Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

61 Hétfő, 1986. június 2. Konferencia Makón Amitől epések (is) Egy kiadós pörkölt, máskor finom zaftos töltóttkáposzta, leöblögetfü pedig valami jófajta testes borral — magyar gyomornak való magyar étkek jellegzetesen magyar konyhatechnika és közízlés szerint. Tudják ezt mar rólunk talán a bantuk is. — No de, hogy milyen tantaloszi kínokat hoznak pár órával elköltésük után, nos. azt viszont csak mi, magyarok ismerjük a legjobban — folytatja a gondolatot Baradnay Gyula címzetes egyetemi tanár, a szegődi kórház sebészeti osztályának vezetője. — Az emésztést könnyitő gyógyszerekhez is hozzáedződótt a magyar gyomor. S ha életszinvonalunkat táplálkozási kultúránk szerint ítélnek meg, hát, dicsekvésre nem lenne okunk. Ügy tűnik, hiábavaló minden propaganda, keptelenek vagyunk megszabadulni ' régi, rossz beidegződéseinktől, nevezetesen, hogy mi örömünket, bánatunkat az evéssel, ivással tudjuk leghívebben demonstrálni, — Engedjen meg egy provokatív hangú kérdést professzor úr. Mi köze étrendünkhöz, táplálkozási szokásunkhoz a sebésznek? — Sokkal több mint gondolná. Adnék néhány magyarázatot. Osztályunkon az evi mintegy 1700 műtét során közel háromszáz esetben epebántalmak miatt kell beavatkoznunk. Méghozzá igen hatékonyan, ugyanis a legelterjedtebb, népbetegségnek is- nevezhető emésztőszervi kór, az epekövesség orvtísi k ezé lese ma Magyarországon kizárólag sebészi. Minden egyéb, például a zúzás, a gyógyszeres oldás még kísérleti szakaszban van. S el kell mondjam, mi meg is tesszük a magunkét, jók a műtéti eredményeink. Az epesebészet minden fajtáját illik nagyon ismernie az operatőrnek. Osztályunkon ez például alapkövetelmény. — S van-e annak különös oka, hogy Dél-magyarorszag sebészei itt, Makón, éppen az epesebészetnek a műtét előtti, illetve a műtét közbeni új eljárásait keresik? — Régiónk 16—20 kórházában, klinikáján számtalan kezelési módszerrel dolgoznak, sok új eljáráson kísérleteznek. Az utóbbi esztendőkben társtudományaink fejlődése szabályos áttörést hozott az epesebeszeti diagnosztikában. Nagy orom nekünk operatőröknek, hogy ráadásul olyan diagnosztikai, vizsgálódási módszerek kiteljesedései értük meg, amelyek biztonságosak és a betegekre ártalmatlanok. Említhetném az ultrahangot, az endoszkópokat vagy a röntgent. Tudományos ülésünk 17 előadása a kezelési eljárások egesz sorával foglalkozik, három szaktekintély is — Szegedről Kocsis Julianna a radiológiáról, Nagy Ferenc a sonográfiáról, Kecskemétről Dómján Bajos az endoskópiáról szól. Itt lehetőségünk van a nézetkülönbségek. tapasztalatok kicserélésére. — Az imént említette, az epekövesség gyógyítása manapság csak sebészeti úton lehetséges, valamint, hogy ragyogó diagnosztikai módszerekkel és műtéti eljarasokkal dicsekedhetnek Ezek szerint Önök az orvostudomány kiváltságos, irigyelt „munkásai'' lennének? — Ezt a hipotézist kérem, gyorsan felejtse el — mindenki. Mert, talán épp ennek ellenkezőjéről panaszkodhatnék. ha lenne értelme: ugyanis hiában van tele a lejünk sok okos fölfedezéssel, ismerettel, csak az számit, amit a műtőben használhatunk. Sajnos műszereink java része elavult, vagy egyszerűen nincsenek, hiányoznak a modern epesebészetben egyébként már általánosan használt berendezések. Némelyik, úgy tűnik, számunkra megfizethetetlen. Szinte csoda, hogy például Szegeden a SZOTE es a kórház is rendelkezik egy-egy korszerű 150 ezer (nyugatnémet) márka értékű ultrahangdiagnosztikai készülékkel. — ön bizonyára ismeri a sebészeti műszerpark hiányosságainak gazdasági konzekvenciáit is. Megosztaná az olvasóval? — ügy vélem, nem a gyakorló orvos dolga ezen töprengeni. Kifejezetten államigazgatási feladat, gazdasági szakembereknek való munka összehasonlítani mi a drágább. Milliókat költeni műszerekre, amelyek leegyszerűsítik, ugyanakkor hatékonyabbá teszik a gyógybeavatkozást. s minek eredményeként megrövidülne a postoperativ, valamint a táppénzes idő, továbbá optimális esetet föltételezve, a gyógyult ember munkabírása, teljesítőképessége nem csökkenne drasztikusan, vagy nagyjából úgy tenni, annyit áldozni minit mondjuk manapság. Ismeretes, hogy mennyire behatárolt az a költségvetési keret, amelyből részesedhetünk, ám pontosan a tudományos konferenciák, mint ez a makói és gondolkodjunk bátrabban: a nemzetközi tudományos fórumok sora, szaklapjaink, szakfolyóirataink közleményei, mindazok a fórumok tehát, amelyekből szakmai, orvosi lehetőségek egyre gazdagodó tendenciájával szembesülhetünk, nos, ez az összevetés bennem az elégedetlenség érzetét kelti. Kevesellem a ránk fordított forintokat. Az adomáfnyok, a vállalatok, intézmények értünk tett erőfeszítései tiszteletet parancsolnak, de sajnos megoldást nem hoznak. Tegnapelőtt, szombaton, a városi tanács dísztermében Makón tudományos konferenciát tartott a Magyar Sebésztársaság Dél-Magyarországi csoportja. A mintegy 200 résztvevő az epebetegségek. főként az epekövesség új diagnosztikai és műtéti módszereivel ismerkedett az ülésen, amelyet két szegedi professzor, Karácsonyi Sándor és Baradnay Gyula, aki egyben a szakcsoport elnöke, vezette. A szakcsoport régiójába tartozó városainak adja meg a házigazda jogát. Tavalyelőtt Kecskeméten, tavaly Szegeden, az idén Makón volt a sor Mag Edit Konzerv és kabátja Jó, ha a tizede... A Szegedi Konzervgyár az idén 1 milliárd 450 millió forint értékű portékát állit elő. Tizenhét százalékkal többet, mint tavaly. A mennyiségi növekedés mellett a konzerveknek nemcsak belbecsben, hanem kiilcsínbcn is javulniuk kell. Magyarán, a csomagolásnak is jelentős szerepe van az eladhatóságnál. A konzervgyártás fejlődéséről, a termékváltásról, az ezzel kapcsolatos gondokról és örömökről beszélgettünk Rósa Lászlóval, a Szegedi Konzervgyár igazgatójával. — Azt tprtották a régi konzervesek, hogy ha a zöldborsószezon jól sikerült, s uram bocsá', bejött a paradicsom is, akkor már nagy baj nem lehet.. . Hogyan állunk ezzel manapság? — Tulajdonképpen igaz ez most is, de rra már önmagában nem határozza meg ez a két nyersanyag a vállalat eredményességét. Hisz a zöldborsó és a paradicsom ma az össztermelésnek csak 15 százalékát adja. • — Az esztendő első igazi szezonja mégis a zöldborsó . . — A prognózis szerint csak közepes termés várható. Számunkra ez nem túl kedvező, mert a zöldborsó piaca meglehetősen jó a szocialista országokban. Ámbár lehet, hogy szerencsések leszünk, és lesz néhány mezőgazdasági nagyüzem, ahol többlet adódik, mert jó néhány gazdaság szerződésen fölül is vetett borsót, hiszen jó nyereségrátával termelhető. Tehát közepes termés esetén nem meg.v veszendőbe a nyersanyag... — Halítani a rádióban, olvasni az újságban, hogy a Neccharisnya, zöld cilinder Táncvizsga a Zenés színházban — Nézz a lábad elé, nehogy lecsússz — hangzik a balettmester figyelmeztetése. Abban a pillanatban az elöl álló kislány zsupsz . .. Szerencse, hogy a zenekari ¿rkot ponyva fedi, nem történt baj, pillanatnyi riadalom után folytatódhat a munka. A délutáni előadás főpróbája: utolsó alkalom, hogy pontasitsák, megbeszéljék, ami nem stimmel. Furcsa az imbolygó diszkófeny, topognak a lábak, nem találják a helyüket a próbateremhez képest szokatlan — ha nem is óriási, mindenesetre „igazi" színpadon. A kiscsoport egyszerű klaszszikus gyakorlatokat, karaktertáncokat ad elő. Baráti Zoltánná nyugdíjas táncpedágógus tanítványai. A „nagyok", a haladók nyomán igazi diszkószelek lengik át a színházat: a lányokon dekorativ, fiitteres félfrakk, neccharisnya, zöld cilinder. Mosolyognak is, mint a profik. És nagyon ügyesek. — Szeretnénk bemutatni a szülőknek, érdeklődőknek, hol tartunk, mivel foglalkozunk — mondja Abraham Anikó, a stúdió vezetője, a Szegedi Nemzeti Színház magántáncosa. — A heti kétórás gyakorlás természetesen nem ad módot arra, hogy tökéletesen elsajátítsák a tánctechnikát, akik idejárnak. Megpróbáljuk úgy foglalkoztatni őket, hogy kielégítsük mozgásigényüket, összehangoltabbá formáljuk mozgásukat, s többek között művészi élményt is nyújtsunk. Általában elökepzetlség nélkül kezdenek, de látványosan fejlődnek tanítványaink. Akadnak. akik a színház tánckarában is szerepeltek már. — Három csoportban több mint 120-an járnak ide. Minek tulajdonítható a dzsesszbalett iránt hírtelen megnövekedett érdeklődés? — Egyszerűen ez a divat. Azt is mondhatnám- a tánc a kort tükrözi, amelyben élünk. Volt idő, amikor a népi tánc-csoportok virágoztak. Húsz évvel ezelőtt más volt a balett is, főként klasszikus, kosztümös számokat tanultunk például az Elirigyelhetné akármelyik musical azt a látványt, amelyet a Modern Táncstúdió táncosai varázsoltak a színpadra tegnap délután a Zenés színházban. Közel 120-an léptek fel az évadzáró balettvizsgán, telt ház előtt. én gyerekkoromban. Most' a modern amerikai stílus a „menő". Jobban kihasználja a test mozgáslehetőségeit, szabadabb, felszabadultabb, mint a régi balett. Improvizálni lehet, ezért is felel meg jobban a mai fiataloknak. — Fellépések? — Sajnos, elég kevés alkalmunk nyílik erre, pedig a sikerélmény éltet, biztat bennünket. Szerepelünk bálokon, kulturális rendezvényeken. Ebben az évben felragyogott a szerencsecsillagunk. Vakmerően, mindenféle versenymúlt nélkül beneveztünk előbb a Budapest, majd az országos bajnokságra. A híres pesti klubok magabiztos táncosai között, a szuperszerelések láttán bizony nem tengett túl az önbizalmunk. Mi lepődtünk meg legjobban, amikor kihirdették: nyertünk. * Az elsőknek külföldi utat ígértek. Ám kiderült, az egész csoportot csak egyetlen lány képviselheti az olaszországi diszkótáncbajnokságon. Dancsik Tündéré esett a választás. öt éven keresztül egyenletes, kiemelkedő teljesítményt nyújtott. — Édesanyám cipelt el az első balettórára, mert rossz volt a tartásom. Sokszor sirva mentem haza. Aztán a balettvizsgára Anikó az első sorba állított, a haladók közé. Olyan jólesett, hogy eldöntöttem, maradok. Sohasem kacérkodtam azzal, hogy táncosnő legyek, most érettségizem, matematikafizika szakos tanárnak készülök. A moderntánc-bajnokságon szegedi gimnazista, Szántó Gyöngyi szerezte meg az egyéni kategória második helyét. Száraz Ferenc pedig harmadik lett a breakesek között. — Hol tanultad? — öt éve egy spanyolországi diszkóban. Itthon videoklippekről meg emlékezetből órákat gyakoroltam. Mondhatom, élőben nehezebb: észrevettem, a filmek tele vannak vágásokkal, trükkökkel. Most már én is átadom a tudásom. Büszkeségem a nyolcéves Robi, együtt szerepelünk, fantasztikus tehetség. — Milyen adottság kell a breakhez? Átlagos ritmusérzék, alapfokú mozgáskultúra és hajlékonyság. Annak ellenére, hogy merevnek tűnnek a figurák, nagyon lazán kell csinálni. — Merre tart a breakdivat? — Múlt nyáron, ismét külföldön jártam, s láttam, utcán, strandon, áruházban — mindenhol járják. Nálunk mostanában népszerű igazán, hiszen az első Breakin'film után jön a második. A break mozgáskultúrája egyre jobban telítődik dzsesszbalett-elemekkel, dallamosabb a zene is. Egyesíti a balett lágyságát és a break merevségét — a kettőből harmonikus, modern táncot kovácsol. Varjú Erika gyümölcsfákat egyre-másra darabolják ki a nagyüzemi gazdaságokban. Ez nyilván befolyásolja az alapanyag-ellátást is . . . — A kivágás egyik oka, hogy nem korszerűek az ültetvények. Elmaradottabb, mint például a gabonák termesztése. Ez hozamban ¡s jelentkezik. A másik gond pedig, hogy elavultak a fajták. A jövő érdekében tehát mindenféleképp újításra van szükség . . . — Újítás, megújulás. Évente hány új termek kerül a piacra? — Előkészítünk évente 5060 új terméket, ebből legjobb esetben 10 százaléka kerül ténylegesen piacra. — A termékskála növekszik, vagy pedig évente ugyanannyi portékának a gyártását abbahagyják, mint amennyit piacra dobtak? — Növekszik a választék a belföldi és a tőkés piacon. A szocialista piac nem kíván választékot bővíteni. Nincs rá igénye. A kialakult standard összetételben és a korábbi esztendőkben szállított mennyiséget várják tőlünk. Ezzel szemben d Nyugat állandóan vált. A hagyományos dobozok helyett könyinyü, késsel nyitható, tányér alakú csomagolást vár tőlünk, ellenkező esetben nem veszi meg az árut. Ha nem lépünk, számolnunk kell jelentős piackieséssel és dollárveszteséggel. — Csomagolástechnika. A pulton kétféle sűrített paradicsom van. Az egyik dobozon ízléses, sokszínű, önmagát kínáló címke,' a másik pedig fémdobozban árvállkodik; még akkor is a szép címke után nyúl a vevő, ha netán a másikban jobb minőségű az áru . .. — Nyilván! Kiegészítve azzal, hogy a korszerű csomagolás ugyanazt az anyagot jobb minőségben tálalja. Maradva a példánál, egy fóliába tóltott paradicsomnak sokkal kisebb hőkezelési idő kell, mint a hagydmányos, dobozos termeknek. Ezt a perspektívát nem szab id figyelmen kívül hagyni. Ma már nemcsak arra kell törekednünk, hogy szép címke legyen az árun, hanem alapjaiban, anyagban kell (kellene) váltanunk És ez, sajnos, nem csupán elhatározás ügye, hanem pénzkérdés is. — Ilyen egyszerű volna? Ha együtt a pénz az új technológiára, akkor azt mondom: kérem, uram! Az új csomagolóanyagból kérek ennyi és ennyi millióra valót . . . — No nem! Sajnos, előtér? e kerülnek az infrastrukturális gondok. Hazai nyersanyagból ma még nemigen lehet Nyugaton is elfogadható csomagolóanyagot előállítani. Dollárért viszont nem minden esetben lehet, vagy a gazdaságosság okán nem szabad vásárolni! — Megesett-e, hogy csor magolóanyag miatt ment vissza az üzlet? — Többször is .. . — Mondana példát? — Hústermékeink első és másodosztályú színhúsból készülnek. Az utána következő minőség, ami szintúgy kifogástalan, s óriási eladhatósággal szerepelhetne a nyugati piacon, már itthon marad. Cornedbeef vagy marhahús saját levében termékekhez speciális dobozformára van szükség. Ezt a dobozt csak importálni lehet, s tudjuk, ennek millió akadálya van. S számunkra nagyon nagy gondot jelent, hogy egységnyi húsnak csak. a huszonöt-harminc százalékát exportálhatjuk, épp a csomagolóanyag hiánya miatt.. — Növelni lehetne tehát a dollárbevételt. Mennyi tőkés devizát termelnek évente? — Forintban a termelésünk harminc százalékát. Több mint 3 millió dollárt. Szerencsére, jó néhány olyan korrekt üzleti kapcsolatunk van, ahol a termékváltáshoz, épp a csomagolóanyagnál, támogatást, s megfelelő minőség esetén biztos piacot ígérnek. Ezeket nekünk maximálisan ki kell használnunk . .. — A tröszt megszűnése óta. öt esztendeje, önálló vállalat a Szegedi Konzervgyár is. Nehézséget nagy könnyítést jelentett ez a nyugati piac megtartásában, bővítésében? Hisz akkor nem kellett ismerkedni a vevőkkel... — Sajátos a helyzetünk, mert az önállóvá -válással egy időben exponálttá vált a tőkés piac. A megelőző időszakban nem volt akkora súlya a dollárbevételnek. A ' konzervipari vállalatok 1981 óta megkétszerezték, megháromszorozták a dollártermelésüket . . Nem a tröszt megszűnése miatt, hanem a megváltozott piaci helyzet miatt — Nem a régi mundér becsületének védelmében mondja ezt? -- Nem! Lehetne azt mondani, hogy az önálló vállalatok sokkal konzekvensebben követelik meg a külkereskedelemtől a cég érdekeinek védelmét. Az önállóság szerepe abban van, hogy sokkal jobban izgat bennünket az eredményesség. Konkrétan: jobban odafigyelünk, hogy miből, mit és mennyit gyártsunk, s főleg hogy mennyiért állítsunk elő. Egy biztos, a régi, teljes izoláció nem volt jó. Most is több konzervipari vállalat összefogásával lehet csak egVVegy piacot kiszolgálni. Nyilvánvalóan, minden gyár érdekét tiszteletben tartva. Sőt lassan majd az is bekövetkezik, hogy valamiféle közös kockázati alapot hozzunk létre. Ezt kívánja nz érdekünk az esetleges piacváltozás vagy diszkrimináció esetén . . . Szabó Pál Miklós • • Ötven éve együtt Tix Márton és felesége, Benő Julianna fél évszázada, 1936. május 30-án esküdtek örök hűséget egymásnak. Márton bácsi 1973-ban lett nyugdíjas, de még ma is aktivan dolgozik. A munkásmozgalom régi harcosa, a petőfitelepi pártalapszervezet szervező titkára. A jó egészségnek örvendő házaspár szombaton tartotta aranylakodalmát négy gyermekének családja — nyolc unokája, dédunokája körében. t