Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

43 Szerda, 1986. augusztus 20. országon című kiállítás. A Fesztykörképet az épület központjában helyezik el. Hogy pbntosan mikor, ne tőlem kérdezze. A múlt idézésénél segítséget kértem Szabó G. Lászlótól, az Országos Emlékbizottság titkárától, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettesétől is. Ám őt már a jövő miatt is kérdeztem. — Az emlékbizottság 1980-fcan döntött a központi épület megépítéséről és két év múlva kezdődött el a kivitelezés. A terv szerint ennek költsége 92 millió forint lett volna, de a beruházás elhúzódása miatt a végső összeg meghaladja a 150 millió forintot. Jelentős anyagi támogatást kaptunk az építkezéshez a MÉM-től, az ÉVM-től, a Hazafias Népfront Országos Tanácsától és a TOT-tól. A nagyarányú segítség ellenére sem dúskálhattunk a pénzben, és szinte a semmiből lett a gyönyörű szép emlékpark. Én személy szerint elégedett vagyok a megvalósítás ütemével. Bár néha, például tavaly, az építők gyorsabban is dolgozhattak volna. Hogy mikor fejeződik be a kivitelezés? A központi épület teljesen kész lesz 1990-re. Ott lesz a FesZty-körkép és függetlenül attól, hogy tart vagy befejeződik a restaurációja, a múzeumot megnyitjuk a látogatók előtt. A romkert feltárása és a skanzen építése sem tarthat tovább 1990-nél. — Az utóbbi időben egyre több fórumon vetik fel, kellene szálloda is és egy nagy vendéglő Ópusztaszerre. A turizmus növekszik és a meglévő kis étterem képleten a vendégek fogadására. — Annak csak örülhetünk, hogy az érdeklődés középpontjába került az emlékpark. Nemcsak felnőttek keresik fel nagy számban, hanem iskolai kirándulócsoportok is. Ezzel a belföldi turizmussal számolni kell, és ezért lehetőségeinkhez mérten szerényen — hiszen kevés pénzünk van —, javítjuk a vendéglátás körülményeit. HALÁSZ MIKLÓS Vita a telepítésről r Opusztaszer: legenda és valóság Pusztaszer legenda és valóság. A hagyomány szerint a honfoglaló magyarok a mai Ópusztaszer környékén tartották meg .az első „országgyűlést". Itt verték le a földosztás első karóit a Pallaviciniek cselédei. Vérszerződés, Ond leszármazottainak monostora, tatárjárás, virágzó mezőváros, pusztulás, millennium, második honfoglalás... Néhány fogalom, benne egész történelmünk, s valamennyi kötődik Pusztaszerhez. Meddig pörgessük vissza a végtelen időt, a történelem mutatóját? Trogmayer Ottó, a Csongrád megyei Múzeumok igazgatója és kiváló régész szerint csak az 1960-as évekig. Szerinte az emlékpark építése már maga történelem. — Erdei Ferenc ötlete volt, ő javasolta a nemzeti emlékpark kialakítását. Ha emlékezetem nem csal, először 1969-ben hívtak össze először egy munkabizottságot, Budapesten, a népfront székházában. Akkor fogalmazódott meg a főmúzeum, a skanzen, a földosztás emlékművének építése. Már abban az időben sokat vitatkoztunk, mi, hova kerüljön. Aztán 1970-ben létrejött az a hivatalos szerv, amely azóta is irányítja az ügyeket. Losonczi Pál vezetésével megalakult az Országos Emlékbizottság. — Ön a kezdetektől bábáskodik a nemzeti park születésénél. Voltak-e ellenzői az ötletnek ? — A telepítés miatt addig vitatkoztunk csak, amíg az Országos Emlékbizottság nem alakult meg. Többen javasolták, ne Ópusztaszeren legyen az emlékhely, hanem másutt. Volt, aki azzal indokolta álláspontját, Ópusztaszeren nagy területű, jó minőségű földet kivonnánk a művelés alól. No de ez olyan, mintha a mohácsi mezőt Kaposvár mellé helyeznénk, mert ott nem zavarja a téeszek gazdálkodását. Aztán egyesek kifogásolták a fölösleges nemzeti romantikát, minek az emlékpark. De Többé-kevésbé sima a mező. A pusztából emelkedik ki a skanzen, a szabadtéri néprajzi együttes, a mezővárosi és paraszti életforma változásait bemutató szegedi, szentesi tanya, a kovács-, a bognár- és a szíjgyártó műhely, a makói hagymásgazda háza, a szatócsbolt, pékműhely, a csongrádi belvárosi ház, a tanyai népiskola, az olvasókör. A látnivalók jelképei történelmünknek. Sok jelkép egy helyen található. Azonban az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark még nem készült el teljesen — közel két évtizede alakítják. Már állnak a főmúzeum falai, tető is fedi, de még egy rövid időnek el kell telnie, hogy minden a helyére kerüljön az 56 hektáron. A nemzeti emlékhely azonban régóta fogadja a turistádat, becslések szerint évente 200 ezren keresik fel. Sokan kérdezik egymástól, mi minden lesz itt ínég, hogyan halad az építkezés. Valójában a munka már nagyon régen elkezdődött. 1970 után nem állta sorompó útját ügyünknek. Ledöntötték a régi falakat — Amikor elkezdték az építkezést, mit lehetett látni az emlékpark területén? — Többnyire bozótot, dudvat, füvet. De már ott volt a millenniumi emlékmű, egy artézi kút az 1930-as évekből és a székelykapu. Semmi több, ugyanis a templomot már lerombolták. — Tudomásom szerint az 1200 körül épült templomot 1952-ben vagy 53-ban harckocsikkal' szétlőtték. — Sajnos, ez igaz. Egy szemtanú mesélte — jelenleg Budapesten él, — ö még látta 1952-ben a 9 méter hosszú, 7 méter magas falat, amelyet az ott gyakorlatozó magyar katonák döntötték le. Mint köztudott, az ötvenes években nem nagyon védték régi emlékeinket. Az ismerősömtől még egy sztorit is hallottam erre: egy alhadnagy azért haragudott az ősi falakra, mert mögé bújtak el a katonák cigarettázni. Amikor 1970-ben elkezdtük az ásatásokat, tábori latrinát találtunk, tehát valóban nem is olyan rég katonák is megfordultak ezen a vidéken. — A régészeti ásatások — melyeket ön vezetett — bizonyították-e Anonymus állítását? — Rendkívül bonyolult kérdés. Anonymus szerint, mert így értelmezzük, Szeren volt az első országgyűlés. Árpádék negyven napig tartózkodtak ott. Nos, egy országgyűlést nem lehet kiásni és a régészet sem tudja Árpád szerepét tisztázni. De Anonymusnak hitelt lehet adni. Szeren voltak honfoglalók. A puszta előnevet a XVI. században kaphatta ez a település, amikor a törökök végigpusztították ezt a vidéket, puszta lett mindenből. Az ásatások eredményei pedig: a XII. századi templom és kolostor egy részét feltártuk, a templom egy része alatt X. századi honfoglaláskori falut találtunk. A történelmi folyamatosság bizonyított, mert pogánykori temetőre bukkantunk néhány száz méterre a templomtól. — Most a Feszty-körkép ügyében csönd van. Pedig az elmúlt években szenvedélyesen Izzott a vita körülötte. Nyugodtak legyünk vagy izguljunk a körkép miatt? — A kép gurigára tekerve Dorozsmán, egy barakképületben, sorsára vár. A vásznat tartósították, de jó lenne, ha mielőbb az ópusztaszeri főmúzeumba kerülne. Az emlékpark főépülete kunhalmot juttat az eszembe. Henger alakú a főmúzeum, betonból készült, kupolateteje pedig fa és üveg. Ezen a vidéken egyedülálló építészeti alkotás, amelynek belső szerelési munkái talán jövőre befejeződhetnek. Akkor minden bizonnyal kicsomagolják a Feszty-körképet, mert ide kerül. Pályázaton nyerte el 1978-ban a szegedi Csomiterv alkotó kollektívája az épület tervezését. Nóvák István vezető építész így idézi fel azt a pillanatot, amikor a megbízást kapták. — Sokan mondták már, hogy a főépület olyan, mint egy kunhalom. Nem tagadom, az ősi forma hatott rám. Szentesen nőttem fel és a múzeum igazgatójának a fia barátom volt. így családi körben sokat hallottam a népvándorlásról. És, mint alföldi gyereket, mindig is izgatott, miért van annyi domb a mezőn. Később Trogmayer Ottó beavatott néhány régészeti titokba. Különféle honfoglalási temetkezési szokásokat megismertem 'és hobbimmá vált a múlt faggatása. Most már tudom, milyen az okkersíros temetkezés, ami történelmünk egy időszakában általános volt. Készültem a históriából, ezért is terveztem kupola alakúra a főmúzeumot, ami az emlékpark központja. így szeretnék emlékeztetni a formakultúra segítségével történelmünkre. Kemping és vendéglő — Ma még csak a csupasz falak láthatók, kérem, mutassa be olvasóinknak a főmúzeym épületét. • — A gazdaságosság miatt a területre elképzelt múzeumi látnivalókat egyetlen épületbe telepítjük. Ha ez nem igy történne, akkor olyan hatalmas összegbe került volna a kivitelezés, hogy talán az emlékpark, a vállalkozás ügye meghiúsulhatott volna. Egyébként eddig körülbelül 100 millió forintot használtak fel a kivitelezésre. A múzeum legalsó szintjén, a „földben" lesz a régészeti, az első emeleten az agrártörténeti, a galéria részben A historizmus Magyar-