Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

IV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 150. szám 1980. június 27., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megtartotta nyári ülésszakát az Országgyűlés Számadás a költségvetésről A honvédelmi törvényről — Módosítások Csütörtök délelőtt — Í0 órakor — a Parlamentben megkezdődött az. Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az, Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól. érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye. 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. (Beszédét külön ismertetjük.) Képviselői hozzászólások után szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben. a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) A témához hozzászólt Takács Imréné szegedi képviselő is, hozzászólását a 3. oldalon ismertetjük. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az Országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János elnökölt Hetényi István előterjesztése Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot — mondotta bevezetőben a pénzügyminiszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyottól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A vállalatok nyeresége a szigorúnak tartott szabályozás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség a kőolaj- és földgáztermelésben, a gépiparban, a vegyiparban, a belkereskedelemben; csökkent a kohászatban, az építőiparban, a közlekedésben. Vállalatonként jelentősek a különbségek. Esetenként magas jövedelmezőségű vállalatok mellett például 23 vállalat pénzügyi hiánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot (ösz6zesen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többségében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szanálási eljárás indult, de e vállalatok többségének saját erőből kell talpra állnia. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a fagykárok is szerepet játszanak, a költségvetési hiányt több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több területen a csökkenő exportárak is mérsékelték bevételeinket. De közelebb állunk az igazsághoz — és az idei év első hónapjainak tapasztalatai is erre mutatnak —, ha az okokat gazdálkodásunk gyengeségeiben kilessük. Nem szükségszerű az, hogy az ipar kilenc ágazata közül csak négy tudta növelni termelését. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalombiztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalkozások és a kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. Most, amikor a kormány tavalyi pénzgazdálkodásának elfogadását kéri — már jócskán benne vagyunk az új esztendőben. Az első öt hónap beszámolói azt mutatják, hogy mindazok a feladatok és tanulságok, amelyekről szóltam, még nagyobb aktualitást nyernek. Az öt hónap egészében a gazdasági növekedés nem érte el azt a mértéket, amely tervezett céljaink elérését kellően alátámasztaná Bár vannak egyes ágazatok, mint például az alumíniumipar, a műszeripar, a híradástechnika, ahol a növekedés érzékelhető, a feldolgozóipar egészének termelése azonban még elmarad a tervezett ütemtől. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúraváltozás meggyorsítását. Ennek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelkedvezményeket biztosítunk a fejlődésre képes vállalatoknak; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követelményeket növekvő teljesítményekkel elégítik ki. Az erőteljesnek tűnő, de a kibontakozást és az ésszerű takarékosságot szolgáló intézkedéseket vállalnunk ikell. Kiegészítettük a keresetszabályozást olyan intézkedésekkel, amelyek — nem érintve a teljesítménnyel arányos bérkifizetés lehetőségét — erőteljesen korlátozzák az olyan kereset- és jövedelemnövelést, amelynek nincs kellő teljesitményfedezete. A kormány intézkedéseket készít elő a munkaidő jobb kihasználásának, a munkafegyelem erősítésének ösztönzésére, amelyek azonban nem helyettesítik, nem is helyettesithetik a vállalatok saját elhatározásból ez irányba tett lépéseit. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat: a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére alapozva a korábbinál mérsékeltebb árszínvonal-emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. Bízunk abban, hogy a kibontakozást segítő intézkedéseinkhez a dolgozók", a vállalatvezetők és az érdekképviseletek részéről megkapjuk a szükséges támogatást Vt JT Elutazott hazánkból a török államfő Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta az Akadémia székházában. Ezt követően tájékoztató hangzott el a gróf Széchenyi István által. 1825ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiai kutatásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttműködésének további lehetőségeiről. A török államfő nagy érdeklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét, s látogatását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Akadémia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. A török államfő a nyári napsütésben a „Táncsics" moloroshajó fedélzetéről tekintette meg a főváros nevezetességei t. Kenan Evrent a sétahajózásra elkísérte Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkar, valamint Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivatalos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről A Losonczi Pál társaságában érkc/.ö Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezetője. Az ünnepélyes búcsúztatáson jelen volt a Öudapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj diszmenetével zárult. A vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és diszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A két ország lobogóival díszített légikikötő betonján Losonczi Púi és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf lnhan, Törökország budapesti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kíséretének tagjaitól. A vendégek beszálltak a különrepülőgépbe, amely a magasba emelkedett Folytatta munkáját a JKSZ XIII. kongresszusa A JKSZ XIII. kongresszusa csütörtökön Belgrádban munkabizottságokban folytatta munkáját. A bizottsági ülések mar szerdán megkezdődtek, s összesen közel 1000 küldött jelentkezett felszólalásra. A vita este fél 10-ig tartott, és reggel fél 9-kor folytatódott A társadalmi-gazdasági helyzettel és a tudományosműszaki fejlesztéssel foglalkozó bizottságban Nikola Stojanovic megállapította, hogy az ország jelenlegi gazdasági nehézségeinek okait „elsősorban saját mulasztásainkban és gyengeségeinkben kell keresni" A poTitikai rendszer tökéletesítéséről tárgyaló bizottság ülésén Bosko Krunic állást foglalt a szocialista önigazgatás további következetes fejlesztése mellett, ugyanakkor aláhúzta; „A Tito által kijelölt úton fogunk haladni." A pártéletről és az új szervezeti szabályzatról tanácskozó bizottságban Hamdija Pozderac közölte, hogy a JKSZ taglétszáma 1981 és 1985 decembere között 307 000-rel gyarapodott, s a múlt év végén meghaladta a 2 152 000-et, A nemzetközi együttműködés és a jugoszláv külpolitika Időszerű kérdéseit elemző bizottságban Dobrivoje Vidic közölte, hogy a JKSZ Jelenleg 130 kommunista és munkáspárttal, továbbá szocialista, szociáldemokrata és haladó párttal, valamint mozgalommal tart fenn kapcsolatot. A jugoszláv külpolitika alapvető, tartós stratégiai célkitűzéseként hangsúlyozta a szomszédos országokhoz füzödó jó viszony megteremtését, illetve a barátság és együttműködés ápolását. Megismételte, hogy Belgrád következetesen és töretlenül folytatja el nem kötelezett külpolitikáját. A küldöttek két külön munkabizottságban tanácskoztak az oktatás, a tudomány és a művelődés, illetve a honvédelem és a társadalmi önvédelem kérdéseivel Az MSZMP KB küldöttsége, amely Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével részt vesz a JKSZ XIII. kongreszszusán, csütörtökön délelőtt ellátogatott a Belgrád közelében levő Zseleznikbe, ahol megismerkedett az Ivo Lola Ribar szerszámgépgyár munkájával. A magyar delegációt Mihajló Milosevics vezérigazgató tájékoztatta a 7000 dolgozót foglalkoztató nagyüzem termelési eredményeiről és terveiről. Beszámolt arról, hogy a vállalat 1983 óta eredményes együttműködést folytat a Csepeli Szerszámgépgyárral megmunkálóközpontok és esígaköves íogkoszorú gép gyártásában