Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

22 Kedd, 1986. június 24. Szocialista siker D Madrid (MTI) A Spanyol Szocialista Munkáspártnak a vasárnap (artolt általános választások eredményeként a jövőben is abszolút többsége lesz a par­lamentben A voksolás az Egyesült 'Baloldalhoz tarto­zó politikai erők előretöreset is hozta, és nem történt lé­nyegi változás a jobboldali pártok parlamenti helyzetét illetően. Spanyolország vezető poli­tikai ereje továbbra is a Spanyol Szocialista Munkás­párt, amely 1982 októberé­ben aratott győzelme nyo­mán lett az ibériai állam kormányzó pártja. Felipe González miniszterelnök, a­PSOE főtitkára vasárnap rö­viddel éjfél előtt Madridban tett nyilatkozatot a választá­sok mérlegéről. A kormány­fő bevezetőképpen utalt ar­ra, hogy 1977, vagyis a de­mokratikus átalakuláshoz vezető út kezdete óta 4. al­kalommal tartottak választá­sokat Spanyolországban. Hangsúlyozottan szólt a va­sárnapi általános választások nyugodt légkörének fontos­ságáról. Megfogalmazása szerint spanyol földön a demokrácia újabb lépést tett előre. Hitet tett a folyamatosságot és sta­bilitást kilátásba helyező po­litika folytatása mellett. Ál­lást foglalt egyúttal Spanyol­ország és Nyugat-Európa kapcsolatainak szorosabbra fűzése mellett is, s igen fon­tosnak mondotta a nemzeti méretű párbeszéd szükséges­ségét. A PSOE aktivistái egyébként, hétfőn kora haj­nalig tartó utcai ünnepsé­gekkel köszöntötték a párt újabb politikai sikerét. Űrhajósok Készülődés a Mirre D Moszkva (MTI) Leonyíd Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov az utolsó kí­sérleteket végzi a Szaljut—7 —Szojuz T—15—Kozmosz— 1686 űrkomplexumon, s már hozzáláttak a Szaljut űrállo­más fedelzeti berendezései­nek konzerválásához, az au­tomatikus üzemmód előkészí­téséhez. A tervek szerint a kozmo­nauták szerdán térnek visz­sza a Mir űrállomásra, ahol korábban március 15-től má­jus 5-ig dolgoztak. Az „átszállás" előkészíté­séként vasárnap az éjszakai órákban automatikus rend­szerben leválasztották a Mir űrállomásról a Progresz—26 teherűrhajót, amely üzem­anyagot és ivóvizet, s más hasznos terhet szállított a Mirre. Ikarusok és erőművek A torok nagyvárosok, An­kara, Istanbul egzotikus vi­lágában az Ikarus buszok ismerős színfoltot jelentenék a magyar látogató számára. Az évek folyamán körül­belül hétszázat adtunk el belőlük a törököknek, akik — nemcsak magyar újság­írók, de a Financial Times című angol lap munkatársa előtt is — igen szépeket mondtak róla. Az elismerés tavaly újabb üzletkötést eredményezett: az Ikarus éj a Mogürt hetven csuklós buszra szóló szerzödest nyert el egy versenytargyalason. Ami persze nem jelenti azt, hogy a magyar szerződő fél ezután nyugton ülhet a babérjain. A nyugatnémet Man és Mercedes cegek ugyanis nemcsak egyszerűen a buszaikkal versenyeznek a piacon, hanem azzal is, hogy ezeket a buszokat rész­ben már a helyszínen, Tö­rökországban gyárt jak. A tö­rök vásárló inkább hajlik ezek megvételére, hiszen ez­zel egyben az összeszerelő­üzemekben foglalkoztatott török munkasok kenyerét is biztosítja. A megoldás szá­munkra is az, hogy egyre nagyobb részt engedjünk át a törököknek az általuk igé­nyelt cikkek előállításában, mert csak így tudunk az iparfejlesztésre törekvő or­szág piacán megmaradni. A másik magyar „siker­cikk" a hőerőművek. A Transelektro es Kutlutas tö­rök cég már nyolc éve épít közösen hőerőműveket Tö­rökországban. Tavaly a ma­gyar vállalat 15 millió dol­láros szerződést kötött a to­rok villamos müvekkel Hel­ler—Forgó-fele legkondiciós hűtöberendezesek szállításá­ra. Ez is azt mutatja, hogy az igazi nagy lehetőséget szá­munkra a törökországi inf­rastrukturális beruházások jelentik. A tisztán tőkés, szabadpiaci gazdálkodásra törekvő ankarai kormányzat ahol csak lehet, „kivonul" a termelői szférából, és a rep­rivatizálassal megszerzett tő­két az út- és kikötöhálózat, a viz- és energiaellátás, a gátak, öntözőberendezések és más mezőgazdasági létesít­mények építésére, fejleszté­sére, az egészségügyi háló­zat kiépítésére, vagyis vég­ső soron a magánszektor termelési feltételeinek ja­vítására kívánja fordítani. Vállalatainknak, itt nyuga­ti versenytársaikkal szem­ben előnyére válhat, hogy idehaza nem túlságosan ré­gén kellett megoldaniuk igen sok. a törökországiakhoz ha­sonló feladatot, mégpedig az ottaniakra némiképpen em­Magyar-török gazdasági kapcsolatok lékeztető feltételek között. Ez számunkra nemcsak ter­mékek, de egész termelői rendszerek, gyártási eljárá­sok, termelési tapasztalatok, vagy akár termelői társulá­si formák „eladását" is je­lentheti. Egy példa: Török­ország nemrégiben gázszál­lítási szerződést kötött a Szovjetunióval, ami az efaj­ta gázt jól ismerő magyar vállalatoknak előnyt jelent versenytársaikkal szemben, például az elosztórendszerek, vagy akár a gáztűzhelyek szállítása, beszerélése és szervizelése terén. A török—magyar gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek további lehetőségét je­lentik a vegyes vállalatok és a harmadik piacon történő együttműködés. Az első tö­rök—magyar vegyes vállala­tot, amelyet a Mélyéptervés egy török építési cég alapí­tott, tavaly év vegén je­gyeztek be a két fővárosban. A török építőipar ugyan világhírű, de szüksége van partnerekre, például olya­nokra, amelyek — saját bő­rükön — már megismerked­hettek a házgyári építkezé­sek gyermekbetegségeivel. Ami a harmadik piacokon való együttműködést illeti, a törökök szívesen hangoztat­ják, hogy országuk a híd szerepét tölti be Európa és az arab-muzulmán világ kö­zött. Ha megéri nekik, a kö­zel-keleti piacon már „beve­zetett" építőipari cégeik szí­vesen társulnak magyar vál­lalatokkal, amelyek alvál­lalkozóként szerepelnének ezeken a piacokon. A török cégek ugyanakkor maguk is szívesen lennének alvállal­kozók magyar vállalatok mellett, ha ezek utat nyit­nak számukra a kelet- és közép-európai piacokra. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez nemcsak el­adnunk, hanem vennünk is tudni 'kell. Annál is inkább, mert a törók fél már rég­óta szorgalmazza a kiegyen­lítettebb kereskedelmi for­galmat, és többet eladni is csak akkor tudunk, ha fo­kozzuk vásárlásainkat. 1985­ben a Törökországba irá­nyuló magyar kivitel össz­értéke 54,2 millió dollár, a Törökországból való beho­zatal viszont csak 11,6 mil­lió dollár volt. Importunk legnagyobbrészt nyersgya­potból és pamutfonalból áll, valamelyes szereDet játszik még benne a dohány, a déli­gyümölcs és a Törökország­ban végeztetett bérmunka, Ez utóbbi mennyist gének növelésével nemcsak impor­tunkat növelhetjük meg (a bérmunka elszámolási szem­pontból behozatalnak szá­mít), de egyes területeken termelőkapacitásunkat is fel­szabadithatjuk így, az eddi­gieknél jövedelmezőbb ter­melés érdekében. A gazdasági együttműkö­dés fokozását szolgálják az utóbbi években gyakoribbá vált magas szintű látogatá­sok. Lázár György 1982-ben Törökországban járt, Bülent Ulusu akkori török minisz­terelnök egy évvel később viszonozta a látogatást. Mar­jai József tavalyi ankarai útját idén májusban Kaya Érdem török miniszterel­nök-helyettes budapesti lá>­togatása követte. A látoga­tások aLkalmával mindkét oldalról elhangzott az a megállapítás, hogy a kétol­dalú forgalom elmarad amö­gött, amit a két ország gaz­dasági potenciálja lehetővé tenne. Kenan Evren török államfő mostani látogatásá­val kapcsolatban mindkét fél kifejezte reményét, hogy ez az út „áttörést" jelez a török—magyar kapcsolatok­ban. Kepecs Ferenc Szabó Tibor—Zallár Andor „Egy alkotó élet fénykora 27. A felszabadult országban Nagy szenzáció volt Sze­geden 1945. február 11-én délután a színházban Lehár Ferenc népszerű dalművé­nek, A mosoly országának előadásán. Az egyik elsö­emeleti páholyban megjelent Szent-Györgyi professzor, akiről hónapok óta semmi bizonyosat sem. tudtak Sze­geden és akinek sorsáról a legfantasztikusabb hírek keltek szárnyra. A profesz­szor Nelly leánya és annak férje, Liebik György gépész­mérnök, valamint egy szé­pen dekorált fiatal orosz tiszt társaságában foglalt helyet a páholyban. A szín­házat zsúfolásig megtöltő közönség nem fedezte fel rögtön az érdekes vendéget, aki a páholy homályában szerényen húzódott meg. Az előadás megkezdése előtt Bárányi János igazgató je­lent meg a színpadon és néhány meleg szóval üdvö­zölte Szent-Györgyi profesz­szort, valamint a mellette helyet foglaló szovjet kapi­tányt. akit Malinovszkij marsall adott kísérőül mel­léje. A színház közönsége az igazgató bejelentésére óriási lelkesedéssel ünnepelte a világhírű tudóst, Az embe­rek felugráltak helyükről és feléje fordulva szűnni nem akaró éljenzéssel fejezték ki szeretetüket és tiszteletüket. Szent-Györgyi Albert mélyen megilletődve integetett kö­szönetet a lelkes közönség­nek. A szünetben felkereste páholyában a Délmagyaror­szág munkatársa, akinek a következőket mundta: „Teg­napelőtt érkeztem Szegedre. Annak idején nem azért hagytam el a várost, mintha az oroszok elöl akartam vol­na menekülni, ezt különö­sen a szegedi nép tudja legjobban. Nyári pihenőn voltam és a Gestapo üldö­zött. Ezért nem jöhettem vissza Szegedre. Hosszú he­tekig bujkáltam Budapesten, egészen -az orosz csapatok bevonulásáig. Rejtekhelye­men ért az a rendkívül jól­eső megtiszteltetés, hogy Lengyel Gyula karikatúrája Malinovszkij marsall kül­döttsége felkutatott és tol­mácsolta a marsall meghívá­sát. így kerültem a főhadi­szállásra igen megviselt egészségi állapotban. Egész mostanáig Malinovszkij mar­sall vendége voltam ¿s most, hogy rendbejött az egészsé­gem, hazalátogattam Sze­gedre." Volt intézete meglátoga­tása mellett részt vett a február 11-i Egyetemi Ta­nács ülésen is, ahol mele­gen üdvözölték. ígéretet tett. hogy a Budapesten rekedt szegedi egyetemi tanárok visszaköltöztetése érdekében Malinovszkij marsallnál köz­be fog járni. Az értekezlet átiratban fordult a marsall­hoz, hogy két alkalommal 2-2 csukott katonai terfer­gépkocsit adjon a vissza­költöztetés lebonyolításához. Szent-Györgyi 1945. feb­ruár 10-i keltezéssel az or­vostudományi kar útján Vallás- és Közoktatási Mi­nisztériumtól fizetéstelen szabadságot kért, majd az 1945. április 27-i Egyetemi Tanács ülésén bejelentette, hogy a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemhez nevezték ki nyilvános ren­des tanárrá és ő ezt elfo­gadta. A kinevezésről Teleki Béla kultuszminiszter 1945. RADIOTEIEX fe:;; 11 ^MíiiÜiiiüiij; MAGYAR—JUGOSZLÁV KÜLÜGYI MEGBESZÉLÉSEK •Horn Gyula külügyi ál­lamtitkár meghívására jú­nius 21—23. iközött hiva­talos látogatást tett Ma­gyarországon Budimir Lon­csar, a jugoszláv szövet­ségi külügyi titkár el­ső helyettese. Megbeszélései­ken áttekintették a nemzet­közi élet időszerű kérdéseit és a magyar—jugoszláv kap­csolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Budimir Loncsart fogadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. SZABÓ ISTVÁN A SZOVJETUNIÓBA UTAZOTT Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kísé­retében van Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese és Dobóczky István mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. BETONKOCKÁBAN A REAKTOR A csernobili atomerőmű megsérült negyedik blokk­jában dolgozó bányá­szok és építőmunkások hétfőn befejezték a reaktor alábetonozását. Az erőművi blokkot ezzel lényegében betonkockába zárták, meg­szüntetve annak veszélyét, hogy a baleset' következté­ben felhevült reaktor be­olvadjon a talajba. A hét­főn befejeződött munka vég­leg megszüntette annak ve­szélyét, hogy a csernobili atomerőműből további ra­dioaktív szennyezőanyag kerüljön ki a környezetbe. FINN HONVÉDELMI MINISZTER BUDAPESTEN Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására hétfőn katonai küldöttség élén hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett Veikko Pihlajamáki, a Finn Köztársaság honvédel­mi minisztere. NICARAGUAI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára június 17. és 22. között hazánkban tartózkodott, a Nicaraguai Sandinista Vé­delmi Bizottságok küldöttsé­ge Letícia Herrera parancs­nok, a CDS főtitkára, a ni­caraguai parlament első el­nökhelyettese vezetésével, Vilner látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására június 16. és 22. között látogatást tett hazánkban az Izraeli Kommunista Párt küldöttsé­ge Meir Vilnernek. a párt főtitkárának vezetésével. Az izraeli testvérpárt fő­titkárát fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Meir Vilner megbeszélést folyta­tott Szűrös Mátyással és Be­recz Jánossal, a Központi Bizottság titkáraival, találko­zott Pozsgay Imrével, a Ha­zafias Népfront OT főtitká­rával és Baranyai Tiborral, a SZOT főtitkárával, az MSZMP KB tagjaival. A pártközi megbeszéléseken reszt vett Györké József, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Meir Vilner látogatást tett Bács-Kiskun megyében is. A megbeszéléseken kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, esz­mecserét folytattak a kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekin­tették a nemzetközi helyzet előtérben álló eseményeit, valamint a két párt közötti kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit, június 19-én értesítette a szegedi egyetemet: „Értesítem a Tanácsot, hogy a magyar miniszterel­nök dr. Szent-Györgyi Al­bertet a szegedi tudomány­egyetem nyilvános rendes tanárát előterjesztésemre Budapesten 1945. évi június hó 10. napján kinevezte a Pázmány Péter Tudomány­egyetem orvosvegytani tan­székére egyetemi nyilvános rendes tanárrá. Felkérem a Tanácsot, hogy a nevezettet a szegedi tudományegyete­men viselt szolgálata alol mielőbb felmenteni szíves­kedjék." A természettudományi kar 111. rendes ülésén, 1945. május 29-i beadványával Bruckner Győző ny. r. tanár bejelentette, hogy Szent­Györgyi Albert ny. r. tanár szegedi egyetemi tanári ál­lásáról való lemondása és Szegedről való távozása folytán igényt tart azokra a helyiségekre, amelyeket az Orvosi Vegytani Intézet a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetben 1935 szeptembere óta ideiglene­sen igénybe vett. , Dr. Szent­Györgyi Albert professzor úr távozásával egészen új helyzet állott elő, már csak azért is, mivel a professzor úr azirányú kérését, hogy a Rockefeller-alap és a Szege­di Természettudományi Ku­tatóbizottság anyagi támo­gatásával beszerzett intézeti felszerelést, amely az Orvosi Vegytani Intézet tudomá­nyos felszerelésének csaknem teljes egészét magában fog­lalja, kölcsönképpen magi­val vihesse, a Szegedi Ter­mészettudományi Kutató­bizottság természetszerűleg készséggel teljesítette." Szent-Györgyi következő szegedi látogatása április 28-án csak pár órás volt. A déli órákban részt vett az Egyetemi Tanács ülésén, kora délután felkereste a Dóm téren régi intézetét, meglátogatta családját, leá­nyát, majd öt órakor robo­gott vissza autójával Bu­dapestre. Az Egyetemi Tanácsban tett bejelentéséről Purjesz Béla orvoskari dékán tájé­koztatta a sajtón keresztül Szeged közönségét is: Örömhírt kell bejelen­tenem, habár ez Szeged szempontjából egyúttal vesz- . teséget is jelent, ugyanis el kell ezáltal esnie attól, hogy Szent-Györgyi itt dolgozhas son tovább. Szent-Györgyi professzort Budapestre hív­ták meg egyetemi tanárnak, a meghívást el is fogadta, és 8 lesz az Orvosvegytani In­tézet igazgatója. Egyúttal nagyszabású kutatóintézetet is berendeznek ott számára. Bizony nagy probléma most itt nekünk, hogy hozzá ha­sonló megfelelő utódot talál­junk. Budapesten kell tartózkod­nia azért is, mert ö lett az Országos Nevelésügyi Tanács elnöke..." Ezzel a bejelentéssel Szent­Györgyi 15 éves szegcdi tar­tózkodása után nem vett vég­leges búcsút a várostól, de majd három évtizedet kellett várni következő látogatásá­ra, amikor 1973. október 19­én a SZÓTE díszdoktorává avatta, (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom