Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYARORSZAGi 76. évfolyam, 137. szám 1986. június 12., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Befejeződön a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése Felhívás a NATO szervezetéhez Elutaztak a delegációk Budapestről A Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanács­kozó Testületének ülése szerdán délelőtt plenáris tanácskozással fejezte be munkáját. Az ülésen — amelyet Ni­colae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köztársasá­gi elnök vezetett — Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka jelentést tett a főparancsnokság munkájá­ról, s erről a testület hatá­rozatot fogadott el. Ezután a részt vevő hét ország delegációinak vezetői aláírták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tag­államaihoz, valamennyi eu­rópai országhoz, az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­nek programjára vonatkozó­an intézett felhívását. A do­kumentumot bolgár részről Todor Zsivkov, csehszlovák részről Gustáv Husák, len­gyel részről Wojciech Jaru­zclski, magyar részről Kádár János, az NDK részéről Erich Honecker, román rész­ről Nicolae Ceausescu, a Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov látta el kézjegyé­vel. A tanácskozásról közle­ményt adtak ki. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testülete budapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői külön találkozót tar­tottak és szívélyes baráti légkörű megbeszélést foly­tattak. • Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának fő­titkára — aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra baráti látogatásra érke­zett vasárnap hazánkba, majd a szovjet delegáció ve­zetőjeként részt vett a Var­.sói Szerződés Tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testülete ülésén — szerdán felesége, Raisza Gorbacsova társasá­gában elutazott Budapestről. Mihail Gorbacsov és a kíséretében levő személyisé­gek — közöttük vagyim Medvegyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára — búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt fötitká­ra és felesége, Szűrös Má­tyás. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ra­dics Katalin, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, vala­mint Rajnai Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Eljött a repülőtérre a buda­pesti szovjet nagykövetség több diplomatája és az ide­iglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet deli hadsereg­csoport parancsnoka is. Kádár János és Mihail Gorbacsov forró ölleléssel, kézszorítással búcsúzott el egymástól, majd néhányi perc múlva elindult Moszk­va felé az IL—62-es repülő­gép, fedélzetén Mihail Gor­bacsovval és a kíséretében lévő személyiségekkel. A délutáni órákban el­utaztak Budapestről a Var­sói Szerződés Tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testüle­tének ülésén részt vett to­vábbi delegációk is. Ugyancsak szerdán dél­után utazott el Budapestről Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka. A küldöttségek búcsúzta­tására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Mihail Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov szerdán — útban Budapestről Moszkvába — táviratot küldött Kádár Jánosnak: Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának. Kedves Kádár elvtárs! A Magyar Népköztársaságot elhagyva, még egy­szer szívből jövő köszönetet mondok Önnek, a mar gyár kommunistáknak, a testvéri magyar népnek azért a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért, amely­ben nagyszerű országukban res/.esítettek bennünket. Mély benyomást gyakorolt ránk a talalkozók meleg­sége, a szovjet néppel és pártunkkal vállalt szolida­ritás és a barátság megannyi megnyilvánulása. A látogatás során tartott elvtársi megbeszélések eredményei kétségtelenül hozzájárulnak az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesz­téséhez. A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének budapesti ülésén jóváhagyott dön­tések és kezdeményezések tükrözik pártjaink és or­szágaink törekvését a népek békéjének és biztonsá­gának megszilárdítására, a szocialista közösség egy­ségének és együttműködésének megerősítésére. Szívből kívánok önnek, Magyarország minden kommunistájának és dolgozójának nagy sikereket az új társadalom építésében, az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak valóra váltásában. MIHAIL GORBACSOV, az SZKP KB főtitkára Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese. Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára. Sarlós István, a Po­litikai Bizottság tagjai: Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Kádár János aláírja a tanácskozáson elfogadott dokumentumot Közlemény a tárgyalásokról 1986. június 10—ll-én Bu­dapesten ülést tartott a Var­sói Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segítség­nyújtási Szerződés tagálla­mainak Politikai Tanácskozó Testülete. Az ülésen részt vettek: — a Bolgár Népköztársa­ság küldöttsége Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke vezetésével; — a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság küldöttsé­ge Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke vezetésével; — a Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke ve­zetésével ; — a Magyar Népköztársa­ság küldöttsége Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára vezetésé­vel; — a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke vezetésé­vel; — a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Ni­colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke vezetésével; — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttsége Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja KB főtitká­ra vezetésével. Az ülés munkájában részt vett to­vábbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Barity Miklós, a Magyar Népköz­társaság külügyminiszter-he­lyettese, a Politikai Tanács­kozó Testület főtitkára. Az ülés résztvevői véle­ményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvi­tatták a leszerelésért, a nem­zetközi kapcsolatok átalakí­tásáért, az európai és az ál talános biztonság megerősí­téséért és az. államok közöt­ti együttműködés fejleszté­sé-ért vívott küzdelem idősze­rű feladatait. I. Az ülés résztvevői komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési haj­sza fokozódásának következ­ményeként, az Egyesült Ál­lamok és a NATO lépéseivel kapcsolatban kialakult fe­szült világhelyzet miatt. Az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó a fegy­verkezési verseny megféke­zésének, a világűrre való ki­terjesztése megakadályozá­sának, a nukleáris kísérle­tek beszüntetésének útjára lépni. Kitérnek a konstruk­tív válasz elöl az olyan nagy jelentőségű kezdeményezés­re, mint a Szovjetunió által a tömegpusztító fegyverek XX. század végéig történő teljes megsemmisítésére ja­vasolt program. Folytatódik az amerikai közép-hatótá­volságú rakéták európai te­lepítése, szaporodnak az im­perialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás megnyil­vánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások keltet­tek a leszereléshez és az eny­hüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban. Korunk alapvető feladata a beke megvédése, a fegy­verkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési in­tézkedésekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehetőség a feladat meg­oldására — a háborús ve­szély növekedési tendenciá­jának megtörésére, s arra, hogy visszatérítsék a nem­zetközi kapcsolatokat az eny­hülés medrébe. Lehetséges és szükségszerű, hogy az embe­riség a nukleáris katasztró­fához vezető utat eltorla­szolja. Az ülés résztvevőinek szi­lárd meggyőződése, hogy minden ország és nép biz­tonságát, fejlődésének és ha ladásának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet meg­bízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atom­kor realitásainak, bizonyít­ja, hogy a résztvevők nagy fele'ősséget éreznek népeik ér. az egész emberiség sorsa iránt. II. A Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésének 1985. október 23-i nyilatko­zatában meghatározott cé­lok és feladatok időszerűsé­gét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai köte­lességüknek tartják, hogy állhatatosan és következete­sen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az eu­rópai és a világhelyzet ked­vező fordulatáért és az álla­mok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztésé­ért. A szövetséges szocialista államok a nemzetközi biz­tonság olyan átfogó rendsze­rének létrehozására töreked­nek, amely katonai és politi­kai, gazdasági és humanitá­rius .területre egyaránt ki­terjed. Az ülés résztvevői határo­zottan síkraszállnak a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért, azért, hogy biztosítsák annak maximális Konkrétságát és eredményes­ségét. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megkez­dett legfelső szintű kapcsola­tainak, valamint az európai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tár­gyalásainak folytatására is. III. Az ülésen képviselt álla­mok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a Földön és megelőzésére a világűrben, a leszerelés ér­dekében, és az erőfeszítések egyesítésére hívnak fel első sorban a következő területe­ken: — A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelen­tőségű és ugyanakkor köny­nyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányában, megakadályozná a nukleáris fegyverek tóké­kfesítését. és újabb típusai­nak létrehozását. Az e fel­adat megoldásához vezető üt: a Szovjetunió és az Egye­sült Államok együttesen megvalósítandó moratóriu­ma a nukleáris robbantások­ra, és a nukleáris kísérletek­nek a legszigorúbb ellenőr­zés melletti teljes betiltását célzó tárgyalások haladékta­lan megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szov­jetunió egyoldalú moratóriu­mának újabb meghosszabbí­tását, és felhívják az Egye­sült Államokat, hogy csatla­kozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nuk­leáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szün­tessék be a nukleáris kísér­leteket, és tegyenek lépése­ket általános betiltásukra vonatkozó megállapodás mi­előbbi elérése irányában. — A szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakéták kölcsönös alapon történő tel­jes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy­Britannia és Franciaország nem növeli szóban forgó nukleáris fegyverzetét, az Egyesült Államok pedig nem adja át hadászati és közép­hatótávolságú rakétáit más országoknak. Az Európában telepített amerikai kozép­hatótávolságú rakéták teljes felszámolása esetén a meg­növelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati ra­kétákat is eltávolítják a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság területéről. — Olyan konkrét megál­lapodások elérése a nukleá­ris és űrfegyverekröl folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes többi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagálla­mai megerősítik elkötelezett­ségüket a fegyverzetkorláto­zás és leszerelés területén (Folytatás a 2 oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom