Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

3 Szerda, 1986. július 2. // Nagyüzem" a Patyolatnál Somogyi Knrolyné felvételei A nagy vendégjárás mindig sok munkát jelent a házigazdának, a vendégre takarítani, főzni — és mosni kell. A nyári idegenforgalom a Patyolatnál is többlet munkát okoz. a szállodák, kempingek folyamatosan szállítják a inosnivalót a Fonógyári úti központi üzembe. Természetesen, mindent automaták végeznek. Korszerű mosó-! vasaló- és szári*tógépek dolgoznak az üzemben, s ilyenkor, július-augusztusi csúcsidőben, naponta 50-60 mázsa tiszta holmit szállítanak ki a közületek, 10-12 mázsányil pedig a lakosság számára. Felvételeink a Fonógyári úton készültek Elismerések Kedden a Magyar Államvasutak vezérigazgatóságán magas kitüntetésekkel jutalmazták azokat, akik a közlekedési tárca területéről tobb évtizedes munka után nyugállományba vonultak. Az Elnöki Tanács Bíró Józsefnek, a Közlekedési Múzeum főigazgatójának és Németi Istvánnak, a Hajdú Volán rakodómunkásának a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Utazás 25 országba őszre, télre és a jövő tavaszra 25 országba 145-féle utat ajánl az IBUSZ — jelentették be az utazási vállalat kedden Tatán rendezett nyári sajtótájékoztatóján. A különböző érdekes útvonalak egynegyede teljesen új program. Újfajta körutakat kínálnak a Szovjetunióba, a Benelux országokba, Ausztriába és Olaszországba. Turisztikai ínyencségnek számit a három távol-keleti országot — Japánt, a Koreai NDK-t és Kínát érintő hajóút. A bolgár tengerparthoz új utazási forma a különvonat. Már az ősz folyamán kilenc különvonatot indítanak. olcsó díjtételekkel. A nyugdíjasoknak öt szocialista országba ajánl kedvezményes utazásokat az IBUSZ. Az őszi-tavaszi utak csaknem hatvan százalékának ára egyébként nem haladja meg az 5 ezer forintot. Kamarai tárgyalások Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására június 26-tól július l-ig Budapesten tárgyalt Abdel Aziz Asz-Szagr elnök vezetésével a kuvaiti kereskedelmi és ipari kamara delegációja. A kuvaiti üzletemberek a Kamarában kerekasztal-beszélgetésen vettek részt magyar vállalati vezetőkkel, s konkrét együttműködési formákról ¡s tárgyaltak. Több javaslat hangzott el arról, hogy kuvaiti vállalkozók tökével részt vennének három Budapest környéki kastély szállodává alakításában. Automatizálás a hűtőiparban Tovább korszerűsíti gépsorait a Magyar Hűtőipari" Vállalat, s erre az idén 16— 17 millió forintot költ. Két hűtőházában látja el a gyártósorokat automata berendezéssel. s ennek révén 45— 50 százalékkal növeli a gépek teljesítményét. Augusztus végéig a székesfehervári hűtőházban öt olyan dán gyártmányú, berendezést szerelnek fel a meglevő gépekre, amelyekkel a termékek adagolását és mérését önműködővé teszik. A m i k rop roce-szo ros vezérlésű berendezésekkel a többféle zöldségből készülő. mélyhűtött termékek recept szerinti összeállítását, gyors és folyamatos gyártásközi ellenőrzését is elvégzik, ilyen előkészítés után csomagolják bajd a vegyesfőzelékeket és a mexikói salátát is. Automata ellenőrzésű mérleggel szerelik fel a zalaegerszegi gyár csomagoló gépét, és korszerű adagolóegységgel látják el a morzsolt, mélyhűtött csemegekukoricát előállító gépsorát Ezáltal növelni tudják a külpiacon igen keresett termék feldolgozását. Az új technika révén nemcsak gyorsítják, hanem pontosabbá is teszik a gépek működését, ezzel a termékek minősegét is javítják. Azt beszélik a városban... Uj jelek az adóíven Meglehetős port kavart a hazai közéletben a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos vita. Nézetekés érvek, igenek és nemek csaptak össze szükségességéről, előkészítésének tisztázatlan mozzanatairól, a szervezés változatairól, előnyeiről, hátrányairól, várható erkölcsi és pénzügyi hasznáról. Immár tanulságairól is. A por ugyanis leülepedett. Az igent mondók készítik a bugyellórisukat — szeptember 15. a befizetési határidő. Azok nyúlnak a zsebükbe, akik már kézhez kapták az adóhivatal határozatát. s nem volt okuk, hogy méltányossági alapon felmentést kérjenek a hozzájárulás fizetése alól. „Igenám, de nem mindenkinek kézbesítette a postás azt a bizonyos határozatot! Tudom, hogy a szomszédaim sem kaptak, á családunkban is~ van, akinek fizetnie kellene, de nem szólították föl. Hát b»gy van ez? Ha már igent mondtunk, ne legyenek kivételek!" — körülbelül ígysum mázhatnánk azokat az észrevételeket, amelyek el-elhangzanak mostanában. Azt beszélik a városban, hogy nem pontos a lista, ami alapján szétküldték az értesítéseket. — ezzel a mondattal kopogtattunk be Bálind Sándornak, az adóhivatal vezetőjének ajtaján. A dolog természetéből adódóan persze messzebbről indult beszélgetésünk, s tovább is terjedt, mint ahogy azt az egy mondatba sűrített észrevétel indokolta volna. A szavazással lezárult előkészítő szakaszban — mini megtudtuk — készült. egy úgynevezétt alaplista, amelyre mindazok felkerültek, akiket fizetésre kötelezhetönek véltek. Már az önmagában elképesztő vállalkozás volt, ahogy ez a lista elnyerte végső formáját. Gondolják csak el olvasóink: a házariólajstromból, az építési telkek nyilvántartásából, az IKV bérlőinek, a szolgálati lakásoknak. a földhivatalban nyilvántartott ingatlanoknak a listájából — s talán még nem is teljes ez a felsorolás — kellett az átfedéseket kiszűrni, s összevetni a mindeddig legteljesebbel: a Démászéval. (Azon az alapon, hogy aki nem a híd alatt lakik, vagy nem csórja az áramot, az áramszolgáltatónál biztos rajta van a jegyzéken (S amikor mindezzel megvoltak, lakcím és nevek szerint „egybekutyulták" az egészet egy számítógépen, majd a 14 lakóterületi körzet szerint szétszabták. 73 ezer név volt a listán. És 17 ezer lett azok száma, akik a településfejlesztési hozzájárulást megszavazó városrészekben laknak. Legalábbis papírforma szerint olt. Az adóhivatal körülbelül 30 munkatársa innen kezdve kapcsolódott be hivatalosan is a tehóakcióba: 17 ezer ügyféllel kellett felvenniük a kapcsolatot. Viszszakaptak eddig négyezer nál alacsonyabb díjtételek költségmegtakarítást is eredményeztek a vállalatnak. Az egyik munkaközösség esetében a számlákból kigyűjtött — és nyilatkozatuk szerint teljesített — munkaközösségi tevékenységgel eltöltött munkaidő még a törvényes vállalati munkaidő nagyságát is meghaladta. Ezek a jelenségek két dologgal magyarázhatók. A gmk-k tagjai, vagy képviselői között jelen van vezető beosztású dolgozó. A tagok ugyanazt a tevékenységet végzik fö munkaidejükben. A tagok azzal magyarázták a valószínűtlen teljesítményt, hogy számláikban a vállalati normaidőket vehetik alapul. Ezeket pedig a gmk-ban dolgozó legügyesebb emberek kevesebb idő alatt el tudják végezni. — A lakosság széles körében olyan nézet kapott lábra, hogy sok a visszaélés,. a joghézagot kihasználó ügyeskedés? — Kétségtelen, hogy a vgm-ek tevékenysége a vállalaton belül feszültségeket is létrehoz. Ez kifejeződik a vállalat és a vgm eltérő tevékenységében, valamint a vállalkozásokból kivül rekedt dolgozók és a vgmktagok eltérő személyi jövedelmében. Ezt az utóbbit még tovább mélyíti az egyes helyeken tapasztalható oszszeférhetetlenség, amelyhez kapcsolódik a csúszópénzek körforgalma, a munkavégzés nélkül kapott jövedelmek megszerzése, például „szakértői díjak", vagy olyan tevékenységekért kapott jövedelmek, amelyek a gmk-tagnak, mint vállalati vezetőnek főállású munkaköri kötelezettségét képezi. Mindezek mellett természetesen, akik vállalják a vgm-ben a munkaidőn túli folyamatos többletteljesítést, lehetőségük nyílik a több keresetre. Ez nem lebecsülendő dolog. Sajnos, már tapasztalható olyan jelenség is, miszerint egyes vgm-ekben dolgozók túlhajtják magukat, egészségük, szabadidejük kárára vállalnak többletfeladatokat. — A közvélemény elfogadja a teljesítménnyel arányos jövedelmeket, de a lazaságokból származókat nem. — Ez így igaz, így helyes. Ezért szükséges, a rendelkezések betartása és az ellenőrzések rendszerességének biztosítása. A kisvállalkozásokban tevékenykedők jövedelme mögött ugyanis nem mindig található meg az arányos többletteljesítmény. A társaságok általában nem ismerik a vagyoni hozzájárulás befizetésének jelentőségét, és annak szereóét a nyereség felosztásában. Erre a társasági szerződést jóváhagyó tanácsi szerveknek is jobban oda kellene figyelni, mert így egy-egy tag túlzott mértékű vagyon-* bevitele az eredményfelosztás során sok vitára adhat okot, s lehetőséget teremt a tőkével szerzett jövedelmek kiáramlására. A társaságok nem alkalmazzák — a kisipari tevékenységnél jellemző — segítő családtagi munkaerőforrást. Inkább beléptetik a családtagokat, sokszor még az olyan szakmák esetében is, amikor szinte biztos, hogy a feleség vagy más rokon érdemben nem működhet közre a vállalkozásban. Valamennyi esetben a jövedelmek szétszabdalásáról van szó, és e jelenség mögött az adófizetés csökkentésére való törekvés húzódik meg. Ebben az esetben az ellenőr tehetetlen, mert a társaságok jövedelemfelosztásába a jelenlegi rendelkezések szerint nem lehet beleszólni. Találkoztunk olyan esettel, amikor a társaság nem figyelt kellően oda a nyugdíjas családtag jövedelmének alakulására, és az meghaladta a 60 ezer forintot. Ezért „kénytelenek" voltak beismerni a „téves" jövedelemelszámolást. — Milyen tapasztalatokat hozott a számviteli rend vizsgálata? — A/, adóalappal kapcsolatos megállapítások tükrözik a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatainak hiányosságát. Csak néhány esetet tapasztaltunk tudatos adóeltitkolásra való törekvést. Több esetben növelni kellett a társasági adó alapját. Megtörtént, hogy a társasági tevékenységhez nem szükséges, úgynevezett luxuscélokat szolgáló eszközök értékével csökkenteni kellett a költségeket. Bizonylatokkal nem támasztották alá a reprezentáció címén kifizetett összeget. Olyan eset is előfordult, hogy a társasági tagoknak fizetett ingatlanbérleti díjat, illetve szerszámhasználati díjat jövedelemkifizetés helyett költségként számolták el. Hosszan sorolhatnánk az alkalmazotti, társasági adó a magánszemélyek, a fogyasztói forgalmi adóval kapcsolatos hiányosságokat, a helytelen költségéiszámolásokat stb. — Az igazgatóság a jogszabályellenes magatartás esetén kezdeményez eljárást7 — Az elmúlt évben 35 esetben került sor jogszabályellenes magatartás feltárására. A társasági szerződések alapszabályokban rögzített tevékenység túllépése. összeférhetetlenség stb. esetében felhívtuk az illetékes szervek figyelmét az intézkedések megtételére. Bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt két esetben tájékoztattuk az illetékes rendőri szerveket. Kezdemé nyeztük a felelősségrevonást, ha összeférhetetlenséget tapasztaltunk. A meglevő hiányosságok, feszültségek csökkentésére minden területen javítani kell a kisvállalkozások működését, szervezéssel, és segíteni ellenőrzéssel. A rendelkezések, vállalati szabályozások megpróbálják helyes mederbe terelni a munkaközösségek tevékenységét. Ezek sorát „g/arapitja" a kisvállalkozásokat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek által fizetendő ellenértékadóemelésről szóló rendelkezés. Reméljük, hogy ez sem bátortalanítja el. hanem még átgondoltabb foglalkoztatásra készteti a vállalatokat. Nagy Pál méltányossági kérelmet, s azokra már határozatot is hoztak — 9(1 százalékát ítél ve jogosnak! S közben 17 ezer városlakó regi vagy inost nyitott adóívére kerüllek fel az űj jelek: akkor is, ha fizet tohót, akkor is, ha nulla forinttal adózik. (Ne tekintse senki ez utóbbi eseteket felesleges munkának — hiszen az életkörülmények változása miatt az 1986-ban nem „adózók" jövőre, két év múlva fizetésre kötelezettek lehetnek. S akkor nem kell újra elölről kezdeni ügyiratuk vezetését.) Az adóhivatal ügyfeleinek, hirtelen gyarapodása — hiszen a város negyvenezer adózó polgárához most a „lehózók" kétharmada csatlakozott űj ügyfélként! — egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a lista mindig pontos és naprakész legyen. (Hiszen már a Démász alapul vett névjegyzéke is 1984-es volt, s azóta hányan költözködtek, a lakcímváltozás bejelenlése nélkül!. .) Bálind Sándor szerint azonban az a tény, hogy a településfejlesztési hozzá j á rulás adók módjára behajtható, az állampolgárok többségét arra készteti — még ha kimaradtak is a listából —, hogy adóbevallást tegyen. Ez egyébkent már csak azért is indokolt, mert az adóiveket nem csupán az arra hivatottak pontosítják, hanem olykor a „jószomszédok" is ... Érdemes még valamire felhívnunk olvasóink figyelmét: az adók címén bel izeiéit összegekéi az adóhivatal egy bizonyos rangsor szerint könyveli el. Ebben a sorban a településfejlesztési hozzájárulás előkelő helyen áll. Azaz: ha valaki befizeti házadóját, de nem fizeti be a tehót, akkor előbb a hozzájárulást egyenlítik ki az összegből, s így hátralékba kerül a házadórubrikában. És ha megkezdődnek a befizetések a nem lakás céljára szolgáló helyiségek után, akkor még több lesz az „átkönyvelési" lehetőség!... Ez ügyben egyébként már eddig négyezer felhívást postázott az adóhivatal, újabb, eddig esetleg semmilyen adót nem fizetőkkel szaporítva ügyfelei tábora*. Nos, mindezek elmondása után ne csodálkozzon senki, ha az „azt beszelik a városban" kezdetű mondatunkat Bálind Sándor körülbelül így fejezte be: most az adóhatóság legfeljebb az állampolgári fegyelemre számíthat. Az adóbevallás és -fizetés tudniillik állampolgári kötelesség. Remélhetőleg nem lesz hát szükség fizetési letiltásokra, kényszerintézkedésekre. Többe kerülne a hercehurca, mint amennyi a behajtott pénz... Pálfy Katalin