Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

4 Péntek, 1986. május 9. MIP HOL? MIKOR? postaláda társszerzőnk az olvasó getfürdöbe és Sziksósfürdő­re mindaddig, amíg az ár­téri fürdőegységeket is nyit­ni tudjuk. Az ide váltott bérletek már érvényesek, a Ligetfürdőbe és Sziksósfür­dőre. Miért nem köthetők ki az úszóházak nyári helyükre már a tavaszi áradást meg­előzően? A Tisza a közép­európai folyókhoz hasonlóan kora tavasszal, majd azt kö­vetően nyár elején magas vizjárású, tehát áradásokkal számolnunk kell. Az elmúlt években már tapasztalhat­tuk, hogy a folyó nem a szokásos módon viselke­dett, áradásai nem akkor, vagy nemcsak akkor követ­keztek be, amikor arra szá­míthattunk. Az utóbbi évek vízállását elemezve úgy döntöttünk, hogy a követke­ző évtől kezdve március vé­gén, ha a vízállás megenge­di, ki kell hozni a téli kikö­tőből az úszöházakat és a Szőke Tiszát." Olvasói leveleink témái oly szerteágazóak, hogy hiába töprengek, vezérgondolatot, központosított mondandót nem találok. Ez egyfelől megnyugtató, azt sugallja, olyan baj. gond. probléma május első. hosszúra nyúlt hetében nincs a szegedieknek, amelyet szóvá kell tenniük. Másfelöl: ugye, nem csökken érzékenységünk közös dolgaink iránt — bár tudom, ezek a napok példás szorgalmasan telnek: szépül­nek a kiskertek, s az ág.vásokban. fészkekben már fejlöd­nek a csirák... Pedig fagyosszentek teszik próbára a gaz­dák szakértelmét, ügyességét és türelmét. Komoly Pál levélírónkkal együtt, kérem, fussák át Postaládánk első fejezetét. I»e akinek oly sürgető a mun­kája. hogy idejéböj most olvasásra nem futja, annak már itt. a bevezetőben elárulom, régi feljegyzések tanúsága sze­rint a májusi hideg napok és a szentek élete között sem­milyen összefüggés nincs. Pongrác, Szervác, Bonifác Innen-onnan, erről-arról Május 12-ének, 13-ának, 14-ének hírességei nem áll­nak valami nagy becsben a földmúvesnép előtt. Rossz hírük évszázados természeti megfigyeléseken alapszik, miszerint ezen a három na­pon jelentkeznek a késő ta­vaszi fagyok, nagy károkat okoznak a mezőgazdaság­ban. A kisázsiai Frigiaban, 290­ben főnemesi családban szü­letett Pongrác. A famíliá­nak nagy birtokai voltak meglehetős messze, Róma közelében. Szülei halála után gyámja odaköltözött a kis Pongráccal. Aki sok jót tanult nevelőjétől, könyörü­letességet Diokletianus ke­resztényüldözése okán. Egy menekülő hívőt bújtattak is a császár haragos katonái elől. Ezért kellett 304-ben, 14 éves korában meghalnia Pongrácnak. A kegyetlen büntetés mártírjának sír­jához a legenda szerint azok vándoroltak, akik szent fo­gadalmat kívántak tenni. Szervác tongerni püspök volt. Római zarándokútján álmában megjélent Szent Péter, s óva intette útja folytatásától: hiába fárad a szent városba, a hunok tá­madását, e rettentő csapást, nem tudja imákkal sem ki­védeni. Szervác hiaDa fo­gadott szót, s fordult visz­sz.a. Szent Péter jóslata be­teljesedett: haza sem ért, útközben meghalt. Bonifác — egy Aglája ne­vű főnemes hölgy gazda­tisztje volt. A „bővérű" asz­szony élete alkonyán meg­bánta paráznaságát, a szent­földre küldte Bonifácot ereklyéért. A küldetés gyá­szos véggel ért: a derék gazdatiszt ugyanis nem néz­hette tétlenül a keresztények kivégzését, sorsközösséget vállalt velük: hívőnek kiál­totta magát egy kivégzés­kor, amiért életével fize­tett. Aglájának 50 aranyért vásárolták meg szolgái Bo­nifác fejét — ereklyének. Mindezekután látható, a fagyos szenteknek semmi közük a hideghez. Több levélből (Tiszavölgyi Béláéból, Bozöki Pálnééból, Körösi Lajoséból; Huszka Lászlóéból) kitűnik, mennyi­re fontos, szépek, tiszták le­gyenek köztereink, közülük is kiváltképp a nagy refor­mer nevét viselő Széchenyi. Olvasóink helyeselték pél­dául az ott elhelyezett pa­dok külleméröj kezdemé­nyezett lakossagi nyilvános vitát mert — úgy igaz — akkor érezzük sajátunknak a település egészét, ha sor­sának döntnökei is lehe­tünk — már amiben „kom­petensek" vagyunk. Nem kell nagy szakértelem például azt érzékelni: már most szezon előtt, nemcsak nap —, de benzingőzben is für­dőznek a Virág-vendégek a teraszon. A Csongrádi su­gárúton a Rókusi körúti kereszteződés előtt levő trolimegállóban életveszé­lyesnek tartják a padot. Annak tarthatatlan állapota — mint írják — nem ok­talan rongálás következ­ménye, hanem a nemtörő­döm hanyag munkáé. Gyalogátkelőhely — táblát hiányol Siloczki Mihályné (ZöJd Sándor utca 2.) a Kossuth Lajos sugárúton a Francia és a Zöld Sándor utcáról. Egy-kéj. hete még ott volt, azóta már biztosán megszáradt a festék. Vagy nem a fölújítás miatt, ha­nem véglegesen eltűnt? Két éve kész a Lugas futcai végállomá|s. Eddig valahogy nem jutottak oda „városgazdák", pedig az utasok azóta szívják a port, mely miatt a környék la­kói ablakot sem nyithatnak. Szendrei Mihály (Lugas u, 8.) szerint (is) még most sem késő parkosítani. Kelemen Sándor (Vadász utca 8.) 65 éve lakik Sze­geden. Szomorúan látja, hogy a belváros platánjai vele korosodtak s azon ke­sereg: a kivágott fák helyé­be nem ültetnek újat. Egy másik észrevétele: eltűnt a Klauzál téri „Kígyó gyógy­szertár" falán elhelyezett hőmérőről a kígyó. La­punkban olvasta még a pa­tika fölújítása előtt, hogy a munkálatok befejeztével a jelkép visszakerül régi helyére. Nos, elő azzal a kígyóval! összeállította: Mag Edit Szegedi orosháziaknak Mint korábban, most is szí­vesen segítünk a szegedi orosháziaknak. Városunkban 3 éve működik az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium öregdiákjai Baráti Körének szegedi tagozata. Legköze­lebbi nyilvános összejövete­lüket május 12-én délután 5-től tartják a SZOTE Dóm téri oktatási épületének nagytermében. A találkozóra várják mindkét városból az érdeklődőket, az állam- és pártvezetőket, előre terve­zett programra, — Oroshá­záról rövidfilmet vetítenek, a gimnázium egykori diák­jait, a résztvevőket a mai tanulók énekkara köszönti — és baráti beszélgetésre. Válasz fürdőzőknek Akik a (korai) napozást, fürdőzést jobban kedvelik a földmunkánál, azok figyel­mébe — de minden szege­diébe v— ajánlom a víz­művek és fürdők közlendő­jét. Ezúttal szokatlan nagy terjedelmet kapott az ille­tékes, abban a reményünk­ben, hogy egyezer s minden­korra véget ér a vita, s megértik egymást a „felek". „Miért kell télen is fizet­ni a kabinbérleti díjat azok­nak, akik a hideg hónapok­"ban is bezárva tartják ka­binjaikat? Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a kabinok nem a bérlöké, hanem a Szegedi Vízművek és Für­dőké. A vállalat szzrzödést köt a bérlökkel a kabinok­nak a nyári fürdőidényben való használatára, május l —szeptember 30. kőzött. Ter­mészetes, ha a szerződés le­jár, a kabinokat ki kell üríteni, át kell adni. A gya­korlat mégis az volt, hogy engedélyünk és ellenérték fizetése nélkül idénybérlöink tovább használták a kabint, fürdöcikk tárolására, a kö­vetkező fürdőidényig. Ez a gyakorlat változott most meg. Aki igényli a téli tá­rolási lehetőséget, egy meg­hosszabbított szerződéssel ezt megteheti. Tehát nem kell, hanem lehet a téli tárolásra igényt tartani. Miért megoldhatatlan, hogy a Partfürdö V., VI., VII. szektor kabinjaihoz magas vízálláskor hídon közleked­hessenek a bérlők: Azért, mert nincs lehetőségünk má­sik átjáróhid építésére a töltés felől. A Tiszagyöngye áruellátása már most csak kerülő úton, egyirányból oldható meg a nyári fürdő­idényben is. Magas vízállás esetén bérlőink a közös öl­tözőket tudják használni. Ha a magas vízállás miatt a tavalyihoz hasonlóan eset­leg egy-két hónapig nem látogatható sem a Part­fürdő, sem az úszóházak, visszafizetik-e a bérletek árának arányos részét? Mi­után ezek a fürdőegységek árterületen, a hullámtérben helyezkednek el, minden év­ben előfordulhat, hogy az áradások miatt később nyi­tunk. A szerződések a bér­lőkkel kölcsönös kockázatot jelentenek. Árvízkor rosszul jár a vállalat, és rosszul jár a bérlő is. A bérlők vesz­teségét azzal igyekszünk csökkenteni, hogy a partfür­döre és az uszóházakra megváltott bérletekkel be­lépést engedélyezünk a Li­Á májusi Tiszatáj Utassy József három új versét közli a folyóirat. A Negyvenöt évesen címűből idézünk: „Létünknek súlya,/ fénye van,/suhogó fénye,/s célja van: / hogy is élhetnénk céltalan? / Párom a sorsban, édesem,/mit is mondhatnék mást neked: / ragyogj reám / egy életen." Serfőző Simon, Döbrentei Kornél, Markó Bé­la és Pintér Lajos versei mellett olvasható az az in­terjú, amelyet Vecsernyés Imre készített a Szegedről elszármazott Géczi Jánossal. A beszélgetés címe: „Min­denkitől függetlenül, de nem biztos, hogy mindenkit ta­gadva." Eddigi négy köteté­ről, avantgárdról, közép-ke­let-európaiságról szól itt — többek között — Géczi. „Tiszanagyfalu utcáiban azzal a régóta dédelgetett naiv hittel járok, hogy benne Toldi Miklós szülőfaluját süvegelhetem. Van rá okom" — kezdi Tóth Béla a Hazai Tükörben, ám a 74. rész ta­núsága szerint végül is kiáb­rándítja a falu lakóit abból a szép hitből, „hogy itt rin­gott volna Toldi Miklós böl­csője". A Nézőben találjuk Csoóri Sándor esszéjét a lengyel Tadeusz Nowakról. „Této­ván modern, de az az érzé­sem, hogy a híres kísérletek után Tadeusz Nowak eddigi életműve, regényei és ver­sei egyenesen kárpótlásnak számítanak. Messziről fi­gyelve a jelenkori lengyel irodalmat, úgy tetszik, hogy szinte ő az egyetlen jelentős íróképviselője a parasztság­nak" — írja Csoóri, s az írót Jeszenyinnel, Lorcával, Sin­kával és Nagy Lászlóval ro­konitja. „Lehet, hogy No­wak »-barokkos realizmusa« élesen elüt a mai lengyel irodalom alaphangjától. Go­molygóbb, zsúfoltabb és »né­piesebb« annál. Nálunk azonban minden sora ottho­nosan szól." Ezért is nevez­hetjük „irodalmunk .rokoná­nak". Az egyik legnagyobb észt író, A. H. Tammsaare műveit — különösen a pa­raszti tematika szempontjá­ból — Árpás Károly elemzi. A magyar—szlovák irodalmi kapcsolatok fontos mozzana­ta Stefan Krcméry Babits Mihály halálára írt verse. Az ismeretlen költeményt és szerzőjét, a magyar nyel­vért és irodalomért rajongó Krcméryt Fukári Valéria mutatja be Az ún. „valósá­gos prózáról", a mai szerb epika egyik irányáról Pred­rag Stepanovic esszéje ol­vasható. Beke György Egy vallomásregény genezise címmel Zaharia Stancu Sira­tó című művéről ír. Száza­dunk egyik legjelentősebb román regényírójának port­réjához személyes élménye­it, emlékeit is segítségül hív­ja Beke. A művet azért for­dította le magyar nyelvre, mert „a magam, a magunk érzelmeit erősítheti fel, tisz­títhatja tovább, gazdagíthat­ja a román író szenvedélyes siratója anyja ravatalánál". A Kritika rovatban Acs Zoltán Nemzetiségek a tör­ténelmi Magyarországon cí­mű munkáját Arday Lajos, Hanák Péter könyvét (Jászi Oszkár dunai patriotizmusa) lllavai László ismerteti. Vasy Géza tanulmányait Imre László értékeli (Pályák és művek), A lap januári szá­mában jelent meg Zimonyi Zoltán tanulmánya Féja Gé­za publicisztikájáról. Írásá­hoz most Barcs Sándor szól hozzá, de Zimonyi válaszát is közli a Tiszatáj. Korniss Dezső portréját Szakolczay Lajos rajzolja meg a Művészet rovatban. „A legneuralgikusabb pont: Vajda Lajoshoz fűződő kap­csolata. Ügy vélte, meghami­sítódnak ezek az évek, és a fiatalkori — népművészetre irányuló — kutatómunkában Vajdához képest egyre csök­ken az ö felfedező tevékeny­sége. Csökken, mert tudato­san csökkentik. Egyesek a tények meghamisításáig ls elmennek, hogy neve a szentendrei korszakkal kap­csolatban minél kevesebb­szer szerepeljen ..." — írja Szakolczay. — A májusi szá­mot Diószegi Balázs rajzai illusztrálják. A Kiskunha­lason élő Munkácsy-díjas alkotót Szabó Tibor mutatja be. 1986. MÁJUS »., PÉNTEK — NÉVNAP: GERGELY A Nap kel 5 Ara 1« perckor, és nyugszik 2<1 óra S perekor. A Hold kel 5 óra 11 perekor, és nyugszik 21 Ora 2 perckor. VI7.All.AS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 443 cm (apadó). NEGYVEN ÉVE, 1946-ban e napon érkezett haza Budapestre — csaknem .1 évtize­den távollét után — Károlyi Mi­hály (1815—1955), az elsrt ma­gyar köztársasági elnök. Az 1918. oktrtberi polgári demokra­tikus forradalom vezeti! egyéni­sége, a Nemzeti Tanárs vezetője volt; előbb miniszterelnök, majd 1919 Januárjátöl köztársasági el­nök. A földreform bevezetése­ként kiosztotta saját kálkápol­nai birtokát. Hazaiérésekor a nemzetgyűlés törvénybe Iktatta érdemeit. 1947-töl 1949-ig Ma­gyarország párizsi követe volt, de a Rajk-per elleni tiltakozás­ként lemondott, s ismét az emigrációt választotta. Hamvait a Kerepesi temetőben, mauzóle­umban helyezték el. ZENÉS SZÍNHÁZ 7 órakor: Machbeth — Egressy 1—2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Az elvarázsolt dollár (szí­nes magyar film, III. helyár!) délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Te már nagy kisfiú vagy (színes, m. b. amerikai filmvígjáték. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3, ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Az elva­rázsolt dollár (színes magyar film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deomozi): 8 órakor: Halálos játszma (színes hongkongi ka­ratefüm). Androméda mozi: (Kígyó u.) délután 4 és 6 órakor: Mégis, kinek az élete? (színes amerikai film). Kertmnzi: este 9 órakor: Vad banda (színes amerikai vtestern­film. Csak ÍR éven felülieknek!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7-tg. Csali sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhtn sgt. 57.) veszi fel. se­bészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órátöl reggel T óráig, szomba­tonként reggel 8 őrától déli 12 óráig, a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az újszegedl gyer­mekkórnazban van. (Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-orr-gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reg­gel 8 óráig, szombaton reggel 7 Órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. nnffi BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.50: Nyugdijasok­délelöttje Kb. 10.20: Budapest titkai — 1. — (Ism.) Kb. 10.40: Budapest titkai — 2. — (Ism.) Kb. 11.00: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 7. Kb. 12.00: Képújság 14.35: ITV 15.50: Hírek 15.55: Három nap tv-műsora 16.00: Egy szó mint száz 16.40: Betűreklám 16.45: A győzelem stratégiája — szovjet dok.-film­sorozat — 15. 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.110: Reklám 20.05: Lányok az aknamezőn — szovjet film 21.20: Betűreklám 21.25: Hogy kik vannak... — Érdekes emberek játéka 21.55: Rippl-Rónai — portré­műsor 22.30; Híradó 3. 22.40: Himnusz BUDAPEST 2. 17.55: Tau bácsi — csehszlovák—NSZK— osztrák filmsorozat — XX/14. - Riadó a felhőkben — (Ism.) 18.25: Képújság 18.30: Súlyemelő EB — közvetítés Karl-Marx­Stadtból — felvételről 19.00: Ablak — az 1. műsor folytatása 19.30: Fuvola-gitár szonáták — csehszlovák film — (Ism.) 20.00: Szeret-e még? — összeállítás Eisemann Mihály szerzeményeiből — (ism.) 20.50: A hajótörött — jugoszláv rajzfilm — (Ism.) 21.(10: Híradó 2. 21.20: Súlyemelő F.B — közvetítés Karl-Marx­Stadtból — felvételről 21.50: Képújság , BELGRÁD I. 17.30: Híradó 17.45: Jel 1R.15: A mezőtől az asztalig 18.45: Nagy kis világ 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A háború szelei — amerikai tv-film 20.55: Szórakoztató műsor 21.40: Híradó 21.50: A Macedón KSZ kongresszusa 22.10: Szívkultúra ÜJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbborvátul 17.45: Művelődési egyesületek munkájából 18.45: Tv-magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Háború szelei — amerikai tv-film 20.50: Látogatóban 21.35: Híradó szerb­horvátul ESEil KOSSUTH Kb. 8.20: Utazó kutatók 8.50: Starker János gordonkázik. Sebők György zongorázik 9.24: Sallinen: Dalok a tengerpartról 9.33: Az óvodások műsora 10.05: Babits Mihály versei — (ism.) 10.10: Fúvószene a győzelem napján 10.28: Cseh népdalok és táncok a Chorea Bohrmira együttes előadásában 11.00: Gondolat 11.45: Lehoczky Éva operett­dalokat énekel 12.45: Könyvszemle 12.25: A zene is összeköt — válogatás az OIHI­rádiók műsoraiból 14.10: A számkivetett — Mlograd Bulatovic elbeszélése 14.47: Daróci Bárdos Tamás: Hegyközi lakodalmas 15.00: Nemzetiségeink életéből 15.30: Három Vivaldi­concerto 16.05: Széltoló — folytatásos kalandok gyerekeknek 17.00: A Csehszlovák Szocialista Kóztarsasúg nemzeti ünnepén — cseh és szlovák költök versel 17.30: Az indiai klasszikus zene — 8. 17.55: Sanzonok 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.15: A Rádiószínház bemutatója — Várj reám — 1—2. — Konsztantyin Szimonov színműve Válogatott felvételek Pro és kontra — Varázsszavak Tíz pere külpolitika Shakespeare mindenkinek — III. Richárd — (ism.) Cesar Franck müveiből — világhírű előadó­művészek tolmácsolásában 20.53: 21.30: 22.20: 22.30: 23.00: 0.15: 4.20: Éjfél után PETŐFI 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Moszkvából érkezett — zenés összeállítás 8.50: Tíz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Cseh füvószene 12.25: Édes anyanyelvünk — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ütődik sebe'sség 18.30: Fiataloknak! Közben; 19.05: Sport 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Senki többet? Harmadszor! 22.20: Magnósok, figyelem! 23.20: A mai dzsessz 0.14: Verbunkos muzsika 0.15: — 4.20: t'uplarisznyu — a Magyar Kádio zené* műsora hajnalig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom