Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
KZDM 6 Szombat,. 1986. augusztus 30. A magyar állam és az egyházak közötti kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer egyik legfelhőtlenebb területe az egyházak tevékenysége a békéért. Legyen szó akár itthon megrendezett fórumokról, vagy nemzetközi tanácskozásokról, a magyar egyházak felekezetre való tekintet nélkül immár hosszú évek óta kiállnak a béke ügye mellett, a háború, a fegyverkezés ellen. S ez a törekvésük egybeesik a magyar állam legfőbb külpolitikai céljával, a béke megőrzésének fontosságával. Sokszor felteszik a kérdést: piit tud tenni az egyház a békéért, s miért áll ki érte? Sokszor vádolják — főként nyugaton — a magyarországi egyházakat: a szocialista állam előtti „behódolás", ha felemelik szavukat az emberiség békés jövőjéért, hiszen ezzel saját államuk hivatalos külpolitikája alappillérét erősítik. A válasz ezekre a kérdésekre első pillantásra egyszerűnek tetszik, de ez az egyszerű válasz egy nagyon is szerteágazó mindennapi munkán alapul. Hiszen az egyházak — ismételten hangsúlyozzuk: felekezetre való tekintet nélkül — vallásos meggyőződéséből fakad a béke, s ezzel egy jobb emberi élet iránti elkötelezettség. Ugyanakkor az egyházak és az állam kiegyensúlyozott viszonyából ered, hogy a magyar egyházak elfogadták a szocialista állam egyik leg„Azt keresni, ami összeköt..." AZ EGYHAZAK A BEKÉÉRT főbb belpolitikai célját, a törekvést, amellyel az emberek életét kivánja jobbítani, ez viszont csak békében lehetséges. Tőmondatokban így lehetne jellemezni azt az elvi alapot, amelyre épitve a magyar egyházak következetesen képviselik a békepolitikát. Mégpedig nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is. Talán nem kell ehelyütt részletesen szólni azokról a nemzetközi fórumokról, amelyeken — mint nemzetközi szervezetek tisztségviselői, vezetői vagy csupán mint „egyszerű" küldöttek — a magyar papok, s egyházi vezetők hangot adtak, s adnak a jövőért érzett felelősségüknek, aggodalmuknak a fegyverkezési verseny miatt, amelyért először is az imperialista köröket teszik felelőssé. E munka szerves része az Országos Béketanácsban folyó egyházi béketevékenységnek. A magyar Katolikus Papi Béketanács 36 éve alakult meg azzal a szándékkal mindenekelőtt, hogy az ország belső békéjét szolgálja, s 1956 májusában a püspöki kar vezetői együttesen hozták létre az Országos Béketanács katolikus bizottságát, amelynek nyomán kibontakozott a papi békemozgalom. A szándékot, amey ezt a testületet létrehozta 1964ben elismerte a Vatikán is. S mindez része volt XXIII. János pápa gondolatának: „Azt keresni, ami összeköt, s nem azt, ami szétválaszt." Így lehetett a magyar állam és a katolikus egyház közötti rendeződő viszonynak része a papi békemunka is. A magyar katolikus egyház érdeklődéssel, s együttérzéssel figyeli például a latin-amerikai békepapok munkáját, azt a tevékenységet, amellyel a népek szabadságáért, felemelkedéséért küzdenek, vállalva a nehézségeket, osztozva az elmaradott körülmények között élők gondjaiban. A békemozgalmat élő valóságnak tudják, de olyan mozgalomnák, amelynek újra és újra foglalkoznia kell a felnövekvő generációkkal, amelyeknek már nincs közvetlen tapasztalata a háborúról, úgy újra és újra meg kell velük találni a közös hangot, rá kell ébreszteni őket a háború borzalmaira, amely ugyan az utóbbi negyven évben elkerülte Európát, de amely nyilvánvaló veszélyként leselkedik az emberiségre, s amelynek véres napi valóságát a Föld megannyi pontján megélik az emberek. A papi békemozgalmak másik testülete az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága, amely csaknem három éve alakult meg. Tagjai a protestáns, az ortodox és a szabadegyházak, valamint az unitárius és az izraelita hitfelekezet képviselői. Miért csak hároméves e testület? Nos, ezek a vallásfelekezetek három évtizede támogatják az ország békepolitikáját, s mint'' egyházak végzik békeszolgálatukat, szemben a katolikus egyházzal, amely e kérdésben nem mindig volt egységes, s ezért a békepolitika mellett kiállók számára fontos volt a szervezeti keret. Az Egyházközi Békebizottság létrehozásában a fő szempont az volt, hogy ezek a felekezetek is a korábbinál szervezettebben, az erőket jobban' koncentrálva dolgozhassanak. A testület létrejötte bizonyítja: a hazai békemozgalom olyan sokrétű mozgalom, amelyben világnézettől, felekezethez való tartozástól függetlenül együtt tudnak dolgozni az emberek. A bizottság megalakulása óta igen aktiv tevékenységet fejt ki: nemzetközi delegációkat fogadnak, tagjai, s küldöttei részt vesznek a nemzetközi békefórumokon,- hangot adva a magyar hivők békeóhajának. Emlékezetes például az az 1984ben, a Parlamentben megrendezett békeértekezlet, amelyen valamennyi magyar egyház képviseltette magát az ország történelmében először, s amely hitet tett a további aktiv békemunka mellett. A bizottságot megalakító egyházak ott voltak a Keresztyén Békekonferencia megalapításakor, munkájában aktivan részt vesznek azóta is, s napi tevékenységük között említhetjük az Afrika-vasárnapokat, a Hirosima-vasárnapokat, leszerelési napokat, amikor a templomokban előadásokban, igehirdetésekkor elemzik a béke csomóponti kérdéseit, saját eszközeikkel mozgósítva a békéért folytatott harcra. Nem elemezhettük itt részletesen a magyar egyházak békemunkáját, csupán vázlatosan ismertethettük tevékenységüket, de ami a jövőt illeti: az egyházak békéért folytatott küzdelmére továbbra is számít a magyar állam. Mert e tevékenység erősíti, hitelesebbé teszi békepolitikánkat. F. R. Avar aranyak Huszonnégy magyarországi múzeum legszebb avar leleteiből kiállítás nyilt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A több mint 4000 tárgyat bemutató tárlat az elmúlt év során nagy sikert aratott Moszkvában, Frankfurtban, Nürnbergben, Párizsban és Bécsben. A reprezentatív bemutatót a szegedi Móra Ferenc múzeum munkatársai állították össze és rendezték. Az avarok a VI. század közepétől a IX. századig éltek a Kárpát-medencében. 250 éves fennállás után önálló államuk a frank és a bolgár hódítások nyomán széthullott, egyes néptöredékük azonban minden bizonnyal megérte a magyar honfoglalást is. Az avarok kincsei cimű kiállítás tárgyai ezt a három évszázadot elevenítik fel a sírleletek segítségével. A történelmi időrendet követő vitrinek sora szemlélteti az altáji vidéktől a Duna-medencéig vándorló avarság sok szálból összetevődő műveltségét, majd a 630-as évekig tartó bizánci háborúk eredményeképp az avar birodalomba bckclrült idegen népclcmek hagyatékát. A kiállításon látható a hires nagyszentmiklósi aranykincs másolata, amelynek egyes darabjai feltehetően az avar korban készültek, egésze pedig avar kagáni kincstárból származik. w •A mm y/. ' : «¿íi • ^-Xy ^ %¿i (gfífcrg ,3' nwzM KMP *< * ? p sor: 'WtPXV-• % • '. •,, AJ. •, ifi Ww§ # Mt I %*i J ísá