Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

VILÁG PROLET ÁR JÁtr-EGYESÜL JETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 215. szám 1986. szeptember 12., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén I*ázár György tájékoztatást adott a Zbig­niew Messnerrel, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökével Budapes­ten és a Willi Stoph-fal, a Német De­mokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökével Berlinben — hivatalos, baráti látogatások keretében — folytatott tár­gyalásairól. A kormány a tájékoztatókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a csa­ládjogi törvény módosításának tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az Országgyű­lés elé terjeszti. A javasolt módosítások elsősorban a családi kapcsolatok erősíté­sét, a gyermekek fokozottabb védelmét kívánják szolgálni. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Gazdasági Bizottság jelentését a védett kastélyok és középületek helyzeté­ről és az állagvédelmi munkákkal ösz­szefüggő, központi intézkedéseket igénylő további feladatokról. Hazánkban tartják az Európai Nukleáris Medicina Társaság kongresszusát 1c$ernai Ldszi° nyilatkozata Hazaérkezett az Európai Nukleáris Medicina Társa­ság legutóbbi, az NSZK­ban rendezett kongresszu­sáról Cscrnai László pro­fesszor, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem izotóp­laboratóriumának vezetője, a nemzetközi társaság je­lenlegi elnöke. Az MIT munkatársának adott nyi­latkozatában többek között a következőkre mutatott rá. — A nukleáris medicina viszonylag fiatal klinikai diagnosztikai szakma. A II. világháborút követően az atomenergia békés felhasz­nálásának egyik példamu­tató ágaként alakult ki. Európában az ötvenes évek végére, tehát arra az idő­szakra tehetjük a kezdetét, amikor mind a Szovjetunió­ban, mind pedig az Ameri­kai Egyesült Államokban számos szakembert képez­tek ki erre az új klinikai szakmára és hazájukban való meghonosításra. — A tudományág meg­alapítójának egy magyar származású Nobel-díjas tu­dóst, Hevesi Györgyöt te­kintik a világon. A húszas­harmincas években ő alkal­mazott elsőként rádióizotóp­pal jelölt vegyületeket bio* lógiai kísérletekben és el­sőként mérte meg az új jel­zéstechnikával az emberi testben keringő vörösvértest mennyiségét. Ezzel az új technikával új perspektívát és utat nyitott. Nagy öröm számunkra, hogy a nukleá­ris medicina évenként meg,­rendezésre kerülő európai kongresszusai sorában a ju­bileumi, huszonötödik kong­resszus megrendezésére ha­zánkat kérték jel. — A nukleáris medicina az elmúlt több mint negyed­században óriásit fejlődött. Technikailag rendkívül igé­nyes, drága diagnosztikai szakma, amely a radiológia egyéb ágaihoz hasonlóan képeket tud készíteni az emberi szervezet belsejéről, a különböző szervekről. A képek alkalmasak arra, hogy az épen és kórosan működő területeket megkü­lönböztessük. Az eddigi le­hetőségekhez képest azzal nyújt jelentős többletinfor­mációt a klinikus számára,, hogy nemcsak a szövet-szer­vek szerkezetét, hanem a működőképességét is jelle­mezni lehet vele. — A budapesti, jubile­umi kongresszus jövő­re* augusztus 24—28 kö­zött ül össze előreláthatóan 1800—2200 kutató részvéte­lével. Az európai országo­kon kívül nagy az érdeklő­dés iránta az "Egyesült Ál­lamokban, Kanadában és Japánban is. Hagyomány­szerűen a budapesti kong­resszuson megtartják a He­vesi György-emlékelőadást, és az erre kiválasztott tu­dós -megkapja a Hevesi György-emlékérmet. Ezt a hagyományt a Zürichben székelő Hevesi-alapítvány gondozza. — Az alapítvány kezelői­nek már nyilvánosságra ho­zott döntése szerint a jövő évi, jubileumi Hevesi-em­lékelőadást Larson, az USA Nemzeti Egészségügyi Kuta­tóközpontjának professzora tartja a nukleáris medicina egyik legizgalmasabb és leg­korszerűbb eljáráscsoportjá­ról, az úgynevezett immuno­szcintigráfiáról. — Az immuno-s'zcintigrá­jia új utakat nyit a kis ki­terjedésű, még egyéb eljá­rással nem látható dagana­tok felismerésére. Az ez évi budapesti onkológiai kong>­resszuson is számos előadás foglalkozott ezzel az új le­hetőséggel. A nukleáris me­dicina saját kongresszusán igen tág teret kap majd ez az új eljárás. A Hevesi-em­lékelőadás mellett plenáris ülésen hat meghívott elő­adó számol be a kardioló­gia, az ideggyógyászat, a gyermekgyógyászat, az en­dokrinológia, valamint az új műszerek és számítás­technikai eszközök nukleá­ris medicinái alkalmazásá­ról, eredményeiről. A plená­ris ülés után három szek­cióban folytatódó kongresz­szuson 200 -250 előadás hangzik majd el, és 400-500 poszter bemutatására számí­tunk. A kongresszus kísérő programját úgy állítjuk ösz­sze, hogy mind az aktív résztvevőknek, mind pedig az őket kisérő hozzátarto­zóknak lehetőséget adjon Magyarország kulturális éle­tének, történelmi hagyomá­nyainak megismerésére — fejezte be nyilatkozatát Csernai László. Napirenden Kohászat, gép­es villamosenergia-ipar A kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar idei ed­digi tervteljesítéséről, az iparvállalatok tervezőmun­kájáról, valamint az elmúlt másfél-két évben alakult leányvállalatok, önállósult gyárak, gyáregységek helyze­téről és szakszervezeti éle­téről tanácskozott csütörtö­kön a vasasszakszervezet el­nöksége. A testület megítélése sze­rint az ipar néhány terüle­tén, ha kis mértékben is, de pozitív irányú változások lapasztalhatók. A termelés­ben differenciált növekedés kezdődött meg. bár a vál­lalatok pénzügyi helyzeté­ben ez még nem hozott kedvező változást. Az év ed­dig eltelt részében a három ágazat eredményei több szempontból meghaladják az ipari átlagot. ' A vas- és színesfémkohá­szat termelése 2,2 százalék­kal haladja meg a múlt év hasonló időszakáét. A másik napirendi pont­tal kapcsolatban az elnök­ség megállapította, hogy a leányvállalatok és az önál­lóvá vált üzemek gazdálko­dási feltételei általában ja­vultak. Vállalkozókedvük erősödött, s nagyobb önálló­sággal és felelősséggel látják el feladataikat. A szakszer­vezeti bizottságok a nehe­zebb feltételek között is igyekeznek eleget tenni ér­dekvédelmi és -képviseleti funkcióiknak. w Uj épületet kapott a Ságvári gimnázium Megmaradt a műemlék jellege Új fejezet kezdődik a Ság­vári gimnázium életében: átadták az épületet, amely a közeljövőben megoldja az eddig kettéosztott iskola gondjait. A tegnap, csütör­tökön immáron az új épü­letben megrendezett ünnep­ségen — amelyen megjelent Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, valamint Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyette­se — Csákány Béla, a JATE rektora avatta föl a gimná­zium új részlegét, amelyet a diákok és á pedagógusok ne­vében Valkusz Pál igazgató vett át. * A Ságvári Endre gyakorló gimnázium 1955-ös megala­kulása óta több épületben működik. Utóbb már „csak" kettőben: az Április 4. útja mellett a Lenin körútra jár­tak a diákok fizika-, bioló­gia-, kémiaórákra, itt kap­tak helyet ugyanis a termé­szettudományi előadók. A kétlakiság, az állandó moz­gás bizony nevelési prob­lémákat is okozott, előfor­dult, hogy a nebulók kité­rőt kanyarítottak a két is­kolakapu között. Nem be­szélve arról, hogy Íróban, vízben, hidegben is sokszor csak egy szál iskolaköpeny­ben iramodtak át a veszé­lyesen forgalmas útkeresz­teződésen. Az űj épület — most már épületszárny, hiszen egybe­nyitották a régivel — a Hu­nyadi sugárút felé U ajk­ban hosszabbítja meg a gim­náziumot. Lakóház volt ere­detileg, később a tudomány­egyetem Bolyai kollégiuma költözött ide. A hetvenes évek végére azonban élet­veszélyessé nyilvánították. Mint Valkusz Pál igazgató elmondta, a helyreállítás át­alakítás is volt egyben: mi­vel a falak 6 méternél (az iskolai minimumnál) köze­lebb voltak egymáshoz, a szobákat fél osztályok fog­lalkoztatására tették alka1­massá. Átköltöznek az iro­dák, a tanári szoba, s a gondnokság is. Itt tartják majd az összes osztott cso­portos nyelvi és matemati­kaórát. Tervezik, hogy át­térnek a kabinetrendszerre, azaz a szaktantermes okta­tásra. minden tantárgy kü­lön helyiséget kap, éppúgy a szakmai munkaközösségek is. A B épület tágas előadói tehát nem férnek az új, kis­méretű termekbe. így a vég­leges megoldás: az „anya­épületet" alakítják át ter­mészettudományos célokra s amíg ezen munkálatok tar­tanak, az itteniek költöznek az űj helyre. S amikor az Megmaradt a régi fazon előbbi elkészül — optimista becslések szerint a követke­ző tanévre — állhat helyre a végleges rend: nagyelő­adók a főépületben, minden más az új szárnyban. Négy év alatt. gondos munkával varázsoltak „cifra palotát" a régiből a Szegedi Építőipari Szövetkezet mun­kásai, összesen 34 millió fo­rint értékben. Műemlék jellegének megfelelően ál­lították helyre, így került rézkilincs a hagyományos helyébe, ormótlan vasszer­kezet helyett elegáns fehér farács a tanári szoba elé, a kerámiadísz a lépcsőházDa. Minden osztályközösségnek jut egy a tetszetős öltözőfül­kékből, ahol saját terem hí­ján, kabátokat, táskákat tá­rolhatják. Enyhült az iskola tanteremgondja; ha nem is csarnok, de gimnasztikára, talajtornára kiválóan alkal­mas a kondicionáló helyi­ség. A látszat ellenére — mondta végül Valkusz Pál —, az iskola mégsem bővült, sőt, négyzetméterben talán kisebb is lesz. Nem vehet­nek fel tehát több tanulót, átszervezés történt csupán. Mindennél többet ér azon­ban, hogy egy épületben, összefogva, zavartalanabbul folyhat ezután a munka, a tanulás. V. E. Együttműködési megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia és a Honvédelmi Minisztérium csütörtökön megállapodást kötött a tu­dományos kutatás és fejlesz­tés korszerűsítése, a honvé­delmet érintő elméleti és gyakorlati együttműködés továbbfejlesztése érdekében Az együttműködési megálla­podást Berend T." Iván és Láng István, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, illetve főtitkára, valamint Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Pa­csek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnöke írták alá Ilin !!!» I nil Hill M m (iff ír « iirnf Ili m\ I HN? SS Dekoratív folyosórészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom