Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

2 Csütörtök, 1986. július 17. Eredményes tárgyalások Londonban Szovjet—angol megállapodások Sevardnadze sajtótájékoztatója 0 London (TASZSZ) Hivatalos látogatását be­fejezve szerdán elutazott Londonból Eduárd Sevard­nadze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter. Sevard­nadzét a brit kormány hív­ta meg. Elutazása előtt a szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszterrel. A megbeszélé­sen részt vett Leonyid Zam­jatyin, a Szovjetunió londo­ni nagykövete. Küszöbön áll a hat éve megszakadt szovjet—ameri­kai tárgyalások felújítása az atomfegyver-kísérletek átfo­gó betiltásáról — közölte Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter hazautazása előtt szerdán a londoni szov­jet nagykövetségen tartott sajtóértekezletén. A szovjet diplomácia vezetője össze­gezte kétnapos hivatalos lá­togatásának eredményeit, és kérdésekre válaszolt. Tár­gyalásai eredményeiről elé­gedetten nyilatkozott, s örö­mét fejezte ki, hogy a brit kormányfő és a külügymi­niszter elfogadta a hivata­los moszkvai látogatásra szóló meghívást. — A szovjet—brit párbe­széd távlatai biztatóak — mondta, s kiemelte, hogy tíz év óta először három meg­állapodást írtak alá, köztük összetűzések megakadályo­zásáról tengeri hadgyakorla­tokon. Ez az első katonai tárgyú megállapodás 4 SALT—II. szerződés aláírása óta a Szovjetunió és egy nyugati hatalom között. — Megbeszéléseink kö­z^ooont iában a nemzetközi biztonság kérdései álltak. Nagy-Britannia atomfegy­vertárral rendelkező hata­lom, s jelentős katonai erő­ket tart __ fenn az európai szárazföldón. Fontos és, eaveniogú partnernek te­kintjük hát, amelynek köz­reműködése nélkül nehéz gyökeres megoldást találni a fegyverkorlátozásra, a, fegyverzetek csökkentésére — mondta. Sevardnadze — amint ki­fejtette — londoni megbe­szélésein igyekezett megvi­lágítani a biztonságról val­lott szovjet felfogást. Ez ab­ból az alapelvből indul ki, hogy a háború veszélyét egyedül politikai eszközök­kel lehet elhárítani. „Mi úgy látjuk, hogy a nemzet­közi biztonság átfogó' rend­szere csakis oly módon mű­ködhet, hogy növekvő mér­tékben támaszkodik a poli­tikai, gazdasági és emberi tényezőkre, párosulva az erőszakról vajó teljes le­mondással, az atom-, vegyi es ürfegyverek betiltásával és megsemmisítésével" — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy mutatkoztak a megbeszéléseken nézet­különbségek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dramatizálta. Kiemelte, hogy a brit fél realizmusról, a problémák ésszerű meg­közelítéséről tett bizonysá­got. Nyugtázta, hogy a brit kormány fontosnak tartja a SALT—I. és a SALT—II. szerződést, valamint a ra­kátaelhárító rendszerekről szóló megállapodást, s hogy álláspontja szerint a meg­kötött szovjet—amerikai szerződéseket tiszteletben kell tartani. Kiemelte, hogy az angol kormány különös fontosságot tulajdonít a* ABM-szerződés szigorú be­tartásának, amivel a szovjet kormány teljesen egyetért. Sevardnadze különös je­lentőséget tulajdonít annak a veszélynek, hogy a fegy­verkezési versenyt kiterjesz­tik a világűrre. „Könnyű a válasz, mi kedvezőbb, ha eltüntetik az atom- és más tömegpusztító fegyvereket a föld színéről, vagy ha ilyeor feevvereket telepítenek a világűrbe, ami felmérhetet­len kovetkezmenyekkel jár­na az emberiségre, a kör­nyezetre, miközben az atomfegyverek száma is nö­vekedne. Nem lehet komo­lyan beszélni, a hadászati támadó fegyverek csökken­téséről az ürfegyverek gyár­tásának és telepítésének be­tiltása nélkül" — hangoztat­ta. „Mi sokkal realisztiku­sabb, biztonságosabb és egy­szerűbb megoldást aján­lunk, s nem hárítjuk át a felelősséget a jövő nemze­dékeire: be kell tiltani az űrfegyvereket, és be kell til­tani, meg kell semmisíteni a létező atomfegyvertárakat — szögezte le a szovjet kül­ügyminiszter. Utalva arra, hogy a brft kormány nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkorláto­zási megállapodások betar­tása ellenőrzésének, Se­vardnadze kitért az ürfegy­verek ellenőrzésére is: „A Szovjetunió mindeddig sem­mit sem hallott amerikai partnereitől arról, miként lehet az úgynevezett védel­mi fegyvereket ellenőrizni, és mi különbözteti meg eze­ket a támadó fegyverektől. Vajon mi a biztosíték arra, hogv az űreszközökön elhe­lyezett fegyvereket nem használják fel első csapás­mérésre, és vajon kész-e az Egyesült Államok az ürfegy­verek esetében is a helyszíni ellenőrzésre, tehát a világ­űrben?" — vetette fel. Végül megkérdezték a szovjet külügyminisztert, hogy Thatcher asszony, akit a Szovjetunióban Vaslady­nek neveznek, mit tanulhat majd moszkvai látogatása­kor. — Nem hiszem, hogy ezt a jelzőt mi találtuk volna ki, s azt sem tudom, jó vagy rossz-e, hogy így neve­zik. Ügv gondolom, azonban, hogy Thatcher miniszterel­nök-asszony látogatása na­gyon érdekes lesz — mon­dotta Eduárd Sevardnadze. Visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok 0 Moszkva (MTI) Szerdán, 125 napos prog­ramjuk befejeztével a Mir űrállomásról visszatértek a Földre a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mér­földkő volt az űrhajózás történetében: ök repültek először űrállomásról űrállo­másra. ¡Leonyid Kizim parancs­nok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök a Szojuz T—15 űrhajó leszállóegysé­gével közép-európai 'idő sze­rint 14 óra 34 perckor értek Földet Arkalik várostól 55 kilométernyire északkelet­re. Mindkettőjük közérzete jó. ök helyezték üzembe az űrállomások új nemzedéké­nek első képviselőjét, a Mirt, kipróbálták rendszere­it és berendezéseit. felsze­relték a teherűrhajók által utóbb felvitt berendezése­ket. Szerteágazó kísérlete­ket és kutatásokat végeztek az űrállomás fedélzetén. A későbbiek folyamán a Szojuz T—15 fedélzetén át­repültek a Szaljut—7—Koz­mosz—1686 űregyüttesre, amelyből kiléptek a világűr­be, s ott különböző művele­teket hajtottak végre. Ezeknek a munkáknak az volt a céljuk, hogy Föld kö­rüli pályán keringő bonyo­lultabb szerkezetek építési­hez szerezzenek tapasztala­tokat. A régebbi űrállomá­sok fedélzetén a kozmonau­ták az előre meghatározott programnak megfelelően műszaki-tudományos kísér­leteket végeztek, majd visz­szatértek a Mirre. A Mir űrállomás és a Szaljut—7—Kozmosz— —1686 űregyüttes jelenleg automatikus üzemmódban folytatja Föld korüli pályá­ját. Kizim és Szolovjov kuta­tásainak és kísérleteinek eredményei széles körű fel­használásra lelnek majd a legkülönbözőbb tudomány­ágakban és a gazdaságban. Azokat a tapasztalatokat, melyeket a legénység a kél űrállomáson végzett mun­kája során szerzett, alkal­mazni fogják a későbbi időkben kiépitendő, állandó legénységgel ellátott, modu­lokkal kiegészített űrállo­más-komplexumoknál is. Kizim és Szolovjov űrre­pülésének egyik érdekessége volt, hogy indulásukat a szovjet televizió — első íz­ben — egyenesben közvetí­tette. NDK-tiltakozás o Bonn (MTI) Meissner professzor egye lőre nem hagyhatja el Nyu­gat-Németországot — jelen­tette ki szerdai sajtóértekez­letén Friedhelm Ost, az NSZK kormányának hivata­los szóvivője. Kürt Reb­mann nyugatnémet föál­lamügyész vizsgálatot szán­dékozik indítani Herbert Meissner, az NDK Tudomá­nyos Akadémiájának főtit­kárhelyettese ellen, aki je­lenleg az NDK állandó bon­ni képviseletén tartózkodik — mondotta. Kedd este az NDK állan­dó bonni képviselete tilta­kozott a nyugatnémet kan­cellári hivatalnál, mert Meissner professzort nyu­gat-berlini szolgálati útja alkalmával hamis vádakkal őrizetbe vették, erőszakkal Münchenbe vitték, ahol ki­hallgatta a nyugatnémet hír­szerző szolgálat. Az ADN hírügynökség jelentése sze­rint azonban a professzor­nak sikerült menedéket ta­lálnia az NDK állandó bon­ni képviseletén. FIGYELEM! 20X20-as kerámia szellőzőrács, műanyag ajtószellőző­rács, étkezőgarnitúrák, fenyölambéria, ágyneműtartós GABI gyermekheverők, román bárgarnitúra, 3/1-es zom. mosogató, színterezett modulpolcok, hétféle im­porttapcta c.s egyéb felszerelési cikkek nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Sze­ged, Tolbuhin sgt. 50. K{jck& Bemutatkozó látogatás Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke bemutatkozó látogatá­son fogadta Lizandro Cha­vez Alfarót, a Nicaraguai Köztársaság, valamint Jósé Caballero Bazánt, a Mexikói Egyesült Államok új ma­gyarországi nagykövetét. Iraki fogadás Afif Issa Al-Rawi, az Ira­ki Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott szerdán a Duna Inter­continental Szállóban. A fogadáson részt vett Medve László egészségügyi miniszter. Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Madarasi Attila pénz­ügyminisztériumi államtit­kár, Bényi József külügy­miniszter-helyettes, Pacsek József altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes és Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes, vala­mint a politikai, a gazdasá­gi és a kulturális élet több más vezető személyisége. Megjelent a diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Az utolsó nekifutás A terem megegyszer be­** népesül Stockholm­ban. ahol immár öő két és fél éve tanácskozik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Elkezdődik a hagyományos nyári szünet, ami ezúttal mégis különbözik a meg­szokottól. A 33 európai és két észak-amerikai ország részvételével folyó konfe­rencia i gyanis elérkezett a finishez: augusztus má­sodik felében, amikor a delegátusok újra találkoz­nak a svéd fővárosban, már a megbeszéléssorozat utolsó fordulójára kerül sor. Az a hátralevő néhány hét pedig a jelek szerint kevésnek ígérkezik egy igazi diplomáciai fordulat­ra, inkább csak a záróköz­lemény megszövegezésének lassú, időrabló feladatára aa lehetöstget. Nem csoda hát, hogy a szakértők a most befejező­dő ülésszakot tekintik dön­tőnek a bizalomerősítés és fegyverzetkorlátczás szem­pontjából kiemelkedően fontosnak tartott stockhol­mi fó"um kimenetelében. Ha Sikerülne valamilyen pozitív, minden résztvevő számára elfogadható komp­romisszummal lezárni a tanácskozást, az növelné az ősszel Bécsben összeülő Helsinki-típusú utókonfe­rencia esélyeit is. Az előjelek mindazonál­tal korántsem túl rózsá­sak. A kelet—nyugati el­lentétek, a két nagyhata­lom viszonyának nyitott kérdései érthetően Stock­holmban is éreztették — és ereztctik ma is — hatá­sukat, s úgy tűnik, mind­eddig megakadályozták egy „áttörési pont" eléré­sét. Attól kezdve ugyanis a diplomatáknak már nem a politikai ellentétekkel és katonai, értelmezésbeli kü­lönbségekkel kellene fog­lalkozniuk, hanem „csu­pán" a záródokumentum létrehozásának semmivel sem egyszerűbb teendőivel. IJemi reményt ad ugyan­akkor az a legutóbbi francia kezdeményezés, hogy (a holnapi zárónaptól függetlenül) a delegációk nem hivatalos formában továbbra is tartsák fenn az erir.tl.ezéct, lehetőséget ad­va ezzel a vakáció miatti kényszerszünet megrövi­dítésére, az érdemi munka kiterjesztésére. A javaslat csak néhány napja hang­zott el. még nem lehet tudni, hogyan reagálnak a küldöttségek. Annyi azon­ban bizonyosnak tűnik, hogy most, amikor Stock­holmban eljutottak az utol­só nekifutásig, minden esz­közt, akár még az ilyen rendhagyó diplomáciai le­hetőséget is meg kellene ragadni a siker, az európai kontinens számára kedve­ző megegyezés érdekeben. Szegő Gábor Genfben az Emberi Jogi Bizottságban Elfogadták a magyar kormányjelentést Genfben, az Emberi Jogi Bizottság — háromhetes ta­nácskozási programmal ösz­szehívott ülésszakán — jú­lius 14—16-án tanulmányoz­ta és beható, elemző vita után elfogadta a magyar kormány részletes jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá­nya rendelkezéseinek ' vég­rehajtásáról Magyarországon, az 1980—85-ös időszakban. Most volt a második alka­lom, hogy e témában ma­gyar kormánytájékoztatóval foglalkozott a bizottság; 1980-ban fogadta el a meg­előző öt évről készült ha­sonló jelentésünket. A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a szocialista társa­dalmi rendszer fejlődésének. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jog­rendszerünknek is — az ál­lampolgári jogok és kötele­zettségek széles körét rögzíti. A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba került Genfben — az emberi jogok érvényesülésé­nek mércéje a társadalmi egyenlőség, a közügyekbe va­ló beleszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglalkoztatottság, az állam­polgároknak a munkájuk, társadalmilag hasznos tevé­kenységük — nem pedig va­gyonuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocialista jogrendszerünk is, maradék­talanul érvényesítve az em­beri jogokról szóló nemzet­közi szerződések szellemét. A Polgári és Politikai Jo­gok Nemzetközi Egyezségok­mányában foglaltak végre­hajtása szempontjából is je­lentős eredménye a magyar jogfejlődésnek, hogy az Or­szággyűlés — az alkotmány törvényi módosításával — 1983-ban létrehozta az Al­kotmányjogi Tanácsot. Hazánkban törvények vé­dik az állampolgárok éle­tét, testi épségét és egészsé­gét. Bűncselekmény esetén halálbüntetést nálunk csak kivételes jelleggel szabnak ki; akkor ha a büntetés cél­ja más büntetésekkel nem érhető el. Az alkotmányban előirt általános honvédelmi kötele­zettség alapján az állampol­gárok katonai szolgálatot teljesítenek. Ennek során — és más esetekben is — az állam tekintettel van az egy­házak hitelveire; így azon felekezetek hivői — például a nazarénusok vagy Jehova tanúi — részére, amelyek hitelvei kifejezetten tiltják a fegyverfogást, az állam biz­tosítja a fegyver nélküli ka­tonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politikai, társadalmi, gazda­sági és biztonsági érdekei­vel összhangban — minden magyar állampolgár részére (akire kizáró rendelkezések nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazást. Az alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlensé­gét, a levéltitok és a ma­gánlakás tiszteletben tartá­sát. Az alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot, és a vallás szabad gyakorlásá­nak jogát, az egyházak mű­ködésének lehetőségeit pe­dig törvények és más jog­szabályok, valamint az ál­lam és az egyházak közötti megállapodások szabályoz­zák. Kiemelkedő fontosságú al­kotmányos tétel, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érdekei­nek megfelelően biztosítják a szólásszabadságot, a sajtó­szabadságot és a gyülekezé­si szabadságot. Ami a nemzetiségeket il­leti: a Magyar Népköztársa­ság területén élő minden nemzetiség számára biztosít­ja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását. A 18 ország szakértőiből álló Emberi Jogi Bizottság egyértelműen elismeréssel fogadta a magyar jelen­tést. Engedményes műszaki áruk vására A KISTELEKI ÁFÉSZ SKÁLA-COOP ÁRUHÁZÁBAN JÜLIUS 18-TÖL, AMIG A KÉSZLET TART Kínálunk: Régi ár: Üj ár: Főnix szilárdtüzelésü kályha 15 500,— 10 500,— Carbon szilárdtüzelésű kályha 8 000,— 5 500,— Alfa tűzhely 3 970,— :i ooo,— Gyula 20 szilárdtüzelésü kazán 16 200,— 11 200,— GLT 20 gázkazán 31 000,— 22 000,— KG 25 gázkazán 24 700,— 16 700,— KG 15 gázkazán 22 200,— 14,200,— VTT színes tv 49 900,— 44 000,— Simens színes tv 43 200,— 38 200,— Taya lemezjátszó 6 100,— 5 100,— Tesla lemezjátszó 6 500,— 5 500,— Finesse táskavarrógép 5 800,— 4 800,— Disco erősítő 2 050,— 1 500,— Robotgép 2 450,— 1 750,— és még sok egyéb műszaki és híradástechnikai árut 20—30—40%-os engedménnyel értékesítünk KERESSE FEL ÁRUHÁZUNKAT! MMMtai •Âà

Next

/
Oldalképek
Tartalom