Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 114. szám 1986. május 16., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Kereskedelem, ellátás Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter látogatása és megbeszélése Szegeden A hagyományokhoz híven minden esztendőben a Bel­kereskedelmi Minisztérium és Csongrád megye vezetői megbeszélést tartanak a ke­reskedelem fejlesztéséről, az ellátás helyzetéről, és a tervegyeztető tárgyaláson meghatározzák a közös te­endőket. Tegnap, csütörtö­kön Szegedre látogatott Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter, valamint vezető munkatársai és a megyei ta­nács székházában megbe­szélést tartottak Csongrád megye politikai, társadalmi életének vezető képviselői­vel. A vendégeket Papdi Jó­zsef, a Csongrád Megyei Ta­rács elnöke köszöntötte. A megbeszélésen többek között részt vett Szabó Sándor. az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, Fraknóy Gábor, a szegedi pártbizott­ság titkára. Papp Gyula, a Szeged Megyei Városi Ta­nács elnöke, Ocskó Imre, a Mészöv elnöke, Selaf Boldi­zsárné, a KPVDSZ szervező titkára. Szabó Jánosné me­gyei tanácselnök-helyettes beszámolója után a megyei vezetők olyan jelenségekre hívták fel a miniszter és munkatársainak figyelmét, amelyek megoldásához a fő­hatóság segítségét is kérik. Mivel az ellátás helyzete, a kereskedelem fejlesztése va­lamennyiünk közérzetét be­folyásolja, tehát politikai kérdés, ezért tudósításunk •keretében nemcsak a felve­tett gondokról, hanem a tár­ca megyei helyzetéről is ké­pet adunk. Az áruellátás színvonalát sikerült megőrizni és né­hány cikk kivételével — ami hiányzott — megfelelő t>olt az áruk kínálata. A szentesi kenyérgyár rekonst­rukciójának befejezése javí­totta a kenyérárusítás hely­zetét. A napi tej-, kenyér-, húskínálatot a szombati és hétfői napokon több mint kétszáz esetben ellenőrizték, és a zárás előtti állapotot csak kevésszer kellett kifo­gásolni. A kereskedelmi szervek intézkedéseket hoz­tak az átmenetileg csökkent kínálat megszüntetésére. A ruházati és vegyesipari cik­kek pótlására a megye ipa­ri szövetkezeteivel kooperál­tak a kereskedők. A Déltex Vállalat, a Szegedi Ruhá­zati Szövetkezettel elnyerte a minisztérium importpá­lyázatát, amelynek eredmé­nyeként az olasz gépek be­szerzésével lehetőség nyílik évi 30 ezer férfi- és nagy­kamaszöltöny gyártására. Ja­vította a kereskedelem po­zícióit, hogy több mint 800 üzlet tért át az új üzeme­lési formára. Altalánossá vált a jövedelemérdekelt­ség, de az élelmiszerüzletek­nél az alacsony haszon miatt gondot okoz a szerződésbe adásuk. A kedvező tapaszta­latok mellett negatívum­ként szóvá tették: egyes üz­letekből kiszorult az olcsó áru, szűkült az alacsonyabb haszonkulcsú cikkek valasz­Megbeszélés a megyei tanács székházában; középen a bel­kereskedelmi miniszter téka, csökkent a kockázat­vállalási készség. Sajnos, elég gyakori az indokolatlan áremelés, ezért fokozni kel­lett az ellenőrzést. Nincs lé­nyeges változás a fogyasztói érdekvédelemben: sok a mi­nőségrontás és nem javult a bizonylati fegyelem. Meg­duplázódott 1980 óta a ma­gán kereskedők száma, s el­sősorban a peremkerületek­ben és községekben nyitot­tak üzletet, csökkentve így az ellátás fehér foltjait. Bár ha javult is az alapellátás ezen a vidéken, még min­dig gondot jelent az érde­keltség hiánya. Az általános képet az is javította, hogy a nagykeres­kedelmi vállalatok mintaüz­leteket nyitottak. Az élel­miszer-kiskereskedelemben munkaerőhiányt okoz néhol az alacsony bérszínvonal, amit a helyi tartalékok ki­aknázásával, a fokozottabb erkölcsi és anyagi elisme­réssel ellensúlyozni lehet. A megbeszélésen szó volt a tüzelöellátásról, ami az el­múlt évben problémával járt. A feszültségek feloldá­sára a megye részére elő­irányzott szénmennyiség nö­vekedett, a szállítások fel­gyorsultak az év végén. Csongrád megye vezetői úgy látják, hogy mivel szűkebb pátriánk távol esik a bányák­tól, hasznos lenne a vezeté­kes gázt több községbe el­juttatni. Ehhez kérték a mi­nisztérium támogatását. Egy másik kérdésben is a főha­tóság segítségét igénylik, nevezetesen a Mikszáth Kál­mán utcában — Szegeden — egy 2000 négyzetméter alap­területű ABC- és iparcikk­áruház megépítése 60 millió forintba kerül. A fejlesztés­hez többmilliós támogatást •igényelnek, hiszen a helyi források nem elegendők a kivitelezéshez. E Meszöv-be­ruházás mellett egy másik szövetkezeti üzlet sorsa is szerepelt a napirenden. A fogyasztási szövetkezetek megyei elnöksége korábban kérvénnyel fordult a Belke­reskedelmi Minisztériumhoz, hogy a volt Gambrinus — amelyet éjszakai szórakozó­hellyé átalakítottak — meg­nyitása és üzemeltetése elől hárítsa el az akadályokat. Ugyancsak támogatást kér­nek a szövetkezetiek az Öpusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark területén egy négyszáz négyzetméter alap­területű vendéglő kialakítá­sához. A megbeszélésen szó volt egy olyan nagybani pi­ac kiépítéséről, ami Szege­den működne. Ennek létre­hozásához sem elegendő a szegedi tanács pénze, vi­szont a piacfejlesztés rend­kívül szükséges lenne. Ko­rábbi tanácskozásokon is fel­merült személygépkocsiát­adó-telep létrehozása Szege­den. A Merkur-telep a Do­rozsmai út mellett kap he­lyet, és Daciák értékesítésé­vel kezdi majd működését. A mostani megbeszélésről sem hiányzott a szállodafej­lesztés régi óhaja. Egyebek között a hódmezővásárhelyi Béke és a szentesi Petőfi Ho­tel is felújításra szorul. Sa­ját forrás hiányában eddig a rekonstrukcióra nem kerül­hetett sor, bár a megye ide­genforgalmában mindkét szálloda színvonalasabb mű­ködésére szükség lenne. A megyei vezetők felvetették, hogy a Béke Hotel a rekonst­rukció után a vásárhelyi ven­déglátóipari szakközépiskola oktatószállodája is lehetne. Az idegenforgalom további fellendülését szolgálná, ha a Szegedi Szabadtéri Játékok propagandájának erősítésére a város több anyagi támoga­tást kapna. A határ menti áru- és áru­házi csere 24 százalékkal csökkent, ezen belül a határ menti árucsere 41 százalék­kal esett vissza. Többek kö­zött ennek a kereskedelmi kapcsolatnak a fejlesztését is szorgalmazták a helyi ve­zetők, és kérték a főhatóság­tól, hogy hárítsák el a bü­rokratikus akadályokat, amelyek megnehezítik a ki­bontakozást. A belkereskedelmi minisz­ter és munkatársai elisme­réssel szóltak Csongrád me­gye kereskedelmi hálózatá­nak fejlesztéséről, dicsérték az alapellátás színvonalát, ígérték, hogy a kérések tel­jesítésének lehetőségeit meg­vizsgáljak, s ennek függvé­nyében gondoskodnak a tá­mogatásról. Juhár Zoltán Szegedről tegnap visszauta­zott Budapestre. Lázár György a XVI. kerületben A XVI. kerületben töltöt­te tegnapi munkanapját Lá­zár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program 8 órakor kezdődött h pártbizottság székházában, ahová Lázár György Jassó Mihállyal, a Budapesti Párt­bizottság titkárával együtt érkezett. A vendégeket Dar­vas Dániel. a XVI. Kerületi Pártbizottság első titkára és Tódika László tanácselnök köszöntötte. Beszámolójukban tájékoz­tatást adtak a XVI. kerület politikai és gazdasági hely­zetéről, az itt élő hetven­hétezer lakos mindennapjai­ról. Egyebek között azt is el­mondták, hogy a kerület megőrizte kertvárosi arcula­tát, bár az elmúlt évek so­rán több lakónegyeddel is gazdagodott a kerület. Má­tyásföld. Sashalom, Rákos­szentmihály, Árpádföld, Cinkota sokat fejlődött a legutóbbi évtizedek alatt, gazdagodott új középületek­kel, lakásokkal. Az egészsé­ges lokálpatriotizmus egyik jele, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban több mint kétszázmillió forint értékű társadalmi munkával segí­tették az itt élők lakóhe­lyük fejlesztését A kerület vezetőinek be­számolója után Lázár György találkozott a lakó­területi körzeti pártszerve­zetek titkáraival, majd ellá­togatott a tízezer dolgozót foglalkoztató Ikarus Karos­széria- és Járműgyárba, amelynek vezetői beszámol tak az üzem életéről. A dél­utáni órákban a program szerint a kormány elnöke beszélgetést folytatott a ke­rületi vállalatok vezetőivel, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről A városi tanács vb üléséről jelentjük Tegnapi, csütörtöki ülésén számos témát vitatott meg Szeged Megyei Város Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület egyebek között újraszabályozta a tanácsi ügyfélfogadás rendjét, elfo­gadta az újszegedi Holt-Ma­ros meder rehabilitációjára készült programtervezetét és megvizsgálta a fürdőprog­ram megvalósulásának hely­zetét. Uj rend az ügyfélfogadásban Régi gond, hogy ha vala­kinek elintéznivalója van, többnyire kénytelen munka­helyéről eltávozni és mun­kaidőben járni a hivatalo­kat. Ez évente csak százmil­liókban mérhető károkat okoz a népgazdaságnak. Ezért is születtek az utóbbi években több­ször is különböző hatá­rozatok annak érdekében, hogy az emberek munkaidőn kivül is el tudják intézni ügyes-bajos dolgaikat. A Szegedi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága e szem­pontok figyelembevételével június elsejétől újraszabá­lyozta az ügyfélfogadás rendjét a városi tanács szer­veinél. Eszerint minden hét­főn az ügyfelek rendelkezé-. sére áll délután 4-től 6 órá­ig a tanács valamelyik ve­zetője. Módosították a hiva­talok munkaidejét is, amely szerint hétfőnként délelőtt fél 9-től délután fél 7-ig, szerdán délután 1 -tői dél­után 4-ig, péntekenként pe­dig fél 9-től délután 1 óráig a tanács teljes apparátusa az ügyfelek rendelkezésére áll. A testnevelési és sport­felügyelőség minden munka­napon fél 9-től délután 4i ig. péntekenként fél 9-töl délután fél 4-ig fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélszolgá­lati iroda és azok a tanácsi szervek, ahol önálló ügyfél­szolgálati tevékenységet isi végeznek, (például a lakás­és helyiséggazdálkodási osz­tály) a hét minden napján fogadnak ügyfeleket, hétfőn fél 9-től délután fél 7-ig, kedden, szerdán és csütör­tökön fél 9-től délután 4-ig, pénteken pedig fél 4-ig. A Holt-Maros rehabilitációja Bár a hetvenes években jelentős összegeket költött a tanács a Holt-Maros rendbe­hozatalára, tavaly már ren­geteg panasz érkezett a kör­nyék lakóitól: ismét bűzös a környék az elszennyeződött víztől. Először az 1960-as évek elején komplex rende­panaszok a víz szennyezett­ségéről. A városrészben ak­kor kezdett terjedni az in­tenzív kertészkedés, új utak épültek, új házak, s mind­ezek következtében nagy mennyiségű szennyező anyagi került a mederbe. A 70-es évek elején komplex rende­zési terv készült a Holt-Ma­ros rendbehozatalára. A ta­nács a 70-es évek első felé­ben szabályozta a medret, a szennyezett iszapot úszókot­róval eltávolították. Ennek ellenére sem tudott azonban biológiai egyensúly kialakul • ni az új mederben, a ter­málvíz befolyása, a kertekből a nagy mennyiségű szeny n"°zöanyag bejutása, az ille­gális szennyvízbevezetések és szemétlerakások követ­keztében. A 80-as évek elejére ismét tarthatatlanná vált a hely­zet. A rendbetételre kiirt tervpályázatra számos elkép­zelés érkezett be a Holt­Maros rehabilitációjára Ezek alapján komplex ren dezési terv készült a 24 hek­táros terület rendbehozásá­ra, amelynek keretében 1974 és 1934. között a Defag már jelentős mértékű fásítási munkát végzett. Mintegy 14 ezer fát és ugyanannyi dísz­cserjét ültettek a területre Mivel a komplex rendezés nagyon nagy összeget igé­nyel, a tanács — az Ativi­ziggel együttműködve — csak fokozatosan képes a terv megvalósítására. Ennek keretében tavaly májusban' a városgazdálkodási vállalat 1,2 millió forintos költség­gel megoldotta, hogy a ter­mál csurgaléktnz a további­akban nem jut a Holt-Ma­rosba. Sor kerül a szennye­zett víz és iszap eltávolítá­sára is. Ennek eredménye­képpen az idén már sokkal jobb a helyzet a környéken, mint tavaly ilyenkor volt. Ahogyan a tanács eszközei engedik, folyamatosan vég­zik a környék rehabilitáció­ját. Folyamatosan rendezik majd a környéket, társadal­mi munka bevonásával is. Al meder két. oldalán köz terü­letet kívánnak kialakítani, amely lehetővé teszi a kör­nyék gondozását, rendben­tartását. A távlati cél az, hogy a Holt-Maros és kör­nyezete a város zöldterületi rendszerének szerves része legyen, váljon alkalmassá pihenésre. Az erre vonatko­zó részletes terveket 1987 márciusáig kell kidolgozni. Strandok és fürdők A végrehajtó bizottság át tekintve a strandok és für dők helyzetét megállapította, hogy sikerült megvalósítani a tíz év — tiz medence kon cepciót. A meglevő létesít­mények jó lehetőséget bizto sitanak ahhoz is, hogy Sze­ged fürdővárossá váljon. Vannak azonban gondok is. Az 1896-ban épült tisztasági fürdő állapota leromlott: je­lenleg is folyamatban van a homlokzat és a tetőszerkezet javítása A ligetfürdöben a régi SZUE medence teljes átépítésre szorul. Szükséges sé válik a partfürdö higié­niai létesítményeinek felúji tása is. A végrehajtó bizott­ság határozatában kötelezte a Szegedi Vízműveket és Fürdőket ezeknek a mun­káknak elvégzésére 1987 ta vaszáig Egyben kötelezte arra is a vállalatot, hogy készítsen feladattervet a fürdőmedencék vízminőségé­nek javítására, a fürdőszol­gáltatások színvonalának! emelésére es a szervezett úszásoktatás kiszélesítésére Elektronika Csütörtökön a Parlament­ben sajtótájékoztatót tartot­tak az elektronika hazai el­terjesztéséről. Pál László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság főcsoportfőnöke elmond­ta, hogy a különböző elekt­ronikus megoldások alkal­mazásának folyamata a VII. ötéves tervidőszakban fel­gyorsul, s az elektronika a gazdasági élet egyre több te­rületén válik fontos terme­lési tényezővé. Az elektroni­záció elterjesztését a számí­tástechnikai központi fej­lesztési program folytatása, az elektronikai gazdaságfej­lesztési program, illetve az ezekkel összefüggő kutatási és fejlesztési programok is segítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom