Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

2 Csütörtök, 1986. június 12. Közlemény a tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról.) aláirt szerződések és megál • lapodások iránt, és nyoma­tokosán felhívják az Egye­dit Államokat a SALT-meg­állapodások szigorú betartá­sára. Veszélyes a „csillaghá­ború'', a csapásmérő űrfegy­vvrek programja, ahhoz más államok csatlakozása, vala­mint az „európai védelmi kezdeményezéshez" hasonló tervek kidolgozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni. — Az olyan tömegpusztító fegyverfajták, mint a vegyi fegyverek megsemmisítése, valamint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszá­molása még ebben az évszá­zadban. Kitartóan fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián sikeresen befe­jeződjenek a tárgyalások a megfelelő nemzetközi egyez­mény megkötéséről. Tartóz­kodni kell minden olyan cse­lekedettől, amely akadá­lyozná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsem­nrtitését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tö­megpusztító fegyver készle­teinek további növelése, más államok területén való elhe­lyezése ellen, és felhívják a NATO tagországait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — bináris — változatának előállítására, és európai tele­pítésére vonatkozó tervek meg va I ós i tását ól. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lé­nyeges csökkentése globális és regionális szinten. A Var­sói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európá­ban kezdjék, ahol a csapa­tok és a fegyverzet ilsszpon­t ásítása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló fel­hívást fogadott el. — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzet­csökkentés és a leszerelés valamennyi területén és va­lamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi el­járások alkalmazásával, be­leértve a helyszíni ellenőr­zést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapod­ni bármilyen kiegészítő el­lenőrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben to­vábbi erőfeszítéseket kellene lenni a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolására, <-s a csapatok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentési és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szaba­duljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a vi­lág számos térségében meg­levő gazdasági elmaradott­ság felszámolására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan meg­követeti: a két- és többől dalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, valamint a le­szerelési tárgyalások fóru­mai hatékonyan végezzék tevékenységüket, és ne hasz­nálják fel azokat spanyol­falként a fegyverkezési haj­sza igazolására. IV. A Varsói Szerződés tagál­lamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekin­tik az európai biztonság és együttműködés megerősíté­sét. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt levő katonai potenciá­lok csökkentéséért, és azért, hogv töretlen legyen az elő­rehaladás Európa területé­nek teljes, a nukleáris és ve­gyi fegyverektől való teljes mentesítésében Az európai enyhülés cél­ját szolgálná kölcsönösen el­fogadható megállapodások elerése a közép-európai fegy­veres erök és fegyverzetek csökkentéserői folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a biza­lom és biztonság megszilár­dítását Európában, es ked­vezőbb feltételeket teremte­ne ahhoz, hogy átterjenek a leszereles kerdeseineK meg­vizsgálásához összeurópai meretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló katonai csoportosulások, vál­tozatlanul örvényben marad a Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata: a Varsói Szerződős es a NATO tagjai kössenek szerzodest a kato­nai erő alkalmazasáról való kölcsönös lemondásról és a bekes kapcsolatok fenntartá­súról. A szerzódes nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi teszült hely­zet enyhítése érdekeben az öles resztvevői fellépnek a Varsói Szerződés es a NATO tagállamai közötti párbe­széd folytatásáért és lejlesz­leseért, Deleertve a két szer­vezet közötti közvetlen kap­csolatok létesítesét is, meg­felelő megállapodások elere­se céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ulesen képvi­selt államok szerint fontos lenne lepeseket tenni a föld­közi-tengeri terseg helyzeti­nek megjavitasara, arra, hogy a terseg a tartós beke, a biztonság, a jószomszéd­ság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel ösz­szeiuggesoen jelentós szere­pet jatszhatna a Szovjetunió es az Egyesült Államok ha­diflottáinak egyidejű kivo­nása a Földközi-tengerről. A szocialista országok nagy jelentőseget tulajdoní­tanak az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekez­leten részt vett államok Bécsben megtartandó talál­kozójának, es a Helsinki Zá­róokmanyoan foglalt vala­mennyi területen készek hoz­zájárulni az összeurópai fo­lyamat kiegyensúlyozott to­vábbiejleszteséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetősé­geit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tag­országok és az Európai Gaz­dasági Közösség közötti hi­vatalos kapcsolatok megte­remtése. Az európai bizalom és köl­csönös megertés, a jószom­szédi kapcsolatok erősítésé­nek ellentmondanak az euró­pai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi es politikai rendszerük meg­változtatását célzó felhívá­sok. A II. világháború utáni határok földrészünkön sért­hetetlenek. A meglevő terü­leti-politikai realitások tisz­teletben tartása a tartós eu­rópai béke és a földrész ál­lamai közötti normális kap­csolatok elengedhetetlen fel­tétele. / Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosíta­ni valamennyi európai nep szilárd biztonságát, felszá­molni a kontinens kettéosz­tottságát, megteremteni a béke, a baráti együttműkö­dés és a jószomszédság Eu­rópáját. Ez reális cél, aktiv közös erőfeszítésekkel meg­valósítható. cokról és válsághelyzetekről, és megerősítettek államaik eltökéltségét, hogy hozzájá­ruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rende­zéséhez. Az ülés résztvevői szolida­ritásukról biztosították az agresszív imperialista politi­ka ellen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági ha­ladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népe­ket. Az ülésen képviselt álla­mok vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egész rendszerének demokratikus átalakításá­ért, a minden állam egyen­lő gazdasági biztonságát ga­rantáló új gazdasági világ­rend megteremtéséért, a gyengénfejlettség felszá­molásáért és a külső eladó­sodottság problémájának ál­talános és igazságos rende­zéséért. Az ülés résztvevői síkra­szállnak azért, hogy fejlesz­szék minden állam együtt­működését az atomenergeti­ka biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének ki­alakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoz­tatás mechanizmusának lét­rehozását. Fellépnek a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség, az ENSZ és szakosí­tott szervei szerepének nö­velésért ezen a területen, to­vábbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának meg­vitatására. Mindent megtesznek és mindent meg fognak tenni, azért, hogy 1986, a nemzet­közi békeév valódi fordula­tot hozzon a jobb, a bizton­ságosabb világ irányában. VI. V. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista •Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a .Magyar Nép­köztársaság, a Német 'De­mokratikus Köztársaság, a Komán Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a vilúg­ban meglevő feszültséggé ­Az ülésen megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága, védelmi szövetségük erősíté­sével és minden területen megnyilvánuló együttmű­ködésük fejlesztésével kap­csolatos kérdésekre. Hang­súlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentősé­gét a nemzetközi kérdések­ben, egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásá­ban és megvalósításában, amely a népek biztonságá­nak szavatolását, a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítását, a leszerelést és a vi­lágbéke megerősítését céloz­za. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak szeles körű, kölcsönös meg­ismerése és a tömegtájékoz­tatási eszközök ilyen célú in­tenzív felhasználása mellett. Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kap­csolatok, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívák, a társa­dalmi közösségek közötti kontaktusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bőví­tésének és az egyéb területe­ken megvalósuló együttmű­ködés elmélyítésének fon­tosságát. Az ülésen képviselt államok megerősítették, hogv készek aktivan fejlesz­teni kapcsolataikat és min­den oldalú együttműködésü­ket az összes többi szocialis­ta állammal a békéért, a szo­cializmusért, az imperializ­mus ellen vívott harc érde­kében. A Varsói Szerződés Tagál­lamai 'Politikai Tanácskozó Testületének soron követke­ző ülését Berlinben, a Né­met Demokratikus Köztár saság fővárosában tartják, i Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre, minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonos­sága jellemezte (MTI) II Varsói Szerződés tagállamainak felhívása A Varsói Szerződés tagállamai úgy íté­lik meg. hogy ma sokkal inkább mint bár­mikor, a fegyverkezési verseny beszünte­tésére, a tényleges leszerelésre történő át­térésre, a háborús veszély elhárítását cél­zó határozott cselekvésre, konkrét intéz­kedésekre van szükség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyve­reknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok sikraszállnak a leszerelés kérdésének komplex megköze­lítéséért, azért, hogy a tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a 'hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése támassza alá. Európa atom­fegyverektől való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökken­tésének az európai kontinens jelene és jövője szempontjából. Sikraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelest celzo koiiKiei intézkedéseket, a hagyományos fegyver­zet és fegyveres erők csökkentését köves­se az államok katonai kiadásainak meg­felelő csökkentése. A Varsót Szérződés tagállamai mind­ezekből kiindulva, a tömegpusztító fegy­verek megsemmisítését célzó program je­lentős kiegészítéseként a következő javas­latokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. I. A Varsói Szerződés tagállamai az euró­pai államok szárazföldi és harcászati csa­pásmérő légierőinek, valamint az Egye­sült Államok és Kanada Európában ál­lomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A ha­gyományos fegyverzettel egyidejűleg csök­kenteni kellene az 1000 kilométernél ki­sebb hatótávolságú hadműveleti-harcásza­ti nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész te­rületét, az Atlanti-óceántól az Urálig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában foko­zatosan, egyeztetett időpontokban, a ka­tonai egyensúly mind alacsonyabb szint­jén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszere­lését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csök­kentést javasolnak oly módon, hogy egy­két év alatt a szembenálló katonai-politi­kai szövetséghez tartozó államok csapa­tainak létszáma mindkét részről 100-150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő légi­erő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csök­kentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség száraz­földi csapatai és harcászati csapásmérő légiereje a jelenlegi szinthez képest kö­rülbelül 25 százalékkal csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövet­ség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős, mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam be­kapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felsze­relést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzeti terü­leteken tárolni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai eszkö­zök bizonyos fajtáit — megállapodás sze­rint — békés célokra lehetne felhasznál­ni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létreho­zására vagy más katonai célokra fordíta­ni; ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erök és fegyverzet csök­kentéséről szóló megállapodást aláíró ál­lamok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kivül nem növelik szárazföldi erőiket és harcászati csapásmérő légierejüket. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegy­veres erök és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hoz­zájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érde­kében azt javasolják, hogy már a folya­mat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcá­szati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén levő csapataik összpontosításának mérsékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgya­korlatok számának és méreteinek korlá­tozásáról, részletesebb információk kicse­réléséről, a hadgyakorlatok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerősítő intézkedé­sekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek meg­teremtését olyan intézkedések végrehajtá­sa, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységé­nek fokozatos mérséklése, s a tagállama­ik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdé­seiben. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és ha­tékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a hely­színi ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaz­nának a kölcsönös bizalom erősítését szol­gáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bi­zottságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett eu­rópai államok képviselőinek részvételé­vel. A nagy vasúti csomópontokon, repü­lőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bizottság képviselőinek rész­vételével ellenőrző pontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erök és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésével kapcsola­tos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia má­sodik szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell hoz­ni az európai katonai szembenállás szint­jének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javasla­toknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból le­hetségesnek tartják egy külön fórum ösz­szehívását az európai államok, az Egye­sült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai ál­lamok bevonásával — a tárgyalási felha­talmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsö­nös haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalások kereteit. Sikraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek során felhalmo­zódott kölcsönös gyanakvást és bizalmat­lanságot, behatóan meg kell ismerni egy­más gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága ér­dekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jellegűeknek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes fe­lelősséggel kijelentik, hogy soha, semmi­lyen körülmények között, egyetlen euró­pai vagy a világ más térségében levő ál­lam ellen sem kezdeményeznek harci cse­lekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szán­dékoktól vezérelve tették meg javaslatu­kat a két katonai szövetség egyidejű fel­oszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztat­ják a NATO tagállamai is. Ezért nem lehet akadálya a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet koles.noc, jelentős csökkentésének Európában. A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a ben­ne foglalt javaslatok tárgyilagos megvi­tatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem köte­lezett, a többi európai állam által elő­terjesztett más, ezzel kapcsolatos javasla­tokat is (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom