esztendőben az ipari termelés nem érte el a tervezett szintet. Az év első harmadában a rendkívül hi­deg időjárás miatti energia­korlátozások következmé­nyeként a vasút a tervezett­hez képest mintegy négy­millió tonna áruval szál­lított kevesebbet. Tavaly a mezőgazdasági termelés a tervezett 1 százalékos nö­vekedéssel szemben hat szá­zalékkal csökkent, a mező­gazdasági termékek értéke­sítése szintén hatszázalékos visszaesést mutatott. Ezek együttes hatása már elég­nek bizonyult ahhoz, hogy alapjaiban írja át a tervet. Mindehhez járult még, hogy a közúti és városi közleke­désben érdekelt vállalatok mintegy másfél százalékkal növelték teljesítményüket, a vasúti szállítások aránya pe­dig kedvezőtlenül alakult. A MÁV teljesítménye ket, két és fel százalékkal maradt el az 1984. évi szinttől. A távolsági személyszállí­tás tervei szerint 19H5-ben már növekednie kellett vol­na a vasút teljesítményé­nek. A különböző kedvezmé­nyek kiterjesztésével —me­lyet mintegy ötmillió utazó vett igénybe — is azt sze­rették volna elérni, hogy a vasúti tarifaemelések után elfordult utazóközönség jó része ismét szívesen utazzon a vasúton. Ennek ellenére a tervezett 1,3 százalékos nö­vekedés helyett kismérvű csökkenés következett be. A vasút gondjait, hely­zetét tovább nehezitette az import ingadozása, az ex­portszállítások torlódása, és az energiaellátás gondjai. A szállítási teljesítmenyek visz­szaesesén túl a bevételek el­maradásában jelentős sze­repet játszott a külföldön tartózkodó magyar vasúti kocsik után beszedett kocsi­bér csökkenése, aminek el­sősorban a vasúti kocsik rossz műszaki állapota az oka. A MAV járműparkjának üzemeltetésében is súlyos problémák merültek fel. A villanymozdonyoknál kró­nikussá vált egyes alkatré­szek hiánya, igy nem csu­pán dízelmozdonyok üze­meltetése vált szükségessé, de helyenként munkára kel­lett fogni reg leállított gőz­mozdonyokat is. Jellemző például, hogy hiába készült el a Budapest—Pécs vonal villamosítása, jó ideig dí­zelmozdonyok továbbították a szerelvényeket a két állo­más között, mert nem ju­tott a vonalra villanygép. Az alkatrészhiány miatt álló villamos mozdonyok száma megközelítette a hatvanat, az új mozdonyokat csak késve kapta a MAV, igy az őszi szállítási csúcsban még kül­földről is kellett bérelni vontató járműveket. S bár a vasút a kedvezőt­len költségnövelő tényezők hatásának mérséklésére a költségek visszaszorítását célzó belső intézkedéseket tett, igy mintegy ötszáz­millió forintos megtakarítást ért el, a veszteség mégis csaknem negyedmilliárd fo rint volt Aligha akad olyan ember hazánkban, aki az ország legnagyobb vállalatának, a MÁV­nak szolgáltatásait ne venné igénybe. Hiszen életünk folyamán va­lamennyien utazunk, s bár az autózás jelentő­sen megváltoztatta uta­zási szokásainkat, a legnagyobb személyszál­lító mégis esak a vasút maradt, és marad min­den bizonnyal még na­gyon sokáig. Árra már kevesebben gondolnak, hogy köz­vetetten is életünk szer­ves része a vasút, hi­szen áruellátásunkban, az egész ország terme­lésében betöltött — vér­keringéshez hasonlítha­tó — szerepe kulcsfon­tosságú. Alapjában véve azonban nem a költségek növekedése okozta a tervtől való rend­kívül nagy eltérést. A bevé­teleknél jelentkezett az iga­zi nagy veszteség: több mint hétszázmilliós hiány mutat­kozott a mérlegben. Kedvezőtlenül befolyásolja az egész vasúti tevékenysé­get, s mind a személyszállí­tásban. mind az árufuvaro­zásban érezteti hatását, hogy bizonyos munkakörökben szinte állandósult a létszám­hiány az utóbbi esztendők­ben. A vasútnál sok az „át­utazó" dolgozó. Egy évben általában 23 ezer alkalma­zott válik meg a vasúttól. A VII. ötéves terv idősza­kában a gazdasági fejlődés függvényében az áruszállí­tás 5-10 százalékos növeke­désével számol a vasút. Az exportszállításoknál várha­tóan mintegy 10-12, az im­port és tranzittevékenység­ben 6-10 százalékos, a bel­földi fuvarigényeknél pe­dig 7-12 százalékos növeke­dés várható. A személyszállításban az idei menetrendnél a fő tö­rekvés már az volt, hogy a vonatszerelvények összeál­lításánál a reális igényeket figyelembe véve jobban al­kalmazkodjon a vasút az utazási szokásokhoz. Néhány rosszul kihasznált belföldi vonal megszüntetésével egy­idejűleg a nemzetközi for­galomba, és azok összekötte­téséhez a hétvégeken újabb vonatokat állítottak be, s megkülönböztetett figyelmet kapott a nyári balatoni for­galom. A vasút illetékesei több­ször hangoztatták, hogy az utazás minőségének egyik fontos feltétele: az utazási körülmények javítása, a színvonalasabb, kulturáltabb utastájékoztatás, és persze, nem utolsósorban az, hogy tiszták legyenek kívül-belül a vasúti kocsik. A Buda­pest—Miskolc közötti kom­fortkocsi tapasztalatait meg­vizsgálva döntenek ezen uta­zási forma kiterjesztésének lehetőségéről is. Az első öt hónap tapasz­talatai alapján pontosabban közlekednek a személyvona­tok, mint korábban. Ám az elszállított utasok számát te­kintve nem fordult meg a tendencia: az idei év első felében egy százalékkal ke­vesebben utaztak, mint 1985­ben, s elmaradás van a sze­mélyszállítás bevételi ter­véhez képest is. Hogy a vasút el tudja lát­ni pótolhatatlan funkcióját, az eddigieknél több figyel­met érdemel. A közlekedés fejlesztéspolitikájában a je­lenlegi ötéves tervben köz­ponti kérdés a vasúti köz­lekedés rekonstrukciója. A 30 százalékos beruházási ré­szesedési arány várhatóan 37 százalékra nő a VII. ötéves tervben. Erre azért is nagy szükség van, mert a vasúti eszközállomány műszaki ál­lapota folyamatosan rom­lik, s ahhoz, hogy mind a személyszállításban, mind az árufuvarozásban a szállító­képesség és a színvonal­csökkenés megálljon, nél­külözhetetlenné vált a rá­fordítások lehetőség szerin­ti növelése. Szigethy András Rendbontók a mérkőzésen A hét végi futballmér­kőzésen csoportosan elkö­vetett garázdasággal vá­dolt Dózsa László és társa bűnügyében gyorsított el­járást követően hirdetett ítéletet csütörtökön a XXI. Kerületi Bíróságon dr. Parti Jánosné büntető ta­nácsa. Mint ismeretes: a Csepeli Stadionban múlt szombaton, a Bp. Honvéd—Bába ETO labdarúgó-mérkőzés I. fél­idejében dulakodás, majd verekedés kezdődött a né­zőtéren, ebben csak néhá­nyan vettek részt. A rendőr­járőr gyors intézkedésére megszűnt a verekedés, s a résztvevők közül két férfit — Dózsa Lászlót és Keszt­helyi Lászlót — előállítot­ták a XXI. kerületi rendőr­kapitányságra. A dulakodás­ban egy férfi súlyos sérülé­seket szenvedett. A tárgyaláson a vád kép­viselője elmondotta: Dózsa László és Keszthelyi László ittasam érkezett a labdarúgó-mérkőzésre. A találkozó 30. percében a, két fiatalember tudomást szerzett arról, hogy egy má­sik NB l-es mérkőzésen, a Ferencváros—Tatabánya ta­lálkozón a Fradi nyert. A hír hallatán kiabálni kezd­tek: Éljen a Fradi! Bajnok lesz a Fradi! Ezt a Honvéd­szurkolók sérelmesnek ta­lálták, s vitába keveredtek a vádlottakkal. A vita előbb lökdösődéssé, majd dulako­dássá, végül verekedéssé fajult. A büntető tanács rövid megbeszélést követően ítéle­tet hirdetett. A bíróság cso­portosan elkövetett garáz­daság bűntette miatt Dózsa László elsőrendű vádlottat 1 évi szabadságvesztésre, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette és 10 ezer forint pénz­mellékbüntetésre; Keszthe­lyi László másodrendű vád­lottat 10 hónapi szabadság­vesztésre, amelynek végre­hajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és 10 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. 1986. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK — NÉVNAP: MARIA A Nap kel 6 óra 17 perekor, ós nyugtaik 19 óra 5 perekor. A Hold kel 16 óra 13 perckor, és nyugszik 23 óra 43 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 107 cm (apadó). Anyagok vallatása Az anyagok kémiai össze­tételének megállapításával az analitikai kémia tudomány­ága foglalkozik. Célja az anyagok alkotórészeinek mi­nőségi felismerése, valamint az alkotórészek viszonylagos mennyiségének a meghatá­rozása. A minőségi analízis az alkotórészek felismerésé­re elvileg felhasználhatja az elemek vagy vegyületek minden jellemző kémiai vagy fizikai sajátosságát: gyakorlatilag ezex közül azokat választja ki. ame­lyek a legjellemzőbbek és a legérzékenyebbek, vagyis a vizsgált aLkotórész minél kisebb mennyiségével okoz­nak jól érzékelhető válto­zást. Ha az anyag alkotóré­szei minőségileg már ismer­tek, a mennyiségi analízis módszereivel állapítják meg azok viszonylagos mennyi­ségét a vizsgált anyagban. Az analitikai kémia a tu­dományos kémiával egyide­jűleg alakult ki. Az analízis kifejezést R. Boyle használ­ta először a 17. században. A 17. és 18 század nagy ké­mikusai elsősorban analiti­kusom voltak, mert a tudo­mányos kémiának első fel­adata az anyagok minőségi és mennyiségi összetételének megismerése volt, csak ez­után lehetett felfedezni az általános kémiai törvénye­ket, és hozzáfogni az anya­gok tervszerű mesterséges előállításához. A mennyiségi analízisben előbb a súly szerinti analízis uralkodott, de a gyorsabb elemzési módszereket köve­telő ipar ösztönzésére a 1" század Közepén sok új tér­Vákuumspektrométer készülék amely a fémekben levő foszfor-, szén- és kénszennyeződés gyors meghatározására alkalmas fogatos elemzési módszert dolgozták ki. Ma egyre in­kább terjednek az analitikai kémiában a fizikai módsze­rek. Közülük legrégebbi a koloritmetria, de a spektro­fotometria műszerei, spekt­rofotométer a legújabb kor •vívmányai Az emissziós színképelemzés különösen a fémanalízis területén hódí­tott tért. A legújabb mód­szerek közé tartozik egyebek között a polarográfia, a ra­dioaktív nyomjelzéses ana­litika. a röntgen spektrum- és a vákuumspektrum-analízis. A spektroszkópiai mód­szerek a felhasznált hullám­hossztartomány szerint kü­lönböznek egymástól; a fel­osztást részben a kísérleti technika, részben az alkal­mazási terület külonbsé ge indokolja. Az atomspekt­roszkópiai módszerek s'irán a vákuum-spektroszkópia a 200 nanométer alatti hul­lámhossztartományt hasz­nálja fel (vákuum-ultraibo­lya tartomány), és elsősor­ban a nemfémes elemek meghatározásával foglalko­zik. Az atomspektroszkópiai módszerek nagyobb csoport­jáhpz csak az ultraibolya- és a látható tartományt, a mo­lekulaspektroszkóp^ai mód­szerekhez az ultraibolya, va­lamint a látható és infra­vörös színképtartományokat használják fel. Az ultra­ibolya spektrofotometria, a kolorimetria és az infravö­rös spektrofotometria más­más szerkezetű vegyületcso­portok meghatározására al­ku'mas KILENCVEN ÉVE született Elsa Trlolet (1896— 1970) orosz születésit francia re­gényirónö. Moszkvában szüle­tett. eredeti neve Elza Kogan volt. Majakovszkij, Hlebnylkov és mások társasagában részt vett az orosz futuristák irodalmi mozgalmában. Az 1920-as évek elején Berlinben élt. 1928-ban Párizsban megismerkedett Ara­gonnal, és élettársa lett. Fran­ciául később kezdett érni, s iga­zán francia íróvá az ellenállás élményéből meritve vált. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Képvadászok (színes magyar film). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 és fél 8 órakor: A csa­pat (szovjet film). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Ma­radok hűtlen híve (szines, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Kincs, ami nincs (szines, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 8 órakor: A félke­zű bokszoló (szines hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbu­hln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4). urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól deli 12 órá­ig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegedi Gyermek­kórházban van (Szeged, odesz­szai krt 37). Telefon:: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged. Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. üflí/l BUDAPEST 1. 8.40: Tv-torna 8.45: Kolad — szovjet feliratos film 10.00: Nyugdíjasok délelőttje KB. 10.30: Pálfalvi Nándor: Remetekan — tv-film — (ism.) Kb. 11.55: Képújság 16.35: Hírek 16.40: Három nap tv-müsora 16.45: Tükrös — népművészeti filmsorozat — (ism.) 16.55: Postafiók 250 17.10: „Egy szó mint száz" — nyelvi fejtöröjáték 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Derűs emlékezés Biliesi Tivadarra. 85. születésnapja alkalmából 21.15: SOS — Gyermekfalu — Battonya 21.45: Péntek Esti Randevú 22.45: Betüreklam 22.50: Híradó 3. 23.00: Himnusz BUDAPEST 2. 18.30: Képújság 18.35: A templomos lovagok kincse — lengyel játek­filmsorozat — 2. — (ism.) 19.05: Standing Atone — kanadai rövidfilm (ism.) 20.00: Kari Böhm próbál — NSZK film 21.05: Tokiói pillanatok — Magyar Napok Tokióban 21.20: Híradó 2. 21.40: Női röplabda-vb — döntő 23.05: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Hirado magyarul és szerbhorvátul 17.45: Barátkozzunk 18.15: Az egészségről 18.45: Kis nagyvilag 19.15 Rajzfilm 19 30 Híradó 20.00: Sherlock Holmes — angol tv-film 21.40: Híradó 22.00: szivkultúra 23.30: Müsorráadás BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: A mezőtől az asztalig 19.30.: Híradó 20.00: A zene körül 20.30: Emberi tényező 21.35: Csajkovszkij és a zene­barátok — angol játékfilm 23.35: Sakk-kommentár ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Magyar népdalok 18.15: Szlovák nyelvű magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Sherlock Holmes kalandjai — angol sorozat 20.50: Vendégségben 21.35: Híradó szerb­horvátul IMKil 8.20 8.50 10.05 10.10: 11.00; 11.45: 12.45: 12.55 14.10 15.30 16.05 17.00 17.30 19.15 20.14 20.59 22.20 22.30 23.00 0.15 4.20 8.05: 8.50 9.05 12.10 12.25 12.30 13.05 14.00 17.08 17.30 18.30 19.50 20.00 21.05 21.15 23.20: 0.05: 0.14: 0.15: 4.20: 9.08: 10.18: 11.13: 13.05: 13.55: 14.37: 15.44 : 17.30: 18.30: 18.50: 19.05: 20.13 20.20: 21.00: 22.00: 22.45 23 09 KOSSUTH Hasznos lehetek-e még? Az Állami Népi Együttes felvételeiből Ez a szamár mégis csacsi — Bakó Ágnes meséje Orbán Ottó versei Dávid Gyula müveiből Gondolat XX. századi kórusművek Fenyő István könyv­szemléje A zene is összeköt Válogatott perceink Zenekari muzsika A híres vadnyugat Helyszínrajz a Népművészet Kisáruházról Idősebbek hullám­hosszán Embermesék Hallgassuk együtt — Beethoven-müvek Teherpróba Tíz perc külpolitika Igen is, nem is Operaest"" ' Éjfél után . .. PETŐFI Kálmán Imre operettjeiből : Tíz perc külpolitika — (ism.) : Napközben : Zsoldos László táncdalaiból : Edes anyanyelvünk — (Ism.) : Népi muzsika : Popzene sztereóban : Péntektől péntekig : A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból : ötödik sebesség : Fiataloknak! Közben: : Tudósítás az országos tenisz- és kerékpár­bajnokságról : Egészségünkért! : Notakedvelöknek : Tudósítás az országos kerékpár­bajnokságról : Cserháti Zsuzsa, Aradszky László és Soltész Rezső énekel : Rádiószínház — A veronai vén — Kopányi Gyórgy hangjátéka : „Hangoló" — az őszre : Lantmuzsika Éjfél után ... 3. MŰSOR Titus — részletek Mozart operájából Csak fiataloknak! — (ism.) Vivaldi: Tizenkét concerto Pegazus Istállója — a fekete bojtár Kamarazene Pipkov: Momcsil — 3 felvonásos opera Kózben: „Verset írni magam is próbáltam" Gyermán István hegedül, Kassai István és Nemethy Attila zongorázik Kb. Róbert Craft együttese Gesualdo-kórusmüveket énekel Fenyő István könyv­szemléje — (ism.) : A Régi Zene Együttes játszik Orbán Ottó versei Cliff Richárd összes felvétele — 31. Bruckner: II. szimfónia Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc zongora­verseny — 5. Francia muzsika Szinészvizsga — 1986 — Zentai Lilla — A néma levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom