Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

Szerda, 1986. április 16. 3 Milyen KISZ-t a karunk? Erdészek, ha beszélgetnek.. Bevezetésül csupán ennyi: az erdész KISZ-esek munkáját elismerik a városban, az egyik legjobb középiskolás szervezetnek tartják. A megítélés alapja tanulmányi munkájuk, rendezvényeik, klubéletük, társadalmi munkáik. S ha a tisztelt olvasó végigolvassa ezt az írást, bizonyára egyetért velem abban, a felsoroláshoz hozzátartozik az a gondolkodásmód is, amely meghatározza a jobbítási szándékot. Tudom, ez egy kicsit fellengzősnek hangzik, épp ezért a feltett kérdésre — Milyen KISZ-t akarunk? — most már válaszoljanak a legilletékesebbek. Szabó Tibor bár még csak másodéves, igencsak átfogó véleményt alkot„Ügy érzem, az ifjúsági szövetség ma nem vonzó a tizenévesek számára. A munkában túl sok a formális, kötelezően előirt feladat. Elődeinkből örökölt programok alapján dolgozunk, csak épp időközben eltelt jó néhány év. Konkrét példaként említhetem a politikai vitaköröket, amelyre szinte lehetetlen ma már toborozni a fiatalokat. De fölösleges is, hiszen egy-egy ránk bízott témát hetvenes években írt segédanyagokból vezethetünk csak föl, ami ugyebár Tudom, ezen nekünk kellene változtatni elsősorban. Mi egyet is értünk a megújulási szándékkal, a nagyobb követelmények támasztásával, de úgy érzem, egy középiskolás KlSZ-szervezet irányítás nélkül nem tudja megoldani. Olyan kérdésekre, hogy például hogyan alakuljanak meg az öntevékeny diákkörök, vagy mi legyen azokkal, akik sem a KISZ-ben, sem pedig ezekben az új körökben nem tudnak, vagy nem akarnak dolgozni, egy 16-17 éves iskolástól aligha várható válasz. Amiben viszont mi, diákok is egyetértünk: túl sokan vagyunk ma a KISZben. A fölösleges, csak tagdijat fizető KISZ-esektől kell végre elköszönni. S ha csak az marad a szervezetben, aki képes is, tud is mozgalmi munkát végezni, idővel újra tekintélye lehet a KISZ-nek. ... Halápi Nándor, mint KISZ-tanácsadó tanár járatos ifjúságmozgalmi kérdésekben. Tapasztalatai alapján így foglalta össze a legnagyobb gondokat: „A középiskolás KISZ-munka ma két részre szakad. Az egyiket az iskolai KISZ-bizottság tagjai, titkárai végzik, ók valóban dolgoznak, vállalják a pluszmunkát, részt vesznek különböző képzéseken, szervezik a rendezvén nyeket, s ennyi tehertől nem csoda, ha fásulttá válnak. Munkájukat tovább nehezíti, hogy az alapszervezetek tagságától szinte csak támadást kapnak az „előírt", általuk összeállított programok miatt, ötletekkel viszont alig segítik őket. Magyarázat lehet erre, hogy passzívvá váltak a KISZ-tagok. Igen ám, de miért? Szerintem az ötnapos munkahét, a napi 7 órás tanulmányi kötelezettség, kollégisták esetében (nálunk nagyon sok ilyen diák van) a kötelező délutáni tanulás olyan terhelés, ami mellett joggal érezhetnek támadásnak minden olyan programot — s ebbe tartoznak a KISZ rendezvényei is — amelyek a délután 2-től 4 óráig terjedő, soknak igazán nem mondható szabadidejükből vesz el újabb órát. Persze, ha a KISZ által kínált programok vonzóak, mindenki áldoz a szabadidea heti kötelező 33 óra menetébe nem szólhatnak bele, de az már jórészt az ifjúsági szervezettői függ, milyen munka folyik a szakkörökben, milyen pályázatok kiírásával, szakmai versenyek rendezésével segítik a diákok tanulmányait. Ha érzem, ezen a területen mögöttem állnak a fiatalok, megpróbáljuk viszonozni is a segítséget. Ifjúsági klubunk felszereltsége, kirándulásaink azt hiszem bizonyítják, nemcsak kérni, de adni is tudunk. De ha már igazgatóként a KISZ-ről beszélek, hadd mondjam el egy régi gonr dómat. Manapság sokszor szóba kerülnek a géemkák. Azok a munkaszervezetek, ahová csak a legjobbakat válogatják be maguk közé jéből De itt jon a nagy a munkások. És ez az kérdés: honnan tudhatjuk igénytámasztás szerintem meg egy kisebb vagy na- természetes is. Csupán azt gyobb közösség mit tart nem értem, miért magasabvonzónak? Tudom, van erre bak a követelmények egy is kész válasz — a KISZ- géemká esetében, mint a vezetőnek, a tanárnak tob- KISZ-nél, ami a magyar ifbet kell foglalkoznia a tag- jdsag politikai szervezete, sággal. Csakhogy az előbb Miért hisszük azt, hogy az A KISZ városi küldöttgyűlését megelőzd sorozatunkban arra keressük a választ, mit is jelent a hétköznapi, mozgalmi munkában az ifjúsági szövetség megújulási törekvése. Tegnapi lapszámunkban két, most leköszönt nagyüzemi KISZ-titkár inkább az elmúlt öt évről szólt. Mai írásunkban a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola ifjúságmozgalmi életét bemutatva az igazgató, a KISZ-tanácsadó tanár és a KISZ-bizottsági titkár véleményét kértük a középiskolai gondokról, tervekről. említett túlhajszolt tanulmányi feladatok rájuk éppúgy vonatkoznak, mint a legegyszerűbb KISZ-tagra. S úgy érzem, itt a kör bezárult " ifjúsági szövetség elbír anynyi passzív, közösségből kihúzó fiatált, amennyi — valljuk be őszintén — manapság tagkönyvvel rendelkezik." Nádaskay Gábor 279 fős iskolát vezet ebben a tanévben. Közülük 196-an tagjai a KISZ-nek, tehát erdészetiben eev alaDkérdést nem lehet közömbös, mit *f„ "f"ben_ I? A leírtakból ugyebár nem nehéz kihámozni, hogy az vár az ifjúsági szervezettől. Válasza: „Minden 'ntézfeszegetett a beszélgetés. Él csapat, vagy tömegszerveménnyei szemben meghatá- zet? Az elhangzott vélemérozott követelményeket támasztanak. Egy középiskolától ugyebár azt várják, hogy felkészült diákokat küldjön az érettségire. Ternyekhez szándékosan nem fűztem kommentárt, ** mert úgy érzem, ez a vita nemcsak az erdészétiben zajlik, s erre a kérdésre jobb, ha manapság mindenki saját vámészetesen, mint az iskola közösségében keresi a vezetője, KlSZ-eseimtői eh- laszt" hez kérek segítséget. Tudom, Bátyi Zoltán Újabb házak Rókuson Egy évig pihentek a gépek a Rókusi körút környékén, hisz a daruk Felsővároson emelgették a panelokat. 1986 tavasza azonban újabb pezsgést hozott, s néhány Schmidt Andrea felvétele hónap alatt lakások tucatjait húzták fel az építők. Az átadásra ugyan még várni kell, de a rókusi Il-es iskola környékének arculata mára megváltozott. Pedig lehetne ... Á bordányi kenyér „Csodadoktorhoz annyian, mint a hez ... Mágia van a friss kenyérben, bűvölni lehet vele. Puha, meleg, jóízű mágia . Ha egy kiló kejárnak jóízű mágia nincsen benne, jó pék-' Zákányszékről két öreg járt át motorral, fölváltva. Pusztamérgesre egy ember tizenötöt szokott vinni egyszerre| hogy a rokonoknak és a, nyérrel hangulatot is lehet' szomszédoknak is jusson bevenni, ha egy szép cipó félre tudja söpörni besavanyodott rossz kedvünket, ideje lenne fölismernünk a lőle. Egy másik ember nyolcat-tízet vett, és külön zsebekből szedte elő az árát, hogy könnyebben elszámoikenyérben rejlő társadalmi hasson otthon. A buszsofőgyógyítóerőket." Maholnap rök kifelé menet beszóltak, három éve lesz, hogy ezek a- hogy mennyit kérnek, és sorok megjelentek már új- visszaúton mentek be érte. Ságunkban. Sajnos mellé ír- Kenyérszagű lett tőle a busz, hgttarr) e^.is a cikknek: mi- Berkes László és Hajdú Anre megjelent, megszűnt a tal munkáját dicsérte a^ pékség. Biztosan van, akj egész környék, ennyiből is ráismer: a bor Ahol viszont három fiatal van együtt, könnyen lódíthatna egy nagyot az ügyön. Társulhatna, talán induló hitelt is kaphatna, de állítólag nem vállalkozó szelleműek. Nemrég szereltek le a katonaságtól, és nyilván másként is megkereshetik kenyerüket. Megkérdezem azt is, mi a garancia arra, hogy a három fiatal éppen olyan jól sütne, mint az előző kettő. A két szomszédfaluban is az a gond, hogy sütnek, sütnek, de nem olyan jól. Az —> mondják rá—, hogy itt jobb. a kemence. Mert a jó kedányi kenyérről beszéltünk. Kár előhozni megint, mert kenyér azóta is van Bordányban. Két irányból is hoznak, csak puha, meleg, Csatornahálózat Mórahalmon Nagy fába vágja fejszéjét Szólni kell a kivitelezés- séget is, hogy minden háza mórahalmi tanács: csa- ről is. A munkálatokat az ba bevezetik a csatornatornahálózatot épít a városi idén nyáron kezdik, a pró- leágazásokat a kerítésen jogú nagyközségben. Az el- baüzemet pedig 1989 első belülre, képzelést az Avite (Alsó- félévében tartják. A városi tiszavidéki Vízgazdálkodási jogú nagyközség 51 utcájáTársulatok Egyesülete) ön- ból az első ütemben 36-ban tötte tervformába. Hogy fektetik le a csatornát. A miért ez a cég? Mert meg- kimaradt 300 háztartást nyerte a versenytárgyalást 1990-től folyamatosan kötik ¡^¡.'üí „ . , „ ,„ be a szennyvízelvezető háSZCSLST iózatba^ A csőfektetést az _ vet Mórahaimon mj hét utca^kozeplengeiyeben vég- abban> hQgy ennel évvel ezelőtt is készítettek, ami az akkori árakon — betoncsövekkel — 200 millióba került volna. A mostani terv szerint „mindössze" 72 milliót kóstál a munka. Köszönhető ez annak, hogy hazai gyártmányú műanyag csövekkel építik a hálózatot. A költségek ne kelljen fákat, vidágoikat pusztítani. Technikai okok miatt sajnos kivételre kényszerül a tanács. A Lenin és a Felszabadulás utcákban nem az úttest közepére kerül A nagyszabású csatorna, építkezésa következők szerint oszla- , Jr; .. .. , w nak mes - a közületek 23 1 elmondhatjuk azt is, hogy meg' 3 kozulet^ 23 a ,akók á]tal fizetendó hoz_ zájárulás fedezi azt a költmilliót adnak, az támogatás 22 millió, a hi ányzó 27 milliót pedig a lakosság fizeti. A lakossági hozzájárulásról: házanként 35 ezret kell fizetni, amit tíz év alatt lehet letörleszteni, évente két vagy több részletben, kinek-kinek anyagi lehetősége szerint. Tudni kell azt is, hogy a csatornahálózat elkészültével a jelenlegi szennyvíztisztító teljesítménye kevés lesz, ezért a naponta 130 köbméteres teljesítményű berendezést bővíteni kell. Az átalakított tisztító 500 köbméteres kapacitású lesz a Csomiép tervei szerint. Ez a munka 15 milliót emészt föl, de a költsége benne van a már említett 72 millióban A szennyvízhálózat készítése környezetvédelem is egyben. Jelenleg naponta 300 köbméteres mosóporos, veszélyes vegyszeres szennyvíz talajba. Ismerve a mórahalmiak eddigi segítségét, bizonyosak lehetünk a beruházásnál is közreműködnek társadalmi munkájukkal. Jó előre felkészülni arra, hogy a munkagépekkel természetesen körütekintően dolgoznak majd a szakemberek, mégis előfordulhat, hogy elvágnak valami közművet a föld alatt. Persze az ilyen csak azzal fordul elő, aki dolgozik. Acs S. Sándor Tájértekezlet Szegeden Új országos építésügyi Kiss Sándor főosztályvezető szabályzat lép életbe július — egyebek mellett — a teelsején. A szabályzat meg- lekalakítás és az építési ismerése, egységes alkalma- korlátozás kérdéseiről bezásának elősegítése érdeké- szélt. Sándi Péter főosztályben tegnap tájértekezietet vezető elsősorban a varosés konzultációt tartottak rendezési tervek készítéséSzegeden, a megyei tanács- nek problémaköréről szólt, nál. Az értekezleten Bács- Laár Árpád főosztályvezetőKiskun, Békés, Szolnok és helyettes a környezetvédelCsongrád megye közigazga- mi előírásokat ismertette, tásban dolgozó építészei és Papp György főelőadó pedig építésügyi szakhatóságainak többek között az új építésképviselői vettek részt. ügyi szabályzat alkalmazásáAz új szabályzatot az Épí- nak néhány gyakorlati kértésügyi és Városfejlesztési désére hívta fel a figyelMinisztérium szakemberei met. A program délután ismertették a hallgatósággal konzultációval folytatódott. Sok levél kérésének is ele- nyérhez a jó liszten és a jó get téve utánajártam annak- péken kívül még jó kemen-; idején, de nem mertem újra ce is kell. És azelőtt a hivamegírni. Bíztatást is kaptam, talos vizsgálatoknál csak olyat is, hogy a két szövet-i olyan kifogások lehettek, kezet együtt akar sütödét) hogy a kenyér héján a beványitni. Közgyűléseken és fa- gások néha nem a szabályos Iugyűléseken is fölemleget- helyen voltak. Ezt a titkárték, határozott kérésként, asszony mondja. Most az elnökkel és a tit- Lezárhatnánk a vitát, hogy kárral vitattuk meg újra at volt valamikor nagyszerű tanácsházán, és sok jót még kenyere Bordánynak, de mindig nem tudtak mondani, már nincsen. Azt hiszem, álOtt kezdődött, hogy az dozatául esnénk annak a téörökösök szerették volna, vedésnek, hogy kenyeret pénzzé tenni a hajdanában csak kenyérgyárban, esetleg szép sarokházat, a benn? nagy pékségben lehet sütni, lévő kemencével és kenyér-» Példának nem merem emlíbolttal, de néhány érdeklő- teni a külföldi tapasztalatodétól eltekintve fizetőképes kat, mert a mi örök kényeskereslet sehol sem akadt, ségünk úgyse elégedne meg Most is ott a hirdetés a kif velük, de tudván tudom, bolt ablakában, pedig állító- hogy ott egészen kicsi péklag kisebb összeggel is beérnék. Igaz, a ház és a berendezés általában is romlott azóta. Egy pék jelentkezett, bérbe vette volna avval, a; kilátással, hogy meg is ve-' ségek is üzembiztosan működnek. Gondolom, az a sok pesti maszek se rendezkedett be" háznagyságú kemencékre, mégis megél. Nyílt egy kiszí, ha összejön rá a pénzed csjke bolt Szegeden is, imádde bérbe nem adták. Pedig nj Való kenyeret árul. Olyan, azt is tervezte, zsömlét, és hosszú a sor előtte mindig, kiflit is sütne, később pedig! eddig még nem volt lelki-i némi cukrászatot is működ- erőm beállni. Ha a három tetne, és a falunak ez mind fiatal összetanakodna, és jól jönne. A sok panasznak az szokott a vége lenni, hogy kihalóban van ez a szakma, azért nem jelentkezneki Csakhogy Bordánynak három fiatal pékje is van, és mind a három vállalná. Egyikük a napközi főnöke lett, és kiegészítésképpen lángost süt, hogy valami sütnivalója mindig legyen. Az eladók — az örökösök! — tehát még mindig magasra tartják az árat, de a falu már az alacsonyabbat se tudná megfizetni. Ahhoz, hogy újra indulhasson, nem lenne elég újra begyújtani a kemencét, a Köjál új" szempontjait kellene figyel lembe venniük. Olyasmi ezj mint amikor a bevont kocsivezetői engedély visszaszermegnézné a hazaiak javát," vgy külföldön jártában betekintene egy kintibe legalább, hátha találna használható megoldásokat. Igaz, mindig azzal intenek le bennünket, hogy hagyjuk már abba a kenyérért val'l siránkozásainkat, és vegyüW észre, milyen jó kenyeret tudnak sütni a kenyérgyárak is, de több ellenszempontunk is van még. Az például, hogy a jó kenyérben társaJ dalmi gyógyítóerő lakik^ mágia van benne, és nem föltétlenül fontos megduplázni az árát azért, hogy jój legyen. Egy kiló kenyérrelj akkor is lehet jó hangulatot; venni, egy szép cipó akkor is félresöpörheti besavanyodott rosszkedvünket, ha nem kell dupla bukszát vinnfrvMa^nettgy^be^t étterem kinyitásánál is a( legújabb szempontok kerülnek elő, és semmit nem számít, hogy a régi állapotot' a célszerű kegyelem tartotta fönn harmadnap is lehetett olyan friss, mint a bolti mai. És mi jobban szeretjük enni a jó kenyeret, mint átlagon fölül fizetni. Horváth Dezső