Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

I Csütörtök, 1986. szeptember 11. Reklám és minőség 3cvezetöként két, sokatmondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasztási , cikk kapható ma a boltjainkban, s ezek krtzii. csak mintegy 1500 viseli ma a KAF (KiválóAruk Fóruma) bizalomébresztő, háromszögű emblémáját. F'xler László, a KAF-titkárság vezetője szerint bár a hazai áruk minősége még észrevehetően elmarad a .egtejlettebb országok áruinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre tartunk cnnéi az ÍÜOO-as számnál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályázná. Az átlagembert persze, k'.ssc tanácstalanná teszi ez a mondat, hiszen, ha hazamegy este és bekapcsolja a iv-készülékét, azt tapasztalja: valósággal harsog a reklám. Már a tv-hiradó és a filmvetítés kozé is beiktatnak öt percet... Hc ennyit költenek a cégek erre a célra (4—26 ezer forint között változik a percenkénti tarifa, a műsoridőiül függően), akkor még kézenfekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkülönböztetett áru? Hogy teljes legyen a válasz, újabb kérdessel kell Kezdenünk: mit is reklárróznak nálunk egyáltalán? Ha kicsit jobban odafigyelünk, megállapítható, többnyire ilyen nevek hangzanak el: Skála, Fontana, Azúr. Égis stb. Vagyis az ilyen-olyan nevű cégek, vállalatok „névjegyét" sulykoljuk a fejünkbe, valamilyen gycisan megjegyezhető vállalati embléma kíséretében. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is repedés. Kgndikó Józseftől, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat igazgatójától hallottuk, hogy amikor megkérték a hazái vásárlók egy csoportját, sorolják fel a tíz legismertebb magyar vállajat nevet, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 712 pontot kapott, a középmezőnyben helyet foglaló GanzMÁVAG 470-et, a 10. helyre sorolt Tiszai Vegyi KombiKönyvtéka Á társadalmi deficit „Gazdagabbak vagyunk, mint hisszük, és szegényebbek, mint lenni kellene" (Jelűnek Mór.) „Mindent akarunk reformálni, csak magunkat nem." (Egy régi röpiratból.) Ezzel a két máig haló idézettel kezdi könyvét, Ímng Lajos, amely először Budapesten, lH81-"ben jelent meg Most reprint kiadásban vehetjük kézbe A társadalmi deficit című művet, amelyet kora nagy tudású gazdaságpolitikusa irt. A deíicit, ez a kellemetlenül ható gazdaságpolitikai fogalom valamiféle hiányt, veszteséget, kiadástöbbletet hoz tudatunkba. De tágabb értelemben benne értjük az állami költségvetés hiányát, bevételeit meghaladó kiadásait (lásd: júniusi országgyűlési beszámoló). A defi-' cit aztán valahol fizetésképtelenséghez is vezethet, amit a fizetési mérleg passzivitása fejez ki élethűen. A társadalmi deficit annál is inkább izgalma» kérdés, mert minden egves állampolgárt érint vagy érinthet. Ez az államháztartás nagy gondja, ahogy volt a múltban, úgy a jelenben is. Éppen ezért érdemes tanulmányoznunk iMng Lajos muráját, mert a múltból olyan ékes példákat tár elénk, amelyekből a jelen is tanulhat, napjaink iparés közgazdái ás meríthetnek. Szegényedik-e az ország? — teszi fel a kérdést az első fejezetben a szerző. Így válaszol rá: „Nyakunkonaz amerikai verseny, amely kiszorít' az európai piaezokról; nyakunkon a keleti gabona, amely már belföldön is megveri termékeinkel. Nincsen iparunk, s idegen iparosok gazdagítására küldjük ki a milliókat, mig itthon értéktelenül veszelödnek el legbecsesebb nyerstermékeink. Pazar fényűzést viszünk és másrészt egymásután hajtja dobra az ősi birtokokat' az uzsora, s a mellett az állam százával köti le a milliomos adósságokat, mig végre majd egy szép hapon kicsöngetik a borzéról és idegenek kezére vándorol az a kevés is, ami még az uzsora körmej közé nem került." Ilyen és hasonló gondolatok vezetik ál a szerzőt könyve második fejezetébe, amelyben azt a nagy kérdést tesz.i fel, hogy ki szegényedik el Magyarországon? Roppant izgalmas kérdés, -akárcsak napjainkban ts. az. ország potenciális osztályai (vagy a több rétegből „osztálynak" rendeződő látszólagos „szerveződések"), de mindenképpen az állam, mivel rendszerint többet hoz be, mint amennyit képes exportra bocsátani. Ezt talán intenzívebb iparpolitikai célkitűzések megvalósításával „védhetnénk ki" napjainkban. És Hol van a baj fészke? — teszi fel a kérdést a szerző. Vele együtt válaszolhatjuk, hogy valahol o'.t, amikor nem akarjuk elismerni, hogy mindenek felett az emberi gondolat, az agy forradalma az elsődleges mindennapi életünkben ts, és csak a szellemi, s az anyagi tőke együttes termelésbe fogása oldhatja meg az ország gondjait. Ha ezt nem ismerjük fel, a szellemi töke elvándorol, és nélküle az anyagi töke hasznosulása csökkent sebességű. (Jó példa erre a jelenségre, pontosan a szellemi tózonok hazánkból történő kiáramlása a potenciálisabb területekre. Számtalan magyar feltaláló külföldi sikereit Írhatnánk ide!). A könyv további fejezeteinek címei: A társadalmi mérleg dinamikája. So/cat költünk vagy keveset keresünk? A mű eme részei az anyagi jólét elemeit boncolgatják mind az államháztartás, mind az állampolgár szempontjából. Láng Lajos külön érdeme, hogy azokat a jelenségeket is számba veszi. amelyeket a középbirtokos osztályról természetellenesnek tart. kivonva magát az ország nagy gondjainaic feloldásából. Kárhoztatja a genlrik mihaszna életmódját, önmagát pusztító életszemléletét. Láng lMjos könyvében a nagyobb nemzeti önismeretre is serkent, bírálva gazdasági tevékenységünket, munkamorálunkat. Az illúzióból az> élet elevenjébe viszi az olvasqf, hogy lassúk be végre: a szorgalom, a többletakarás erénye egyetlen nemzetnek sem veleszületett tulajdonsága, hanem a társadalmi környezet, az érvényesülő erkölcsi normák, a munkakultúra hatásaként alakulnak ki. Nem lehet életfilozófia az a népi mondás, hogy „Szegények vagyunk, de jói élünk ". Ezzel szemben a valóság könyörtelen, minden ilyen és hasonló mítoszt szétrombol. A kényelmesség, a tunyaságés a prasnyaság minden előrehaladásunkat csak fékezheti, és ez igazság Láng Lajos korában ugyanúgy, mint napjainkban. „Javulást csak akkor várhatunk, ha a gazdálkodás, a munkavégzés minden szintjén növelni tudjuk a hatékonyságot" — írja Láng Lajos, s mintha csak szavait vennénk át napjainkban is. Rég nem hiszem, hogy a múlt gazdaságpolitikai megállapításaiból ne tanulhatnánk. Valamiféle szellemi feltáró munkával megállapítjuk, ho'gy^ dolgunk ma sem kevesebb, mint száz évvel előbbi eleinknek volt. A gazdaság. a termelés, az ember folyamatos, csak hát mindig érdekeinek megfelelően kellene tudnunk mindezt céljainknak megfelelően felsorakoztatnunk. A múltból máig ható gazdaságpolitikai dolgaink korai feltárója. Láng Lajos (1849—1918) egyetemi tanár, akadémikus, miniszter újságíróként kezdte. a szocializmustól a liberalizmus fejé haladva. Ó alapította meg (1893) a Magyar Közgazdasági Társaságot, amelynek első elnöke is volt. Elveiben, nézeteiben a polgári közgazdaságtant képviselte, a gazdasági szabadságot hirdette. Könyve most, a Társadalomtudományok magyar klasszikusai sorozatban jelent meg, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. 1986,ban, 6,5 A/5 iv terjedelemben. Bátyai Jenő nát pedig csupán 178-at. Érthető hát, hogy a cégek tudatni szeretnék a tisztelt vásárlókkal : mi is létezünk . . Az ilyesfajta üzleti propaganda azért is méltánylandó még. mert az OPK (Országos Piackutató Intézet) szerint a mintegy ötezer hazai gazdálkodó szervezet közül egyelőre csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el. Mindez már azért sem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantáziaheve érdekel leginkább, hanem a konkrét termék, s vele együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre — az ötletességet, a szellemességet a reklámban is elismerjük —, arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogy miért marad adós, az újabb kérdésre felelve eljutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság által gyártott 200 ezer fogyasztási cikk, még mindig kevés. Még most sem akkora a választék. mint szeretnénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek, vállalataink nagyobbik fele még nem tart ott, mint a Caola, amely a * krémek, íízappanok és más kozmetikumok sokaságát kínálja, s intenziven reklámozza a Hélia termékcsaládját. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szervezetnek még így iis több lehetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy .nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el a kiváló minősítést (márpedig a KAP tapasztalt piacszakértői, piacszervezési szakembereinek ezt nyugodtan elhihetjük), akkor az is tény: sok yállalatunk még a színvonalas termékével sem akar büszkélkedni. Ügy véli: enélkül is el tudja adni akjkor miért „erőlködjék" ?S nem, pályázza meg a háromszögű embléma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garanciát vállalni azért, hogy tartós marad termékének a jó minősége. A KAlF-emblémához való jog ugyanis ilyen kötelezettségekkel jár, ismétlődően ellenőrzik a gyár termékét. A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda, hogy a vállalataink zöme még nem igazán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi, beidegződött szokások megváltozzanak, s az eladók piaca helyett a vevők piaca váljék meghatározóvá. Magyar László Intelligens fényképezőgépek „ön megnyomja a gombot, a többi a gép dolga!" így reklámozzák a mai modem fényképezőgépeket a fotóipar reklámfőnökei. Hasonlóan kezdődött — csaknem száz éve — a Kodakgyár alapitójának a jelmondata is, de egészen másként fejeződött bei „ön megnyomja a gombot, a lobbi a mi dolgunk!" Valóban, annak idején, aki az első' gépekkel fényképezett, a kép kidolgozását a gyárra kellett bíznia. Magát a gombnyomást is körülményes beállítások egész sora előzte meg. A fényképezés fejlődése során az 1950-es években valósult meg a fotósok régi álma, az azonnal kész képet előállító fényképezőgép. Ezt követően azonban csaknem két évtized telt el, amíg a távolságbeállítást automatizálták, ami azt jelenti, hogy a fotokémia fejlődése évtizedekkel megelőzte a fotoelektronikáét. Úgy látszik azonban, hogy a fotoelektrónika ma már nemcsak behozta a lemaradást, hanem túl is szárnyalta a fotokémiát. Ezt az magyarázza, hogy az űrkutatás melléktermékeként kifejlesztett integrált áramkörök parányi elemeit a fényképezőgépekbe is beépítették, és új fotoelektronikai megoldások születtek. Egyebek között erre alapozva fejlesztették ki a megvilágítási idő önműködő szabályozásának új elvét. A legkorszerűbb készülékekben — a kvarcórákhoz hasonlóan — kvarcoszcillátorral vezérelt leosztórendszer működik, aminek a megvilágítási automatika hihetetlen pontossága és stabilitása ¿z eredménye. Megvalósult a dinamikus mérésvezérlés, a rendszer figyelembe veszi az exponálás közben létrejövő megvilágítási változásokat. Az autofókuszos gépek kétségtelen előnye, hogy mindig exponálásra kész állapotban vannak, ezért . használójuk ritkán szalasztja el a témát. A számtalan fototrükkre képes, bonyolult. aránylag terjedelmes gépek inkább elriasztják, minisem vásárlásra ösztönzik az átlag amatőrt. Erre a felismerésre jutva a gyárak a kisméretű gépek egész sorozatát hozzák forgalomba. S igen jellemző korunk másik reklámszövege: „Működése egyszerűbb, mint a magyarázata!" A gép használó jának nem kell többé latolgatnia. hogy kedvezőtlen fényviszonyok esetében mikor kapcsolja be a beépitett villanókészüléket — erre való a gép automatikája. A legújabb fotóshír: a japán Minolta cég elkészítette a világ első beszélő fény képezőgépét, amely helytelen használat esetén nem csak fényjellel figyelmeztet, hanem „beszél" is gazdájához: „Kérem, használjon villanófényt!" Amennyiben a lencsebeállítás életlen „Kérem, ellenőrizze a távolságot!" Ml? HOl? MIKOR? 1986. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: TEODÓRA A Nap kel 6 óra 15 perckor, és nyugszik 19 óra 7 perckor. A Hold kel 15 óra 6 perekor, és nyugszik 22 óra 40 perckor. VtZALLAS A Tisza vizállási Szegednél szerdán plusz 110 cm (áradó). SZÁZHUSZONÖT EVF. született Jahani Aho <1861 — 1921) finn író, a finn kritikai realizmus alakja. NYOLCVANEVES Etienne Fajon (sz. 1906) franeia politikus, a Francia Kommunista Part vezető tagja; két ízben a Politikai Bizottság tagja. 1970 és 1976- közt a Központi Bizottság titkára. 1952-től 1974-ig a l'Humanité igazgatója. HATVANÉVES Mester János (sz. 1926) Jászai* díjas színész, a keeskeméti Katona József Színház tagja. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Képvadászok (színes, magyar film). Fáklya: háromnegyed 3, negyed 6 és fél 8 órakor: A csapat (szovjet kalandfilm). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 orakor: Maradok hűtlen híve (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Kiskórössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Kinrs, ami nincs (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!). Kiskórössy halászrsárda : (vldeomozi) este 8 órakor: A félkezu bokszoló (színes hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-és) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvéell ügyeletet a II. Kórház (Tólbuhln sgt. 57.) lar* ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET F.ste 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK F0L-ORR-GÊGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az OJszegedi Gyermekkórházban van. (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22655. Egyéb napokon a Fül-OrrGége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. EHir/j 19.30: Híradó 20.00: A ház — lengyel tv-filmsorozat 21.25: Művészeti est ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: A tanító — gyermekfilm 18.15: Művelődési műsor 18.45: Dok.-müsor 19.15: Nagy ínyesmesterek kis titkai 19.20: Kajzfilm , 19.30: Híradó magyarul 20.00: Színházi előadás EÜExI 8.20: 8.30: 9.29: 10.05: 10.35: 10.50: 11.36 12.45 13.00: 13.40: 14.10 14.25 15.00 15.30: 16 .05 : 16.45 17.00 17.57: 18.30 19.15 21.21 21.40: 22.20: 22.30; 23.30 0.15 4.20 KOSSUTH Darvasi István Jegyzete Karvezetők — 25. Vllágablak — (ism.) Két keréken Magyarországon Labirintus — (Ism.) Massenet: A navarral lány — 2 felvonásos opera A planétás ember — Goda Gábor regénye A francia piac Zenekari muzsika Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót A magyar széppróza századai — Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül — 2. Kincses Veronika és Molnár András operettfelvételeiből Világirodalmi könyvszemle Zenei Tükór Régi magyar világutazók nyomában Csija. csicsija, rózsa — versek gyermekeknek — (ism.) Az én hobbim — Vászonházam és vidéke Nóták Esti Magazin Közvetítés a Pesti Színházból — A tizedes meg a többiek — színmű 2 részben Madarász Katalin « Hopdalokat. enókcl Az első világháborúban történt T-ii PéfH külpolitika Mező László gordonkázik Kb. Opetaáriák 8.25: 8.30: 10.40: 16.00 : 16.45: 16.50: 17.15: 18.15: 18.20: 18.30: 18.55: 19.05: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00: 20.05 : 20.55: 21.00: 22.00: 22.05: 22.25 : BUDAPEST 1. Tv-torna Írott malaszt — tv-játék 2 részben —.14 éven felülieknek! — (ism.) Képújság ITV Ilirek Vasat vassal — csehszlovák rövidfilm V" (ism.) Dixieland Drezdában — NDK zenésfilm Képújság Reklám Telesport Reklám Tv-torna Esti mese Reklám Híradó Reklám Családi kör — Budapesti krétakör Betűreklám Panoráma A hét műtárgya Híradó 3. Himnusz Éjfél i után ... PETŐFI 8.05: Bundschueh István stájerciterán játszik 8.20: A szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Euvóskeringök 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Nyárutó Plovdivban 15.05: Néhány perc tudomány 15.10:. Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Sanzonpódium 16.50: Tudósítás az országos teniszbajnokságról 17.08: A Debreceni dixieland együttes játszik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás az országos tenisz- és kerékpárbajnokságról Operettkedvelöknek A Poptarisznya dalaiból Tudósítás az országos kerékpárbajnokságról Kabarécsütörtök Körmendi Vilmos szerzeményeiből Nóták 19.15: 20.08 : 21.05: 21.20: 22.30: 23.20: 0.14 : 0.15 : 4.20: BUDAPEST 2. 18.35: Képújság 18.40: Kuckó — (ism.) 19.10: Henry Moore otthonában — angol film — (ism.) 20.00: Spiró György: Az imposztor — 3 felvonásos komédia 22.25: Képújság BELGRÁD 1. 17.00:-Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: A tanító — gyermekműsor 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Maribor '86 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Zlp — politikai magazin 21.10: Ut a tudás közepébe 22.10: Híradó 22.30: Műsorráadás BELGRÁD 2. 18.04: Belgrádi műsor 19.00: Lépések 9.08 9.23: 10.32: 10.50: 11.36 11.41 12.25 12.45 13.05 13.35 13.50 14.47 15.00 16.00 16.52 17.35 1^.30 19.05 19.35 20.35 21.32 22.00 22.45 23.20 Éjfél után... 3. MCSOR " Magyarán szólva — (ism.) Zenekari muzsika Népdalkórusok Sikerlemezek CD-n Pillanatkép Kamarazene Otelló — részletek Verdi operájából Könyvszemle Prizma — (Ism.) Liszt: B—A—C—H fantázia és fuga Az English Concert Bachmúveket játszik Megtervezett véletlenek Pophullám Zenekari muzsika Ismerkedés a bolgár tengerpart kórusaival Uj kamarazenefelvételeinkből In limba materna — a Magyar rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokrol Rádióhangversenyekröl A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Kb. Tűnődés a mesterségről — 6. — Jevgenyij Nyesztyerenko könyve Kb. Zenekari operarészletek Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny — 4. Salluslius Kazinczytól A Reneszánsz rézfúvós együttes két Scheidtm\ivet Játszik