Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

6 Csütörtök, 1986. szeptember 11. Peresz Egyiptomban ¡3 Alexandria (MTI) Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök csütörtökön, a légierők különgépén Egyip­tom földközi-tengeri kikötő­városába, Alexandriába ér­kezett kíséretével. Peresz a Camp David-i paktumot köz­vetlenül megelőző idők óta a tizenkettedik, ám Anvar Szadat halála óta csak az el­ső egyiptomi—izraeli csúcs­találkozón vesz részt Hoszni Mubarak elnökkel. Tel-Aviv-Ben Gurion re­pülőterén nagy pompával búcsúztatták a kormányfőt, aki előzőleg a belső "kabinet rendkívüli ülésén elnökölt. Ott .azt mondotta, hogy a megszállt területek ügyében — a palesztin kérdésben — nem tesz engedményeket az arab világnak. A légikikö­tőben viszont Peresz úgy fo­galmazott, hogy „igyekszem kibővíteni körzetünk béké­jének körét a palesztin prob­léma megoldásával egyidejű­leg". „Nem engedjük meg, hogy a békefolyamat elhal­jon vagy elfajuljon, és min­dent megteszünk azért, hogy életet leheljünk a békefo­lyamatba". Jobboldali vetélytársa, Ji­chak Samir, a kormányülés után azt mondotta, hogy az alexandriai csúcstalálkozó kérdésében a koalícióba tö­mörült Likud-tömb és Mun­kapárt között nincs nézetel­térés mindaddig, amíg Pe­resz a kormányszövetség alapelveitől el nem tér. Pereszt programja a nap folyamán Ali Lutfi egyipto­mi kormányfő díszebédjére szólította, délután megbe­szélésekre Mubarakkal, este pedig díszvacsorára vendég­látójával. Bizonytalan ma­radt, hogy folytatódnak-e az érdemi tárgyalások pénte­ken is. A kormány Jobbszárnya csak a kétoldali kérdések rendezését akarja a nem végleges tárgykörön látni. Egyiptom ennél tovább lép­ne. de nincsenek nagy re­ményei. Szociálpolitikai szeminárium Magyar és angol, társada­lompolitikával foglalkozó tu­dósok és gyakorlati szakem­berek számára szervezett egyhetes szemináriumot Bu­dapesten a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szocioló­giai Intézete, a Művelődési Minisztérium és a British Council. amerikai atomrobbantás Washington (MTI) Az Egyesült Államok csü­törtökön újabb földalatti nukleáris robbantást hajtott végre a nevadai kísérleti te­lepen. Az energiaügyi mi­nisztérium szóvivőjének wa­shingtoni bejelentése sze­rint a robbantás ereje nem érte el a 20 kilótonnát. Az idén ez volt a kilencedik, hi­vatalosan is bejelentett ame­rikai kísérleti nukleáris rob­bantás. A Szovjetunió — mint is­meretes — tavaly augusztus 6-án egyoldalú moratóriumot léptetett érvénybe a nukleá­ris robbantások minden faj­tájára. Ezt a moratóriumot szovjet' részről nemrégiben 1987. január 1-jéig ismét meghosszabbították. A szov­jet moratórium bejelentése óta az Egyesült Államok 10 földalatti nukleáris robban­tást jelentett be. A robbantásra néhány nappal azt követően került sor, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Ru­dé Právo című lapnak adott nyilatkozatában egyebek kö­zött megállapította: a nuk­leáris robbantásokra kizáró­lag új fegyverfajták létreho­zása érdekében van szükség. Befejezte magyarországi látogatását a dán külügyminiszter A dán diplomácia vezetőjét fogadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. Uffe Ellemann-Jensen, aki hazá­ja külkereskedelmi kapcsola­taiért is felelős, megbeszélé­seket folytatott Veress Pé­ter külkereskedelmi mir Uffe Ellcmann-Jcnscn dán külügyminiszter Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására szeptember 9—11. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. találkozott a sajtó képvise­lőivel a Külügyminisztérium budapesti vendégházában. Uffe Ellemann-Jensen elöl­járóban leszögezte: — Rendkívül szívélyes lég­körű budapesti tárgyalásaim tovább erősitik őszinte kap­csolatainkat, s ez is hozzá­járulhat a nemzetközi lég­mí.m p^i Wii :!: RADIOTELEX VÉLEMÉNYCSERE Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön megbeszé­SZTRAJKOK „A jugoszláv hétközna­pokhoz egyre inkább hozzá­tartoznak a munkabeszünte­lést folytatott Vaszilisz tések, amelyeket nem divat­Konsztantineasszal, a Pán­hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) Központi Bizott­ságának külügyi titkárával, aki az MSZMP meghívására szabadságának egy részét hazánkban töltötte. A szívé­ből rendeznek, hanem fő­ként a felgyülemlett bajok váltják ki őket. A sztrájkok 90 százalékának közvetlen oka a nagyvárosi munkás­családok érezhető életszín­vonal-csökkenése (amiről az lyes. baráti légkörű találko- igen alacsony keresetek ta­zón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, vala­mint az MSZMP és a PA­SZOK közötti együttműkö­désről. A találkozón jelen volt Gecse Attila, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. KOSZORÚZÁS Salvador Allende elnök halálának 13. évfordulóján emlékművénél csütörtökön koszorúzási ünnepséget ren­dezett a Magyar Szolidari­tási Bizottság és a Hazafias Népfront Budapesti Bizott­sága a XI. kerületi Allende­parkban. NEUMEYF.R BUDAPESTEN Bányász Rezső államtit­kárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, elnö­kének meghívására szeptem­ber 8—11. között Magyaror­szágon tartózkodott Herbirt Neumayer, az Osztrák Szö­vetségi Kancellári Hivatal sajtószolgálatának vezetője. Megbeszéléseiken áttekin­tették a két ország tömeg­tájékoztatási intézményei együttműködésének helyze­tét, és továbbfejlesztésének lehetőségeit. MOSZKVAI KERESKEDŐK ELÍTÉLÉSE Az Oroszországi Föderá­ció Legfelsőbb Bírósága csütörtökön ítéletet hirde­tett a moszkvai városi ke­reskedelmi igazgatóság és néhány fővárosi üzlet volt dolgozói ügyében, A bíróság csúszópénzek elfogadása, hi­vatali beosztással való visz­szaélós és sikkasztás miatt Tregubovot, az igazgatóság volt vezetőjét és helyettesét, Petrikovot 15, illetve 12 évi szabadságvesztésre • ítélte. A többi vádlottra különböző időtartamú szabadságvesz­tést mondtak ki núskodnak). és a szédítő inf­láció" — állapítja meg csü­törtökön a Vecsernje No­voszti című belgrádi napi­lap. n Daniloff-ügy fejleményei £¿1 Washington (Reuter) A washingtoni külügymi­nisztériumban szerdán kö­zölték, hogy George Shultz külügyminiszter fogadta Ju­rij Dubinyin szovjet nagy­követet. A találkozón e be­jelentés szerint a Moszkvában vád alá helyezett amerikai tékosan hangsúlyozták, hogy újságíró, Nicholas Daniloff csoport tagjai saját elhatá­ügyéröl volt szó. A bejelen- rozásukból, s nem a kör­tés nem tartalmazott rész- mány nyomására cseleksze­leteket a külügyminiszter és nek Hozzáfűzték: csak a nagykövet megbeszélésé- akkor utaznak Rigába, ha ről. Ugyancsak szerdán Reagan elnök arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy választ kapott Mihail Gor­bacsovtól, az SZKP KB fő­titkárától arra a levelére, amelyben a kémkedéssel vádolt amerikai újságíró, Nicholas Daniloff szabadon bocsátását kérte. Reagan waY külügyi államtitkárral, Jósé Sarney brazil elnökkel Róbert McFarlane, volt nem­lezajlott találkozója után zetbiztonsági tanácsadóval nyilatkozott, de a választ és Jeane Kirkpatrickkel, az illetően nem bocsátkozott Egyesült Államok volt ENSZ­részletekbe. üisz- megkötött fegyverzetkorláto- kdr tavitásához — A Dán terrel a két ország köJötti zási megállapodások betar- Királyság^ gazdasági, külkereskedelmi tásának szükségességét. Meg- JS elő t összegezve KÄS bŐVÍtéSének le" erösitették, hogy országaik a kétnapos h^aUlos á^a­S miB,„t.H « he fmk.' fo yamat soron kö- lásait: elmondta, hogy a vi­A külügyminiszteri tái- vetkező, becsi utótalálkozója szonv a2 rüvid a,-. aíalt ¡, eT! He" E,,emarnknTnsePnéátr T^t'T SSSau'^Slf Ä A ­»\inl TZ; hí' mozd.lasára torekednek. tekinteni. Mivel a kétoldalú' A,-ke- kuluSyminiszter kapcsolatok - mint mondot­zet legfontosabb kérdéséit, megelegedessel allapitotta )a _ kitl-,nőek elsősnrhm i Egyetértettek abban, hogy a meg, hogy a Magyar Nép- nemzetközT Doiitika kérdéset béke megőrzése, az európai köztársaság és a Dán Király- keitek előtérbe az eszme­biztonsági és együttműködé- ság kapcsolatai kiegyensú- Sk során si folyamat továbbvitele, lyozottak, egyenletesen fej­mindkét országnak egyaránt lödnek. Kifejezték korma- Az európai biztonság és érdeke. Kiemelték annak nyaik érdekeltségét azok to- együttműködés kérdéseivel fontosságát, hogy előrelépés vábbi bővítésében, és átte- foglalkozó, Bécsben hama­történjen a fegyverkezési kintették ennek konkrét le- rosan megnyíló értekezlet­verseny korlátozása terüle- hetőségeit. ről szólva a miniszter ki­tén, s ezzel összefüggésben A dán diplomácia vezető- fejtette, hogy kormánya ál­hangsúlyozták a korábban je tegnap a délutáni órákban láspontja szerint kiemelten kellene kezelni a humanitá­rius kérdéseket, mert — mint mondta — ezek képe­zik az alapját a kölcsönös bizalomnak. Hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati vi­szonyban a nagyhatalmak mellett a különböző szö­vetségi rendszerek más tag­jainak is nagy felelősségük van a kapcsolatok alakulá­sában. A dán külügyminiszter a gazdasági kapcsolatokról szólva utalt arra, hogy or­szágaink gondjai között van néhány hasonló, így fontos egymás tapasztalatainak megismerése. Magyarországi tárgyalásain egyetértés ala­kult ki abban, hogy sok te­rületen megvannak a kap­csolatok bővítésének lehető­ségei. Egy kérdésre válaszolva a Varsói Szerződés idei buda­pesti felhívásáról Uffe El­lemann-Jensen kijelentette: minden olyan javaslat po­zitív, amely új életet lehel­het régóta folyó tárgyalá­sokba. * Uffe Ellemann-Jensen csü­törtökön este elutazott Bu­dapestről. A vendéget a re­pülőtéren Várkonyi Péter búcsúztatta. Elhalasztotta szovjetunió­beli látogatását — a Dani­loff-ügyre hivatkozva — az a 270 tagú amerikai kül­döttség, amely Rigában egy kulturális találkozón vett volna részt. A halasztást bejelentő szervezők nyoma­Daniloffot szabadon bocsát­ják. A delegáció az eredeti tervek szerint csütörtökön indult volna a Szovjetunió­ba, soraiban jelenlegi és volt kormánytisztviselőkkel, magas rangú diplomatákkal: Richárd Perle hadügyi ál­lamtitkárral, Rozanne Ridg­nagy követé vei. amnesztia © VarsS (MTI) Szeptember 15-ig előrelát­hatólag mindazokat szaba­don engedik Lengyelország­ban, akiket az államrend és a közrend megsértéséért ítéltek el, vagy ilyen tör­vénysértések miatt előzetes letartóztatásban voltak. Ki­vételt csak a terrorista jel­legű, vagy szabotázscselek­ményekért, illetve államtit­kok elárulásáért fogva tar­tottak jelentenek. A PAP lengyel hírügynök­ség csütörtöki jelentése sze­rint Czeslaw Kiszczak ve­zérezredes, lengyel belügy­miniszter, aki egyben a jog­rendért, a közrendért és az állampolgári fegyelem meg­tartásáért felelős kormány­bizottság elnöke is, figyelem­be véve az ország javuló ál­lambiztonságát és az erősödő stabilizációt, azt javasolta a lengyel főállamügyésznek, hogy az érintett ügyészségek és bíróságok helyezzék sza­badlábra az összes politikai jellegű bűncselekményt elkö­vetett személyt szeptember 15-ig. Nikolényi István A szegedi színjátszás históriája Hogy pártállásra és vallásra való tekintettel kapta meg Kürthy György az igazgatói széket, abban már a politikai helyzet alakulása is köz­rejátszott. Strindberg Haláltáncában Somlay Artúrnak tapsolnak, a Nicodcmi-premieren Ba­jor Gizi és Uray Tivadar a főszereplő (Hajnal­ban, délben, este), a Magyar Színház Volpone­előadásában Csortos Gyula remekel. A foga­dalmi templom felszentelésekor Sík Sándor drá­máját, a Szent István királyt játsszák — a ze­nei program, Dohnányl Szeged miséje mellett —, s 1930-ban megy először itt Kodály Háry­ja, mely esztendőben az ipartestület székházá­ban megnyitják a kamaraszínházat, Strindberg Júlia kisasszonyával, Táray Ferenc rendezésé­ben és főszereplésével. Ekkor énekelt Szegeden Bajazzókat Marcel Journet; Pillangókisasszonyt és a Toscát Teiko Kiwa. A rendkívüli takaré­kosság jegyében szervezett, 40 tagú társulathoz tehát ismert, nagynevű vendégeket hívtak a színvonal biztosításának reményében, azonban ezek a kísérletek sem hoztak megváltást, a há­zi kezelőség sorsa megpecsételtetett. Móricz Zsig­mond a Színházi Élet hasábjain siratja el a vi­déki színjátszást, melynek jelképes csődjét kí­nálta Szeged, hiszen vezető művészei elszerződ­tek. Ismét igazgatói szerződéstervezetet dolgoznak ki, visszatér a régi formula, melynek első ked­vezményezettje Görög Sándor, aki a csekély szubvenció miatt ismeretlen erőkből szervezi meg társulatát. Lezajlik 1931. június 13-án, a Templom téren. Szeged első „szabadtéri játé­ka",' Voinovich Géza Magyar Passiójával, a Nemzeti Színház előadásában, Hevesi Sándor rendezésében — József főherceg és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A Játékok nagy propagátora. Hont Ferenc, a kőszínházban „vigasztalódott"; rendezésében (Táray főszerep­lésével) a Tanner John házasságát fogadta elis­merő kritika: „Ujabb hidat épített a Nyugat művészete felé." Ö rendezte Berezeli A. Károly új darabját, A lángészt is, ahol díszlettervezője az a Buday György, akivel majd az 1933-as szabadtéri Tragédiával indítják Szeged sorozatos nyári fesztiválszínházát. Átkerül a határon az első szovjet-orosz mű, Katajevtöl, A kör négyszögesítése, mely éppoly siKert arat, mint A torockói menyasszony,- Kiss Manyival. Az Operaház mindössze négy föllé­pést vállalt Szegeden, de így is élvezhette a közönség Walter Rózsi, Svéd Sándor és Székely Mihály művészetét a Turandotban, Ferencsik János karmesteri irányítását Massenet Manon­jában, sőt találkozhatott Dohnányi Ernő kis­operájával, A tenorral is. Ibsen Peerjét és A makrancos hölgy Petrucchióját Kiss Ferenc ala­kította, Ismét vendégeskedett Bajor Gizi, Rózsa­hegyi Kálmán, elbúcsúzott Kiss Manyi és Aj­tay Andor — egyszóval, volt „mozgás", miköz­ben nyárra az igazgató fizetésképtelenséget je­lentett be. Megint konzorciumhoz folyamodtak, persze, csak átmenetileg. Hont Ferenc kezdemé­nyezésére Színházbarátok. Társasága alakul, mely több premiert hoz létre, de Hont vállal­kozása a Hamlet is, ahol Beregi Oszkár nyújt felejthetetlen élményt. 1933 tavaszán három ka­maraoperát játszik a színház, a dirigens Vaszy Viktor. Már tul vagyunk a nyári fesztiválünnepen, amikor Sziklay Jenő veszi át az irányítást, s lát hozzá fazont adni hat (!) évadon át a helyi színikultúrának. Hosszú idő után neki sikerült stabilizálni a társulatot, biztosítani a folyama­tos, egyenletes munkát, a kellő próbaszámot, s bár az operetteket favorizálta, számos eredeti bemutatót szervezett, az operába pedig ismert művészeket hozott vendégszereplésre. A látoga­tottságra olyannyira nem lehetett panasz, hogy a tagok sem perlekedtek a_ bérezés miatt, de a városnak sem kellett állandóan kiutalni a pót­segélyeket. A színház félszázados jubileumán az Aranyszőrű bárányt adták, és egykori szegedi művészek emlékeztek hajdani sikereikre. A bé­csi Theater an der Wienből indult hódító út­jára, de első magyarországi bemutatóját Szeged tartotta 1934 februárjában Kálmán Imre ope­rettjének, az ördöglovasnak (mely csak ezután költözött föl a Király Színház deszkáira). A szerző vezényletével, Sziklay rendezésében, Pat­kós Irmával, Jurik Icával, Könyves Tóth Er­zsivel — még különvonatok is érkeztek Pestről, máshonnan. Ugyancsak Szegeden látták —' két évvel a berlini ősbemutató után, 1934 telén — magyarországi bemutatóját Lehár Ferenc ope­rettjének, a Szép világnak is, amit szintén Szik­lay rendezett, főszereplője Patkós volt, próbáit maga a szerző segítette, s az előadást egyenes­ben közvetítette a rádió. Általában nélkülözött ugyan hasonló szenzációkat ez idő tájt a pró­za, néhányszor azonban sikerült országos fi­gyelmet kelteni. Így A néma levente 1936-os szezonnyitó premierjével, mikor Mészáros Agi debütált Szegeden; a tehetséges, fiatal színész­nő hamarosan primadonnaként is bemutatko­zott A fasizálódó ország ideológiai vonalvezetése természetesen egyre inkább éreztette hatását' a szegedi színház működésén is. A Felvidék visz­szacsatolása körüli politikai propaganda-hadjá­ratra matinésorozattal, irredenta operettel kel­lett reagálnia, de 1939. augusztus l-jétől, a zsi­dótörvény értelmében, nem újíthatják meg Szik­lay szerződését sem. 1939 októberétől stagione rendszert vezetnek be, ami alig egy évadot bír ki csupán. Mint a Délmagyarország 1939. no­vember 26-i száma írja: „a zsidók eltávolítása a színi életből nem automatikusan jelenti a ke­resztény színházi szellemet — a színvonalcsök­kenést viszont igen". A törvényhatósági bizott­ság újból állandó társulatra ír ki pályázatot, s először Kardoss Gézára esik a választás; az ő időszakáról regisztrálunk egy — tőle függetlenül — fontos, színháztörténeti értékű amatőr pro­dukciót; egyetemi hallgatók viszik színre a Hamletet, a tragikus sorsú bölcsész, Horváth István rendezésében. A következő igazgatót, Bánky Róbertet, 1942-ben már az új Magyar Színház és a frontszínház szervezésével is meg­bízzák: ekkor jön Szegedre főrendezőnek Both Béla, művésznek Petur Ilka. * (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom