Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

Szerda, 1986. április 16. Angliából indultak az amerikai bombázók Légitámadás Líbia ellen + Tripoli (TASZSZ) Az Egyesült Államok barbár és semmivel sem igazolható agressziót hajtott végre egy független arab állam — a Líbiai Dzsamáhiríjaí ellen. Kedd éjszaka 2 órakor az angliai NATO-bázisokon állomásozó F—11 l-es hadászati vadászbombázók, és a földközi-tengeri 6. amerikai flotta csapásmérő anyahajóinak haditengerészeti légiereje két ízben bombázta a líbiai főváros és Bengázi lakónegyedeit. A polgári lakosság körében tóbb tucat halálos és sebesült áldozat van. Légitámadást hajtottak végre a líbiai forradalom vezetőjének, Moamer el-Kadhafinak a rezidenciája ellen is. A líbiai rádió közlése szerint Kadhafi családjának néhány tagja is megsebesült. Az előzetes adatok szerint az amerikai hadvezetés kalózakciójában összesen több mint 30 repülőgép vett részt. Tripoliban bejelentették, hogy a líbiai légvédelem közülük 3 gépet lelőtt. Bengázit és térségét a Coral Sea és az America repülőgép-hordozóról felszállva 15 A—6 és A—7 típusú gép támadta meg. Az akcióban számos más gép is részt vett, köztük üzemanyag-utánpótló tartálygépek, felderítő és radarjelző gépek. Az amerikai légierő 500 fontos (kb. 250 kilogrammos) és ezer l'ontov (kb. 500 kilogrammos) lézer irányítású és gravitációs bombákat használt fel. Három órával az első amerikai légitámadás után Tripolibarj ismét megszólaltak a líbiai légvédelem fegyverei és robbanások hallatszottak — jelentették a helyszínen tartózkodó újságírók. Az amerikai gépek öt célpontot támadtak: azt a laktanyakomplexumot Tripoliban, ahol Kadhafi államfő főhadiszállása van, egy katonai repülőteret és egy haditengerészeti kiképző központot a líbiai főváros közelében, egy laktanyát Bengáziban, és egy katonai repülőteret Bengázi mellett. A Tripoliban, illetve közelében lévő célok ellen nagybritanniai légi támaszpontokról kiindulva 18 F—111 típusú hadászati repülő hajtott. végre támadást. * Az akciót Reagan elnök a támadás után elmondott rövid televíziós beszédében „önvédelemnek" minősítette és azt mondotta, hogy az „megfelel az ENSZ alapokmánya 51. pontjában rögzített önvédelemnek". Líbia az amerikai agreszszió miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős öszszehivását kérte. A testület tagjai először konzultációkat kezdenek a líbiai kérésről. A testület tegnap este összeült. Tripoli kérte az Arab Lig£4 rendkívüli külügyminiszteri értekezletének összehívását is. Mint Líbia képviselője Tuniszban közölte, Tripoli ezt még az agresszió előtt sürgette, s a kérést most megújította. A líbiai olajioari miniszter keddenl Genfben bejelentette: országa kérni fogja az OPEC összehívását az Egyesült Államok elleni olajembargd megvitatása végett. Az Arab Liga tudomása szerint a Líbia elleni amerikai bombatámadásnak legalább hetven halálos áldozata van, köztük külföldi állampolgárok — közölte kedden Sedli Klibi, a szervezet Brüsszelben tartózkodó főtitkára. Tripoli több tucat halottról és sebesültről adott hírt — többségük külföldi. A tripoli fádió kedd délután jelentette, hogy a líbiai erük az „amerikai-atlanti agresszióra válaszul" megsemmisítettek egy radar- és távközlési állomást az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetén. * A magyar külügyminisztérium közlése szerint a Líbiában tartózkodó magyar Magyar kormánynyilatkozat A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: „A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes aggodalmát fejezi ki a Líbia ellen intézett újabb amerikai katonai akciók miatt. A libiai területek ellen végrehajtott sorozatos amerikai támadások semmibe veszik a nemzetközi jog normáit és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, súlyosan veszélyeztetik a Földközi-tenger térségének stabilitását, valamint a nemzetközi békét és biztonságot. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe megerősíti szolidaritását a libiai kormánnyal és néppel, sürgeti az agresszív cselekmények azonnali beszüntetését, és Líbia szuverenitásának tiszteletben tartását." állampolgárok jól vannak, nem történt bántódásuk. * Ártatlan polgári személyek meggyilkolása egyik országban sohasem igazolhatja ártatlan személyek meggyilkolását egy másikban -« hangsúlyozta a Szocialista Internacionálé (SI) kedden Bonnban közzétett nyilatkozata. Az SI ebben egyrészt rámutat, hogy a terrorizmus ellen a nemzetközi joggal összhangban kell fellépni, másrészt bizonyítékokat követel Washington ezzel kapcsolatban Líbia ellen felhozott vádjaira. Az el nem kötelezett országok koordinációs irodája kedden Üj-Delhiben tartott rendkívüli ülésén az „állami terrorizmus barbár megnyilvánulásának" minősítette a mozgalomhoz tartozó Líbia elleni amerikai támadást. A külügyminiszterek közleménye felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje el a nemzetközi jogot és az ENSZ-alapokmányt sértő amerikai agressziót és hozzon intézkedéseket hasonló lépések megakadályozására. Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Addisz Abebában nyilvánosságra hozott állásfoglalása élesen elítélte az amerikai agressziót és teljes szolidaritásáról biztosította a libiai népet. Szaúd-Arábia mélyen sajnálja s elitéli az amerikai támadást és« hangsúlyozza, hogy az ellentmond az általánosan elfogadott nemzetközi magatartási normáknak. Bírálta az amerikai támadást a svéd. a görög, a spanyol. bolgár, román, osztrák. jugoszláv, olasz, NDK-, NSZK- és a lengyel kormány is. Agresszív, banditaakció [^»¿íwm» f

Moszkva (MTI) szovjet kormány kedden este kibocsátott nyilatkozatában határozottan elitélte az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott újabb akcióját és rámutatott. hogy ezzel az amerikai kormányzat lehetetlenné tette a két ország külügyminisztereinek tervezett májusa találkozóját. A nyilatkozatban a szovjet kormány követelte, hogy az agresszív amerikai cselekményeknek azonnal vestsenek véget, máskülönben a Szovjetunióban kénytelenek lesznek messzebb menő következtetéseket levonni. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy szovjet részről már korábban is figyelmeztették az Egyesült Államokat: az ilyen jellegű akciói feltétlenül kihatnak a két ország kapcsolataira. A nyilatkozat bevezetőben rámutat: Az amerikai imperializmus újabb bűncselekményt követett el, amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. Április 14-ről 15-re virradó éjjel az amerikai 6. flotta repülőgépei, valamint a Nagy-Britanniában állomásozó amerikai repülőgépek légitámadást intéztek Líbia ellen, és egy sorozat gondosan eltervezett csapást mértek Tripoli és Bengázi városokra, többek között azok lakónegyedeire. A barbár támadásoknak emberáldozatai voltak, és ezek az akciók jelentős anyagi kárt okoztak. Az Egyesült Államok agressziója Líbia ellen, valamint az, hogy semmibeveszi a kis államok és népek érdekeit, aggodalmat vált ki az egész világon. Az amerikai agresszió arcátlan és nyílt kihívást jelent a világ egész közvéleményével szemben. Bármilyen „érveket" hangoztatnak is Washingtonban, ténynek megmarad az, hogy éppen az Egyesült Államok kormányzata az. amely felelőtlenül játszadozik emberek millióinak sorsával, a legfőbb felelőse a bolygónkon uralkodó feszültségnek. Az Egyesült Államok nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, különös felelősség hárul rá az egyetemes béke megőrzéséért — valójában viszont a legdurvább módon megsérti a világszervezetnek az alapokmányát, amely tiltja az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet kormány már figyelmeztetett arra, hogy az efféle cselekedetek feltétlenül érinteni fogják a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat. Sajnálatos, hogy erre a figyelmeztetésre, mint arról a Líbia elleni agresszív akció tanúskodik, Washingtonban nem hallgattak. Lényegét tekintve maga az amerikai kormányzat tette lehetetlenné a jelenlegi szakaszban a két ország külügyminiszterei között tervezett találkozóit. A szovjet kormány határozottan elítéli az Egyesült Államok által a független I.ibia, az ENSZ tagállama elleni agresszív bandita akciót, és követeli, hogy annak haladéktalanul vessenek véget. Ellenkező esetben a Szovjetunióban kénytelenek lesznek messzebb menő következtetéseket levonni. Egyszer s mindenkorra véget kellene vetni a zsarolás és a fenyegetés politikájának, mely gyökeresen ellentmond a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek — fejeződik be a szovjet kormánynyilatkozat A hajnali merényletről Erkölcsi, jogi, politikai és katonai szempontból egyaránt menthetetlen a Líbia ellen intézett kedd hajnali amerikai bombatámadás. ERKÖLCSILEG: „önvédelemre" hivatkozni egy (nyugat-berlini) lokálban végrehajtott, zavaros merénylet ürügyén, amikor a tőkés világ legtökéletesebb fegyverzetű légierejét vetik be egy szuverén állam ellen, nyilvánvaló képtelenség. Titokzatos kommandóknak adott állítólagos parancsra utalni, amikor fegyelmezett katonáknak adnak a világ színe előtt tényleges utasítást a hidegvérű és tömeges rombolásra — a kettő nem öszszemérhető. Az így megjelölt ok akkor sem adna elégséges igazolást az állítólagos „okozatra", ha valós lenne. Hiszen az is nyilvánvaló: flottatüntetéseivel, erőfitogtatásával Washington hónapok óta egyebet sem tesz, minthogy megpróbáljon ürügyet teremteni a kijelölt ellenséggel — ezúttal Kadhafival — való leszámolásra. JOGILAG: a nemzetközi rend és béke alapja a néhány egyszerű szabály tudomásul vétele és betartása. Ezek között is az első: az állami szuverenitás elismerése, ez kicsi és nagy államokra egyaránt érvényes, Líbia szuverén állam, amely a támadás előestéjén is leszögezte: békében kíván élni az Egyesült Államokkal. A nemzetközi jog betartása mindenki számára kötelező, az önbíráskodás a nemzetközi jogban épp olyan megengedhetetlen, mint a btkban. És a jog nem öncél: jog nélkül nincs rend, rend nélkül nincs béke. A merénylők terrorizmusára hivatkozó állami terrorizmus a világot a robbantók és a bombázók szabad lőterévé változtatná, amelyben már nincs törvény — és megállás. POLITIKAILAG: a nehezen indult, és Washington fegyverkezési tervei által szüntelenül veszélyeztetett szovjet—amerikai párbeszéd eredményességének esélyeit tovább csökkenti egy regionális válság kiprovokálása. Az amerikai bombák detonációja kihívás az arab világgal, a fejlődő országokkal, a haladó n« mzHköz.i kozvélemciiM) > I. . cialista országokkal .színiben, semmibe veszi Washington szövetségeseinek a politikai megoldásra irányuló felhívását is. csapást mér a konfliktusok békés rendezésére irányuló mindenfajta kísérletre. A hajnali támadás egyetlen problémát sem oldott meg, viszont újakat teremtett, amelyek következményei ma egyszerűen kiszámíthatatlanok. KATONAILAG: a népbölcsesség is azt tartja, ágyúval hiába lőnek verébre, Washington, nyilatkozatai szerint, azt akarja elérni, hogy szűnjön meg az állampolgárai ellen irányuló gyilkos és vak erőszak — az, amit Weinberger hadügyminiszter egyszer „alacsony hatásfokú hadviselésnek" nevezett. Csakhogy ezt megannyi rendezetlen politikai probléma, például a palesztinai kérdés fájó fekélye szüli. Az egyéni terrorizmus a gyengébbek elkeseredettségéből táplálkozik. tüzére csak olaj az ellenfél új, brutális erőszaka. Az F—Illek válasza könnyen állandósíthatja vagy éppen fokozhatja az egyéni terror megengedhetetlen ciklusát, ugyanakkor sokféle, veszedelmes államközi katonai konfliktus veszélyét is felidézi. Ezért védhetetlen minden szempontból a messziről Líbiához lopakodott bombázók merénylete. A terror terror akkor is, ha nem a földön hozzák álarcosok, hanem gépmadarak küldik az égből, lézervezérlésű • bombákkal. Baracs Dénes Losonczi Pál Nigériába utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak, Nigéria Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra Nigériába utazik. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke olyan fekete-afrikai országba látogat, amely Magyarország egyik legfontosabb fejlődő világbeli piaca. A két ország közötti kereskedelmi forgalom értékét tekintve szerény, de döntően magyar exportból áll, így a mérleg hazánk számára igen előnyös. Magyarországnak a Fekete-Afrikához fűződő kapcsolatai szempontjából is kedvező a Nigériához fűződő szálak erősítése, hiszen a kontinens legnépesebb, csaknem 100 milliós lakosságú államáról van szó. Hazánk az első között ismerte el a brit gyarmatosítás alól 1960-ban felszabadult, függetlenné vált nyugat-afrikai országot. A kétoldalú kapcsolatok azóta is jók, zavartalanok: Nigéria az elmúlt évtizedek során az el nem kötelezettség jegyében jó kapcsolatokra törekedett — a gazdasági életéhez szorosabban kötődő tőkés államok mellett — a szocialista országokkal is. . A kétoldalú kontaktusok kiemelkedő állomása volt Losonczi Pál 1973 novemberében Nigériában tett látogatása, míg az afrikai ország akkori polgári kormányzatának vezetője, Shagari elnök pedig 1981 júniusában járt hazánkban. Losonczi Pál mostani vendéglátója Ibrahim B. Babangida vezérőrnagy, a fegyveres erők kormányzó tanácsának elnöke, ö tavaly augusztus végén került hatalomra. (Buhari tábornokát váltva fel, aki szintén katonai kormányzattal irányította az országot. A magyar—nigériai államközi, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 15 évben kedvezően fejlődtek. Hazánk külgazdasági szempontból kiemelt országként tekint Nigériára. Jellemző adat, hogy tavaly a 70,9 millió dollár értékű kereskedelmi forgalomból 67,8 millió dollár volt a magyar export. A kereskedelmi forgalom alakulását azonban az utóbbi években nagyban befolyásolja, hogy a nigériai export jövedelmek szinte egészét jelentő olajeladások kevesebb hasznot hoznak, s így a gazdasági gondokkal küzdő ország szigorú importkorlátozásokra kényszerül. A nehezebb feltételek közepette értékes eredmény, hogy az 1983-as visszaesés és az 1984es stagnálás után a magyar vállalatok jelentős erőfeszítései nyomán tavaly sikerült az exportot számottevően növelni, illetve megvédeni a magyar pozíciókat a mind hevesebb konkurenciaharcban. A kivitel 85-90 százalékát magyar gépi berendezések teszik ki. Az expórt két fő ágazatra összpontosul: az egészségügyre és az oktatásra. A Nigériába exportáló legnagyobb magyar vállalat a Medicor. Komplett kórházi berendezéseket szállított több szövetségi államba: s piaci pozícióinak megtartása érdekében a Medicor nigériai közös vállalatának magyar szervizes dolgozói embert próbáló időjárási és terepviszonyok közepette tesznek eleget kötelezettségeiknek a távoli falukórházakban is. A másik két fontosabb magyar partner a nigériai piacon a Technoimpex és a Metrimpex külkereskedelmi vállalat, amelyek oktatási intézményeknek szállítanak berendezéseket. 1984-ben például a Technoimpex kötött gépipari exportmegállapodást a nigériai oktatási minisztériummal 25,7 millió dollár értékben. Jó lehetőségek kínálkoznak az élelmiszeripari berendezések exportjára is; alig két héttel ezelőt kötöttek Lagosban magyar cégek 40 millió dollár értékű szerződést két malomkombinát építéséről. Nigériai importunk jobbára kakaóvá^árlásból áll. Eza kakaóárak hullámzása miatt azonban meglehetősen ingadozó. Ami a kapcsolatok más területeit illeti: eddig 177 nigériai diák végzett magyar felsőoktatási intézményekben, jelenleg 35-en tanulnak hazánkban. A kulturális és oktatási együttműködés bővítése szervezettebbé tétele terén még számos kihasználatlan lehetőség van. ! Kii! RÁDIÓJELEK GORBACSOV— CARLSSON MEGBESZÉLÉS Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a moszkvai Kremlben fogadta Ingvar Carlsson svéd miniszterelnököt. A svéd kormányfő hétfőn érkezett a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába. NÉMETH KAROLY FOGADTA A KAMBODZSAI NAGYKÖVETET Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Chim Nguont, a Kambodzsai Népköztársaság magyarországi nagykövetét. KITÜNTETÉSEK Az Elnöki Tanács a magyar—svéd gazdasági kapcsolatok fejlesztesében hoszszú éveken át kifejtett eredményes tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta ' Gunnar Dafgardnak, a svéd Gunnar Dnl'gard AH Húsfeldolgozó és Forgalmazó cég vezérigazgatójának. Az Elnöki Tanács — a magyar—japán kulturális kapcsolatok fejlesztése terén kifejtett több évtizedes tevékenységének elismeréseként — a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta Tokunaga Jaszumoto japán egyetemi tanárnak. A kitüntetést szerdán adta át Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete. VERESS PÉTER LÁTOGATÁSA Az Indiában tartózkodó Veress Péter külkereskedelmi miniszter megbeszéléseket folytatott Narajan Datt Tivari iparügyi és Vaszant Szathe energiaügyi miniszterrel, s találkozott Prem Kumar kereskedelmi miniszterhelyettessel is. A tárgyalásokon a felek megvitatták a két ország közötti kereskedelem fellendítéséhez és a gazdasági együttműködés bővítéséhez szükséges tennivalókat. Indiai látogatásának befejeztével Veress Péter szerdán továbbutazott Kuala Lumpurba. TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A tudományos kutatással és a műszaki fejlesztéssel összefüggő tömegtájékoztatási munka javításával kapcsolatos elképzelésekről tartott sajtótájékoztatót Korcsog András, a Tudománypolitikai Bizottság titkára és Németh Jenó, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese kedden a Parlamentben. 4