Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

Péntek, 1986. május 9. 5 Gyógyszerészek - állások Az idén végzett gyógyszerészek többsége már elhelyezkedett — tájékoztatott dr. Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. A 133 pályázó gyóeyszerész közül 118-an találtak megfelelő munkahelyet, a vállalatok, gyógyszertári központok 315 állást hirdettek meg. Az iparban 29-en helyezkedtek eL Az adatok szerint gyakorlatilag korlátlanok az elhelyezkedési lehetőségek. Egy képzett gyógyszerész munkát találhat patikában, gyógyszergyárban, kutatóintézetben, külkereskedelmi vállalatnál egyaránt. Gondot jelont azonban, hogy a felkínált állásokra nem találnak elegendő jelentkezőt, kevés a gyógyszerész. Mint a főosztályvezető elmondta: 1981ben 3 ezer 688 gyógyszerész dolgozott a gyógyszertárakban. 1985-ben 3 ezer 814. A patikusok száma tehát körülbelül 3 százalékkal emelkedett, a gyógyszertári forgalom viszont 50 százalékkal növekedett. Jelenleg két •egyetemen képeznek gyógyszerészeket, az évi 200—200 hallgatónál többet azonban e két intézmény — a budapesti és a szegedi — nem képes felvenni. Ugyancsak gond, hogy nincs elegendő számú, megfelelő alapképzettséggel rendelkező jelentkező sem. A gyógyszerészet kevéssé vonzó, az emberek többsége csak elárusító tevékenységként észleli ezt a munkát, s az anyagi megbecsülés sem jobb más diplomás szakmákénál. Elismerés vöröskeresztes munkáért A Vöröskereszt-világnap alkalmából Budapesten megtartott ünnepségen a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át Dávid Péterné, a Nagyalföl di Kőolajtermelő Vállalat Vöröskereszt-vezetőségének titkára és Pádár Lászlóné, a megyei vezetőség titkára. Ebben a kitüntetésben részesült a tarjánl lakóterületi Vöröskereszt-alapszervezet és a vásárhelyi VI. kerületi alapszervezet is. A Véradómozgalomért plakettet Kangyalka Antal, a makói Hódgép igazgatója, a Kiváló véradószervező kitüntetést Szőke Jánosné, ambrózfalvi véradásszervező érdemelte ki. Iskolában, de nem iskolásán.. Tíz hektár az ifjúságnak Az iskola kertje Újszeged egyik legszebb parkja lelt „A KISZ Csongrádi Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központja". Ugye, milyen szép hexsszú név? Valljuk be őszintén, nem is használja igazán senki. A köznyelv ma, öt évvel a kereztelő után változatlanul KISZ-iskolának nevezi azt az intézményt, amely majd 10 hektáros területen fekszik Újszegeden, a Fürj utcában. Hogy akkor miért tartottak keresztelőt? „Mert mégváltozott az intézmény feladata. A politikai képzés ma is döntő helyet foglal el egv-egy éves munkatervben, de ahogy gyarapodott a létesítmény, úgy szaporodtak az újabb kötelezettségek. Könyv- és videótárunkkal, tematikáinkkal, különböző segédanyagokkal próbáljuk javítani a KISZ területi politikai munkáját, ugyanakkor helyet biztosítunk a megye KISZszervezeteinek rendezvényeihez is. Közel sem pontos számadatok szerint úgy 3040 ezer fiatal keresi föl az iskolát egy év alatt. Az évek során ez az intézmény Jett az ifjúságmozgaiom-történeti kutatás megyei központja is. Mi jelentettük meg 1982-ben az e témával foglalkozó kötetet, az idei megyei küldöttgyűlésre minikönyvet adtunk ki, s az úttörőszövetség 40. éves évfordulójára is elkészült egy kötetünk A pontos magyarázattal Németh István, az intézmény igazgatója szolgált, s természetesen őt kérdeztem a jövő terveiről is. „A képzési központ, úgy érzem, ma már ismert a megye határain túl is. Épp ezért szeretnénk, ha kihasználva 10 hektáros területünkét, a modern kollégiumot, a park szálláshelyeit, sportpályáinkat, és a Tiszapart közelségét, a szó 'legteljesebb értelmében ifjúsági szabadidőközpontot alakíthatnánk ki. A felsorolásból, gondolom, kiderült, ehhez sok minden már adott. Ami pedig a legfontosabbat, a pénzt illeti: évente több mint 3 és fél millió forint támogatást kapunk, s éz egészül ki közel 2 millió forint saját bevétellel. Ez az öszszeg a fenntartás mellett már elegendő újabb eszközök vásárlására, s némi fejlesztésre is. Most például nyári szálláshelyeinket kezdtük el teljesíteni, s ha ez a munka befejeződik, egy időben háromszáz vendéget is fogadhatunk — úgy érzem, „ifjúsági árakon". Táborunkban például egy. éjszakára 60 forintért szállhat meg egy fiatal." Portré egy intézményről — mindössze ötven sorban. Mielőtt azonban „beszegnénk" a témát, szóljunk arról a 22 emberről, aki kiszolgálja a korábban említett 30-40 ezret. A tanárokról, a technikusokról, a kertészekről ... Az igazgató így jellemezte őket: „jó szellemű csapat". De a szavaknál úgy érzem, sokkal többet mond maga az a tíz hektár, amely sokszor dicsért Űjszegedünknek is egyik legszebb kertje. Bátyi Zoltán B-B-S Töprengés egy szegedi vetítés (és egyebek) ürügyén BBS-nek a Balázs Béla Stúdiót szokták rövidíteni, de most nem erről lesz szó. Hanem egy emberről, egy véle összeforrt jelenségről, meg egy filmről. És remélhetőleg egy s más egyébről is. * A vetítéseken és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetésen a címbéli három betű volt a főszereplő: B—B—S. Burgert, Bábolna, Sára. Kezdjük a tényekkel: nemrégiben a JATE-klub örvendetesen „vagány" kezdeményezését üdvözölhettük. Három egymást követő napon levetítették az idei játékfilmszemle fődíjas alkotását, Sára Sándor Bábolna című hétrészes — nyugodtan mondhatni — filmeposzát. Elemi természetességgel a'z eseményhez kapcsolódva, az egyik estén beszélgetésre hívták meg a klubba Burgert Róbertet is, az MSZMP KB tagját, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezetőjét A vetítések és a Burgert-beszélgetés után — már csupán a tanulságok és következtetések maradtak. A szóban forgó három név önmagában is szenzáció, ha úgy tetszik, fogalom. Burgert Róberté már szinte időtlen idők óta „a" vezetőjée, ami a magyar mezőgazdasági „csoda" egyik birodalmának nevével alighanem az idők végezetéig egybeforrott. Bábolna indulatokat kavar, egyszerre tűnik rejtélyesnek és szigetszerűen eegyedinek, csodálják, istenítik, példaképnek, kirakatnak, meg még a jó ég tudja, mi mindennek mondják, az viszont vitán felül áll: olyan hihetetlenül izgalmas terrénum, hogy aki csak keveset hallott is róla, közömbös nem (maradhat iránta Sá Ta •Sándor pedig a magvar film ismerőinek már hosszú idő óta klasszikus számba megy. hiszen a tévéből a Króniká.ra még különösen sokan emlékezhetnek, no meg általában arra, hogy Kósa Ferenccel és Csoóri Sándorral legújabb |kori filmművészetünkben sajátos „nagy triászt" alkot. Mindont összevetve: monumentális Sára-film Bábolnáról, nem mindennapi ráadásként Burgert Róbert személyes jelenléte i— és mindez Szegeden. „Nem semmi", ahogyan a manapság divatos (bár nem túl rokonszenves) kiszólás mondaná. (Megjegyzés: fenti kiszólást elsősorban egyetemisták körében hallani.) * A vetítéseken és a beszélgetésen átlagosan úgy jó ha harmincan lehettek. A film pergésének óráit véve alapul, utólag ez persze nehezen rekonstruálható, hiszen időközben folyamatosan, jöttek-mentek, az viszont észrevehető volt, hogy a létszám folyamatosan csökken. Fura torzképeként ama helyzetnek, amit vágyálmaimban a rossz kommerszekre beülő közönség fokozatos magára ébredésének módjaként vizionálni szoktam. A beszélgetésen, állíthatom, a harmincas létszám csak nagy jóindulattal volt állítható, beleértve a jelenlevő rektort, rektorhelyettest, hivatalból eljött egy-két egyetemi oktatót és újságírót is. Konklúziók helyett: Szegedet egyetemi városnak mondják. A JATE-klub az egyetemisták klubja. A rendezvénynek tisztes propagandája volt, a vizsgaidőszak még a hetekkel későbbi jövőben rejtőzött. „Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?", írta Petőfi. Babits Mihály meg, mottóként használva a fenti sort, hozzátette: légy virág, légy vigasz!" Virágok közt veled lenni, tudom, szép volna, kedvesem . . * A vigasz, ami persze a kínzó-fölháborító érdektelenséget el nem fedheti: Burgert Róbert személye. Q maga, eleven valóságában. Mint személyiség, mint jelenség, mint egyetlen ember a magyar világból. Hallottam róla ezt-azt, de most a mendemondákat éppúgy hagyjuk, mint Burgert szakmai, vezetői érdemeit. Egyszerűen ő az az ember, akiről nyugodt lélekkel le lehet írni: szenzációs fickó. El lehetne most isorolni, hogy stílusa, humora, szelleme, világlátása mennyire eredeti, friss, eleven, izgalmas, érdekes, okos. Inkább azonban azt érdemes hangsúlyozni: vele beszélgetni feledhetetlen élmény még annak is, aki hivatalból gyakran folytat párbeszédeket a legkülönbözőbb embertípusokkal. Sára Sándor a pccsi Jelenkor tavaly decemberi számáhan részleteket tett közzé filmjéből. Illusztrációként idézzük kicsit Burgert Róbertet: „Ha nekem egyszer volna hatalmam, akkor azt egyetlen dologra használnám fel, azt mondanám, hogy mindenki, aki vállalat- vagy valamilyen cégjogosítványt akar — vagy ahogy régen mondták, iparengedélyt akar —, hogy valamit csináljon, akkor én mindegyiket fölszólítanám, és annak adnék engedélyt, aki meg tudja jelölni a két legfontosabb konkurensét. És ha azok megfelelő (komolyságúak, akkor adnék engedélyt. Ahol ez nincsen, ott nem engednék termelni se." „Szépségre kell szelektálni', mint az asszonyt. . és ettől más is ennek a ménesnek az állománya." „ .. nem lehet egy népet hülyének nézni, ugye? És erre a legjobb ez a televízió. Mindenkit bda kellene állítani, és ott kell neki beszélni, papír nélkül. Ez lenne az első vizsga ak kor lehet, nem tudom, falusi elöljáró belőle és attól fölfele mind." 'Az igazi rekonstruálás persze lehetetlen. Burgert „élőben" egészen tolásként akkora, mint a híre. E sorok írója emlékül egy kis fizetkét kapott tőle, Gondolat-gyűjtőknek a címe. Ilyesmiket (is) nyomtatnak egy iparszerű mezőgazdasági nagyüzem házi nyomdájában. Aforizmagyűjtemény, Szókratésztól Leninig. A burgerti-bábolnai jelenség egyféle szellemi enciklopédiája. És még valamit kaptam Burgert Róberttől. „A Magyar Országi Hosszas Életnek Ritka Példája" című, bájos, vagy 250 éves tanmesét. Viszont kívánom neki. * Igaz: Sára filmjét a mozik még nem játszották, egyébként is képzelhetni, hét rész milyen hosszú, ráadásul a Krónika-párhuzam sugallja a módszer azonosságát is, vagyis csak beszélnek, beszélnek, beszélnek. Am akik, ahogyan és főleg amit beszélnek, az a már említett szenzációssággal teljes mértékben egyenértékű. Ha Burgert Róbert, ahogy mondta, demokráciát akar a társadalomban és diktatúrát a munkában, a Bábolna pímű filmhérosz egyszerre mutatja fól múltunk legutóbbi évtizedeit, a mai Bábolna genezisét és legmélyebb valóját, s közben, szinte mellékesen, óriási lélektani, emberismerői érzékkel megragadott sorsokat, személyiségeket, világokat. Meglehet, a filmes Bábolnának még nincs elég „híre". Akkor viszont az emberi szellemnek, tehetségnek és bátorságnak sincs. Ez pedig nem igaz. * Töprengésnek vagy csupán különvéleménynek számít-e ez a röpke Bábolna—Burgert —Sára jegyzetfűzér? Nem tudom. Am hogy hál' Isten-, nek, ez a három név ma már nyugodtan egymás mellé tehető, jelentős részben oka lehet az országunk jövőjével kapcsolatos bizakodásnak. Főként ha kellőképpen, együtt és külön-külön, ki-ki átgondolja a három név mögött meghúzódó tartalmakat Már persze csak azok, akik jelen vannak. Domonkos László Számítógépes és nyelvi táborok Hároméves múltjuk van a városi TIT-szervezet és az úttörőház nyári számítógépes táborainak. A tapasztalatok azt mutatják, a diákok (szülők) érdeklődése évről évre nő. Az iskolákba már megérkeztek az idei jelentkezési fölhívások. Ezúttal június 30-tól július 19-ig, heti váltásokkal, összesen hat tanulócsoportnak terveznek elméleti és gyakorlati számítástechnikai alapokat nyújtó, bentlakásos tábort. Elsősorban felső tagozatosokat várnak. Hatvan számitógépet használnak majd, a kiegészítő foglalkozásokon videotechnikai eszközökkel is INsgy JLSsZHS TövüteWI Május első hetében nemzetközi vegyésztalálkozónak adott otthont a képzési központ Hallottam, hogy... . . butikot szándékoznak építeni a Klauzál téren, a Wagner-házban. Persze, lehet, hogy a butikból „csak" pavilon lesz, ahol áruínak majd minden „encsemet meg bencsemet", cigit és gyufát. Kár! Láttam azt is, miként panaszkodtak a lakók a szegedi tévé kamerája előtt a hét eleji regionális adásban. Keserűen mondták a magukét, féltve így a nem régen felújított — szépre, hangulatosra sikeredett — műemlék jellegű épületet. Aggodalom csendült ki szavaikból: szólhatunk mi bárhová, ha egyszer kitalálták a pavilont, akkor fel is építik. (?) Értem a jó szándékot, de Hogyan kerül egy „bodega" a műemlék ház zöld udvarparkjába? Tudom, a műemléki felügyelőség megtiltatta hat szög belövését a kapu alatt. Az újabb elképzelésről nem hallottak? Más! A szép, zárt Klauzál téren csak a Virág virágai adnak üde zöldet az aszfalttengerben, a Wagner-udvar meg kis oázis a nyírt pázsitjával, díszfákkal. Kár elpusztítani néhány ajándéktárgyért, cigiért, borotvapengéért! Különösen úgy, hogy a környéken kapható emléktárgy is. Ugye, tudják: ajándékot az ajándékboltból — pláne, ha az a sarkon van. A.S. J módjuk lesz megismerkedni a gyerekeknek. Szegedi középiskolai kollégiumokban, valamint az ásotthalmi erdészeti szakiskolában helyezik el a jelentkezőket. Ugyacsak népszerű a TIT angol nyelvtanulást elősegítő, szintén bentlakásos tábora. melyet a 3—8. osztályosoknak hirdetnek. Az idén június 29.—július 10-ig, a Semmelweis kollégiumban körülbelül 100 gyereket fogadnak. Napi 4 órás intenzív nyelvtanulás^ kirándulások, teadélutánok, tánctanulás — a program. Természetesen ez utóbbi alkalmakkor is angol a „társalgási nyelv" A gyerekeknek kínált hasznos nyári elfoglaltságokon kívül számítógépes tanfolyamokat is szervez a TIT, a JATE Kalmár László kibernetikai laboratóriumával közösen. A jelentkezésektől függően (naponta 8-tól 16 óráig lehet a TIT-ben — Kárász utca 11., vagy a kibernetikai laborban — Árpád tér 2 ) kezdik a 20 órás tanfolyamokat. Commodore 64-es gépeken dolgozhatnak a résztvevők, felhasználói programokkal, illetve a BASlC-nyelvvel ismerkedhetnek (kezdő és haladó fokon) k