Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

2 Szerda, 1986. május 14. w Átlátszó döntés Éjszakába nyúló viták, k visszakozások és véle­ményváltások, elhúzódó el­lentétek — nem sok dicsérő jelzőt hallani mostanában Brüsszelben a közős piaci importkorlátozások körül folyó kötélhúzásról. S ez nem is csoda: a csernobili szerencsétlenség ürügyén meghirdetett, ám nyilván­valóan erős politikai fel­hangokkal terhelt mező­gazdasági behozatali tila­lom — amely más szocia­lista országokkal együtt hazánkat is hátrányosan, érinti — ismét felszínre hozta az EGK-n belüli döntéshozatal buktatóit, a véleménykülönbségek áthi­dalásának nehézségeit. Ráadásul a végül kiala­kult kompromisszum eny­hén szólva támadható ala­pokon nyugszik. Hiszen — s erre az érintett államok késedelem nélkül rámutat­tak — nem veszi figyelembe a hivatalosan szolgáltatott egészségügyi biztosítékokat, de még a renszeres, hely­színi mérési vizsgálatok eredményét sem. érthető tehát, hogy számos bírálat azonnal rámutatott: a tila­lommal sújtott országok kiválasztása önkényes, így a jelek szerint nem annyi­ra biztonsági-egészségügyi megfontolásból, hanem po­litikai érvekből táplálkozó, átlátszó döntés született a Közös Piac székhelyén. Jó néhány megfigyelő emlé­keztetett arra is, hogy a mostani behozatali tilalom szorosan összefügg az EGK-n belül felhalmozó­dott, s hosszú évek óta amúgy is gondot okozó mezőgazdasági készletek­kel. A raktárakban őrzött, hatalmas vaj- és tejporhe­gyek, borfölöslegek bizo­nyosan közrejátszottak az importstop kimondásában. Cd vetődik az a kérdés is, ^ milyen hatással járhat a Közös Piac megkülön­böztető rendelkezése az EGK és a KGST — éppen az utóbbi időben bizonyos fokig előrelépést ígérő — kapcsolataira. A két intéz­mény közti két- és sokol­dalú kötelékek könnyen megszenvedhetik a diszkri­minatív döntést, ahelyett, hogy — amint azt több szocialista fővárosban sür­getik — az együttműködés, a kölcsönösen előnyös gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése kerül­hetne napirendre. Elekes Éva Szűrös Mátyás látogatása a Szovjetunióban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására május 12—13-án látogatást tett a Szovjetunióban. Meg­beszélést folytatott Anatolij Dobrinyinnal és Vagyim Medgyevvel. az SZKP KB titkáraival. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélése­ken véleménycserét folytat­tak a világpolitika, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom néhány idő­szerű kérdéséről, az MSZMP és az SZKP együttműködé­sének további fejlesztéséről. Szűrös Mátyás kedden haza­érkezett. Sugármérés A legfrissebb mérési ada­tok szerint hazánkban a levegő radioaktív tartalma gyakorlatilag megfelel a ter­mészetes szintnek. A talaj, a növényzet és a felszíni vizek radioaktivitása is a természetes értékek közelé­ben van. Magyar-finn kapcsolatok TÁJÉKOZTATÓ A szovjet külügyminiszté­riumban kedden fogadták a szocialista országok Moszk­vában akkreditált nagykö­veteit, köztük Rajnai Sán­dort, hazánk nagykövetét. Vagyim Loginov, a Szovjet­unió külügyminiszter-helyet­tese részletes tájékoztatást adott a találkozó résztvevői­nek a csernobili atomerő­műben bekövetkezett szeren­csétlenség következményei­nek felszámolása érdekében tett intézkedésekről és a ki­alakult helyzetről. MAMULA—PACSEK MEGBESZÉLÉS Branko Mamula tenger­nagy, jugoszláv nemzetvé­delmi miniszter kedden fo­gadta Pacsek József altábor­nagyot, a Magyar Néphad­sereg vezérkari főnökét, honvédelmi miniszterhelyet­test, aki katonai küldöttség élén hivatalos baráti látoga­táson tartózkodik Belgrád­RADIOTELEX ban. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt találkozón áttekintették a két szomszé­dos szocialista ország fegy­veres erői közötti együttmű­ködés időszerű kérdéseit. ELUTAZOTT AZ AFGÁN DELEGÁCIÓ A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására ha­zánkban tartózkodott május 8. és 13. között az Afgán Bé­ke és Szolidaritási Tanács küldöttsége. A delegációt Abdul Rahim Hatif, a For­radalmi Tanács Elnökségé­nek tagja, a Nemzeti Haza­fias Front elnöke vezette. SEVARDNADZE— KLIBI TALÁLKOZÓ Eduárd Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminiszte­re kedden fogadta Sedli Kii­Orient „Express" El Washington (MTI) Az amerikai fegyverkezé­si program keretében ki akarják fejleszteni a rada­rok számára láthatatlan Stealth-tipusú vadászgépe­ket is. A különleges vonalú és a radarhullámokat elnye­lő anyaggal borított géptípus bombázó változatának fej­lesztése már megkezdődött. Az ilyen típusú gép az amerikai katonai szakértők szerint képes arra, hogy „lát­hatatlan" maradjon a radar­felderítéssel szemben, s így biztosan eljusson céljához. Megkezdődött a tervezö-fej­lesztő munka egy hangsebes­séget sokszorosan meghaladó sebességű szállítógép kiala­kítására is. Az Orient Exp­ress elnevezésű gép tulaj­donképpen olyan űrrepülő­gép, amely rendes repülő­géphez hasonlóan szállna fel, de az atmoszférán felül ala­csony ürpályán is közleked­hetne hatalmas sebességgel. Bár a gépet elvben a polgári légiforgalom számára terve­zik, a fejlesztéshez nagymér­tékben járul hozzá a Penta­gon, amely katonai célokra akarja alkalmazni azt. Az új fejlesztési terveket azon a konferencián ismer­tették, amelyet űrkutatással és repülésüggyel foglalkozó szakújságíróknak rendeznek Washingtonban. A Pentagon és a nagy repülőgépgyárak, rakétagyártó vállalatok szak­emberei a „XXI. század fegyvereiről" tartott előadá­sokon számoltak be az elkép­zelésekről. Kétnyelvűség 0 Eisenstadt (APA—MTI) A burgenlandi Oberpul­lendorf (Felsöpulya) községi tanácsa hétfőn egyhangúlag úgy határozott: kétnyelvű — német és magyar — hely­ségnévtáblákat állit fel — jelentette kedden Eisenstadt­ból (Kismarton), a Magyar­országgal szomszédos Bur­genland osztrák szövetségi tartomány fővarosából az APA osztrák hírügynökség. A felsöpulyui döntés előz­ménye, hogy az uusztrial magyar nemzetiség érdek­képviseleti szervezete, a Magyar Népcsoport Tanácsa ilyen értelmű kezdeménye­zést tett. Az osztrák hírügynökség hozzáteszi még, hogy Ober­pullendorf a burgenlandi magyar nyelvszigetek egyi­ke, az 1981-es népszámlálá­son a lakosság 30 százaléka jelölte meg a magyart az otthon és szűkebb környe­zetében használt nyelvként, öt százaléka pedig a hor­vátot. A helységhez tartozó Mitterpullendorfban (Közép­pulyán) a helyi elöljárók becslése szerint a lakosság 1)0 százalékú magyar nyelvű bit, az Arab Liga főtitkárát, aki hétfő óta munkalátoga­táson tartózkodik Moszkvá­ban. Találkozójukon nagy fi­gyelmet szenteltek a földkö­zi-tengeri térség és a Kö­zel-Kelet helyzetének. KÉT HÓNAPJA A VILÁGŰRBEN Két hónapja dolgozik a világűrben Leonyid Kizimés Vlagyimir Szolovjov. Ez idő alatt sikeresen kipróbálták az új űrállomás, a „Mir" berendezéseit és fedélzeti rendszereit. A program ke­retében a két űrhajós át­szállt a Szaljut—7 űrállo­másra, s jelenleg is ott dol­gozik. KÍNAI RAKÉTASZAKÉRTÖ NYILATKOZATA A kínai hadiipar olyan fejlettségi szintet ért el, amelynek alapján a nemzet­védelemhez szükséges bár­milyen korszerű fegyverzet­tel és technológiával el tud­ja látni a kínai hadsereget, bármiféle külföldi segítség nélkül. A kínai hedsereg fegyverzetének korszerűsíté­se csupán idő kérdése — je­lentette ki külföldi újság­íróknak Csien Hszü-szen is­mert rakétaszakértő, a kínai honvédelmi minisztérium és a honvédelmi tudományos­műszaki bizottság tanács­adója. IRAKI HARCI SIKEREK Keddi iraki hivatalos köz­lés szerint az Irán ellen a front középső és déli szaka­szán múlt pénteken indított támadás során csaknem 1600 iráni katona vesztette éle­tét. Az irániak 26 harcko­csit, két szállító harci jár­művet, 17 további katonai járművet és nyolc, 106 mil­liméteres ágyút vesztettek. Az akció nyomán immár 370 négyzetkilométeres iráni te­rület áll iraki ellenőrzés alatt. Bagdadban azt állít­ják, hogy az elmúlt két nap során az iraki erők három iráni ellentámadást vertek vissza. A politikai kapcsolatok meghatározója, hogy a két állam a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben azonos, vagy egymáshoz közeli állás­pontot képvisel. Hazánk és Finnország a béke, a bizton­ság, az államok közötti együttműködés erősítéséért küzd, és arra törekszik, hogy csökkenjen a nemzetközi fe­szültség. A Magyar Népköz­társaság nagyra értékeli Finnország aktív semlegessé­gi politikáját, a nemzetközi béke és biztonság érdekében kifejtett fáradozásait. Finn­ország aktív szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten, és az ott elfogadott zá­róokmányt egységes egész­nek, az abban foglaltak meg­valósítását széles körű és hosszú távú folyamatnak te­kinti. A helsinki okmány aláírása óta valamennyi utókonferencián, szakértői értekezleten és fórumon a finn diplomácia a biztonság, az együttműködés, az eny­hülés érdekében tevékenyke­dett. A magyar—finn politikai kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek, s ezek­hez nagymértékben hozzájá­rul az, hogy a két ország ve­zetőinek találkozói rendsze­ressé váltak. Az utóbbi né­hány évben több magas szin­tű látogatás erősítette a ha­gyományos alapokon nyug­vó, jó kapcsolatokat. Nem sokkal elnökké történt vá­lasztása után, 1982-ben Mau­no Koivisto, a Finn Köztár­saság elnöke baráti munka­látogatást tett hazánkban. 1983-ban került sor Kádár János hivatalos, baráti láto­gatására Finnországban. Legutóbb 1984 decemberében Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök Lázár György 1977. évi finnországi látogatását viszonozta. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1971­ben tett eleget először Finn­országba szóló meghívásnak. Rendszeres a kapcsolat a két parlament, továbbá a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is. Erkki Pystynen, a finn parlament elnöke 1984 áprilisában látogatott ha­zánkba. Magyarország és Finnország között a kapcsolatok rendszere­sek, problémamentesek, és kedvezően fejlődnek. Mindkét ország részé­ről kölcsönös a törek­vés a politikai, gazdasá­gi, kulturális és társa­dalmi téren kialakult együttműködés további bővítésére. Ehhez a fel­tételek adottak: Ma­gyarország cs Finnor­szág a kölcsönös előnyö­kön alapuló sokoldalú együttműködés fejlesz­téséért száll síkra. Gazdasági területen nagy jelentőségű együttes elhatá­rozás volt annak a szabad­kereskedelmi megállapodás­nak a megkötése, amely 1975-ben lépett életbe. Ez a magyar—finn kereskedel­met a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentes­ség alapján rendezte. A meg­állapodás életbe lépését kö­vetően az áruforgalom dina­mikusan emelkedett, de a ta­pasztalat az, hogy ezen a te­rületen a felek még nem használtak ki minden lehe­tőséget, s éppen ezért nem elégedettek ezzel a volu­mennel. Az áruforgalom 1984-ben 92.9 millió dollárt tett ki, míg tavaly 96 millió dollár értékben szállítottak magyar árukat Finnországba, és hoz­tak be onnan finn anyagokat és termékeket. A magyar fél törekvése az, hogy javuljon az export összetétele. Jelen­leg ugyanis az anyagok és félkésztermékek aránya meghaladja az 50 százalékot. Zömmel kohászati terméke­ket, vegyipari eredetű anya­gokat és félkésztermékeket szállítanak finn piacra a ma­gyar vállalatok. A fogyasz­tási cikkek — elsősorban textíliák és bőráruk — ki­sebb arányt képviselnek. Mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékeink a kivitel­nek mindössze 15 százalékát adják. A finn partner, amely főként fa-, papír- és cellu­lóztermékekre építi magyar exportját, szintén keresi a gazdasági együttműködés bő­vítésének útjait. Erre alkal­mat nyújtanak a kooperációs kapcsolatok, amelyek még kiaknázatlanok, mert min>­össze 13 ilyen szerződés van érvényben. Magyar részről támogatják vegyes vállalatok alapítását hazánkban, finn részvétellel. Az első ilyen vállalat már megalakult, s jelenleg tárgyalások folynak finn közreműködéssel Buda­pesten létesülő gyógyszálló építésére is. A magyar—finn együtt­működés kulturális, tudomá­nyos kapcsolatainkban gyö­kerezik a legmélyebben. Az európai tőkés országok közül elsőként 1959-ben Finnor­szággal kötöttünk kulturális egyezményt. Intenzív kap­csolat alakult ki a két állam kulturális és oktatási intéz­ményei közölt. 1984-ben a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából ma­gyarul és finnül közös ki­adásban megjelent a kultu­rális kapcsolatok történetét feldolgozó Barátok, rokonok című tanulmánykötet, ame­lyet az európai kulturális fó­rumra angol nyelven is ki­adtak. A múlt esztendőben jelentős esemény volt a Ka­levala első kiadása 150. év­fordulójának megünneplése. Hazánkban Losonczi Pál volt a fővédnöke a Kalevala Em­lékbizottságnak. Ápolja a hagyományos kapcsolatokat társaságok és baráti körök tevékenysége is. Finnország­ban 1950-ben alakult meg a Finn—Magyar Társaság, amelynek ma több mint öt­ven városban és községben helyi szervezete működik hétezer tageal. Hazánkban Kalevala baráti körök erősí­tik a két nép barátságát. Az együttműködésnek ré­sze az idegenforgalom is. Az 1970-ben életbe lépett ví­zummentességi megállapo­dás hozzájárul a kölcsönös turizmus fejlődéséhez. Éven­te átlagban 20—25 ezer finn turista látogat hazánkba, s ötezer magyar vendég keresi fel Finnországot. A testvér­városi kapcsolatok is élén­kek: jelenleg 21 ilyen együtt­működés szolgálja a magyar —finn barátság ápolását. (MTI) MSZMP—SPD Közös parlamenti munkacsoport A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös parlamenti munkacsoportot hozott lét­re abból a célból, hogy megvizsgálja a gazdasági együttműködésnek a kelet— nyugati kapcsolatokra gya­korolt hatását, s olyan ja­vaslatokat dolgozzon ki, amelyek a gazdasági együtt­működést az enyhülés és a béke biztosításának egyik alapjává teszik. A közös parlamenti munkacsoport május 12—13-án Budapesten tartotta alakulóülését. A tanácskozást Péter Já­nos. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Az SPD részéről a megbeszélésen Wolfgang Roth, a párt elnökségének tagja és parlamenti frak­ciójának alelnöke, a mun­kacsoport társelnöke, továb­bá Peter Mitzscherling, az SPD parlamenti frakciójá­nak külkereskedelmi szóvi­vője, Hans-Ulrich Klose és Norbert Wieczorek parla­menti képviselők, valamint Paul G. Löser, az SPD par­lamenti frakciójának mun­katársa vett részt. Magyar részről jelen vol­tak: Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés keres­kedelmi bizottságának elnö­ke, a munkacsoport ma­gyar társelnöke, Biró Jó­zsef és Fekete János, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának tagjai, valamint Iványi Pál és Gecse Attila, az MSZMP KB gazdaság­politikai, illetve külügyi osz­tályának osztályvezető­helyettesei. A szívélyes, baráti légkö­rű tárgyalásokon a résztve­vők megállapították, hogy a gazdasági feladatok sikeres megoldása mindkét ország­ban elengedhetetlen előfel­tétele a további társadalmi haladásnak. Az SPD küldöttsége ked­den délután elutazott Bu­dapestről. Feloldották a határzárat 0 Bécs (MTI) Kedden 21 órakor a tün­tető burgenlandi parasztok feloldották a határzárat Nic­kelsdorf—Hegyeshalomnál. Szóvivőjük az MTI kérdé­sére, mi várható a továb­biakban azzal válaszolt a jövő hét keddjéig — amikor újabb tárgyalásaik lesznek a kormánnyal — nem ter­veznek további akciókat a határon. Tüntetéseikben azonban csak szünet van, a traktorok továbbra js a helyszínen maradnak Személyi igazolványt kapnak a kínaiak is 0 Peking (MTI) A kínai közbiztonsági mi­nisztérium szervei megkezd­ték Pekingben a személyi igazolványok kiosztását. A Kinai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága tavaly szeptemberben hozott dön­tést arról, hogy minden 16 éven felüli kínai állampol­gárt fényképes személyi igazolvánnyal látnak el. A kínaiak eddig a helyi taná­csok által kiadott lakóhelyi igazolással, munkahelyi pa­pírral, vagy utazási célra ki­állított igazoló levéllel ta­núsíthatták személyazonos­ságukat. Ez a rendszer rendkívül nehézkes és kényelmetlen volt, mind a hatóságok, mind az állampolgárok ré­szére Arról nem is szólva hogy a különféle igazoló pa­pírokkal könnyen vissza le­hetett élni. Június végéig a kínai fő­város 9,45 millió lakosa kö­zül 7 millió lakos kapja meg személyi igazolványát. Nem kapnak személyi igazol­ványt a hadsereg, a rendőr­ség és egyéb fegyveres testü­letek tagjai, valamint azok. az állampolgárok, akik bör­tönbüntetésüket töltik, illet­ve álneveié munkatáborok­ban vannak. Az év folyamán kiadják a személyi igazolványokat a többi nagyvárosban is, de országos viszonylatban hosz­sxabb időt vesz igénybe az összesen több mint nyolc­százmillió személyi igazol­vány kiállítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom