Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

3 Szerda, 1986. július 2. // Nagyüzem" a Patyolatnál Somogyi Knrolyné felvételei A nagy vendégjárás mindig sok munkát jelent a házigazdának, a vendégre takarítani, főzni — és mosni kell. A nyári idegenforgalom a Patyolatnál is többlet munkát okoz. a szállodák, kempingek folyamatosan szállítják a inosnivalót a Fonógyári úti központi üzembe. Természetesen, mindent automaták végeznek. Korszerű mosó-! vasaló- és szári*­tógépek dolgoznak az üzemben, s ilyenkor, július-augusztusi csúcsidőben, naponta 50-60 mázsa tiszta holmit szállítanak ki a közületek, 10-12 mázsányil pedig a lakosság szá­mára. Felvételeink a Fonógyári úton készültek Elismerések Kedden a Magyar Állam­vasutak vezérigazgatóságán magas kitüntetésekkel jutal­mazták azokat, akik a köz­lekedési tárca területéről tobb évtizedes munka után nyugállományba vonultak. Az Elnöki Tanács Bíró Jó­zsefnek, a Közlekedési Mú­zeum főigazgatójának és Németi Istvánnak, a Hajdú Volán rakodómunkásának a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Utazás 25 országba őszre, télre és a jövő ta­vaszra 25 országba 145-féle utat ajánl az IBUSZ — je­lentették be az utazási vál­lalat kedden Tatán rendezett nyári sajtótájékoztatóján. A különböző érdekes útvo­nalak egynegyede teljesen új program. Újfajta köruta­kat kínálnak a Szovjetunió­ba, a Benelux országokba, Ausztriába és Olaszországba. Turisztikai ínyencségnek számit a három távol-keleti országot — Japánt, a Koreai NDK-t és Kínát érintő hajó­út. A bolgár tengerparthoz új utazási forma a különvo­nat. Már az ősz folyamán kilenc különvonatot indíta­nak. olcsó díjtételekkel. A nyugdíjasoknak öt szocialista országba ajánl kedvezmé­nyes utazásokat az IBUSZ. Az őszi-tavaszi utak csak­nem hatvan százalékának ára egyébként nem haladja meg az 5 ezer forintot. Kamarai tárgyalások Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására június 26-tól július l-ig Budapes­ten tárgyalt Abdel Aziz Asz-Szagr elnök vezetésével a kuvaiti kereskedelmi és ipari kamara delegációja. A kuvaiti üzletemberek a Ka­marában kerekasztal-beszél­getésen vettek részt magyar vállalati vezetőkkel, s konk­rét együttműködési formák­ról ¡s tárgyaltak. Több ja­vaslat hangzott el arról, hogy kuvaiti vállalkozók tö­kével részt vennének három Budapest környéki kastély szállodává alakításában. Automatizálás a hűtőiparban Tovább korszerűsíti gépso­rait a Magyar Hűtőipari" Vállalat, s erre az idén 16— 17 millió forintot költ. Két hűtőházában látja el a gyár­tósorokat automata beren­dezéssel. s ennek révén 45— 50 százalékkal növeli a gé­pek teljesítményét. Augusztus végéig a szé­kesfehervári hűtőházban öt olyan dán gyártmányú, berendezést szerelnek fel a meglevő gépekre, amelyek­kel a termékek adagolását és mérését önműködővé te­szik. A m i k rop roce-szo ros vezérlésű berendezésekkel a többféle zöldségből készü­lő. mélyhűtött termékek re­cept szerinti összeállítását, gyors és folyamatos gyártás­közi ellenőrzését is elvégzik, ilyen előkészítés után cso­magolják bajd a vegyesfő­zelékeket és a mexikói sa­látát is. Automata ellenőrzésű mérleggel szerelik fel a zalaegerszegi gyár csomagoló gépét, és korszerű adagoló­egységgel látják el a mor­zsolt, mélyhűtött csemege­kukoricát előállító gépsorát Ezáltal növelni tudják a külpiacon igen keresett ter­mék feldolgozását. Az új technika révén nem­csak gyorsítják, hanem pon­tosabbá is teszik a gépek működését, ezzel a termékek minősegét is javítják. Azt beszélik a városban... Uj jelek az adóíven Meglehetős port kavart a hazai közéletben a település­fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos vita. Nézetekés érvek, igenek és nemek csaptak össze szükségességé­ről, előkészítésének tisztá­zatlan mozzanatairól, a szer­vezés változatairól, előnyei­ről, hátrányairól, várható er­kölcsi és pénzügyi haszná­ról. Immár tanulságairól is. A por ugyanis leülepedett. Az igent mondók készítik a bugyellórisukat — szeptem­ber 15. a befizetési határ­idő. Azok nyúlnak a zse­bükbe, akik már kézhez kapták az adóhivatal ha­tározatát. s nem volt okuk, hogy méltányossági alapon felmentést kérjenek a hozzá­járulás fizetése alól. „Igenám, de nem min­denkinek kézbesítette a pos­tás azt a bizonyos határo­zatot! Tudom, hogy a szom­szédaim sem kaptak, á csa­ládunkban is~ van, akinek fizetnie kellene, de nem szólították föl. Hát b»gy van ez? Ha már igent mond­tunk, ne legyenek kivéte­lek!" — körülbelül ígysum mázhatnánk azokat az ész­revételeket, amelyek el-el­hangzanak mostanában. Azt beszélik a városban, hogy nem pontos a lista, ami alapján szétküldték az ér­tesítéseket. — ezzel a mon­dattal kopogtattunk be Bá­lind Sándornak, az adóhi­vatal vezetőjének ajtaján. A dolog természetéből adódóan persze messzebbről indult beszélgetésünk, s tovább is terjedt, mint ahogy azt az egy mondatba sűrített ész­revétel indokolta volna. A szavazással lezárult elő­készítő szakaszban — mini megtudtuk — készült. egy úgynevezétt alaplista, amely­re mindazok felkerültek, aki­ket fizetésre kötelezhetönek véltek. Már az önmagában elképesztő vállalkozás volt, ahogy ez a lista elnyerte végső formáját. Gondolják csak el olvasóink: a házarió­lajstromból, az építési tel­kek nyilvántartásából, az IKV bérlőinek, a szolgálati lakásoknak. a földhivatal­ban nyilvántartott ingatla­noknak a listájából — s ta­lán még nem is teljes ez a felsorolás — kellett az át­fedéseket kiszűrni, s össze­vetni a mindeddig legtelje­sebbel: a Démászéval. (Azon az alapon, hogy aki nem a híd alatt lakik, vagy nem csórja az áramot, az áram­szolgáltatónál biztos rajta van a jegyzéken (S ami­kor mindezzel megvoltak, lakcím és nevek szerint „egybekutyulták" az egé­szet egy számítógépen, majd a 14 lakóterületi körzet sze­rint szétszabták. 73 ezer név volt a listán. És 17 ezer lett azok száma, akik a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást megszavazó városrészek­ben laknak. Legalábbis pa­pírforma szerint olt. Az adóhivatal körülbelül 30 munkatársa innen kezd­ve kapcsolódott be hivata­losan is a tehóakcióba: 17 ezer ügyféllel kellett fel­venniük a kapcsolatot. Visz­szakaptak eddig négyezer nál alacsonyabb díjtételek költségmegtakarítást is eredményeztek a vállalat­nak. Az egyik munkaközösség esetében a számlákból ki­gyűjtött — és nyilatkozatuk szerint teljesített — munka­közösségi tevékenységgel el­töltött munkaidő még a tör­vényes vállalati munkaidő nagyságát is meghaladta. Ezek a jelenségek két dolog­gal magyarázhatók. A gmk-k tagjai, vagy képviselői kö­zött jelen van vezető beosz­tású dolgozó. A tagok ugyan­azt a tevékenységet végzik fö munkaidejükben. A tagok azzal magyarázták a való­színűtlen teljesítményt, hogy számláikban a vállalati nor­maidőket vehetik alapul. Ezeket pedig a gmk-ban dol­gozó legügyesebb emberek kevesebb idő alatt el tudják végezni. — A lakosság széles köré­ben olyan nézet kapott láb­ra, hogy sok a visszaélés,. a joghézagot kihasználó ügyes­kedés? — Kétségtelen, hogy a vgm-ek tevékenysége a vál­lalaton belül feszültségeket is létrehoz. Ez kifejeződik a vállalat és a vgm eltérő te­vékenységében, valamint a vállalkozásokból kivül re­kedt dolgozók és a vgmk­tagok eltérő személyi jöve­delmében. Ezt az utóbbit még tovább mélyíti az egyes helyeken tapasztalható osz­szeférhetetlenség, amelyhez kapcsolódik a csúszópénzek körforgalma, a munkavég­zés nélkül kapott jövedel­mek megszerzése, például „szakértői díjak", vagy olyan tevékenységekért ka­pott jövedelmek, amelyek a gmk-tagnak, mint vállalati vezetőnek főállású munka­köri kötelezettségét képezi. Mindezek mellett termé­szetesen, akik vállalják a vgm-ben a munkaidőn túli folyamatos többletteljesí­tést, lehetőségük nyílik a több keresetre. Ez nem lebe­csülendő dolog. Sajnos, már tapasztalható olyan jelenség is, miszerint egyes vgm-ek­ben dolgozók túlhajtják ma­gukat, egészségük, szabad­idejük kárára vállalnak többletfeladatokat. — A közvélemény elfo­gadja a teljesítménnyel ará­nyos jövedelmeket, de a la­zaságokból származókat nem. — Ez így igaz, így helyes. Ezért szükséges, a rendel­kezések betartása és az el­lenőrzések rendszerességé­nek biztosítása. A kisvállal­kozásokban tevékenykedők jövedelme mögött ugyanis nem mindig található meg az arányos többletteljesít­mény. A társaságok általá­ban nem ismerik a vagyoni hozzájárulás befizetésének jelentőségét, és annak szere­óét a nyereség felosztásában. Erre a társasági szerződést jóváhagyó tanácsi szervek­nek is jobban oda kellene figyelni, mert így egy-egy tag túlzott mértékű vagyon-* bevitele az eredményfelosz­tás során sok vitára adhat okot, s lehetőséget teremt a tőkével szerzett jövedelmek kiáramlására. A társaságok nem alkal­mazzák — a kisipari tevé­kenységnél jellemző — se­gítő családtagi munkaerő­forrást. Inkább beléptetik a családtagokat, sokszor még az olyan szakmák esetében is, amikor szinte biztos, hogy a feleség vagy más rokon érdemben nem működhet közre a vállalkozásban. Va­lamennyi esetben a jövedel­mek szétszabdalásáról van szó, és e jelenség mögött az adófizetés csökkentésére va­ló törekvés húzódik meg. Ebben az esetben az ellenőr tehetetlen, mert a társasá­gok jövedelemfelosztásába a jelenlegi rendelkezések szerint nem lehet beleszólni. Találkoztunk olyan esettel, amikor a társaság nem fi­gyelt kellően oda a nyugdí­jas családtag jövedelmének alakulására, és az meghalad­ta a 60 ezer forintot. Ezért „kénytelenek" voltak beis­merni a „téves" jövedelem­elszámolást. — Milyen tapasztalatokat hozott a számviteli rend vizsgálata? — A/, adóalappal kapcso­latos megállapítások tükrö­zik a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatainak hiányosságát. Csak néhány esetet tapasztaltunk tudatos adóeltitkolásra való törek­vést. Több esetben növelni kellett a társasági adó alap­ját. Megtörtént, hogy a tár­sasági tevékenységhez nem szükséges, úgynevezett lu­xuscélokat szolgáló eszközök értékével csökkenteni kellett a költségeket. Bizonylatok­kal nem támasztották alá a reprezentáció címén kifize­tett összeget. Olyan eset is előfordult, hogy a társasági tagoknak fizetett ingatlan­bérleti díjat, illetve szer­számhasználati díjat jövede­lemkifizetés helyett költség­ként számolták el. Hosszan sorolhatnánk az alkalmazotti, társasági adó a magánszemélyek, a fogyasz­tói forgalmi adóval kapcso­latos hiányosságokat, a hely­telen költségéiszámolásokat stb. — Az igazgatóság a jog­szabályellenes magatartás esetén kezdeményez eljárást7 — Az elmúlt évben 35 esetben került sor jogsza­bályellenes magatartás fel­tárására. A társasági szer­ződések alapszabályokban rögzített tevékenység túllé­pése. összeférhetetlenség stb. esetében felhívtuk az illeté­kes szervek figyelmét az in­tézkedések megtételére. Bűn­cselekmény elkövetésének gyanúja miatt két esetben tájékoztattuk az illetékes rendőri szerveket. Kezdemé nyeztük a felelősségrevonást, ha összeférhetetlenséget ta­pasztaltunk. A meglevő hiányosságok, feszültségek csökkentésére minden területen javítani kell a kisvállalkozások mű­ködését, szervezéssel, és se­gíteni ellenőrzéssel. A ren­delkezések, vállalati szabá­lyozások megpróbálják he­lyes mederbe terelni a mun­kaközösségek tevékenységét. Ezek sorát „g/arapitja" a kisvállalkozásokat foglalkoz­tató gazdálkodó szervezetek által fizetendő ellenértékadó­emelésről szóló rendelkezés. Reméljük, hogy ez sem bá­tortalanítja el. hanem még átgondoltabb foglalkoztatás­ra készteti a vállalatokat. Nagy Pál méltányossági kérelmet, s azokra már határozatot is hoztak — 9(1 százalékát ítél ­ve jogosnak! S közben 17 ezer városlakó regi vagy inost nyitott adóívére kerül­lek fel az űj jelek: akkor is, ha fizet tohót, akkor is, ha nulla forinttal adózik. (Ne tekintse senki ez utóbbi ese­teket felesleges munkának — hiszen az életkörülmé­nyek változása miatt az 1986-ban nem „adózók" jö­vőre, két év múlva fizetés­re kötelezettek lehetnek. S akkor nem kell újra elöl­ről kezdeni ügyiratuk veze­tését.) Az adóhivatal ügyfeleinek, hirtelen gyarapodása — hi­szen a város negyvenezer adózó polgárához most a „lehózók" kétharmada csat­lakozott űj ügyfélként! — egyszerűen lehetetlenné te­szi, hogy a lista mindig pon­tos és naprakész legyen. (Hi­szen már a Démász alapul vett névjegyzéke is 1984-es volt, s azóta hányan köl­tözködtek, a lakcímváltozás bejelenlése nélkül!. .) Bá­lind Sándor szerint azon­ban az a tény, hogy a te­lepülésfejlesztési hozzá j á ru­lás adók módjára behajtha­tó, az állampolgárok több­ségét arra készteti — még ha kimaradtak is a listá­ból —, hogy adóbevallást te­gyen. Ez egyébkent már csak azért is indokolt, mert az adóiveket nem csupán az arra hivatottak pontosítják, hanem olykor a „jószomszé­dok" is ... Érdemes még valamire felhívnunk olvasóink figyel­mét: az adók címén bel ize­iéit összegekéi az adóhiva­tal egy bizonyos rangsor szerint könyveli el. Ebben a sorban a településfejlesztési hozzájárulás előkelő helyen áll. Azaz: ha valaki befize­ti házadóját, de nem fizeti be a tehót, akkor előbb a hozzájárulást egyenlítik ki az összegből, s így hátralék­ba kerül a házadórubriká­ban. És ha megkezdődnek a befizetések a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek után, akkor még több lesz az „át­könyvelési" lehetőség!... Ez ügyben egyébként már ed­dig négyezer felhívást pos­tázott az adóhivatal, újabb, eddig esetleg semmilyen adót nem fizetőkkel szapo­rítva ügyfelei tábora*. Nos, mindezek elmondása után ne csodálkozzon sen­ki, ha az „azt beszelik a vá­rosban" kezdetű mondatun­kat Bálind Sándor körülbe­lül így fejezte be: most az adóhatóság legfeljebb az ál­lampolgári fegyelemre szá­míthat. Az adóbevallás és -fizetés tudniillik állampol­gári kötelesség. Remélhetőleg nem lesz hát szükség fizetési letiltá­sokra, kényszerintézkedések­re. Többe kerülne a herce­hurca, mint amennyi a be­hajtott pénz... Pálfy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom