Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

maHétfő, 1986. szeptember 1. Adatvédelem Első ízben látott napvilágot hazánkban a számítástechnikai adatvédelemmel átfogóan foglalkozó kézikönyv. A kiadvány — amelyet a Központi Statisztikai Hivafal megbízásából a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat szakemberei készítettek — reszletesen tartalmazza az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, részletezi és magyarázza a legfontosabb tennivalókat. Szó van benne az alkalmazott biztonsági megoldásokról, és a számítógépes viszszaélések megelőzésének lehetőségeiről is. Rövidesen elkészül egy másik kézikönyv is, a Pénzügyminisztérium támogatásával, ez a kiadvány a számítástechnika alkalmazásához szükséges jogszabályokat gyűjti össze. A KSH számítástechnikaalkalmazási főosztálya nemrég megbízta a SZAMALKot, mérje fel, és készítsen tanulmányt a számítógépes visszaélések helyzetéről külföldön. es — ha tapasztalható ilyen — hazánkban, s tegyen javaslatokat a fokozott adatvédelem érdekében. Ez a munka már meg is kezdődött, legalábbis ami a helyzet feltérképezését illeti. Az utóbbi 10—15 évben világszerte nagy számban fordultak elö számitástechnikai visszaélések. A téma számos nemzetközi konferencia napirendjén is szerepel. Reggeli csúcs A tizenéves korosztályé, elsősorban a középiskolásoké lesz. szeptember l-jétől reggelenként a Petőfi Rádió hullámhossza. Az új, zenés, információs műsor, a Reggeli csúcs, hétfőtől péntekig, 6.05-től 7.30-ig jelentkezik, s tájékoztatja a fiatalokat a nap legfrissebb és legfontosabb esemenyeiről, a diákokat érdeklő témákról, kulturális és sportprogramokról A szórakoztató, információs műsorblokk mintegy háromnegyed részét a zene tölti ki. a magyar és a külföldi slágerlisták vezető zeneszámai, a kedvelt dallamok között, félóránként kétperces hiradás jelentkez.ik, négy-öt percenként pontos időjelzést adnak. Zoli-Géza járat Zalából Szegedre Figyelem, figyelem, autó-'iMa harminchárom fok volt, buszjárat indul a tizenötos kocsiállásról Nagykanizsa, Kaposvár, Dombóvár, Baja, Szegedre hat ora negyvenöt perckor. Mikor érünk oda? Szegedre? Tizenöt huszonötkor. Te jó eg! Több mint nyolc óra buszozás! — Azért ez szép. Nincs egészen kilenc óra. Nézőpont kerdese. Tiszteltetem a maga nézőpontját, ez azért mégiscsak szörnyű hosszú idő. Mit csodálkozik, az út is hosszú. Az ország leghosszabb buszjárata. Fordulóval, vagyis oda-vissza 780 kilometer. Miért nem megyek inkább repülővel?? Ugyan már, repülővel ez nem távolság, meg sem eri üzemeltetni. Nem is volt, nem is lesz repülő, örüljön, hogy busz van közvetlenül. Es különben is, hányan utaznak egyszerre Zalaegerszegről ..direkte" Szegedre? Ketten, öten, tizen? Na és hányan utazunk a Zalaegerszeg—Szeged, vagy (ha tetszik, Szeged—Zalaegerszeg) járaton?» Hét-nyolcszáza'n! Felszállunk. leszállunk, felszállunk. leszállunk, tíz, húsz, száz, kétszáz kilométernyit együtt utazunk — sokan közülünk nap mint nap —, együvé tartozunk, anélkül, hogy ismernénk egymást. Csak a busz, csak a sofőr mindennapjaink két tanúja, összetartozásunk tudója. Meddig tetszik kérni? Gelse. Vése, Attala, Csikóstöttös. Jaj, de muris, micsoda nevek vannak errefelé! Miért, a Zákányszék, Szatymaz, Kübekháza, gondolja, hoP" szebben hangzik egy dunántúlinak? Figyelem, a járat azonnal indul Szegedre! * A lom völgy. Ez nem földrajzi név. Látvány! A város után az első kanyarban két hegynyi méretű domb ölén bársonysima, hófehér takaró. A nap nem érkezett még lerántani, csak kapdossa a szélét, fel-fellebben. megszakadozik. rojtosodik, de még tartja magát. A domboldalak lejtőin fehér falú nyaralóházak csillogó ablakszemeikkel figyelik az egyesélyes küzdelmet. Fönt, az üveg mögött már meleg van, nyár, lent a völgyben őszi hangulat. Siklunk a ködpaplan alá, Megyeri Géza lefelé futva is gázt ad — kell a lendület a hegymenethez, ott a legsűrűbb a köd, „vakon" kaptatunk fel. Akármilyen idő van, itt minden reggel ezt látom. Pár méter mindössze, de izgalmas. Es hihetetlen! Képzeld, emeletnyi vastag ködöt láttam Zalaegerszegtől három kilométerre. Hogyne: álmodban! Nem hallgatsz te időjárás-jelentést? nem ártott meg a a hosszú út alatt? kánikula Zalaszentbalázs. Csomag Szegedre. Ott tanult a gyerek egyetemen, jött, ment, jött. ment. Vogzett, megházasodott, maradt. Egy kis hazai a gyerekeknek. Hát nem csodálatos, délutánra már ott is lesz. ÉR meg mondja valaki, hogy meszsze van az a Szeged! Most nem találkoztunk már régen, mert szünidő van, de a tanév alatt kijön a zalaegerszegi kolléga is, és küldi a levest meg a pörköltet a lányának a Tisza partjára. Mindig csak velünk hozatja, pedig van hazai járat is (azzal váltjuk egymást), de inkább kiszámolja és kivárja, mikor jövünk mi. Akár a Zolj. akár én . . . Zoli a váltótársam a járaton: Csanádi Zoltán. Tegnap én hoztam Zalába, este ott aludtam, reggel jöttem vissza. Holnap ő indul Szegedről ugyanilyen fordulóra. Zoli-Géza. Zoli-Géza ... Zoli-Géza járat. Csókolom, hogy van a kicsi? Köszönöm, már jobban. Megint óvodában. Szentbalázson? Szentbalázson. Bocskáról? És most megy Magyarszentmiklósra. Nehéz magát kitanulni, sose értettem. hogyan lehet, hogy ha Szeged felől jövök, délután fölszáll Szentmiklóson, viszszafelé meg reggel Szentbalázson. Hol a csodában aludt éjszaka? De most már tudja?! Tudom. Három falu egymás után. Középen Bocska. Ott tetszik lakni, onnan viszi hajnalban a gyereket óvodába Zalaszentbalázsra. Onnan meg viszszafelé Bocskán keresztül az alsó faluba. Magyarszentmiklósra megy dolgozni, délután megint átutazik a saját faluján, elhozza a gyereket Zalaszentbalázsról Bocskára. Egyszerű ez, nem kell hozzá más, csak távolsági buszjárat. Ennyit a zalai aprófaluiakról! Föl tud váltani ezrest?. Föl én, még kettöt,is, tessék adni. Nem adom azért a négy forintért?! Hee, gyere már vissza, a magyar embernek nem akarom odaadni az ezrest, a négy forintomhoz még hiányzik nyolcvan fillér. Gyere már. mert mindjárt leszállunk, oszt nehogy azt higgye, hogy a cigány nem akar fizetni. Tessék Gézukám isten áldja. A négyforintos utas is utas — és törzsvendég. Az ő pénze is benne van a bevételben. Egy-egy forduló után tizennégy-tizennyolcezer forintnyi összeget rejt a műbőr borítású kassza. Soha meg utas nem erzett kísértést, hogy könnyítsen rajta. Pedig Géza nincs is egészen két méter magas. Igaz. nem sok híja. Foglalkozni az utassal, kezelni a pénzt címletek szerint, el is kell indulni, és illik tartani a menetidőt. Azért nem lehet megállni és vitatkozni, hogy a nyolcforintos jegyért öt forinttal meg négy szem Algopyrinnal fizettek. Igaz is. ki lehet ezt bírni fejfájás nélkül? De nem érdekes, mindent a kedves utasért! A minél több utasért: a a kaposvár—dombóvári járatot finoman megelőzzük, s a következő megállóból felszedjük az utasait. Baja után meg a megállókat kikihagyó pécs—szegediét. Ezt hívják vállalatcentrikus dolgozói szemléletnek. Termelési tanácskozáson a ZoliGéza járat bevételi eredményeit példaként emlegetik. * Géza nem emleget semmit és senkit, pedig a kilométeres útszakaszt lezáró útépítők igencsak próbára teszik az idegeit. Nem a zárással, a követhetetlen rendszertelenségű átenged-ged-getéssel. Itt ötszáz méteres sor áll, amott — a munka, Egyházaskozár előtt. Itt lenne a szembe jövő járattal a találkozó, de most elmarad. Akárcsak a következő pihenőidő. így lehet tartani a kiszámított menetidőt. Szegedre érkezés hivatalosan tizenöt óra huszonötkor. Ott is vagyunk, ötven méterre légvonalban a végállomástól — a lámpánál. Három percet késünk. Pista, Menczigár István, a Tisza Volán nyugdíjas sofőrje apányi unokáival szülőfalujából, a Zala csücskében lapuló Fit.veházról, s az első ülésről előre tekintve megszólal: az ötös találatom lenne olvan biztos, mint az, hogy a Zoli kint lesz az érkezésnél, megtudni, mi van a „géppel". A jó váltótársnak erre is futja — ahelyett, hogy a főnöknél áztatná a háta mögött k másikat... Nyert. Csanádi . Zoli várta a „génét" — és Gézát. Feleségestül, gyerekestül — mint valami kirándulásból visszaérkező kedves rokont. Két és fél éve váltótársak ... Igriczi Zsigmond Á vírusok nem ismernek országhatárokat Amerikában, a nyugateurópai országokban már lekerült a nagy képes folyóiratok címlapjáról, s némiképp csillapodott a félelem szülte, körülötte fölrsapó szenzáció hangereje. A közvélemény figyelme most sokkal inkább a csöndes laboratóriumok felé fordul — igen nagy várakozással —. ahol kutatók százai vallatják az új, titokzatos kóroko- zót. Bizonyára kitalálták: korunk végzetes betegségéről, az AIDS-ről van szó. A szerzett immunhiánybetegség rohamosan terjed a világ egyes országaiban, így szükségszerűen a budapesti nemzetközi rákkongresszuson is külön szekcióülésen foglalkoztak a tudósok az AIDS-kutatásban eddig elért eredményekkel. Itt hangzott el, hogy hazánkban az első két AlDS-esetet 1985 elején fedezték föl, számuk azonban az idén 78ra emelkedett. Joggal érdekelheti a megyénkben élő embereket is. hogy fölkészültek-e az illetékes egészségügyi intézmények (az esetlegesen szükséges vizsgálatok elvégzésére, s mivel a betegség — a nemi érintkezés mellett — a fertőzött vér szervezetbe jutásával is terjed, a kérdésre Gál György professzortól, a szegedi véradó állomás vezetőjétől kértünk választ. * Beszélgetésünket bizonyos alapfogalmak tisztázásával kezdtük. Az AIDS-ről szólva, három fokozatot kell megkülönböztetnünk. A vizsgálatok kimutathatják, hogy valaki AIDS-szeropozitív, azaz vérszérumában föllelhető a vírus ellen képződött antitest. Ez azonban még nem jelenti, hogy az illető beteg, de azt sem. hogy vírushordozó. Ezt a vizsgálatok további lépcsőfokain döntik el. A második szakaszban azokból a fehérvérsejtekből próbálják szeparálni a kórokozót, amelyeket főként ez a vírus szokott megfertőzni. Ha valakiről bebizonyosodott, hogy vírushordozó, még ő sem • beteg, bizonyos körülmények között azonban fertőzhet. A harmadik fokozatban beszélhetünk betegségről, amikor már tünetek is észlelhetők. Mai tudásunk szerint azonban a fertőzötteknek csak 10 százaléka betegszik meg az AIDS-nek ebben a súlyos formájában. Hazánkban eddig csak az első stádiumban levő embereket tartanak nyilván (sajnos. köztük kisgyerekeket), zömmel olyanokat, akik korábban — vérzékenységük (hernofíliabetegségük) gyógyítása céljából — külföldi vérkészítményeket kaptak. Megnyugtató, hogy magyar véradótól vett vér nem okozott ilyen sajnálatos következményt. Nyilvánvaló hát, hogy a betegség megelőzése szempontjából mennyire életbe vágó fontosságú a véradók szűrővizsgálata. Ma már elmondhatjuk, hogy — példás gyorsaságú szervezés és anyagi áldozat révén — az ország minden megyéjében. a véradó központokban, működik olyan készülék. Somogyi Károjyné fölvétele Munka közben a véradó állomás speciális készüléke amely az AIDS-vírus ellenanyagának, kimutatására hivatott. S ha figyelembe veszszük, hogy a hazánkban, levő, mintegy 600 ezer véradó mindegyikét ellenőrzik, a fölnőtt lakosság jelentős része szem előtt van, s ez járványtani szempontból egyáltalán ném közömbös. Szegeden évente átlag 30 ezer vizsgálatot végeznek, beleértve Hódmezővásárhely, Makó, Szentes véradóit is. A hollandiai Organon cég készüléke négy hónapnyi' működése alatt azonban eddig egyszer sem jelzett pozitív eredményt. Zsák Miklósné laboraszszisztens mutatta be a 25 ezer dolláros gépparkot, amely naponta mintegy kétszáz vérmintát vizsgál meg. Az ugyancsak Hollandiából erkezett tesztanyagra, a beszárított antigénre csóppentik az ellenőrizendő szérumot. Az antigén és az antitest. kötődeset a készülék színreakcióval teszi láthatóvá, amelyet, ofiv számitógéppel összekötött fotométer érzékel. A teljesen automata berendezés írásban, szalagon adja ki a végeredményt, maga végzi el és rögzíti az értékelést: pozitív vagy negatív a — természetesen számokkal és nem névvel — jelölt vérminta. Az adatok titkosak: csak a 'aboratórium és az állomás vezetője jogosult arra, hogy azonosítsa a személyeket. Ha pozitív eredményt adna a készülék, első alkalommal nem „hisznek" neki, még kétszer megismétlik itt a vizsgálatot. A továbbiakban a Budapesten vagy a Debrecenben működő víruslaboratórium feladata, hogy kutasson a kórokozó után. Eddig csak a véradók, illetve tulajdonképpen a vért kapók biztonságáról esett szó. Tudjuk azonban, hogy az USA-ban, az NSZK-ban, Belgiumban az AIDS-betegek 70-90 százaléka valamilyen szexuális aberráció vagy kábítószer rabja. Fő rizikófaktor tehát maga a rendellenes életmód. A nemibeteg-gondozó intézetek vizsgálják mindazokat, akik ebbe a csoportba tartoznak: a homoszexuálisokat, nemibetegeket. Akinél speciális életformája miatt is fönnáll az AIDS-fertőzöttség gyanúja, azt a Köjál figyelmébe ajánlják. A Csongrád Megyei Köjálhoz is megérkezett az a készülék —• tudtam meg Kis Ilonától, a járványügyi osztály vezetőjétől —, amely egyebek között az AIDS-vírus ellen képződött antitest kimutatására is szolgál. Néhány nagyon indokolt vizsgálatot végeztek is már rajta — egészségügyi intézmények megalapozott kérésére. A Köjál azonban fölkészült arra is, hogy a szakemberek — szükség esetén — nagyobb tömegben is vállalják a szűrést, akár Bács-Kiskun, Békjés és Csongrád megye veszélyeztetett lakói körében is. Jó lenne azonban bízni abban, hogy nálunk minderre nem készteti őket az élet. De valóban jobb félni, mint megijedni, s tudvalevő: a vírusok nem ismernek országhatárokat. Ch. A. A közművelődési szakemberképzésről A közművelődési szakemberképzésről rendezett országos tanácskozás szombaton, szekcióülésekkel zárult a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. A haromnapos program során értékelték az 1975-ben bevezetett képzési forma eredményeit, majd elemezték, hogy a népművelői és könyvtárosi ismeretekkel felruházott tanítók milyen segítséget nyújtanak a közművelődési munka egy-egy területén. Ugyancsak szó esett az új főiskolai tantervről. amelyben változatlanul jelentős hangsúlyt kap a közművelődési szakemberek képzése. Környezetkímélő módszerek Két figyelemre méltó könyvújdonságot jelentet meg szeptemberben a Mezőgazdasági Kiadó a környezetkímélő termesztési technológiák alkalmazásában. Gyakorló kertészeti szakemberek irták a Budai Csaba által szerkesztett „Biológiái védekejes a növényházak kártevői ellen" cimű könyvet. amely a hazai nagyüzemekben jelenleg is hasznosított, mintegy 180 hektár üvegházi, továbbá a 2500— 3000 hektár fólia alatti termőterületen gazdálkodókat érdekelheti elsősorban. A növényvédő szer felhasználásából származó környezetszennyeződés csökkentésének egyik lehetséges módjáról adnak tanácsot a szerzők. Részletezik azt is, hogy a fedett termesztőberendezések alatt nevelt növények károsító! ellen miként lehel hasznos rovarokkal, ragadozókkal védekezni. A könyvben — a hazai és a külföldi kutatások eredményeit öszszegezve — a hagyományos (vegyszeres) és az újfajta biológiai növényvédelem együttes módozatait is tárgyalják. A Mezőgazdasági Kiadó megjelenleti az NSZK-beli, Giinter Kahnt „Zöldtrágyázás" című könyvét is. A címben jelzett, a nagyüzemileg is jól gépesíthető tápanyag-utánpótlási módszert nemcsak gazdaságossága, hanem környezetkímélő tulajdonsága miatt is ajánlják. A zöldtrágyázásnak hazánkban régebben voltak kiváló ismerői és gyakorlói, ám a módszert azóta csak kis mértékben alkalmazzák. Az NSZK-ban a miénknél huszszabb ideje foglalkoznak vele. ezért is tanulságosak lehetnek a könyv szakftiui megállapításai mezőgazdászaink számára. «4.