Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

76. évfolyam, 77, szám 1986. április 2., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Anatómusok kongresszusa Szegeden A Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryoló­gusok Társasága 6. alkalom­mal rendezett tudományos konferenciát, ezúttal Szege­den, a megyei tanács oktatási intézetében. A tegnap, ked­den kezdődött háromnapos tudományos tanácskozás „házigazdája", a rendezőbi­zottság elnöke Csillik Berta­lan egyetemi tanár, a SZO­TE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének ve­zetője. A résztvevők fogadá­sa közben, még a konferen­cia megnyitója előtt egy vil­láminterjúra is sikerült időt szakítania a professzornak. — Három szakterület kép­viselői gyűlnek itt össze, hogy beszámoljanak kutatásaik legújabb eredményeiről. Mi kapcsolja össze ezeket a társ­tudományokat? — Az orvosképzésben egy­séges tárgyként oktatják mindhármat, egy intézet égi sze alatt. Az anatómia az emberi test szabad szemmel látható szerkezetével foglal­kozik, a hisztológia a mik­roszkóppal érzékelhető része­ket tanulmányozza, az emb­ryológia pedig az emberi test fejlődését követi nyo­mon. Ennek megfelelően e szakterületek kutatómunká­ja is egységes. — A Társaság — gondolom — minden esztendőben más­más témát állít kongresszusa Téma: az idegrendszer szerkezete középpontjába. Ezúttal mi az előadások vezérfonala? — Az idegrendszer szerke­zete, különösen az elektro­mikroszkópos és sejtkémiai kutatások kerülnek előtérbe. A szakemberek foglalkoznak az ingerületátvivő anyagok­kal, az idegrendszer működé­sében játszott szerepükkel. — Miről számolnak be a szegedi anatómiai intézet ku­tatói? — Fő témánk az érző ideg­sejtek, különösen a fájda­lomidegsejtek szabályozási mechanizmusa. — Hány előadás hangzik el a három nap alatt? — összesen 45, ezenkívül 44 poszterrel is megismer­kedhetnek a résztvevők . .. — . akik honnan érkez­tek? — Az ország valamennyi orvostudományi egyetemé­ről, az állatorvosi egyetemről, a Biológiai Központból és más hazai intézetekből. Raj­tuk kívül a külföldi tudomá­nyos élet képviselői is jelen vannak: Belgiumból, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK­ból és az NSZK-ból is érkez­tek kutatók a szegedi kong­resszusra. — Mi a jelentősége ennek a tudományos tanácskozás­A szénbányászat első negyedéve Az első negyedévet 5,6 millió tonna szén kitermelé­sével zárták a szénbánya vállalatok dolgozói. Ez ugyan 350 ezer tonnával ke­vesebb, mint amennyit ere­detileg terveztek, de a lakos­ság közvetlen ellátására ígért mennyiséget leszállították: 1 millió 280 ezer tonna szenet adtak át az első negyedévben a belkereskedelemnek, any­nyit, amennyit a szerződé­sekben vállaltak. Az ország négy brikettgyárában a ter­vezettnél 20 000 tonnával több brikettet állítottak elő. Ennek is köszönhető, hogy a tüzép-telepek már hosszabb ideje elegendő fűtőanyaggal rendelkeznek. Az év első negyedében egyes időszakokban a ke­mény hideg akadályozta az egyenletes termelést a kül­íejtéses bányákban. A doro­gi és a mátraalji szénbánya vállalatok elsősorban ezért nem tudták teljesíteni első negyedévi tervüket, s ez kedvezőtlenül befolyásolta az egész szénbányászat terv­teljesítését. A legjobb telje­sítményt az oroszlányi és a veszprémi bányászok nyúj­tották, de túlteljesítették há­romhavi tervüket a borsodi bányászok is. Elsősorban az ő érdemük, hogy — a lakos­sági igények kielégítésén túl — a kezdeti nehézségek után elegendő szenet kaptak a hő­erőművek is. Kedvező változást jelen­tett az első negyedévben, hogy az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete március l-jé­vel felfüggesztette a szabad­napi — szombati, vasárnapi — termelőműszakok szerve­zését a bányákban. Azóta több idő jut a berendezések karbantartására, a vágatok építésére, a fejtések kialakí­tására. Szerszámgépeink sikere Kínában Jelentős exportszerződése­ket kötött a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat Pekingben, az egy időben megrendezett két nagyszabá­sú kiállításon; a nemzetközi szerszámgépipari vásáron és a magyar külkereskedelmi vállalat eddigi legnagyobb önálló szakkiállításán. Mind­erről a Technoimpex üzlet­kötői hazatértük után szá­moltak be. A nemzetközi vásáron a Csepeli Szerszámgépgyár a japán együttműködéssel ké­szülő Yasda megmunkáló központját és a Szerszám­gépipari Művek számjegy­vezérlésű esztergáit, köszö­rűgépeit és megmunkáló •központjait mutatták be. A Technoimpex önálló bemuta­tóján több mint 500 négyzet­méternyi területen, 16 ma­gyar iparvállalat, szövetke­zet és intézet exportkínála­tát állították ki nak? Elképzelhető, hogy hasznát a beteg ember is ér­zékelheti a mindennapi egészségügyi gyakorlatban? — A kongresszus jelentő­sége kettős. A kutatás mel­lett itt az oktatás kérdései is felszínre kerülnek; az orvos­képzésben ugyanis alapvető szerepe van az anatómiának és társtudományainak, az ez­zel kapcsolatos ismeretek el­sajátításának. Ugyanakkor tanűi lehetünk annak is, hogy miként alkalmazható a kuta­tómunka eredménye közvet­lenül az orvosi diagnosztiká­ban, áttételesen pedig a gyó­gyításban is. A kongresszust, amelyen Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára is jelen volt, tegnap délelőtt Csillik Bertalan professzor nyitotta meg. Telegdi Gyula, a SZOTE általános orvoska­rának dékánja méltatta a konferencia jelentőségét, Csonka István, a városi ta­nács elnökének általános he­lyettese pedig Szeged állami és társadalmi szerveinek ne­vében üdvözölte a résztvevő­ket. Ezt követően a délelőtti ülés elnöke, Flcrkó Béla egyetemi tanár átadta a Liege-ből érkezett Gerebt­zoff, valamint a prágai Kli­ka professzornak a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasá­gának tiszteletbeli tagságáról szóló diplomát. Az NDK-beli Anatómiai Társaság tisztelet­beli tagságát igazoló doku­mentumot pedig két magyar professzor, Csillik Bertalan és Donáth Tibor vette át a greifswaldi egyetem tanárá­tól. Ch. A. Magyar delegáció Szófiában M aróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé, vei kedden MSZMP-küldött­ség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Bolgár Kom. munista Párt XIII. kong­resszusán. A küldöttség tag­ja Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára és Gyovai Gyu­la szófiai magyar nagykövet, aki a bolgár fővárosban csat­lakozik a küldöttséghez. Az elutazásnál a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Georgi Pangelov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője (MTI) A testvérmegyei kapcsolatok keretében Román pártküldöttség látogatása A testvérmegyei kapcsola­tok keretében hazánk felsza­badulásának 41. évfordulója alkalmából Csongrád megyé. be látogatott a Román Kom. munista Párt Temes Megyei Bizottságának háromtagú küldöttsége. A küldöttség ve­zetője Constantin Posa, a Temes megyei pártbizottság tagja, a gazdasági osztály vezetője; tagjai Paulina Ba­sica, a temesvári megyei jo­gú városi pártbizottság tit­kára és Lajos János, a Fény községi pártbizottság titkára. A küldöttséget tegnap, kedden a délutáni órákban a nagylaki határátkelőhelyen Bartha László, a megyei pártbizottság titkára és Varga Dezső, a Makó városi pártbizottság első titkára fo­gadta. A testvérmegyei párt. küldöttség Szegedre érkezve látogatást tett a Felszabadu­lás Termelőszövetkezetbe, ahol Kotogány Mihály elnök tájékoztatta a vendégeket a közös gazdaság eredményei, ről. A vendégek ma találkoz­nak megyénk vezetőivel, majd Vásárhelyre és Szentes­re utaznak. Lakásfelújítások ­korszerűsítések Szegeden: szabadalmak alkalmazása Az idén az országban vár­hatóan 21 ezer lakást újíta­nak fel, mintegy 4000-rel többet, mint tavaly. Alapve­tő cél továbbra is, hogy a felújítással növekedjen a régi lakások használati ér­téke és komfortfokozata még jobban megközelítse, vagy elérje a korszerű új la­kásokét. Az idei tervek sze­rint mintegy 16 ezer régi la­kást korszerűsítenek, s vár­hatóan ennek több mint a felét — költségtérítéssel — a lakosság végzi el. Az öt leg­nagyobb vidéki városban eb­ben az évben megközelítően 2400 lakást fiatalítanak meg. A fővárosban 1950 óta 113 ezer tanácsi lakás nem ré­szesült felújításban. Ennek pótlására fordítják, a legna­gyobb erőket, és több mint 10 ezer ilyen régi lakásnál végzik el a teljes, illetve részleges felújítást. Pécsett ebben az évben több mint 900 régi otthont fiatalítanak meg. A koráb­binál nagyobb erőket össz­pontosítanak a műemléki belváros megszépítésére. Mi­vel ezt jórészt csak hagyo­mányos módon, kézi erővel végezhetik el, a városi tanács adóalap-csökkentéssel támo­gatja azokat a kisiparosokat, akik az ilyen nagy gondos­ságot igénylő munkára vál­lalkoznak. Győrött is nagy erővel dol­goznak a műemléki belváros megfiatalításán. Az idén be­Korszerűt)!] gépek a szalámigyárban Somogyi Károlyná felvétele Korszerű gépekkel könnyebb, gyorsabb a munka, és a minőség is javul. A szegedi szalámigyárban rendszere­sen ú jítják a gépsorokat, felt ételünkön most egy új auto­mata berendezést mutatunk be. A húsfeldolgozó üzemrész­ben három hónapja működik egy NSZK-gyártmányú virs­lipározó'gépsor, a réginél háromszor nagyobb tcljosítmcny­nyel. Az automata több fokozatú, súly- és méret'ocállítás­ra is alkalmas, vagyis tetszés szerinti nagyságú virslit ké­szít. A szalámiüzemrészben is megújult a gyártósor. A régi helyett nagyobb teljesítményű — szintén nyugatne­met — Krámer—Grebe készülék működik fejezik a Liszt Ferenc ut­cai tómbrekonstrukciót, s a barokk stílusú Széchenyi té­ren a Xantus János Múzeum felújítását. Az ingatlankezelő vállalat rendelkezésére bo­csátott anyagi erőforrásokból 282 lakás felújítására telik. Mivel a kidolgozott műszaki tervek és a rendelkezésre ál­ló kiviteli kapacitás lehetővé teszi a program túlteljesíté­sét, ezért a vállalat elhatá­rozta: saját kockázatára hi­telt kér a nemzeti banktól. Miskolcon a munkaszer­vezés fejlesztését, összehan­golását állították előtérbe, hogy ne ismétlődhessék meg a múlt évi felújítási elma­radás. Átfogó munkaprogra­mot, úgynevezett hálótervet készítettek, amely az idén előirányzott 168 belvárosi la­kás, s a település más részé­ben további 451 otthon fel­újításának és korszerűsítésé­nek munkafolyamatát egy­mással összehangolva üte­mezi. Szegeden a lakásfelújítás és -korszerűsítés gazdaságos­ságának meghatározására számítógépes értékelési mód­szert alkalmaztak. Az elem­zésekből kitűnt, hogy jó né­hány olyan régi lakás, ame­lyet korábban gazdaságta­lannak tartottak és ezért le­bontásra ítéltek, érdemes a megfiatalításra. A munkála­tok gazdaságosságát javítja, hogy az idén széles körben áttérnek a korábban kísér­letképpen alkalmazott fö­démfelújítási szabadalmak hasznosítására. Az egyik új módszer szerint új tartóge­renda aláépítésével erősitik meg a régi födémet; ezt és a rajta levő válaszfalakat nem kell lebontani és újra építe­ni. A másik találmány lé­nyege, hogy ahol minden­képpen új födémre van szük­ség, ezeket a szerkezeteket csúszózsalus megoldással ké­szítik és emelik helyére, s így nincs szükség állványok­ra. Ezzel négyzetméteren­ként mintegy másfél ezer fo­rintot takarítanak meg a hagyományos födémcserés eljáráshoz viszonyítva (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom