Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

2 Péntek, 1986. június 27. Megtartotta nyári ülésszakát a magyar Országgyűlés Kárpáti Ferenc beszámolója Marjai József hozzászólása Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. Az önök elé terjesztett költségvetés és a pénzügyminiszteri expozé gazdálkodásunk tükre; számadás, és nagyon szigorú figyelmeztetés mindnyájunk számára. Figyelmeztetés és emlékeztető arra: olyan és nem rövid ideig tartó korszakban élünk, amely az egész társadalomtól tartós, folyamatosan növekvő erőfeszítéseket kíván. Enélkül lehetetlen a magasabb fejlettségi szintre való átlépés, egyidejűleg a lépéstartás az időközben rendkívül felgyorsult technikai forradalommal, és a termelés ezzel öszszekapcsolódó szerkezeti és összetétel bel i változásaival. Ehhez egész társadalmi rendszerünket, ezen belül gazdasági, termelési viszonyainkat tovább kell fejlesztenünk, a reformot tovább kell vinnünk. Az expozéban elhangzott, hogy az, lílll.Y évi költségvetés a jóváhagyódat lényegesen meghaladó költségvetési hiánnyal zárult, s hogy ebben elsősorban nem a költségvetési szervek és egységek laza gazdálkodása — bár erre is van példa —, hanem alapvetően a tervezettől elmaradt gazdasági fejlődés játszott szerepet. Az értékeléssel egyet kell értenünk: a kőllsegvetés helyzetének alakulása tükrözi, hogy az elmúlt évi gazdasági folyamatok nem szándékainknak megfelelően alakullak, lényeges pontokon nem érlúk el a céljainkat. Az 1986. évi népgazdasági terv csak részben vette figyelembe az 1985. évi gazdálkodás jellemzőit, elsősorban azért — s erről önkritikusan kell szólni —, mert az elmúlt év során rendre olyan optimista progw: nóz.isokat fogadtunk el, amelyeket az élet nem igazolt. Időnként felmerül, hogy a kormány késelt, vagy elkésett az intézkedésekkel. Valóban, több intézkedést korábban is meghozhattunk volna. Ügy gondolom azonban, hogy elsősorban nem a forrásbővítő intézkedésekkel késlekedtünk, sőt, azokat inkább megelőlegeztük, A megelőlegezés, a tudatos kockázatvállalás még olyan érzékeny területen is igaz, mint a konvertibilis import, hiszen az első öt hónapban a fejlett technika importja több mint 150 millió dollárral magasabb a múlt év azonos időszakánál. A számadásból is kitűnik, hogy 1985-ben a vállalati gazdálkodó szervezeteknek adott adó-visszatérítések és támogatások — miközben a nemzeti jövedelem csökkent — az előirányzott, amúgy is magas összeget mintegy 13 milliárd forinttal haladták meg. Ezt tartósan nem szabad megengednünk. Nem halaszthatjuk tovább a munkafegyelem megszilárdítását. A munkaidőalap védelme érdekében már több kormányhatározat született a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségének bővítésére, a lakosság különböző ügyeit intéző szervezetek félfogadási idejének munkaidőn kívülre helyezésére. Marjai József ezután a gazdasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egészében rugalmasabbá, ésszerűbbé vált, de a megérett változtatásokról nem lehet lemondani a továbbiakban sem. — Különösen ár- és pénzügyi rendszerünk, ezen belül adórendszerünk szorul tökéletesítésre; a vállalati gazdálkodás hatékonyságát reálisabban tükröző árrendszerre, a jövedelmező vállalatok gazdálkodását jobban segítő, a társadalmi igazságosságnak, az arányos közteherviselésnek eleget tevő adórendszerre van szükség — mulatott rá. Cselekedeteinket annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásukban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tenni akarásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot. — Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — Egy évtized kellő alapot ad arra, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Ez idő alatt egész társadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye, dolga. Ha ma arról adhatunk számot, hogy honvédelmünk jelentősen fejlődött és megfelelő színvonalon áll, úgy ennek a legfőbb forrása az, hogy hazánkban a szocialista társadalom építése népünk legszélesebb rétegeinek öszszefogásával, a nemzeti egység szüntelen erősödésével megy végbe. Az a tény, hogy a törvény módosítására az elmúlt 10 év során mindösszesen egy Módosítási javaslatok Az Országgyűlés Sajtóirodája közli: A törvényhozó testület csütörtöki, zárt ülésen Sarlós István elnök előterjesztéseben megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegezésére vonatkozó javaslatot. Aj. ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működesének szabályait, tárgyalási rendjét az alkotmánnyal összhangban, nz alaptörvényben kupolt fclhatulmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozlak meg u kepviselők. Ugyanobbon a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése. intézményrendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé. hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Ugyanakkor uz új szövegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentós — az eredeti rendelkezések közül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. A lentiekből is következik, hogy a módosított házszabály sem kezelhető mereven. Nem vállalkozhatott arra sem az Országgyűlés, hogy ügyrendjében a működésével összefüggő valamennyi kérdéskört szabalyozza, ideértve a képviselők választókerületi tevékenységét is. Előfordulhatnak ugyanis — éppen a szüntelenül fejlődő demokrácia nyomán is — olyan előre nem látható helyzetek, amelyek rendezési módjára hiba lenne most útmutatást adni. Ráadásul a túlszabályozás gátolna a zavartalan testületi munkál, sérthetné a képviselőknek a választóik és a politikai vezetés részéről eg. uránt elvárt, s saját maguk által joggal igenyelt önállóságát. Az ügvrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekN-n széles körben megvitatták Szerepelt valamennyi megyei (és a budape>ti) képviselőcsoport, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán. A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Üj pontsénl került a házszabályba a képviselők eskütételének előírásu. Az eskü szövegének aláírásával a kepviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend uz egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá. Ilyen — egyebek között —, hogy szól a kormány megválasztásáról, az országos listán megül esedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg leiadatol megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Az állandó bizottságok bővülő feladatkörének ellátásához, munkájuk élénküléséhez jó alapot teremt a legfőbb népképviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Az állandó bizottságok bővülő jogkörét, s a képviselői munka jobb feltételeinek biztosítását egyaránt jól példázza az az új rendelkezés, melynek értelmében a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról ülésszaki tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. A megalapozottabb véleményalkotást segíti elő, s lehetővé teszi egy-egy jelentősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kisérését a képviselők számára a kétlépcsős tárgyalás gyakorlatának bevezetése. A módosított ügyrend szerint célszerű a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókut két fordulóban megtárgyalni. Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés, a koncepció irányelveit, tervezetét véleményezi. A másodikban már a vita alapján véglegesített tervről, illetve koncep» cióról dönt. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbségei tesz a képviselők ilyen címen benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kórdései között. Interpellációval akkor élhet a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő vagy teljesen elmarad. Ilyenkor a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője válaszának elfogadásáról az Országgyűlés dönt, hiszen az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége éppen azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges vagy azt segítő információkat. Az ülésszak nyilvánossága egyben fórumot teremt arra is, hogy a képviselőtársak, s az egész közvélemény megismerje a kérdésben megfogalmazott gondokat, a válaszban vázolt megoldási lehetőségeket. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a Titkos, szavazólapos választást, az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Ez utóbbi esetben egyébként a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolja a lenti rendelkezést. Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend összességében megfelel a korábban jelzett követelményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az Országgyűlés tevékenységi köre, növekedjék az állami életben betöltött szerepe. alkalommal — és akkor is nagy közmegelégedésre a sorkatonai szolgálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatja, hogy elöirásai idöállóak és teljesíthetők. A Minisztertanács a reális szükségleteket számba véve rendszeresen állást foglalt a hadseregfej lesztés és -felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi készenlét minden oldalú biztosítottságának kérdéseiben. A közelmúltban intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy a gazdaságirányítás rendjének továbbfejlesztése közepette is biztosítva legyenek a termelés területén a honvédelem érdekei. Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségükről, munkájukról szólt: — Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fejlesztését. A tervszerű és céltudatos munka eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel és harci-technikai .eszközökkel, van ellátva. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvonalú és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Néphadseregünk a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk erkölcsi-politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való összeforrottságát. Hadseregünk szociálist/ jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számithat katonáinak helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja. Megtisztelő feladatunk az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. A fiatalokat a katonai szolgálat alatt hazaszeretetre, a nép iránti hűségre, a rend és a fegyelem tudatos vállalására, szocialista emberi értékeik kibontakoztatására neveljük. Nevelésükben fontos részt vállal magára a kommunista ifjúsági szervezet, melynek működési feltételeit, jogkörét a hadseregben is biztosítjuk. A KISZ-szervezetek növekvő befolyását érdekvédelmi tevékenységük előmozdításával is igyekszünk erősíteni. Vannak-e gondjaink a katonák neveléseben? Igen, vannak — erről is őszintén kell szólnunk. Az eddig foganatosított rendszabályok és egészségügyi felvilágosítás ellenére is gyakori az italozás, s az ebből származó bajok-gondok. Ezek főként szolgálaton kívül, eltávozáskor, utazáskor jelentkeznek ami természetesen a lakosság körében rossz hatást vált ki. Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával összefüggő gondunkat is. Jelentő6 azoknak a fiataloknak a szá ma, akik már a sorozásnál „szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapnak, vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak, s az erős fizikai megterhelést igénylő kiképzési és testnevelési foglalkozások alól felmentést kell kapjanak. Ezért mi is messzemenően támogatjuk a kormány és a KISZ azon törekvését, hogy az ifjúsági, a diáksportot új alapokra helyezve, a tömegsportot a maihoz képest jelentősen kiszélesítsük és fellendítsük. A társadalomban végbemenő fejlődés értelemszerűen új igényeket vet fel a kalonák élet- és szolgálati körülményeinek tekintetében is. Ezeket figyelembe véve gondoskodunk a korszerűbb elhelyezési körülményekről, élelmezésükről, ruházatukról és egészségügyi ellátásukról. Jelentősnek tartjuk azt is, hogy ez év január l-jétől a sorkatonák illetményét 100 százalékkal tudtuk növelni. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. — A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Ennyi időre van szükség egyfelől a mind bonyolultabbá váló katonai mesterség elsajátításához, másfelől azért, hogy folyamatosan fenn tudjuk tartani a csapatok hadra foghatóságát, harckészültségét. Tizennyolc hónapos szolgálati idővel számolunk a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Közülük az egyetemi előfelvételis hallgatók megosztottan, egyrészt az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, majd befejezése után teljesitik szolgálatukat. A Művelődési Minisztériummal közösen tanulmányozzuk annak lehetőségét, hogy azokon az egyetemeken, amelyek a hadsereg szempontjából közvetlenebbül hasznosítható képesítést nyújtanak, az egyetemre felvételt nyert hallgatóknak lehetővé tennénk a választást: tanulmányaik előtt, vagy után kívánnak-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre tervezett feladatokra történő behívásukkor a hadköteleseket rendszeresen tájékoztassuk a behívás várható idejéről es időtartamáról, hogy időben rendezni tudják személyi problémáikat. A gyakorlatok tervezése és a bevonultatások szervezése során a megyék arányos terhelésére törekszünk, s figyelembe vesszük kiemelt népgazdasági feladutaikat. Az állampolgári kötelezettség érvényesülésének magas fokú megnyilvánulását tapasztaljuk a tartalékos katonák túlnyomó többségénél, ahogyan eleget tesznek honvédelmi kötelezettségeiknek. A tíz évvel ezelőtt elfogadott honvédelmi törvény kellő keretet biztosit további feladatainkhoz, amelyek mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy továbbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket. Napjainkban a katonai szolgálat társadalmi elismertsége abból a felismerésből táplálkozhat, hogy a ma emberének legnagyobb kincse a béke és a fegyveres erők állományának, a Magyar Néphadsereg katonáinak jelentős része van aoban, hogy népünk békében élhet és alkothat. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetet mondott a katonafiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük iránti kötelezettségüket