Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

X\Ç>o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évíolyam, 154. szám 1986. július 2., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Elosztás vagy kereskedés? Nyári alkatrészgondok Változnak az idők. Ma már úgy látszik, nem divat a minden alapot nélkülöző optimista nyilatkozat — legalábbis az Agrokernél ezt tapasztaltam. Mert mire .számíthatott volna az olvasót képviselő újságíró így aratás előtt, illetve aratás közben. Egyszóval arra. hogy: mi felkészültünk. Aztán meg a gyakorlatban majd elválik, hogy mennyire. S ha lesznek is gondok az alkatrészellátásban, miért tartozna az a szélesebb közönségre? Szegedi Jánosnét. az alkatrészosztály vezetőjét hallgatva úgy éreztem, hogy az igazságot mondja, s ez egyáltalán nem tűnt előzetes magyarázkodásnak. Mert úgy általában alkatrész az van raktáron, ha a készlet értékét nézzük, az súlyos milliókra rúg. Csakhogy, ha valamelyik kombájn megáll a búzatábla közepén, a beszalasztott anyagbeszerzőt nem nyugtatja meg. hogy a számára nélkülözhetetlen ékszíj vagy lánc ugyan nem kapható. de a pénzéért vihet mást, mert az is kellhet még. ha nem ma, akkor hónapok múlva. Az, üres kézzel hazaállító beszerzőnek s a téesz vezetőinek a maguk szempontjából jogos a felháborodása. Mi a csudának akkor á Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, ha áru híján nem tud kereskedni. Oldják meg időre a gondjaikat, s tegyék azt, amiért fizetik őket. A mezőgazdasági nagyüzem nem teheti azt meg, hogy megvárja a következő alkatrészszállitmányt, ha már beérett a búzája. Azt időre le kell aratni. nem illendőségből, hanem azért, hogy a megtermelt javakat minél kisebb veszteséggel betakarítsa. Mit tesz ilyenkor, szalasztja tovább a beszerzőt az ország másik végébe, ahová esetleg egy héttel hamarabb futott be az a misztikus vagon. Ha ez sem megy, utolsó adunak marad a termelők közötti jó kapcsolat, az egymástól kölcsönkért alkatrész. A Szegedi Agroker ma már önállóan gazdálkodó vállalat, elvileg szabad kezet kapott a beszerzésben is. A gyártóktól közvetlenül vásárolhatnak. Csakhogy az áruhiányon nem segít semmiféle szervezet-korszerűsítés. A nincsnek lénvegtelen az elosztási formája. Különben is az importalkatrész-igényeket az Agrotek gyűjti össze. Az idei aratáshoz is már tavaly márciusban leadták a megrendelést, óvatosságból és eddigi tapasztalataik alapján az első negvedévre ütemezve. Volt, ami megjött, volt ami nem. sokat reklamálni sem lehet, ugyanis a szállítási szerződést úgy kell elfogadniuk. ahogy azt diktálják az erőviszonyok, 90 napos póthatáridővel. Vagyis június 30-ig egy szavunk sem lehet. Az Agroteknek is valami hasonló szerződéssel kell beérnie az államközi egyezményekben rögzített szocialista importnál. Ezek tények, s nem Szegeden a megoldásuk. Amit itt tehetnek, az udvarias kiszolgálás és az önzetlen segítség. E hét elején kezdődött az aratási ügyelet, reggel fél 7töl este hétig dolgozik az áruforgalmista és a raktáros egyaránt. Ha valamit nem tudnak adni. telefonon vagy telexen kiderítik, hogy merre induljon tovább a vevőjük. Amikor minden forint bevételre szükség lenne, egy vérbeli kereskedőnek mi fájhatr~ jobban, minthogy máshová küldje a vásárolni szándékozót. Ezen aztán se árrés. se haszon nem marad, csupán az emberség. Minden nap újra próbálják magukra erőltetni optimizmusukat, hisz hallani úton levő vagonokról, feladásokról. Jaj csak időben beerkezzen. Az idén kisebb a készlet, s a beszerzés is kevesebb volt. mint akár tavaly. A gondok évről évre átcsoportosulnak, most nem az a hiánycikk, ami egy éve. Azokra jobban odafigyel az importáló, most a nem kiemelten kezelt áruk szállításával van a huzavona. Sebaj, jövőre majd ezeket fogják szorgalmazni az illetékesek (vajh kik ők?) Hogy a konkrétumokat se mellőzzük, nézzük a feszültségpontokat! Az importalkatrészek egyharmada még hibádzik. A hazai gyártók sem büszkélkedhetnek. A Szolnokon g"ártott bálázókhoz. a nyíregyházi pótkocsikhoz sincs készletük, s az importpótló kombájnalkatré szek sem érkeztek meg. Évek óta nem volt gond az akkumulátorokkal, most MTZ-hez nem lehet kapni. Az utóbbi napokban beérkezett gumi köpenyeknek sem volt idejük a raktárban megmelegedni. Ékszíj, lánc és elektróda szintúgy a hiánycikkek listáját gyarapítja. A sokféle gépen használatos 2 HS-s csap ágyakat már tavaly megrendelték a Magyar Gördülőcsapágy Müveknél, s jövö év elején „már" számithatnak a teljesítésre. Gondolná azem ber, hogy ha előre látni a hiányt, hát importálja valaki. Naiv elképzelés, hisz maga a gyártó rendelkezik erre a termékre kizárólagos importengedéllyel. Ezek után kedves kiszól gá itatott anyagbeszerző és ugyancsak kiszolgáltatott kereskedő érdemes egymással veszekedni? Hiszen még minden jóra fordulhat, eddig még minden évben learattunk. biztosan így lesz ez az idén is. A magyar ember leleményessége nem ismer határt. T. Sz. I. flczél György Luxemburgba és Belgiumba utazott Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden magyar pártküldöttség utazott Luxemburgba és Belgiumba. Luxemburgi és belgiumi tartózkodása során a küldöttség megbeszéléseket folytat a két ország kommunista és szocialista pártjának vezetőivel, valamint a politikai élet más vezető személyiségeivel. (MTI) Export terven felül Jól zárta 19(16. első félévét a hazai mezőgépipar legnagyobb vállalata, a Szolnoki Mezőgép. Első hathavi termelését, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 12 százalékkal növelte, együttcsen egymilliárd 413 millió forint értékű, a piaci igényeknek megfelelő, korszerű szálastakarmány- és szalmabetakarító, rendfelszedő gépeket és egyéb mezőgazdasági eszközöket gyártott. Termékeinek több mint felét a szocialista és a tőkés országokba exportáHa. Ez az arány meghaladja az eredetileg tervezettet. A vállalat évi kapacitásának kilencvenöt százalékára van megrendelés. A fennmaradó öt százalékot az év közben ér kező újabb megrendelések teljesítésére tartalékolták. A válalat külpiaci pozíciója, exportértékesítési lehetősége azzal is bővült, hogy a Komplex Külkereskedelmi Vállalattal együtt tagja a „Mercanta" NSZK-beli vegyes vállalatnak, amely a termékek harmadik piaci értékesítését is finanszírozza. Az együttműködés eredményeként új piaci partnerként belépett gyártmányainak vevői közé Hollandia és Anglia. Az előbbibe — mintadarabok sikeres vizsgája nyomán — a második félévben az Unimix—10 típusú modern takarmánykiosztó kocsik szállítását kezdik meg. A szigetországból egyelőre száz rendfelszedőre érkezett megrendelés. (MTI) Piac és mozgástér A Szinkronban is utaznak flz ország munkaerőhelyzetéről Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal megállapítása szerint az idei év első hónapjaiban az ország munkaerőhelyzete összességében a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb volt. Az iparban — főként az állami iparban — stabilizálódott a létszám. A tapasztalatok szerint azonban a vállalatok munkaerő-gazdálkodása még mindig nem eléggé tervszerű. A létszám — elsősorban a kvalifikált szakemberek — megtartására törekednek sok esetben akkor is, ha a termelés munkaerőigénye ezt nem indokolja. A nem eléggé körültekintő munkaerő-gazdálkodás is közrejátszik abban, hogy nem növekszik megfelelően a népgazdaság teljesítőképessége. Az idei népgazdasági terv az állami vállalatoknál, szövetkezeteknél foglalkoztatottak számának 0 8 százalékos csökkenésével számolt. Ezen belül termelő népgazdasági ágakban 1,3 százalékos csökkenést, a nem termelőkben pedig 0,8 százaiékas növekedést irányzott elő. Az év első negyedében termelésben foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, a számítottnál nagyobb mértékben csökkent. Az eltérés döntően abból adódott, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben 6,3 százalékkal — a számítottnál lényegesen jobban fogyott a létszám. Viszonylag nagy — létszámcsökkenés tapasztalható az építőiparban, az állami mező és erdőgazdálkodásban, valamint a belkereskedelemben is. A számítottnál kevésbé fogyott viszont az iparban dolgozók száma, s jelentős a létszámnövekedés a hírközlésben. Az előrejelzések szerint a főbb ágazatok létszámalakulásában várhatóan folytatódnak az előző évekre jellemző tendenciák. A mezőgazdaságban ez évben is számottevően — öt-hat százalék körül — csökken a foglalkoztatottak száma. Az iparban a számítottnál valamivel kisebb, az építőiparban és a belkereskedelemben pedig valamivel nagyobb mértékben csökken a létszám. Éves szinten öszszességében a tervezettnél valamivel nagyobb, egy százalék körüli létszámcsökkenés várható az állami vállalatoknál és szövetkezeteknél. Fejlesztés a pécsi szénelőkészítő műben Befejező szakaszához érkezett a hazai szénbányászat fejlesztésének egyik nagyszabású programja, a pécsi szénelőkészítő mű csaknem 1,4 milliárd forintos rekonstrukciója, s megkezdődött a technológiai berendezések műszaki átadása. Az ország egyetlen feketeszén medencéjének bánya kincsét feldolgozó mecsekaljai nagyüzemet — amely a századunk tízes, harmincas és ötvenes éveiben épült egységekből áll — működése közben korszerűsítették, s a rendkívüli feladat megöl dása a rekonstrukció tervezőitől, kivitelezőitől és az üzemeltetőktől egyaránt nagy erőfeszítést és összehangolt munkát követelt meg. A szerkezeti elemek megerősítését, az új berendezések felszerelését gyak ran szinte akrobatikus ügyességet és leleményességet kívánó körülmények között végezték el a kivitelezők. A rekonstrukció fővállalkozójának, a tatabányai szén."bányák tizenhárom alvállalkozója közül csupán néhányan és csak rövid idővel „csúsztak ki" néha a határidőből, a szállítások akadozása okozta késedelmet azonban többnyire sikeresen behozták. Jelenleg a villamos csatlakozások bekötésén és a gázellátás kiépítésén dolgoznak, a technológiai berendezések mindegyikét felszerelték már. A műszaki átadást követően a tervek szerint már augusztusban megkezdődik az acélvázas építménnyel bővített, pécsi szénelőkészítő mű felújított technológiájának próbaüzeme (MTI) Volt valamikoron a munkamegosztásnak a „sarkos" formája. Arra az időszakra gondolok, amikor a termelöknek semmi más dolga nem volt, mint a késztermékek elkészültéhez elengedhetetlen munkafolyamatok elvégzése. Ehhez — a központi elosztás révén — megkapták az energiát, az alap- és segédanyagokat. Még a munkásokat sem kellett hitegetni, a vállalathoz csábi,tgatni. Ismeretlen volt a gyárakban a raktárak vészes túltelítettsége is. Minden készáru átkerült a készletező-elosztó nagykereskedelmi vállalatokhoz. Innen vásároltak a kiskereskedő cégek, a boltok, bolthálózatok üzemeltetői. A hiánygazdaság még másfél évtizeddel ezelőtt is alig ismert eladhatatlan árut. Aztán lassan-lassan „gömbölyödni" kezdett az előbb részletezett munkamegosztás. Megjelentek néhol a raktárakban egyre csak halmozódó, ám fogyni egyáltalán nem akaró, eladhatatlan készletek. A gazdálkodó szervezetek egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy — csak úgy, mint régen — kisebb szeletét ismerjék és kövessék a gazdasági életnek. Mára pedig mar a legkisebb termelő csoportok sem engedhetik meg maguknak, hogy ne állítsanak valakit a kereskedelmi munkára, ne gyűjtsenek be mindfen lehetséges információt a piaci mozgásokról. * A Szinkron Ipari Szövetkezet éves termelési értékének 70-80 százalékát adják a cipők. Az idei év elején a nagykereskedelmi vállalatok lényegesen kisebb megrendeléseket adtak át a termelőknek, mint a korábbi években. A cipőraktárak tele vannak a készletezőknél. A kiskereskedelem — az* általánossá vált nyereségérdekeltség miatt — csak annyi árut vesz át, amennyit várhatóan gyorsan tud értékesíteni. Ennek az általános helyzetnek a következménye, hogy a második félévi kapacitását a szokásos időben az idén a Szinkronnak nem sikerült teljesen lekötnie. — Az új helyzetben mivel próbálkoznak? — kérdeztem Rátkai Sándort, a szövetkezet elnökét. — Már nemcsak a három nagykereskedelmi vállalattal, a Fővárosi Cipőbolt Vállalattal és a Skálával vagyunk partneri kapcsolatban, hanem sorra járjuk a kiskereskedelmi vállalatokat és az áruházakat is. Fel vagyunk készülve a kisszériás termelésre. Bízom benne, hogy a gyártás-előkészítésben, szerszámozásban, modellezésben és az anyagbeszerzésben meglevő gondjainkat is meg tudjuk oldani, nem marad a raktárunkban eladatlan termék. — A „kereskedelmi utazó" új feladatkör a szövetkezetnél. Ki végzi ezt a munkát? — A kereskedelmi és a műszaki vezetőn* kívül nekem is kijut az ilyen feladatokból * Az utazóknak nemegyszer az alapanyag után is kutatniuk kell. A Szinkron gyártja a hagyományos rugós és szálas konyhai habverőket. Gyakran előfordul, hogy az ezekhez szükséges félkemény acéldrót hiánycikk. A pusztamérgesi egységükben gyártják a gázkályhákhoz az alumínium füstcsöveket. Tavaly előfordult, hogv 2-3 csőért a fővárosból személyautóval keresik fel a gyártót. Hiába filléres alkatrész az egyenes és a könyökcső, ha nélkülük nem lehet használni a több ezer forintot érő gázkészülékeket. Itt is kevés volt az alapanyag. Az idén az első negyedévben is sok megrendelés érkezett erre a cikkre. A szakcsoportok a napi műszakok után és a hét végéken is dolgoztak. fgy az egyenes füstcső már nem hiánycikk. A könyökcsőből továbbra sem tudnak minden igényt kielégíteni, ugyanis nem tudnak elegendő mennyiségű lágy alumíniumlemezt szerezni. Igazán a piachoz igazodni csak rugalmas termékszerkezettel lehet. Ez pedig pénzkérdés. Főként a termelő géppark folyamatas megújítását igényli. A Szinkron a most indult ötéves tervben csak a cipőfelsőrész készítésében tervez beruházást igénylő gépesítést. Ehhez az első két évben hitelt is felvesz, amit a középtávú tervidőszak hátralevő éveiben törleszt majd. A nehéz, pénzszegény években radikális termékváltást nem terveznek, csak termékeik korszerűsítésére gondolnak. Igyekeznek nyugati bérmunkához jutni. Így korszerűsödhetne a technológia, nagyot javulhatna munkájuk szervezettsége. A Szinkron mozgástere — több más. hasonló termékszerkezetű szövetkezet és vállalat lehetőségei — a következő néhány évre igencsak meghatározottnak látszik. Életük, döntéseik mozgatója ebben az időszakban valószínűleg az átvészelés megpróbálása lesz. Bőle István Postahivatalok nyitva tartása A Magyar Posta az ügyfelek jobb kiszolgálása és a várakozási idő csökkentése érdekében módosította a hivatalok nyitva tartását. Szegeden az l-es posta (nagyposta) a Széchenyi téren a hét minden napján nyitva: hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig, szombaton nyolctól délután 2-ig, és vasárnap 8 és 12 óra között. A személypályaudvaron levő 2-es hivatal hétfőn 8tól este 8-ig, kedd és péntek között 8-tól este 7 óráig várja ügyfeleit. A rókusi posta (Kossuth Lajos sugárút—Nagykörűt sarok) hétfőtől péntekig reggel nyolctól este hétig tart nyitva. A többi hivatal (ideértve a peremkerületek pastáit is) minden hétfőn reggel 8 és délután 5 között, keddtől péntekig pedig 8—16 óráig tart szolgálatot — — -»iíktaSiáufcts- . I