Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

3 Tudósítás a megyei tanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) pedagógus-utánpótlás. Ez összefügg a szellemi munka devalvációjával — a folya­matot minél előbb meg kell állítani. Javasolta, hogy ösz­töndíjakkal — a városok és •községek — késztessék lete­lepedésre a fiatal diplomáso­kat, és minél több helyen szolgálati lakásokat alakítsa­nak ki. Ezzel is kónnyíthet­nék a kezdő pedagógusok helyzetét. Mészáros Rezsöné (Szeged), a különböző gene­rációk szemléletével foglal­kozott, és hangsúlyozta, ne veszítsenek az ideális emberi tulajdonságok értekeikből, és ne az ügyeskedő magatartás váljon példaképpé, ördoghné Gárgyán Mária (Mórahalom) elmondta, a családok életkö­rülmenyei rosszabbak lettek, a szülök túlmunkát vállal­nak, így kevesebb idejük marad a gyerekekre. Ezért a család egyre nehezebben lát­ja el az „érzelmi" funkcióit. Sajnos, a hét végeken a gye­rekek a szülőkkel együtt dol­goznak a földeken, es nem az iskolák által szervezett kulturális eseményekre jár­nak. A családok életében is minőségi változásnak kellene bekövetkeznie. Szeles Sándor (Szeged) lírai szépséggel ecsetelte a fiatalok és a fel­nőttek viszonyát. Rámutatott arra. hogy meg kell mutatni az ifjúságnak a jelen érté­kéit. Papp Ferencné (Makó) az otthonteremtés gondjait mondta el. Nehéz előterem­teni a pénzt a fészekrakás­hoz. Más tanácstagtársához hasonlóan ő is javasolta, hogy több szolgálati lakást építsenek. Horváth Károlyné, a me­gyei párfcoTzottság titkára hangsúlyozta; ahhoz, hogy az ifjúság eleié, helyzete meg­felelően. alakuljon, összhan­got ketf. teremteni a: társadal­mi célkitűzésekkel. Ismer­tette a XIII. pártkongresszus fiatalokra vonatkozó határo­zatát, amelynek szellemében készült el a következő ötéves program. Szólt azokról az in­tézkedésekről is, amelyek a pártbizottság, a tanács és más társadalmi szervek tet­tek az ifjúság érdekében. Felszólalásában kitért a la­kás-, a munkaerő-gazdálko­dás javításának körülmé­nyeire. Minkó Ferenc (Csen­gele) elmondta, szűkebb pát­riájában társadalmi munká­val miképp építenek tanter­met, javítják a fiatalok élet­körülményeit. Hajdú János­nc (Csongrád) azért panasz­kodott, mert városában ke­vés a munkahely, ezért a diplomások, akik Csongrád­ról elszármaztak, nem men­nek vissza, nem tudnak le­telepedni. A foglalkoztatás helyi kiszélesítéséhez kérte a megyei tanács segítségét. Ágoston József, az szmt ve­zető titkára többek között el­mondta, milyen gondot je­lent, amikor az állami gon­dozottak önálló életet kezde­nek. A megyében évente 200­zal emelkedik a veszélyez­tetett helyzetű gyerekek szá­ma. Felhívta a figyelmet a prevencióra, a törődésre, az üdülési lehetőségek kiszéle­sítésére, ugyanis nagyon sok gyerek a nyári szünetben, amíg a szülő dolgozik, az ut­cán csatangol. Szűcs Gábor, a KISZ megyei bizottságának titkára egyebek között rámu­tatott arra, csökkent a fia­tal tanácstagok aránya. Gu­lyás Andrásné (Szeged) ör­vendetesnek tartja, növek­szik a kistelepülések megtar­tó képessége, mert egyre ke­vesebben költöznek a város­ba. A pályaválasztás és ta­nácsadás lehetőségeit szegé­nyesnek látja. A felvetésekre Szabó G. László válaszolt. A VI. ötéves terv végre­hajtásának tapasztalatairól szóló vitában szót kért Kó­nya József (Sándorfalva), Juratnvics Aladár ország­gyűlési képviselő és Kakuszi László, a megyei neb elnöke. Új lehetőségek Új lehetőségek az európai együttmüködesben a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének budapesti felhívása nyomán címmel tudományos ülésszakot ren­dezett a Magyar Politikatu­dományi Társaság nemzet­közi politikai szakosztálya szerdán az MSZMP buda­pesti oktatási igazgatóságán. A konferencián Péter Já­nos, a Magyar Politikatudo­mányi Társaság. elnöke az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előké­szítéséről tartott előadást. Rajcsányi Péter, a Magyar Politikatudományi Társaság nemzetközi politika szakosz­tályának alelnöke arról be szélt: milyen hatást gyakó. rolnak a külső tényezők az európai helyzetre. Bényi Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes az ' európai együttműkö­dés jelenlegi szakaszára vo­natkozó magyar javaslatokat taglalta. Szűcs Ferenc, a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnökének hejyettese az európai hagyományos és nukleáris erők csökkentésé­nek lehetőségeit ismertette. (MTI) Kongresszusra készülnek a szövetkezetek A szövetkezeti mozgalom napi tanácskozáson, hiszen kodást, az érdekvédelmi mindhárom ágában — az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezeteknél — ez év végén kerül sor az országos ágazati kongresszu­sokra. Ezek a fórumok lehe­tőséget biztosítanak arra, hogy az egész szövetkezeti mozgalom mérleget készít­hessen az elmúlt öt eszten­dő munkájáról, és a tapasz­talatok birtokában — a nép­gazdasági érdekek figyelem­bevétele mellett — meghatá­rozza a következő időszak feladatait. Mindhárom ága­zalban vitaanyagok, tézisek kerülnek megvitatásra, ame­lyek széles körben lehetősé­get nyújtanak a tagságnak arra, hogy véleményével, ja­vaslataival segítse a vitás kérdésekben kialakítandó helyes álláspontot. A kongresszusok jó előké­szítése tehát a helyes dön­tések, az elkövetkezendő esztendők legjobb, legcélra­vezetőbb szervezeti és gaz­dálkodási irányvonalának egyik legfontosabb garanci­ája. A Csongrád Megyei Ümí vetkezetek Koo rd i nác iós Tanácsának tegnap, szer­dán délután megtartott ülé­sének legfőbb napirendi pontja a kongresszusokra va­ló felkészülés segítése volt. Az Ocskó Imre elnökletével ülésező testület megbeszélé­sén jelen volt Szabó János­né, a Csongrád Megyei Ta­nács elnökhelyettese is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti mozga­lom fejlődésének iránya a jövőben i.s a szövetkezés lé­nyégi vonásainak magasabb szintre emelése, a tagok ér­dekeinek jobb szolgálata, a tulajdonosi érdekeltség erő­sítése. a demokratikus ön­kormányzat elmélyítése, és a hatékonyság javítása" kell, hogy legyen. Szervezeti kér­désekről is »szó esett a teg­váltoxás ezen a téren is vár­ható, de a jelenlevők hang­súlyozták, hogy elsősorban a tartalmi, a gazdálkodási kér­désekre kell a felkészülés időszakában, és a döntések meghozatalakor is a hang­súlyt helyezni, és a hatékony gazdálkodást segítő formákat megkeresni, előnyben része­síteni. A szövetkezeti moz­galom sokszínűségéből adó­dóan, természetesen külön­böző nézetek, felfogások csápnak össze a továbbhala­dás útjait illetően már az előkészítés. időszakában is — ez így is van rendjén. Azonban, mindhárom ága­zat területén alapvető köve­telményként jelentkezik a Szövetkezeti gazdálkodás in­tenzív irányba való tovább­fejlesztése, a kezdeménye­zőkészség fokozása, a dina­mizmus növelése. Mert, ez. nem csak- a továbbhaladás­nak. de a talponmaradásnak is elsőrangú feltétele. Hang­súlyosan jelentkező követel­mény a tagsági kapcsolatok, az érdekeltség erősítése is. Ez magába foglalja a tagság­ról való fokozottabb gondos­munka fejlesztését, de a tu­lajdonosi szemlélet javitá­sát is. A demokratikus ön­kormányzat. javítása terén mindenképpen eldöntendő, hogy az a jelenlegii formák megtartásával, vagy módo­sításokkal oldható-e meg. Hogy a szövetkezeti moz­galom életében nyugodtan nevezhetjük meghatározónak az elkövetkezendő idősza­kot, az aligha lehet kétsé­ges. Az elmúlt ot év tapasz­talatainak összegyűjtése, fel­dolgozása a mostani időszak egyik legfontosabb felada­ta. Az ősszel ágazatonként sorra kerülő kongresszusi küldöttválasztó megyei gyű­lésekig valójában már nem­túl sok. idő maradt. A he­lyes stratégia kidolgozása, a tagság széles körű bevonásá­vá! már folyamatban van. A vitás kérdések eldöntése a kongresszus joga. dolga. Dc a végrehajtás, az aktív cse­lekvő részvétel minden tag kötelessége. Ezt a munkát igyekezett segíteni. előké­szíteni a tegnap délután tar­tott megbeszélés is. R. G. Diákok a meggyesben Azokban a mezőgazdasági szövetkezetekben, ahol kerte. szeti növényeket, szőlőt, gyü­mölcsöt termesztenek a leg­változatosabb formákat kell alkalmazniuk, hogy minden munkát időben elvégezhes­senek. A részesművelés, a szedd magad mozgalom, az építőtábor mind egy-egy le­hetőség. Ha még gépesíthető is valamelyik munkafázis, az a eazdaság szerencséje, nagyobb területen tud meg­birkózni a kampánymunkák­kal. A Kisteleki Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben 20 hek­tár cseresznyét és 60 hektár meggyet kell pár hét alatt leszedni. Aki egyszer már leszedett egy * fával, még a gondolatába is beleszédül, hogy mekkora feladat ez. A 350 vagonnyi apró bogyóból bizony, kitelne jó pár vas­úti szerelvény, ha épp azzal szállítanák. A cseresznye zö­mét és a. meggy egy részét, 18 tonnányit a környékbeli­ek szüretelték le a szedd magad-akció során. Az ipa­ri felhasználásra szánt korai meggyet a múlt héten egy kisebb területen kölcsönzött rázógéppel szabadították még a fák fogságából. A napok­ban újra visszatért a masina s folytatja, ahol abbahagyta. A hét elején aztán megjöt­tek a várva-várt diákok is, hogy a sok kéz meggyet győzzön. Számítanak a mun­kájukra, hisz a gondos, kij méletes szedésű portékára vevő csak a kereskedelem A Nagyatádról, Marcali­ból, és Kaposvárról két het­re ideérkezett 133 középis­kolás, ha jól halad, akár 40 hektárnyi gyümölcsöst is át­fésülhet ez idő alatt. A ter­mes kilójáért 2-4 forint jár nekik, attól függően, hogy jól, vagy rosszabbul termő táblában serénykednek. Az ... • : A dobogóról a fák hegyét is könnyebb elérni sem egy utolsó szempont, hogy a fák mellett nem kö­telező a fütyörészés, ha meg­kívánják a savanykás, üdí­tő csemegét, azonnal kéznél van. Iskola még itt sem le­het meg versengés nélkül, brigádok és iskolák igyek­szenek egymásnak bizonyíta­ni, hogy vannak ők is olyan ügyesek, mint mások, sőt... A fasorok közé jócskán oda­tüz a nap. a.bikinis lányok sűrűn nézegetik barnuló bő­rüket. Ha délután még a községben elmennek az uszo­dába. kész a napozással egybekötött strandolás. Ott­jártamkor igencsak fogyott a fák között kiosztott tízórai, közben rengeteg megbeszél­nivaló is akadt. A marcali lányok egymás szavába vág. va meséltek a szabad ide­jükről, programjaikról, az előttük levő nvárról. — Tegnap kimentünk a faluba, vagy hogy is mond­jam, a városi jogú nagyköz­ségbe, megnéztük a boltokat a Skálát. Ma kimegyünk a strandra és a templomot is megtekintjük. — Ha nem túl sokat köl­tünk. és marad a keresetből, beváltom a pénzt schilling­re. mivel Ausztriába utazom a szüleimmel. — Én is beváltom, s oda­adom neked hogy hozz raj­ta valami divatos cuccot. — Valami hasznos dolgot kellene venni, hogy mi lesz az, ki tudja még? — Nyáron illik valamit dolgozni, akkor legalább itt együtt a társasáé. Lehetőség van ismerkedésre, szórako­zásra is. A nagyatádi fiúk csoportja is közbeszól, ugrasztják az egyiket: — Tavaly is itt volt, és még azt sem tudja, hol a strand. Még jó, hogy a szál­láshelyünket, a középiskola kollégiumát megtalálja. — Hogy milyen itt? Nem olyan rossz. A tömör válasz után már azt is érezhetem, humorér­zékből sincs hiány. — Gyertek ide, most mi „nyilatkozunk". — Remélem a keresetből futja majd egy haevy méta­los csíkos nadrágra és bőr­dzsekire. — Neked ez is valami, én egy ötsebességes Hondára gyűjtök. Elfogyott a szelet kenyér, a sajt, a „karaván" elindult, újabb fasorok felé. Közben Szabó József növényter­mesztési ágazatvezető és Var. ga Ferenc táborvezető, mint „kormány és szakszervezet" egyeztette a kívánságokat és a követelményeket. Közös érdek, hogy haladjanak is. és a gyerekek pénzt is ke­reshessenek. A táborvezető szerint nem gond a fegyel­mezés. csak tisztességesen, felnőtt módon kell bánni ezzel a korosztállyal, és ér­telmes elfoglaltságot találni a szabad időre is. Egyik nap Ópusztaszert látogatják meg, máskor bejönnek Szegedre is. Az uszoda, a mozi min­denki számára elérhető. A kollégium melletti sportpá­lya is sok versenynek, vetél­kedőnek adhat helyet. Va­csora után marad a tévé, s ha úgy hozza a sora, akkor a tánc. Fél tízkor takarodó, másnap ötkor kelés, indulás újra a meggyesbe. T. Sz. I. Mindennap Figyelik a búzát A korábbi napok kániku­lai forrósága a mezőgazdá­szok szerint nem kedvezett a búzának; kalászos gabo­na ugyanis fejlődésének, utolsó szakaszainál tart, ilyenkor a mérsékeltebben meleg időjárást kedveli. Márpedig jó néhány fokkal magasabb volt a hőmérsék­let az átlagosnál. Ezért is jött jól a hét eleji lehűlés, amely egy csapásra véget vetett a búza megpróbálta­tása ipák. A mezőgazdászok, akik most már naponta figyelik, hogy miképpen váltakoznak a gabona érési periódusai, az úgynevezett próbavágá­sokra készülnek. Arról van szó, hogy a búza sokfelé az országban az ún. tejes érés végén van, máshol pedig már átment a viaszérés sza­kaszába. (Az előzőben az összenyomott szemek tejsze­rű anyagot bocsátanak ki. a viaszérés állapotában ezeket a nedveket már „feldolgoz­ta" a gabona és a búza­szemek ilyenkor mind kemé­nvebbé válnak.) A próbavá­gásokkal, amikor a kombáj­nokat egy rövid szakaszon megjáratjái; a búzatablában. megállapítják azt is, hogy hány százylékos a gabona nedvességtartalma. Jelenleg ez országszerte túlságosan nagy ahhoz, hogy számítás­ba jöhetne az aratás indí­tása. Csuk a rosszabb víz­gazdálkodású homokos tala­jokon lesz lehetőség rövide­sen a munka megkezdésére. Az igazi aratási szezon i jovö héten indulhat. Aranyos lett A Himnusz—Szózat lemez Az év lemeze lett l!l!12-ben a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának szorgalma­zására kiadott lemez, ame­lyen a Himnusz és a Szózat feldolgozásai hallhatók. Szerdán Bors Jenő, a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat igazgatója a HNF OT székházában átadta Kállai Gyulának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökének a Himnusz—Szózat aranylemezét. A komoly zenei és irodal­mi feldolgozásokat hazánk-" ban 50 ezer példány eladá­sa után tekintik a szakem­berek aranylemezesnek. Ez a lemez, bár eredetileg kis. 6-8 ezer közötti példányban jelent meg, elérte a 60 ezret is. A lemezen Ferencsik Já­nos vezényletével zenekari, vegyeskari, gyermekkórus és fúvós előadásban, s neves művészek, köztük Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Kal­lói Ferenc, Szabó Gyula tol­mácsolásában hallhatók c versek. Az aranylemezt a nemzeti hagyományok ápolásának) képviselőjeként és megjele­nésének kezdeményezőjeként kapta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kállai Gyula és Pozsgay Imre. a HNF Országos Tanácsának főtitkára a lemez átadása-1 kor méltatta a Himnusz és a Szózat közkinccsé tételé­nek jelentőségét. (MTI) Új IFÁ teherautó Az Autoker rendezésében szerdán szakmai ismertetöt tartott Budapesten az NDK­beli IFA kombinát, bumu­tatták a gyár új. L 60 típus­jelzésű tehergépkocsiját., A korábban 50 változatot meg­ért W 50 jelzésű kocsikat hivatott felváltani a halhen­geres dízelmotorral készülő, hut tonna teherbírású jármű, Sebességváltója nyolcfóko­zatú, fékrendszere terhelés­től függő, kétkörös, vezető­fülkéje háromszemélyes, bil­lenthető. Az új típusú IFA csende­sebb. élettartamát másfél­szeresére. fogyasztását 15 százalékkal kisebbre, kar­bantartásigényét 17 száza­lékkal kevesebbre, motortel­jesítményét 43 százalékkal nagyobbra. terhelhetőségét 27 százalékkal erósebbre terveztek a korábbi típusnál. Hét éven át, 300 ezer kilo­métert kell megtennie nagy­javítás nélkül. A tesztvizs­gálatok eredmenyességétőJ függően az év végétől, a jö­vő év elejétől már a magyar utakon is látható lesz az új IFA. (MTI) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom