Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

2 Szerda, 1986. július 2. Magyar-lengyel barátsági gyűlés Varsóban # Varsó (MTI) Kedden délélőtt — amis a LEMP kong­resszusa bizottságokban ülésezett — az MSZMP KB küldöttsége, Grósz Károly­nak, a Politikai Bizottság tagjának, a bu­dapesti pártbizottság első titkárának ve­zetésével látogatást tett a Radwar varsói rádiógyárban. Grósz Károlyt és a küldött­ség lobbi ta"ját: llarta Alajost, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága első tit­kárát és Biczó Györgyöt, hazánk varsói nagykövetét Marian Migdalski vezérigaz­gató és Arinsz Dylcwski üzemi párttitkár tájékoztatta az elsősorban radarokat ké­szítő, korszerű gyár munkájáról. Jelen volt Janusz Borowsíci, a varsói pártbizottság titkára, kerületi első titkár és Jerzy Modr­zewski tábornok, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes. A magyar küldöttség az üzemcsarnokok megtekintése után talál­kozott a dolgozók, a pártszervezet és a társadalmi szervezetek képviselőivel. Ezen a gyűlésen Grósz Károly beszédet mon­dott. Beszéde végeztével Grósz Károly át­nyújtotta Migdalski vezérigazgatónak a Budapestet szimbolizáló emlékplakettet, a varsói gyár vezetői pedig egy olvan textil­munkával ajándékozták meg Grósz Ká­rolyt, amelyen a Varsót jelképező 'Zsig­mond-oszlop látható. A szívélyes hangu­latú gyűlés az Internacionálé eléneklésé­vel ért véget. Kedden hazautazott a lengyel főváros­ból Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. aki küldöttség élén részt vett a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kong­resszusán. Tisztelt clvtár.snük, elv­társak ! Kedves lengyel barátaink! Engedjék meg, hogy erről a helyről köszöntsem a len­gyel kommunisták legmaga­sabb fórumát — és eleget te­ve megbízatásomnak —, át­adjam önöknek, s szemé­lyükben valamennyi lengyel dolgozónak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, pártunk tag­sága és a magyar dolgozók, s külön pártunk fótitkára. Kádár János elvtárs baráti, elvtársi üdvözletét és jóki­vánságad. Nagy öröm szá­munkra, hogy a lengyel dolgozókkal való közvetlen találkozásra itt. ebben a gyárban kaptunk lehetősé­get vendéglátóinktól. A Ra­war üzem múltja és jelene egyidejűleg jelképezi a XX. század végének tudomá­nyos-műszaki színvonalát, és a dinamikusan fejlődő ma­gyar—lengyel gazdasági kapcsolatokat. A szocialista Lengyelor­szág történetének egyik leg­nehezebb, súlyos feszültsé­gekkel és megpróbáltatások­kal, küzdelmekkel teli idő­szakát aggódó figyelemmel követte hazánk közvélemé­nye is. Történelmi és nem­zetközi jelentőségű tettként tartjuk számon, hogy a LEMP, Wojciech Jaruzelski elvtárs vezetésével a lengyel kommunisták és hazafiak cselekvő összefogással, a maguk erejéből állták útját a néphatalom vívmányait fenyegető veszélyeknek, és lettek úrrá az anarchián: megteremtették a válságból való szocialista kibontako­zás lehetőségét. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták a LEMP által meghirdetett és a hétköznapok gyakorla­tában következetesen és ru­galmasan megvalósított szo­cialista megújulás politiká­jának helyességét. — Nagy érdeklődéssel kö­vettük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB el­ső titkárának átfogó, a len­gyel valóságot sokoldalúan tükröző és tudományos igénnyel elemző kongresszu­si beszámolóját. Figyelme­sen hallgattuk a küldöttek felszólalásait. A nemzet sor­sáért érzett magas fukú fe­lelősség. elkötelezett inter­nacionalista szellemiség, az emberiség békés jövőjéért való aggódás tükröződött a hozzászólásokból. Ennek alapján is joggal állapíthat­juk meg: a szocialista kon­szolidáció előrehaladt, a lengyel kommunistáknak van marxista—leninista programjuk a válság követ­kezményeinek teljes felszá­molására. amely az ország adottságait, történelmi útjá­nak tapasztalatait figyelem­be véve alkalmazza a szo­cializmus építésének általá­nos törvényszerűségeit. Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válság felszámolá­sában, minden józanul gon­dolkodó embernél őszinte elismerést kelt. Tudjuk, hogy vannak még megoldat­lan problémák, gondok és feszültségek. A beszámoló­ban és a kongresszusi doku­mentumokban kifejeződő el­vi politika, a szókimondó, őszinte vitában is bizonyí­tott szándék, hogv ezt a po­litikát, következetesen és kö­rültekintően valóra is vált­sák — a legfőbb biztosíték a társadalmi megrázkódtatá­sok elkerülésére, a társada­lom bizalma mind teljesebb visszaszerzésére. A lengyel dolgozók, ahogy eddig, to­vábbra is számíthatnak 3 magyar nép őszinte rokon­szenvére és támogatására a szocialista kibontakozás megszilárdításában. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban az MSZMP tavaly márciusában megtartott kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásán dolgozunk. A párt vezető szerepe érvényesül, tömeg­kapcsolatait az őszinteség, a bizalom jellemzi. Az alkotó munka megfelelő feltételei biztosítottak. Az előttünk álló feladatok azonban nem csupán nagyok és összetet­tek, de egyes területeken sürgetöek is A Magyar Népköztársaság a varsói szerződésbeli szö­vetségeseivel együtt vallja, hogy megteremthető az egyenlő biztonság a fegyver­zet lényegesen alacsonyabb szintjén. Támogatja és lehe­tőségeivel összhangban igyekszik előmozditani azok­nak a nagy jelentőségű és következetes leszerelési ja­vaslatoknak a megvalósítá­sát, amelyeket a Szovjetunió, a többi szocialista ország, il­letve a Varsói Szerződés szervezete különböző fóru­mokon előterjesztett. Meg­győződésünk, hogy az állha­tatos és kitartó békekezde­ményezések, legutóbb a VSZ Politikai Tanácskozó Testü­lete budapesti ülésén is megfogalmazódott törekvé­sek kedvező visszhangra és cselekvő támogatásra talál­nak mindazoknál, akik jó­zanul gondolkodnak, akik felelősséget éreznek az em­beriség sorsáért, jövőjéért. A magyar—lengyel együtt­működés, amely a népeink közötti barátság sok évszá­zados gyökereiből táplálko­zik, széleskörűen gazdago­dott az elmúlt években is. Ennek legszemléletesebb példája, hogy 1984-ben ki­dolgoztuk és elfogadtuk a magyar—lengyel politikai, gazdasági és tudományos együttműködés hosszú távú komplex programját, amely­nek végrehajtása kölcsönös megelégedésre jól folyik. A szocializmust építő népein­ket összefűző kötelékek ere­jét mutatja, hogy együtt­működésünk a legutóbbi ne­héz évek próbáját is kiáll­ta. Politikai kapcsolatainkat kölcsönös bizalom és megér­tés. az egymás tapasztala­tai iránti őszinte érdeklődés jellemzi. Kiemelkedő jelen­tőségűek Kádár János és Wojciech Jaruzelski elvtárs immár rendszeressé vált vé­leménycseréi, amelyek tar­talma és légköre példát, ösz­tönzést és lendületet ad kap­csolataink fejlesztésének. Gazdasági együttműködé­sünk örvendetes ütemben es dinamikusan fejlődött. A LEMP X. kongresszu­sának munkája és határoza­tai minden bizonnyal mér­földkövet jelentenek a szo­cialista konszolidáció útján és fontos tapasztalatokat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára is. Kívánunk sok sikert és eredményes munkát a LEMP űj programjának vég­rehajtásához, az irányelvek­ben megfogalmazott célok valóra váltásához, a gyár termelési feladatainak ma­radéktalan teljesítéséhez valamint jó erőt és egészsé­get az üzem egész kollektí­vájának. Engedjék meg, hogy mai találkozásunk emlékére, át­adjam önöknek Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szob­rász fővárosunkat szimboli­záló „Budapest" emlékpla­kettjét. A kisvállalkozók munkájáról Érvek és ellenérvek soka­sága hangzott el, mióta új feltételeket teremtettünk a kisüzemi termelés bővítésé­hez, s lehetőség nyílt a kü­lönböző kisvállalkozási for­mák, gazdasági munkakö­zösségek, ipari és szolgálta­tó szövetkezeti szakcsopor­tok létrehozására. Az ezek működése körül viharok kel­tette újabb és újabb hullá­mok fodrozódásában időköz­ben kikrisályosodtak a ta­pasztalatok. Ezek felszínre hozásában a tevékenység szabályszerűségének vizs­gálatában jelentős szerep hárul Csongrád megyében a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának he­lyi szervere. Erről beszélget­tünk Horváth Gyulával, a megyei igazgatóság vezető­jével. — Országosan a különböző kisvállalkozási formák közül az iparban leginkább a vgm-ek terjédtek el. Az ilyen jellegű adóbevallást benyújtók száma az elmúlt év végére elérte a 33 ezrei. Csongrád megyében miként alakult a kisvállalkozások száma? — Igazgatóságunk tavaly december végén 1606 belföl­di társaságnak minősülő adóalanyt tartott nyilván. Működésükről megállapítha­tó, hogy általában eredmé­nyesen járultak hozzá gaz­dasági feladataink teljesíté­séhez, a vállalati kapacitá­sok rugalmasabb kihaszná­lásához, a piachoz való pon­tosabb alkalmazkodáshoz. Többnyire példamutatóan és fegyelmezetten tevékeny­kednek. Hozzájárulnak az ellátási feladatok megoldá­sához, a hiányok pótlásához. — Az ellenőrzés tükreben milyennek látja a kisvállal­kozások működésének ered­ményeit, problémáit? — Tevékenységük jellem­zőiből megállapítható, hogy a velük kapcsolatos előzetes elgondolások nagyobb há­nyada igazolódott, bár akad­nak nem kívánatos jelensé­gek is. De nem vetődtek fel olyan problémák, amelyek létrehozásukat megkérdő­jelezné. Tevékenységükre szükség van, terjedésük tá­Kapolyi László moszkvai tárgyalásai Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a magyar dele­gáció tagjaként 'Moszkvában részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 35. ülés­szakán, az ülésszakot köve­tően kétoldalú tárgyalásokat folytatott szovjet partnerei­vel az ipari együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségeiről. Találkozott' Erlen Pervisin híradástechnikai miniszterrel, akivel az együttműködés űj formáiról tanácskozott és tárgyalt, Abel Aganbegjan akadémi­kussal, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia a termelő­erők fejlődését és a termé­szeti erőforrások felhaszná­lását tanulmányozó bizott­ságának elnökével. Felkeres­te az automatizálási és mű­szeripari minisztérium egyik intézetét, ahol a minisztéri­um és az' intézet vezetőivel atomerőművi, számítástech­nikai, védelmi és ellenőrző rendszerek "közös fejlesztésé­ről tanácskozott. Kapolyi Lászlót fogadta Ivan Szila­jev, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese. Kapolyi László kedden hazaérkezett Budapestre. Lékai László 1910-1986 1986. június 30-án, életének 77. évében, szívroham kö­vetkeztében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Búcsúztatása július 8-án, 11 órakor az esztergomi bazilika előtti téren lesz. Lékai László 1910. márci­us 12-én született Zalalövőn. Teológiai tanulmányait 1928­lól Rómában, a Collegium Germanico Hungaricum nö­vendékeként a pápai Ger­gely Egyetemen folytatta, ahol teológiai doktori foko­zatot szerzett. 1934. október 28-án, Rómában szentelték pappá. A veszprémi egyház­megye papjaként több fontos egyházi tisztséget töltött be: 1937-től 1944-ig a veszpré­mi papnevelő intézet taná­ra, 1944-től püspöki titkár, 1948-tól plébános Balaton­lellén, 1956—57-ben megbí­zott püspöki irodaigazgató, majd Zalaszentivánon és Badacsonytomajban plébá­nos volt. 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszpré­mi apostoli kormányzóvá nevezte ki, 1974-ben eszter­gomi apostoli kormányzói, majd 1976-ban esztergomi érseki kinevezést kapott. Ugyanezen év májusában a pápa bíborossá nevezte ki. Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői te­vékenysége során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocialista állam és a ka­tolikus egyház között kiala­kult jó viszony továbbfej­lesztése, a hívők és nemhí­n Uj szovjet javaslat 0 Moszkva (MTI) A Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhí­vása óta már három hét telt el, s rendkívül nyugtalanító­ak a halogató nyugati hiva­talos reagálások, arhélyek csak a „tanulmányozni fog­juk" ígéretéig mennek el — jelentette ki Vlagyimir Pet­rovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes, utalva ar­ra, hogy a Magyar Népköz­társaság kormánya az elmúlt napokban diplomáciai csa­tornákon is eljuttatta a cím­zettek nek a szocialista or­szágok javaslatait. Petrovsz­kij kedden Moszkvában Nyi­kolaj Cservov vezérezredes­sel, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának csoportfő­nökével közösen tartott saj­tóértekezletet a VSZ PTT budapesti tanácskozásán megfogalmazott kezdemé­nyezésekről. kérdésre válaszolva kijelen­tette: a Szovjetunió hivata­losan javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hozzák működésbe a külügyminisz­teri találkozót, Eduárd Se­vardnadze és George Shultz megbeszélését előkészítő mechanizmust. E diplomáciai munkától függ majd a Se­vardnadze—Shultz találkozó eredménye is — mutatott rá, s kitért arra, hogy a követ­kező szovjet—amerikai csúcstalálkozó megrendezését a fegyverkezés gátolja alap­vetően. A szovjet fél azt, akarja, hogy a két nagyha­talom vezetői ne elégedjenek meg az egyszerű kézfogással a találkozón, hanem azon szülessenek konkrét eredmé­nyek a fegyverkezési hajsza megfékezése terén — ezt jo­gosan várja el minden nép a szovjet—amerikai csúcs­találkozótól — emlékeztetett A szovjet diplomata egy Petrovszkij. vők, marxisták és keresz­tények alkotó együttműködé­sének kibontakoztatása és elmélyítése terén. Politikai hitvallását — a magyar tár­sadalom legszélesebb réte­geinek érdekeit is szemelőtt tartva — esztergomi érseki kinevezése alkalmából a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában fogal­mazta meg: „Mint esztergo­mi érsek-prímás a hivatá­somnak tekintem, hogy a realitások talaján álljak: a fejlődés folyamatát ne pró­báljam visszafordítani, ha­nem előmozdítani. A való­ság pedig az, hogy a szo­cialista társadalomban együtt élünk hívők és nemhivők. Itt akarunk boldogulni mind­nyájan, és ezt az emberhez méltó 'életet, jólétet még magasabbra törekszünk -fej­leszteni a saját fizikai és szellemi munkánkkal." Lékai László egy gazdag élet tapasztalatai alapján meggyőződéssel vallotta: a katolikus egyház is kész és képes beilleszkedni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhatja helyét a szo­cializmust építő társadalom­ban, s alapvető küldetését a nép szolgálatában látja. Ez a szolgálat, a magyar társadalom építésében vál­lalt közös felelősség fejező­dött ki Lékai László bíbo­ros közéleti tevékenységében is. 1976-tól folyamatosan megbecsült, köztiszteletben álló tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. Kezdeménye­zései, aktív alkotó munkája során több olyan elképzelé­se vált valósággá — elsősor­ban az idős, beteg, támoga­tásra szoruló emberek gon­dozásában —, ami a nemzeti közmegegyezést, közös cé­lunkat, az emberekről való mind teljesebb gondoskodást szolgálta. Lékai Lászlót munkássá­gáért az Elnöki Tanács 1980-ban, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Nép­köztársaság rubinokkal éke­sített Zászlórendjével tün­tette ki. Halálával hazájá­hoz, népéhez, egyházához hű, kiemelkedő egyházi vezető, magyar hazafi távozott az élők sorából. Meggyőződé­sünk szerint életműve ma­radandó értéke legújabb ko­ri történelmünknek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mogatására, működésük se­gítésére szintén. — Az ellenőrzés*^ 1 törté­nő segítésre hog^íti készült fel az igazgatóság? — A kisvállalkozások el­lenőrzésének módszerei már kialakultak. Mint országo­san a PM Ellenőrzési Fő­igazgatóságon mi is létre­hoztuk a belföldi társaságok osztályát. — Ennek az a szerepe, hogy a jövőben az eddiginél erőteljesebb vizsgálatot te­gyen lehetővé? — Rendszeresen, tervsze­rűen vizsgáljuk a kisvállal­kozások működését. Tárgyi­lagosan, részrehajlás nél­kül, figyelembe véve a tör­vényesség védelmét, képvi­selve a közérdeket, összegez­zük működésük tapasztala­tait, a tényeket, javaslato­kat. ajánlásokat és ha szük­ségét látjuk, kezdeményez­zük a felelősségrevonást is. — Hány vizsgálatot tart évenként a Csongrád me­gyei igazgatóság? — Tavaly 473 társaság el­lenőrzését terveztük. Az ön­álló gmk-knál 113, a vgm­eknél 349, az ipari és szol­gáltató szakcsoportoknál 28, az egyéb belföldi társasá­goknál 20, összesen 510 el­lenőrzést tartottunk. Azért került sor több ellenőrzésre, mert idő közben megszűnő 62 társaság soron kívüli vizsgálatát is el kellett vé­gezni, bár ezek egy részé­nek vizsgálatát egyébként is terveztük. — Milyen szabálytalansá­gok a „tipikusak" megyénk­ben ? — Sajnos, az adóeltérések tanúsítják, hogy a szakcso­portoknál igen sok a gond, a probléma, a szabálytalan­ság. Az adóhiányok mellett feltűnően magas összegű az adótöbblet is. Ez szinte tel­jes egészében a magánsze­mélyek forgalmi adójánál jelentkezett. Ugyanis a bér­munka, a szolgáltatás, ter­mékelőállitás résztevékeny­ség fogalmak tisztázása még mindig gondot jelent a kis­vállalkozók, többnyire a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek számára. -Bár nem nagy gyakoriság­gal, de előfordul például, Szegeden, hogy a Komplex gmk az engedélyezettől el­térő tevékenységet is foly­tat. Tapasztaltunk olyan ese­tet is, amikor a társasági szerződésben meghatáro­zott és engedélyezett tevé­kenység megfogalmazása nem volt egyértelmű. Ebből adódóan olyan tevékenység­re is lehetőség nyílott, ameiy egyébként, államilag tiltott­nak minősül. — Találtak-e a tagsági vi­szonyból és a főállású mun­kahelyen betöltött munka­körből adódó összeférhetet­lenséget7 — Sajnos, még mindig sok problémát okoz az összefér­hetetlenség, illetve annak jogszabályi rendezése. Az elmúlt évben több összefér­hetetlenséget állapítottunk meg, mint a korábbi eszten­dőben. S nemcsak a vállalati gazdasági munkaközösségek­nél, az ipari, szolgáltató szakcsoportoknál, hanem az önálló gazdasági munkakö­zösségeknél is, például a Kontakt Villamossági, a Fil­ter gmk-nál. Több helyen a vezető emberek munka nél­kül szerezhető jövedelmé­nek lehetőségén túl, terjedő­ben van a főmunkaidő terhé­re végzett vállalkozói tevé­kenység is. Ennek megaka­dályozása elsősorban a vál­lalati belsőellenőrzés fel­adata, mivel utólagos ellen­őrzése nehéz, szinte lehetet­len. — Hogyan vélekednek er­ről az érintett vállalati veze­tők? — Akad közöttük olyan, aki a revizor előtt" kijelen­tette, hogy hallgatólagosan tudomásul veszi a fő mun­kaidőben történő munka­végzést, mert ez a vállalat részére inkább hasznos, mint káros. Szerinte a vgmk-k az azonnali hibaelhárításokat elvégzik, így nincs forgalom­kiesés, és az állami szektor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom