Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

4 Csütörtök, 1986. június 26. 4 MIP HOL? MÍKOR? Interferon ­futószalagon A Szovjetunióban a végé­hez közeledik az ipari kö­rülmények között gyártott Interferon klinikai vizsga­lata. Előállításához a sebészet- módszereit használ­ták fel. A gyógyításban mindeddig a donorok véré­ből kivont interferont hasz­nálták. A vírusok é-. bak­tériumok által okozott meg­betegedések elleni harc ha­tásos eszköze iránt azonban annyira megnőtt az igény, hogy ez már meghaladja a véradók lehetósegeit. Ekkor sietett a génsebészet az or­vosok segítségére. Az elkü­lönített interferon-gent a gyorsan szaporodó és az ember számára veszélytelen baktérium, a kólibacilus DNS-ébe építették be. Az új baktérium-nemzedéket hasz­nálták fel ezután az ipari interferón előállítására. A moít kifejlesztett mód­szer különleges értéke abban rejlik — mondta Vlagyimir Debabov. a biológiai tudo­mányok doktora, a genetiká­val és az ipari mikroorganiz­mus-szelekcióval foglalkozó moszkvai intézet igazgatója, — hogy ezt a baktérium­tartalmú biomasszát nagyon olcsó táptalajon és mind­össze 5-6 óra alatt létre le­het hozni. Egy liternyi eb­ből az. anyagból 40-50 tonna emberi vért helyettesit A klinikai vizsgálatok so­rán kimutatták, hogy ha az ú.i orvosságot a fertőzés utáni első órában alkalmaz­zák, akkor már a következő napon meggyógyul a beteg. Á vadrózsák kertésze Százhetvenöt éve született Kriza Dános ..Tudva vagyon, minémú nagy szorgalmatossággal gyűjtögetik az Anglusok és a Franciák nem tsak az önnön magok eleiknek régi versei­ket s énekjeiket, hanem a távoly lakozó népekéit is. Az Olaszoknak hasonló igyeke­zetek nem kevésbé esmére­tes. Hát a Németeket avagy szükség-é elö-ftoznom?" Révai Miklós ezekkel a példákkal buzdított a ma­gyar népköltészet osszesze­degetesore /782-ben a pozso­nyi Magyar Hirmondoban. A buzdítás azonban nagyon so­káig puszta szó maradt, az első jelentős népköltészeti gyűjtemeriy. Erdélyi Jánosé, csak 1846—1848 közölt jelent meg. Igaz. addig például Berzsenyi Dániel is leirt né­hány szép somogyi népdalt, mert a Révai Miklóshoz ha­sonló buzdítok közben-köz­ben is terveket szőttek. Az igazi, a nagy munkát azon­ban végül is a század köze­pén s még később végezték cl a kutatok. Kriza János volt közülük az egyik legjelesebb. Százhetvenöt esztendeje, 1811. június 28-án született az erdélyi Nagyajtán. Évszá­zadokon át minden őse To­rockón volt vasbányász, ap­ja az első, akit rossz karjá­val nem a tcllerek csákányo­zására. hanem értelmiségi pályára küldtek a szülei: unitárius papnak adták, s fia is unitárius pappá lett. Kriza gyermekkorában kóstolt bele a népdalok gyűj­tésébe. Szülőfalujában egyik tanítójának a kérésére, ki­lencévesen jegyezte le az el­sőket. Mondhatjuk tehát: egész életét a népköltészet­nek szentelte. Kolozsvárott, majd Berlinben tanulta ki a teológiát; hazatérve Kolozs­várott lett pap, később fele­kezetének püspöke, s ugyan­ott hunyt el. Berlinben orosz népdalo­kat fordított, de azt írja ön­életrajzában, hogv „Székely­földön járásom alatt jöttem véletlenül azon észlelésre, mily sok régi kincs hever, senkitől sem figyelve még, a nép alsó rétegeiben: s attól fogva ez egyet számtalan foglalatosságim közepett sem vesztettem el szemem elől." Harmincegy esztendő­sen, 1842-ben előfizetési fel­hívást ad ki az Erdélyi Hír­adóban egy népköltészeti, az ő szavával, egy népköltési gyűjteményre, amelyet Vad­rózsák címen óhajt kiadni. Kész tervvel állt elő: a tar­talmat is, a terjedelmet is, a cimet is meghatározta, új, minden addiginál tudomá­nyosabb, modernebb korsza­kot nyitott a magyar népköl­tési gyűjtés történetében. % 1842: még csak ekkor indul költői útjára Petőfi Sándor, s Erdélyi János meg bele sem fog saját népköltészeti gyűj­tőmunkájába, amellyel majd a Kisfaludy Társaság bízza meg, s 1848-ra megjelenik Tanulmányok Kuba történetéből A forrongó Közép-Ameri­kából naponként kapunk olykor felemeló, de többnyi»­re aggasztó híreket: az Ame­rikai Egyesült Államok szomszédságában rendkívül nehéz helyzetben vannak az antiimperialista forradalmi erők. A diktatúrák megdön­tése, a forradalmak győzel­me és megvédése hatalmas áldozatokat követel Az Egye­sült Államok a kubai forra­dalom győzelme ota minden lehetséges módon és eszköz­zel igyekszik elnyomni a tér­ség forradalmi mozgalmait. Ezt bizonyítja a sandinista forradalom küzdelme, de a szocialista Kuba negyed­százados története is. A József Attila Tudomány­egyetem Latin-Amerika tör­ténete kutatócsoportja es a TIT Csongrád megyei szer­vezete 1984-ben tudományos ülésszakot rendezett a kubai forradalom győzelmének 25. évfordulója alkalmából. Az ülésszak anyaga a közel­múltban jelent meg. Az elő­adások a győzelemhez veze­tő történelmi út eseményeit, szakaszait és azok nemzet­közi környezetet taglalják. Antalffy György az ülés­szakot megnyitó beszédében a forradalom győzelmének az államelmélet fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálta. Rámutatott azokra az euró­pai szocialista országok gya­korlatától eltérő új formák­ra, amelyeket Kubában a társadalomépítésben alkal­maztak. Fischer Ferenc: Az Ame­rikai Egyesült Államok ka­tonai jelenléte és stratégiá­ja a Karib-térségben a XX. század elején cimü előadásá­nak mottója jól fejezi ki az Egyesült Államok latin-ame­rikai rtblitikai törekvéseit? Az elöatló Taft elnök szavait idézi: „Az Egyesült Államok határai gyakorlatilag a Tűz­földig terjednek". A-¿ USA a spanyolok kiűzése (1898) után ténylegesen is megve­tette lábát a szigetország­ban: itt, Guantanamóban alapította legelső, külföldön létrehozott katonai támasz­pontját. Anderle Adám: Reformiz­mus Kubában a két világhá­ború kozott cimü előadásá­ban kutatási tapasztalatai nyomán a történetírásnak egy módszertanilag is igen fontos problémájáról szól: a forradalmi mozgalmak vizsgálatáról. Rámutat, hogy tobb figyelmet kell szentelni a nem forradalmi antiimpe­rialista szervezetek, irány­zatok kutatására, elemzésére is. Megismerésük nélkül ne­héz megérteni a forradalmi irányzatok helyzetét is. Kö­zelebbről a Kubai Agszista Pártot mutatja be, amely­ben reformista és forradal­mi tendenciák egyaránt fel­lelhetők. Ennek megfelelően az egyes irányzatok képvise­lői nagyon elterő utat jár­tak be: voltak, akik azonos sultak a forradalmi Kubá­val, mások viszont az USA támogatta ellenforradalmi erőknél kötöttek ki Petz György: A quiterasi örökség címen az 1930-as évek forradalmi mozgalmá­nak egyik legmarkánsabb alakját, Antonio Guiterast (1907—1935) mutatja be. Guiteras a forradalmi ha­gyományú diákmozgalom­ból indul, tagja lesz a Grau San Martin vezette polgári demokratikus kormánynak, „mindaddig — mint mondot­ta —, mig nem válik Wa­shington hü lakájává." A kormány azonban néhány hónap után megbukik (1934 január), Guiteras pedig lét­Új raktár Záhonyban A népgazdasági szintű szállítási igényesség és a szállítási ráfordítások csök­kentése érdekében együtt­működési megállapodást írt alá Bajusz Rezsó, a MÁV, és Czimbalmos Bela, a Com­pack Kereskedelmi Csoma­goló Vállalat vezérigazgató­ja. A megállapodás értelmé­ben mintegy 110 millió fo­rint értékben Záhonyban közös raktár- és csomagoló­bázist építenek. A költségek egynegyedet viseli a vasút, s emellett sujat közműháló­zatáról biztosítja az új léte­sítmény energia- es vízellá­tását. rehozza az Ifjú Kuba moz­galmat. amely kapcsolatot alakított ki a kommunisták­kal is. A felkelést azonban az ifjú Guiteras nem tudta kirobbantani, mert 1935 má­jusában meggyilkolták. Moz­galma szétesett:— de mint a szerző megállapítja —, forradalmi hagyománya nél­kül nem érthető a Castro vezette Július 26. mozgalom. Rozsnyai Jenő: A 30-as évek kubai politikai harcai a magyar sajtóban című előadásában érdekes össze­foglalását adja a kubai ese­mények magyarországi vissz­hangjának. A magyar újsá­gokban viszonylag sz-erényen volt jelen Latin-Amerika az 1930-as években. Ezzel szem­ben Kuba viszont, főként az 1933—35-ös polgári demokra­tikus forradalmi kísérlet bő­ségesen szerepel. Ennek va­lószínű okát a szerző abban látja, hogy az. 1930-as évek Kubája, az USA-törekvések réven, a világpolitika részé­vé vált. Kukoveez György: A bal­oldal válságától a forradal­mi kibontakozás kezdetéig (Válaszutak Kubában 1944— 1953 között) című előadásá­ban gazdag ismereteket szol­gáltat a kubai baloldal, első­sorban a kommunista párt történetéhez. Bemutatja a párt szervezeti erejét,_ takti­káját, elemi hibáit (például Browder nézeteivel kapcso­latban), vázolja a hibák le­küzdésére tett erőfeszítéseit. Batista puccsa (1952) után a forradalmi erők számára a legális küzdelem lehetősége megszűnt, az illegális cso­portok a fegyveres felkelés­re készültek. Fidcl Castro a helyzetet úgy jellemezte, hogy az nem politikai, ha­nem forradalmi. Egy évvel később ugyan sikertelenül végződött Moncada ostroma, de vele visszavonhatatlanul a fegyveres felkelés útjára léptek a kubai forradalmá­rok. A kötetet Kuba történeté­nek magyar nyelvű váloga­tott bibliográfiája zárja. Az ízléses kiállítású könyvecs­két haszonnal forgathatja minden. Kuba és Közép­Amerika iránt érdeklődő, a mai problémákat megérteni szándékozó olvasó. J Nagy László Erdélyi gyűjteménye, 1849­ben már le is zárul Petőfi pályája, a Vadrózsák azon­ban még sokáig várat magá­ra, csak huszonegy esztendő múltán lát napvilágot, egé­szén pontosan 1863. január 13-án. Kriza János két évtizedes kertészkedéssel, konok mun­kával elkészült gyűjteménye, a Vadrózsák majdnem az egész Székelyföld kincseit tartalmazza „Magam is gyűjtögettem — jegyzi meg önéletrajzában —, majd a forradalom után következett években levelezésbe bocsát­koztam sok papi és világi rendű barátaimmal, s azok­nak segédével nagy tárházát gyűjtöttem össze a székely­ségeknek." A Vadrózsák te­hát nem egyedül az ö erőfe­szítéséből állt össze — tudo­másunk szerint mintegy hu­szonöt ember közös müve, amelynek azonban lelke, a gyűjtés elveit kialakító fá­radhatatlan munkása, aki nélkül a Vadrózsák talán sohasem jon létre — Kriza János. Óriási levelezést foly­tatott, újabb meg újabb munkatársakat vont be, s biztatta, lelkesítette, irányí­totta őket. A Vadrózsák e falusi papok, tanítóik, értel­miségiek nélkül ilyen gaz­daggá nem bomolhatott vol­na. A gyűjtemény leginkább a klasszikus székely balladák révén él emlékezetünkben, holott népdalokat, meséket, táncszavakat, találós kérdé­seket, közmondásokat, szé­kely családneveket, kereszt­neveket, gúnyneveket, állat­neveket, s földrajzi neveket is megörökített a jövőnek egészen gazdag kincstárát a r.zékelységnek. A Kriza által kialakított gyűjtőelv egészen korszerű. Módszere hosszas, fokozatos fejlődéssel alakult ki, jutott el a szöveghűségig, sőt a hangtani hűségig: „Lassan­ként tisztult bennem a gon­dolat: úgy adni ki a népkSl­teményeket s szólásmondáso­kat. oly hangejtéssel, éppen mint a nép kiejti..." Köny­vének szövegeit úgy jelle­mezte, hogy olyanok, „ ... mintha száján pökte vó­na ki egy székej embör ..." Élete végéig a Vadrózsák folytatásán dolgozott, de 1875. március 26-án úgy halt meg, hogy nem érhette meg a. második kötet elkészültét. Kriza János ugyan verse­ket is írt, népies bordalokat, katonadalokat stb., de igazán maradandót a folklórban al­kotott. A Vadrózsák irodal­munk, szellemiségünk, mű­veltségünk örök része. Leg­frissebb, s leghűbb kiadása 1975-ben jelent meg a romá­niai Kriterion gondozásában Faragó József kitűnő elősza­vával. Makai Tóth Mária Antarktisz Botanikus kutatók szerint 80 millió évvel ezelőtt sűrű növényzet borította a mai hó- és jégvilágot, az An­tarktiszt. A mélytengeri üle­dékmintákat vizsgálva sike­rült rekonstruálni a letűnt korok klímáját, a tenger­áramlatok termo-hidrod ina­mi kai modelljét. Megállapí­tásaik szerint sok millió év­vel ezelőtt a tengervíz 28 fok­ra hevült fel az egyenlítő térségében, és hatalmas hő­folyamként áramlott az ősi Gondwana-föld felé, amely azután darabokra sz,akadt szét, létrehozva az Antark­tiszt, Ausztráliát, Dél-Ameri­kát és Afrikát. A törés kö­vetkezményeként óriás hideg áramlat alakult ki, elvágva a déli tengereket a meleg víz­től — megkezdődött a déli kontinens eljegesedése 1986. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK — NfiVNAI': JÁNOS, PAl, A Nap krl 4 óra 48 perekor, és nyugszik 20 óra 46 perekor. A Hold kel 0 ora 8 perekor, és nyugszik 9 óra 39 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 114 cm (áradó) NYOLCVAN EVF. született Roka Pal (1906—1976) asztalosmunkás. a magyar munkásmozgalom hareosa. 1927­töl a Magyarországi Szociáldr­mokrta Partnak, három eszten­dővel később pedig a Kommu­nisták Magyarországi Partjának lett a tagja. Tevékenysége miatt a katonai bíróság 1942-ben 20 hónapi börtönre Ítélte. A felsza­badulás utan a Famunkasok Szakszervezetének főtitkára­ként dolgozott. 1948-tól 1957-ig pedig különböző allami tisztsé­geket töltött be. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. és 8 órakor: Elfújta a szél. I—II. (színes amerikai film Kiemelt helyári). Fáklya: háromnegyed 3. há­romnegyed 7 orakor: Elfújta a szél (színes amerikai film. Ki­emelt helyár!). Kertmozi: este 9 órakor: Zsa­roló zsaruk (s/tnes. m. b. francia filmvígjáték. II helyár!). Kiskörössy halászcsárda, kerti 24 orakor: Tul nagy rizikó (szí­nes. m. b amerikai kalandfilm. II. helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vl­deomozi) este 8 órakor: Ne ve­rekedj! (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház. (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az. I. sz. Sebc­szeti Klinika (Péesi u. 4 ). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-OKR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtö­kön este 19 órától reggel 7 órá­ig. szombatonként reggel 8-tól déli 12-ig a gyermek fül-orr-gé­gészeti ügyelet az Üjszegedl Gyermekkórházban van. (Sze­ged. Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egvéb napokon a Fül­orr-gége Klinika tart ügyeletet. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-429. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-tőt reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. nnF/i BUDAPEST 1. 10.20: Tv-torna 10.25: Unser Bildsrhirm — a Pérsi Körzeti Stúdió német nyelvű $ nemzetiségi műsora (ism.) 10.45: szunidéi matiné 11.40: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Fletureklám 17.05: Fiúk — lányok — műsor kamaszoknak 17.45: Reklám 17.50: Mexikó '86 — összefoglaló az elődöntőkről 18.20: Képújság 18.25: Az Országházból jelentjük . .. 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Telefere 21.10: Panoráma 22.10: Betureklam 22.15: Híradó 3. 22.25: Oktalan áldozatok — japan film 0.30: Himnusz BUDAPEST 2. 15.30: — 21.00: Veszprémi tv-találkozó 15.30—17.00-ig a műsort csak a Kabhegyi ado sugarozza 15.30: Julién Green: Leviathan — tv-film — (ism.) 17.00: A legboldogabb ember — László Miklós szerzői estje — (ism.) 18.30: Vámos Miklós — Villanyvonat — tv-fllm — (ism.) 19.55: Telepódium: Nem volt ez Amerika — (ism.) 21.00: Híradó 2. 21.20: Cervantes élete — spanyol tv-film­sorozat — 4. 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 16.10: Híradó 16.30: Jelentés a JKSZ 13, kongresszusáról 17 30: Híradó 17 45: Nap a tenyéren 18.15: Breki és a többiek 18.45: Rajzfilm 19.00: Híradó 19.15: Jelentés a JKSZ 13. ' kongresszusáról 20.00: Panoráma 21.05: választott pillanat 21.15: Vetélkedő 22.15: Híradó 22.30: A JKSZ 13. kongresszusáról BELGRÁD 2. 19 00: Híradó 20.00: Idegenek és testvérek angol tv-film 21.00: Művészeti est ÚJVIDÉK 16 10: Híradó magyarul 16.30: Jelentés a JKSZ 13. ' kongresszusáról 17.30: Híradó ^zerb­horvatul 17 45: Nap a tenyéren 18.15: Tv-mozaik 18 45: Rajzfilm 19.00: Híradó magyarul 19.15: Jelentes a JKSZ 13. kongresszusáról 19.45: Dok.-műsor 20.00: F'anorama 21.05: Komoly zene 21.15: Híradó szerb­horvátul 22.30: Jelentes a JKSZ 13. kongresszusáról ESKxl KOSSUTH Kb. 8.20: Jegyzet 8.30: Rahmanyinov: Aljeko egyfelvonásos opera 9.31: Baeh—Dávid Baldwin feldolgozás: G-dur fantázia * 9.39: Dallal üzen Ázsia 10.05: Sztrogoíf Mihály — Verne Gyula regénye 10.39: Szokolay Sándor: Magyar gyermekdalok két hegedűre 10.51: Kamaramuzsika 11.39: ... hogy hosszú életű legy e földön — Csak Gyula elbeszélése — 5. 12.45: Intermikrofon — zenés szomszédolás 13.00: Lemezmúzeum 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót — Téglavetők ' 14.10: A magyar széppróza százádal — llerezeg Ferenc — 1. 14.26: Nóták 14.50: Madagaszkári népzene 14.59: Lapozgató 15.29: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.03: Révkalauz 17;U0: Rádiószínház — A híres Bodziak fuvérek 17.46: Beszélgetés Pelrlcs Istvánné Csoban Anna csángó énekessel — (ism.) 18.14: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: Mundial "86 — Labdán innen — labdán tul 19.25: Dvorzsák szláv táncaiból 19.40: Egy év után 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hang­versenye Kb. 21.00: Operaegyüttesek 21.40: Muhelvfonokok 22.15: Ti/, perc külpolitika 22.25: Mundial "86 — Labdán innen — labdan tul' 22.40: Nolak 23.03: Edwin Fischer zongorázik — 4. 0.15: — 4.20: Éjfél után . . a Magyar ' Kadio zenés műsora hajnalig PETŐFI 8.05: Régi magyar lantmuzsika 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Idrányi Iván tánedalaiból 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: A Népművészét Mestereinek felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám — Chris Montez 14.00: Mi történt . . . ? — Muller Tibor műsora Tudományos könyves pole Opcraslágerek — (Ism.) Törvénykönyv — (ism.) Sanzonpódium Scott Joplin kompozícióiból Segíthetünk? Slágerlista Operettkedvelőknek A PoptarlK/.nya dalaiból A gyermek és világa — 2. NépdalkörOk pódiuma — (ism.) Maholnap — Ifjúság­politikai folyóirat Sporthírek 15.03: 15.10: 15.45: 16.00: 17.08; 17.30: 18.30: 19.05: 20.03: 21.05: 21.36: 22.01: 23.15: 23.20: 0.14: 0.15: 4 20' Most érkezett — könnyűzene Prágából Ej fél után

Next

/
Oldalképek
Tartalom