Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 167. szám 198G. július 17., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ötszázötven kiállító - Külföldiek hat országból Ujabb vásárlóutca Holnap nyit a Szegedi Ipari Vásár Az alapításának 110. évfordulóját ünneplő Szegedi Ipari Vásár kapunyitása előtti sajtótájékoztatót tegnap délelőtt tartották meg a rendező szervek. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára, az ipari vásár igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a szervezők az idén is igyekeztek megtartani a vásár hagyományos és általános jellegét. Legfőbb céljuk, hogy fórumot biztosítsanak a termelök, a kereskedők c-s a fogyasztók találkozójának. Ebben az évben a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a kiállítók olyan készáruk, fejlesztés alatt álló szellemi termékek sokaságával jelentkezzenek, amelyek lehetőséget adnak a versenyképesség fokozására, amellyel a kül- és belpiaci fogyasztók elismerését kivívhatják. A kétévente megrendezendő seregszemle rendezői fokozottan törekedtek arra. hogy megfelelően szolgálják a műszaki fejlesztést, jobbá, színesebbé tegyék a hazai áruellátást. Ezért az idei bemutatón kiemelkedő szerepet kapnak az újdonságok. Ezenkívül — az eddig kialakult tradícióknak és a város föjdrajzi helyzetének megfelelően — a határ menti kereskedelmi, termelési, gazdasági és áruházi csere, valamint a kooperációs együttműködések fórumává kívánják tenni az idei rendezvényt is. A Szegedi Ipari Vásár jelentősége már hosszú ideje túlnőtt a váras, a közvetlen környék határain, hiszen az ország minden tájáról jönnek a résztvevők: a legnagyobb iparvállalatoktól a legkisebbekig. A szövetkezetek, kisvállalatok, gazdasági munkaközösségek, kereskedelmi cégek, kutatóintézetek és a kisiparasok bevonásával tovább színesítik a kiállítás képét. A vásár nemzetközi jellegét bizonyítja, hogy azon a hazai cégek képviselőin kívül rendszeresen megjelennek a szomszédos országok iparát, kereskedelmét reprezentáló partnervállalatok is. A testvérvárosok, -területek kiállítói immár hagyományos résztvevői ennek a seregszemlének. A Szovjetunióból. Odessza, Lengyelországból Lódz, Finnországból Turku, az idei vásáron is képviselteti magát. A szomszédos jugoszláviai Szabadka testvérvárosi kapcsolatok révén szintén hagyományos kiállítóként jelentkezik, képviselve a szomszédos ország iparát. Két esztendővel ezelőtt francia cég is bemutatkozott, az idei vásár egyik érdekessége, hogy az olaszországi Modena Kereskedelmi Kamarája szervezésében olasz cégek is jelentkeznek a szegedi vásáron. Az 1986-os vásár iránt minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés, összesen 550 kiállító mutatkozik be, mérettetik meg az elkövetkezendő napokban. Ha a 331 hazai ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítóhoz hozzászámítjuk azt a harminchárom kisiparost, aki szintén bemutatja termékeit, akkor a hazai résztvevők száma 364-re emelkedik A Látogatás a vásáron magyar kiállítók a hazai gazdaság szinte teljes keresztmetszetét felvonultatják a vásáron, hiszen az ország egész területéről érkeztek. Csongrád megyét és Szeged várost 114 kiállító képviseli. A budapesti vállalatok, intézmények mintegy százan vesznek részt, Bács-Kiskun megyéből 26, Békés megyéből 16, Baranyából pedig tíz kiállító vállalat tartozik a legnépesebb résztvevők közé. A tavalyelőttinél sokkal több résztvevőt a kiállított terület hiányában nem is tudtak fogadni, ez ugyanis változatlanul 34 ezer négyzetméter, aminek negyede fedett terület, nagyobb része pedig szabadtéri kiállítóhely. S bár jelntösebb új létesítménnyel az idén nem gazdagodolt a vásárváras, külsőségeiben azonban tovább csinasodotl, szépült. Á hazai kiállítók mellett a jugoszlávok, a C pavilonban 800 négyzelmeieren, valamint szabad téren js bemutatkoznak, összesen 105 céget képviselve. Az odesszaiak szokásukhoz híven területük gazdaságának teljes keresztmetszetét felvonultatják. A lengyel kiállítók a lódzi textil- és ruházati ipart reprezentálják. A finnek a. turkui élelmiszer-, műszer- és elektronikai ipar termékeivel jelentkeznek. Az űj színfoltot jefentő olasz kiállítók 150 négyzetméteren mutatják be nyolc vállalat termékét. Egy nyugatnémet résztvevő is jelentkezett. Hagyomány már, hogy a vásárvárosban a bemutatókon túl a részt vevő vállalatok és kisiparosok árusítják is termékeiket. Az idei kiállítók közül is sokan jelezték ezt a szándékukat. A hagyományossá vált vásárlóutcát ezért ebben az évben kibővítették a rendezők. Üjabb elárusító pavilonsor épült a vásár területének piac felőli oldalán, a bejárattól a B és P pavilon előtt. A vásár területén az idén is postahivatal működik távhívásos telefonkészülékkel, vásári különbélyegzöt használva. Ebben az évben is rendszeresen tartanak az Okisz Ijibor és a Magyar Divat Intézet munkatársai zenés divatbemutatókat. A vásári újság két alkalommal jelenik meg színes riportokkal, interjúkkal és a kiállítók hirdetéseivel. A katalógus ezúttal is minden kiállítóról részletes tájékoztatást ad közel 250 oldalon. A vásár ünnepélyes megnyitására holnap, pénteken délelőtt 10 órakor kerül sor. A nagyközönség délután két órától tekintheti meg a kiállított termékeket. Szombattól kilenc napon át délelőtt 10 órától este 7 óráig várják a látogatókat. A vásári díjbizottság az idén 16 nagydíjat, 62 vásári díjat ítél oda, amelyeket ma, csütörtökön délután adnak át. A közönségdíjakat — a látogatók szavazatai alapján — július 26-án délelőtt adják majd át. A szegedi vásár igazgatótanácsa úgy határozott, hogy a felnőtt belépődíjak negyedrészét felajánlja „A rák ellen az emberért, a holnapért" társadalmi alapítvány javára. így az idei belépők ára 20 forint lesz. A MÁV, az egész ország területéről érkező vásárlátogatóknak 50 százalékos vasúti kedvezményt ad. A vásár rendezvényeiről a televízió több alkalommal is beszámol a híradóban, valamint egyenes adásban jelentkezik a regionális stúdió vásári műsora 22-én, kedden délután. * Tegnap, szerdán délután megtekintették a vásárvárosban folyó munkát Csongrád megye és Szeged párt- és állami Vezetői. Bartha László, a megyei pártbizottság titkára, Papdi József, a Csongrád megyei tanács elnöke, Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke által vezetett testület elismeréssel nyilatkozott az előkészületekről R. G. Kádár János interjúja a Time-nak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap fogadta Jason McManust.oz. amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A találkozón jelen volt Barabás János, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. (MTI) Egyíitlműködési megállapodás Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tegnap együttműködési megállapodást kötött a területés településfejlesztés hosszú távra szóló feladatainak megvalósítására. A megállapodás alapján a két minisztérium megbízza a BIO-INNOKORD Közös Vállalatot, hogy jelenlegi tevékenységét kibővítve végezzen szervező, koordináló munkát a mezőgazdasági üzemek részére új, jövedelmező, nem mezőgazdasági feladatok felkutatására; az iparvállalatok számára pedig gazdaságos háttéripari kapacitások megteremtésére. (MTI) Cél: a jobb energiagazdálkodás Az energiagazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztési célokról tegnap sajtótájékoztatót tartott Papp István, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. Egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban is minden eszközzel segítik a hagyományos energiaforrások hasznosításának fokozását, az ehhez szükséges új módszerek és eljárások elterjesztését, új energiaforrások felfedezését, az energiafelhasználás mérséklését, a műszaki-technikai eszközök korszerűsítését. Ezek a kutatásfejlesztési feladatok szorosan kapcsolódnak az ötéves terv gazdaságfejlesztési elképzeléseihez. A program öt súlyponti területre koncentrálódik, amelyeket hat fejlesztési al program egészít ki. Ezek keretében egyebek között eljárásokat dolgoznak ki a szén nemesítésre, a feketeszén, a barnaszén és a lignit dúsítására, valamint új technológiai eljárásokat vezetnek be a villamosenergia ésszerűbb felhasználására, a mező- és erdőgazdaságban keletkező melléktermékek hasznosítására és a geotermikus, a nap- és a szélenergia felhasználására. Tervbe vették a hulladékhő hasznosítását is, valamint a háztartási és kommunális villamos- és hőtechnikai készülékek, tüzeléstechnikai eszközök korszerűsítését. Papp István arról is szólt, hogy az energiagazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztési program már az elmúlt tervidőszakban is jelentós eredményeket hozott. 1981 és 1985 között a kutatási eredmények hasznosítása révén csaknem 1.1 millió tonna nyersolajnak megfelelő szénhidrogént takarított meg a népgazdaság, 30 milliárd forint értékű energetikai készüléket és berendezést állítottak elő az üzemek. Új épülethálózati berendezéseket és fűtésszabályozókat fejlesztettek ki, sorozatban kezdték gyártani a hőhasznosító kazánokat. kondenzvíz-automatikákat, és kialakították az alacsony hőmérsékletű füstgázhasznosítókat is. Széles körben elterjedtek az űj fényforrások, amelyek fénvhasznosítása ötszöröse a hagyományosnak. Kialakították... az ipari kemencék folyamatirányítását, megkezdték az energiatakarékos háztartási gépek — például bojlerek és hűtőszekrények — sorozatgyártását. Megszűnt a cirkogejzerek és etázskazánok hiánya. A kutatási-fejlesztési eredményeknek is nagy részük van abban, hogy a termelővállalatok fajlagos energiaigényessége öt év alatt 13-14 százalékkal csökkent. (MTI) „Kalózrádió" Szegeden Csak tíz napig — Az URH-sávon Pénteken 10 órakor Szegeden új szignál, űj hang szólal meg a rádió ultrarövidhullámú sávjában, a 67,07 MHz-es frekvencián, jelezve: a Magyar Rádió körzeti stúdiója megkezdi adását. A mostani, tíznapos adássorozat persze csak afféle előjáték, hiszen a rendszeres, napi műsorsugárzásig hátravan még egy szűk esztendő. Kísérletnek is nevezhetjük tehát ezt az alkalmat, amely azért több lesz kísérletnél, hiszen valós közönségnek igyekszik informáló — szórakoztató műsort adni az alakulóban levő szerkesztőség. Az ötletet az adta, hogy a Szegedi Ipari Vásár jó alkalmat kínál a közönséggel való találkozásra, a kapcsolatteremtésre, és ha már kiállítóként megjelenik itt a stúdió, miért ne sugározna önálló műsort...? Az elképzeléstől a megvalósulásig három hét telt el. Ezalatt a kísérletet pártolók egész hada dolgozott azon, hogy létrejöhessen az adás. A posta három szervezete soron kívül biztosította a szükséges eszközöket. A Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság alkalmi adót telepitett Szegedre, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság és a Csongrád Megyei Távközlési Üzem megteremtette az összeköttetést az adó és a stúdió között. Mint minden más, a stúdió is alkalmi, hiszen a rádiószékházat még építik. A vásárigazgatóság segítségével lelt a Rádió ideiglenes otthonra a Marx téren, a ,,T" pavilon közelében Itt a vásárlátogatók tanúi lehetnek annak, miként zajlik egyelő adás. Közvetítőkocsi, kiállítóstand mint stúdió, erősítők, mikrofonok, néhány műszaki munkatárs és szerkesztő — ezek az adás „kellékei". Naponta 10 órakor hangzik föl a szignál, és délben zárja műsorát a „kalózadó", amely legális ugyan, „szabályos" működési engedéllyel bír majd, de bizonyosan meglepi a kevésbé informált rádiózókat. A műsorok témája naponta változó lesz, általában azzal foglalkoznak majd az adások, ami a „körtöltésen belül" érdekelheti a hallgatót. Viszonylag szűk közönséget céloz meg az alkalmi rádió, hiszen a későbbi, három megyére terjedő sugárzási körrel ellentétben a mostani adó csak Szeged lakosságát éri el. A műsorokban szó lesz várostörténetről és városfejlesztésről, sportról, a szegedi ünnepi hetek történéseiről. A kínálatban szerepel napi programajánlat, és idegenforgalmi információ. Vissza-visszatérő téma lesz a vásár, és rendre szót majd az adás rádióműszaki kérdésekről, tervekről. A műsorkészítők számítanak a közönség érdeklődésére. A szerkesztőség a 26-156-os telefonszámon hívható. A programot lapunkban mindennap megtalálják az olvasók. Az adások természetesen csak URHsávos készüléken vehetők, a Szentesről sugárzott Kossuth- és Petőfi-műsor közötti tartományban. Karbantartás üzemekben A nyár derekán számos könnyűipari vállalatnál leálltak a gépek: a dolgozók, az üzemi kollektívák ezekben a napokban töltik évi szabadságukat. Nem pihennek viszont az üzemfenntartók, akik éppen ezt az időszakot használják fel a gépek karbantartására, és a munkatermek felújítására. A Duna Cipőgyárban hétfőtől három héten át szünetel a munka. A hosszú pihenőt az indokolja, hogy a futószalagos termelés .szoros" technológia, s akár néhány munkás távolléte is nagymértékben hátráltatja a termelést. Ezért a 2000 dolgozót foglalkoztató üzemben 1500-an egyszerre vették ki évi szabadságukat. A többiek a festéssel, a nagytakarítással, a futószalagok lemosásával, a gépek karbantartásával foglalkoznak. A jövő héten kezdi meg kéthetes nyári szabadságát a Május 1. Ruhagyár háromezer dolgozója is. Első alkalommal az idén szünetel a munka a gyár valamennyi telephelyén. A kéthetes nyári szünetet arra használják fel, hogy mintegy 3 millió forintos költséggel felújítják a gépeket és a munkatermeket