Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 4 A múzeumi hónapban Kiállítások, konferenciák, kirándulások Ha október, akkor múzeumi és műemléki hónap — tudják a múzeumbarátok. Am az idei események, a Móra Ferenc Múzeum rendezvenykinálata a rendszeres látogatóknál szélesebb közönség érdeklődésére is számot tart. Annak ellenére is gazdag, hogy — mint Szegeden köztudott — az újjáépítés miatt csak „félházzal és félgőzzel" működhet a múzeum. A nyáron megkezdett felújítási munkák egyik kevéssé örvendetes, de kényszerű következménye, hogy a szokásosnál jóval kevesebb terük van az állandó kiállításoknak. A Csongrád megyei parasztbútorok és -népviseletek, a Móra-emlékszoba és a Lucs-képgyújtemény látogatható az építkezés időszakában is. Természetesen a Várkertben maradt a várostörténeti kiállítás, és nyitva a Vár utcában a Kass Galéria is A Fekete-házban „él" még a Fotográfiák Szegedről, szegedieknek című tárlat. A múzeumi hónap alkalmából több érdekes kiállítás nyílik: a Horváth Mihály utcai Képtárban október 3-án Nóvák András festőművész tárlata, ez egyúttal a múzeumi hónap ünnepélyes szegedi nyitánya is. Ugyancsak a képtárban rendezik meg a színház történetét dokumentáló kiállítást is. A Fekete-házban negyven év magyar pénzeit mutatják be — a forint 40. „születésnapja" apropóján. A hagyományos „hetek" — mint a természettudományi, a történeti, a régészeti és a néprajzi — keletében értékes előadások, ankétok, gyerekfoglalkozások lesznek, találkozhatnak neves tudósokkal. A néprajzi héten Mórahalom mutatkozik be. Kihirdetik a megyei történeti, valamint a néprajzi és nyelvjárási gyújtőpályázat eredményeit. A szintén ilyenkor szokásos múzeumi tudományos ülésszakon a legújabb eredményeikről számolnak be a kutatók. Az egyes események pontos helyéről és idejéről folyamatosan tájékoztatjuk majd olvasóinkat, a népszerű múzeumi kirándulások útvonalait azonban már most ismertetjük, hogy a saját, vagy bérelt busszal jelentkező csoportoknak idejében lehessen „szervezkedni". Tehát 18-án (szombaton) a múzeum szakembereinek értő kalauzolásával el lehet menni: 1. Szeged—kopáncsi tanyamúzeum—Hódmezővásárhely (Tornyai múzeum. Alföldi Galéria, csúcsi fazekasház)— Szeged útvonalon, vagy: 2. Szeged—Opusztaszer (délelőtt a Nemzeti Történeti Emlékpark létesítményeinek megtekintése, délután szabadprogram)—Szeged útvonalon, kirándulni. Az érdeklődők a múzeum közművelődési osztályán kapnak részletesebb fölvilágosítást. Műsorajánlat A SZERETÖK című francia filmet vetítik a JATE filmesztétikai körének foglalkozásán, A szerelemtől a pornóig című sorozatban ma, szombaton délután 3 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének auditórium maximumában. Még éppen csak hogy hirt adott a sajtó arról, hogy szeptember 27. és október 27. között Hollandia üdvözli Magyarországot címmel holland kulturális hónapot rendeznek hazánkban, s Szegeden máris e hét végén, tehát 6zinte azonnal két rendezvényre is sor kerül: a Look Dikker Waterland holland dzsesszegyüttes közös koncerten lép föl a város népszerű Molnár Dixielandjével holnap, vasárnap este 7 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. Az AMSZTERDAMI BAROKK EGYÜTTES hangversenyét rendezi meg a filharmónia, kamarabérleti C sorozatának első koncertjeként szeptember 29en, hétfőn este fél 8-tól a Tisza Szállóban. A holland együttes 1979-ben alakult, angol, német és francia muzsikusok is találhatók a 13 tag között, számos hanglemezt készítettek eddig, felléptek a Holland Fesztiválon és az utrechti régi zenefesztiválon, s hangversenykörutat tettek Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában é_> Olaszországban. Vezetőjük és karnagyuk, egyben neves holland csembaló- és orgonaművész az a Tort Koopman, aki 1968-ban a brügge-i versenyen első dijat nyert, vendégszerepelt Melbourneban is. s alapitója a Musica Antiqua Amsterdam együttesnek, egyébként pedig régi zenét tanít az amszterdami konzervatóriumban. Az Amszterdami Barokk Együttes műsorában J. S. Bach és Ph. E. Bach művei szerepelnek, szólisták: Monica Hugett (hegedű), Wilberl Hazelzet (fuvola), Jos Konings (kürt), Michel Garcin Marrou (kürt) és Ku Ebbine (oboa). NAGY LASZLÖ, A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA lesz a Sajtóház Múvészklubjának vendége szeptember 29-en, hétfőn este 7 órai kezdettel. Az igazgatóval Nikolényi István, lapunk kulturális rovatának vezetője beszélgel majd. Pálfy Katalin, lapunk munkatársa nyitja meg Varga Mátyás díszlettervező kiállítását is, s a rendezvényen mutatják be a közeli szinházavatóra megjelent Szegedi Nemzeti Színház (1883—1986) című kötetet, amely a helyszínen meg is vásárolható. ORGONAHANGVERSENYNYEL kezdi meg új évadját a COLLEGIUM ARTIUM zenetudományi szekciója: szeptember 29-én, hétfőn este 8 óratói a dómban Elekes Zsuzsa, a Bach-világverseny győztese XVIII— XIX. századi orgonaműveket ad elö, s ugyanennek a kornak hárfakompozicióiból Felletár Melinda ad elő néhányat. Ismét megkezdi vetítéseit az immár tizéves VOLÁN FILMKLUB. Szeptember 29-én, hétfőn este fél 7-kor a szokott helyszínen, azaz a Kossuth Lajos' sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban a Piknik a függő sziklánál című ausztrál filmet tekinthetik meg az érdeklődők. A SZEGEDI REGIONALIS TÉVÉADÁS legközelebb szeptember 30 án. kedden este fél 7-kor jelentkezik a 2-es programban. Kis ízelítő a kínálatból: szolgáltatás a peremkerületekben; évadnyitás a kecskeméti színházban; az avarok kincse. AzECRANUL NOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora október l-jén, szerdán 16 óra 5 perckor lesz látható a 2-es programban. Az adási október 4-én, szombaton reggel fél 9-kor az l-esen megismétlik. A nyári színházi évadról A nemrég lezárult nyári színházi évadban ismét számos színművet, operát, operettet, komoly és könnyűzenei hangversenyt láthatott-hallhatott a közönség a fővárosban és vidéken. A szabadtéri színjátszás idei tapasztalatairól, a továbblépésre ösztönző múvészetimúsorpolitikai tanulságokról a Művelődési Minisztérium színházi osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Miként elmondták: az 1980-as évek elejétől gondokkal küzd a magyar szabadtéri színjátszás, s esztendők óta stagnálás, sőt viszszafejlődés tapasztalható. Az ismert problémák közé tartozik, hogy megszűntek szabadtéri színjátszó helyek, például Gorsiumban vagy Egervárott; s mind kevesebb anyagi támogatás jut a nyári színházaknak. Ilyen előzmények után és ilyen gondok közepette ittott megmutatkoztak az előrelépés jelei is. Például a szabadtéri színjátszó helyeken gyarapodott a magyar drámák száma: Gyulán Gyurkovics Tibor, Vészi Endre, Háy Gyula, Gyárfás Miklós darabját, Kőszegen Páskándi Géza új művét. Kisvárdán Tömöri Péter népi komédiáját mulatták be. E számszerúség mindenképpen figyelemre méltó, bár önmagában még nem érték. Változást jelentett az is, hogy újraéledt a monumentális szabadtéri színjátéki forma: magas színvonalon, nagy művészi és közönségsikerrel került színpadra a Jézus Krisztus szupersztár, a Csárdáskirálynő és a Carmen. Ezek mellett — a jobbára szürke mezőnyben — azért akadtak figyelemre méltó művészi teljesítmények, mint például Vámos László Scapin-rendezése Szentendrén, a Szentivánéji álom és az Amálka bemutatása az Agria Játékszínben — ezek elsősorban rendezői és színjátéki ötletben, az új utak keresésében hoztak változást. A szomszédban jártam DOROSZLÖ Itthon keresem már a szótárakban, mit jelenthet a falu neve. Hangzásra majdnem Poroszló, és ragozva is ahhoz hasonló: doroszlai—poroszlai. Az értelmező szótárban két jelentése is van: széles fejű, egyenesre vágott kapa, és a kő első megmunkálására használt vas, kalapács vagy véső. Ha logikával született a név, gondolom, a kapához lehet köze. Matuska Mártont és Németh Istvánt kísérem el napi útjára, és az ő útjuk először a Dénes-féle kocsmába visz. Nem tivornyázni akarnak, csak reggelizni, azt is hazulról hozott csomagból. Na, próbálná meg nálunk valaki elővenni a hazait! Kenyér is kellene hozzá, a rajtunk kívüli egyetlen vendég elugrik érte, de sehol nem kap. Nem baj, akkor a tegnapi is jó lesz. Csak indításnak isznak kicsike pálinkát. Maga a kocsma több teremből álló épület. Ilyenekből lettek nálunk a művelődési házak. Friss híreket is kapnak kollégáim. Mielőtt útnak indulnak, szinte mindent tudnak. Ámbár most nem híreket vadásznak, írnivaló témára jöttek. A társult termelők egyik vezetőjéhez, Kovács Endréhez megyek, de szigorúan néprajzi ügyben. Együttműködést szervez a szövetkezet, kezdik megint földmúvesszövetkezetnek mondani. Két változata él, a klasszikus kooperáció a termésre köt csak szerződést, a másik fajta viszont azt mondja, öné a föld, miénk a munka. Azt is ő szabia viszont meg, mit termeljenek a földjében. Nem nagy a választék, kukorica, cirok, gabona. Tiszta tekintetű agrármérnök Kovács Endre. A falu múltja és jelene a fejében van. Most éppen a krumplit szedte az édesanyjánál, úgy hívták haza. — Hogyan édesedett a néprajzhoz? — Elég lenne annyit mondanom, hogy itt születtem, azért, de mások is születnek itt, és mégse vágnak bele. Apám úri szabó volt, tehát nem vásárra dolgozott, hanem méret után. Az intelligencia járt hozzánk, és a testi fogyatékosok. Nekik nem volt jó, amit előre kiszabtak. Hallgatózó, tátottszájú gyerek voltam, szívesen hallgattam a hozzánk járókat. Milyen okosak ezek a parasztemberek! Még az időt is meg tudják mondani előre! Ha a szederfák könynyeznek, eső lesz. Figyeltem én is, mindig bevált. Később jegyezgettem is, amit hallottam. Évtizedekig ott álltak a följegyzéseim, belém is ivódtak közben. A zombori történeti levéltárba is eljárogattam, egyik ismerősöm felesége is ott dolgozott. összeismerkedtem Tóth Ferivel, a vajdasági híres költővel, ő is biztatott, miért nem írok például az Ethnographiába. A Hungarológiai Intézetbe vittem el első dolgozatomat, a doroszlói kendermunkáról szólót. Meg is jelent. Folklórszemináriumot is hívott össze az intézet, nekem is küldött meghívót, és el is mentem. Feri tovább biztatott: foglald össze a hiedelemvilágot! Mire a kötet megjelent, Tóth Ferenc meghalt. Az újvidéki televízióval akart sorozatot indítani, éppen Doroszlón jártak a helyszíneket megnézni. Alig búcsúztak el, visszaúton balesetbe vitte bele őket az autó. Nagy vesztesége a Vajdaságnak. Ebben a faluban két búcsú van. Ha a gyerek megkérdezte, idesapám, mikor eszünk annyit, hogy okádjunk, azt mondta az apja: majd búcsúkor. Ez a torkos búcsú, novemberben. A másik, a szentkúti szeptember legelején. Legalább tizenötezer ember jön el a szentkútira, kapnak is, hoznak is hiedelmeket. Nyakunkon a huszonegyedik század, és még mindig születnek új hiedelmek is. Ezt nem én, Lengyel katonaművészek estje Moniuszko mazurkája az ének- és tánckar előadásában Vastapssal kért ráadást- a közönség a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttesének koncertjén. A látványos, pergő műsor bizonyította: Lengyelország egyik legrangosabb hivatásos társulata látogatott hozzánk. A 180 tagú csoport előzően Békéscsabán mutatkozott be, majd Orosháza és Újszeged után Hódmezővásárhely, Széikesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Budapest és Vác a turné útvonala. Az együttes a II. világháború harcai közepette született, 1943-ban, a Szovjetunióban szerveződött I. lengyel hadosztállyal együtt, s frontszinházként kísérte a katonákat. Részt vettek az ország felszabadításában, s 1945. május 9-én, a győzelem koncertjével zárult háborús korszakuk. Üjjászerveződtek, s immár a Lengyel Hadsereg Ének- és Táncegyüttese néven, egyre gazdagodó repertoárban igyekeztek megismertetni a katonatömegeket a lengyel kard ezeréves történetével, a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem hagyományaival. A tematikai sorrendben egymásra épülő műsorszámok a zene, a tánc és a látvány egységében jelennek meg a színpadon. Így született a Szabadságunkért című zenés történelmi produkció, mely az együttes alapvető eszmei, művészi törekvéseit tükrözi. Impozáns külsőhöz (gazdagon díszített, tollas-sújtásos bársony-, brokát-, csipkejelmezek) értékes tartalom: sorra elevenedtek meg a lengyel történelem nevezetes eseményei, a török időktől egészen napjainkig. A vendégek hamar meghódították az újszegedi Sportcsarnok közönségét. Moniuszko mazurkája után Joze) Sojka és az énekkar adta elő Erkel Hazám, hazám című áriáját, igen szimpatikusán. A kórus tagjai újszerűen vettek részt a produkcióban, jelenetről jelenetre változó kosztümben, valóságos szereplői voltak a történelmi képeknek. Kiválóak s igen sokoldalúak a szólisták, igényesen interpretálták a lengyel népdalokat, ka'tonaindulókat ugyanúgy, mint például Koncz Zsuzsa egyik számát. A siker méltó részese a tánckar, többek között mazurkát, polonézt és utásztáncot mutatott be, hangulatosan. V. E. hanem ő mondja. Például az, hogy a halott visszajár, és bosszút áll. •— A városi ember azt hinné, a babona letűnt világ, legföljebb itt-ott tovább él néhány morzsája. Én hiszem, száz év múlva is lehetne ekkora monográfiát csinálni Doroszlóról. Az ekkora monográfia testes könyv, Doroszló hiedelemvilága a címe. — Készen van már a gyerek születése körüli hiedelem- és szokásvilág, most készül a házasságé. — Jung Károlynak ismerem az Emberélet fordulói című könyvét. Nem üti egymást a kettő? — Nem. Ö a gombosi népszokásokat irta le, én a doroszlaiakat. Közel a két falu, de egészen más. Mondom, hagyományokban, szokásokban, hiedelmekben gazdagok vagyunk. Amikor a könyvem megjelent, azt is írták róla, sikerült tárgyilagosnak maradnom, és olyat is tudok, amit idegennek soha nem mondanának el. — Akkor viszont szidja a fél falu. Miért beszéli ki a belső ügyeket? — Senki nem szid. A kényes dolgokat nem adom senki szájába. Inkább őrülnek, hogy megjelent írásban is, amit tőlük tudok. Együttese is van a falunak, őrzi dalait, táncait és viseletét. Ügy is mondhatnánk, a falu magyarságát. Átjárnak hozzánk is, és tőlünk is fogadnak vendégeket. Nagy alkalom az ilyen, ott az egész falu. Legföljebb a televízió pávás műsorai voltak hozzá hasonlók. Mi azt hittük, a páva csak nekünk röpült, kiderült, a vajdasági együttesek is utána támadtak föl. Horváth László is erről beszélt nemrég a magyar rádióban. Jaj, a televízió szent dolog. (Ott legalább nem szidják annyian.) Meg is kérdezik, mi van a Vass Lajossal, aki képes volt az egész országot megénekeltetni? És mi van a Bessenyei Ferenccel? Annyifélét hallani róluk, de nem tudni, mi az igaz. Az együttest Gyöngyös bokrétának mondják most is. A Gellér-házaspár a vezetője, idestova 35 éve. Az egész művelődési egyesület elnöke pedig a falu orvosa, Rohacsek Sándor, aki a népi zenekarban is klarinétozik, és nem fél, hogy az aranygyűrű leesik az ujjáról. Többféle zenekart is tanít és vezet. Ráadásul olyan jól fölszerelte az orvosi rendelőt, a környéken biztosan nincs párja. Hazafelé jövünk már, amikor megállunk a szentkúti kéttornyú templom előtt. A legendáját akarjuk megtudni. György János a plébános, most lesz éppen a búcsú, arra készül. Egy vak gyerek azt álmodta egyszer, hogy ide hívja őt a Szúzmária Gombosról. Megmosta a szemét, és megszólalt: Idesanyám, látok! A kút nevét egyébként a régi Bajkútból eredeztetik, de azt hiszem, rossz nyomon járnak. Nagy újság nekem, hogy ez a kicsike pap saját kezével föstötte be a másik templom toronygombján a keresztet, mégse esett le. Ellenben, amikor már létráról dolgozott idelent, szétszaladt alatta a kettős létra, és egyszerre törött el mind a ket keze. Nagyjából úgy járt, mint a Vilmos Mórahalmon. Mondtam is neki, akár Vilmosnak; tüzelje el a kettőslétrát, abból csak baj lehet. Szerinte az egyház is ápolja a kintiek magyarságtudatát. Horváth Dezső