Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

2 Szerda, 1986. április 2. 2 Ma kezdődik a Bolgár KP XIII. kongresszusa A Szófia (MTI) Szerdán, ma reggel 9 órakor a szófiai Ludmilla Zsivkova kultúrpalotában összeül a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson megvitatják a pártnak az utóbbi 5 évben végzett mun-> káját és elfogadják a Bolgár Népköztársaság társadalmi és gazdasági fejlesztési programját az elkövetkezendő ötéves időszakra vonatkozóan, bizonyos területeken az ezredfordulóig. A kongresszus megvonja az utóbbi 30 év mérlegét is, ugyanis pontosan ennyi idő telt el a BKP KB történelmi jelentőségűnek bizonyult 1956. áprilisi ülése óta. Egyebek között erről beszélt keddi sajtóértekezletén Sztojan Mihajlov, a BKP KB titkára, tájékoztatva a kongresszusra akkreditált, csaknem félezer újságírót a XIII. kongresszus előtt álló feladatokról. A BKP több mint 930 ezer tagjának képviseletében 2 ezer 662 küldött vesz részt a kongresszuson. Ez mintegy 1000-re több, mint a BKP legutóbbi kongresszusán részt vett küldöttek száma. A gyorsítás programja és a KGST mikroszférája Bulgáriában a történészek, a politikusok és a költök, de maga az egész nép is „áprilisinak" nevezi a Bolgár Kommunista Párt politikai fő irányvonalát, amely ipimár harminc éve a gyakorlatban bizonyítja helyességét és életerejét. 1300 éves történelme során a bolgár állam sok drámai eseményt élt át, ismerte a felvirágzás és a hanyatlás, a szabadság és az idegen elnyomás korszakait. De a Balkán-félszigetnek nevezett nyugtalan útkereszteződés középpontjában fekvő állam mégis fennmaradt, ellenállt a történelem viharainak. Sőt, legújabb kori történetében — már mint a szocialista állam — kimagasló sikereket ért el a gazdasági életben és a politikában, a nép anyagi és szellemi fejlődése terén. Ezek az eredmények a bolgár történelem legfontosabb fordulópontjának a következményei. 1944. szeptember 9-én a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásának eredményeként és meghatározó segítségével a bolgár nép szocialista forradalmat hajtott végre hazájában. Ezzel új korszak — a szocializmus korszaka kezdődött el az ország és a nép történetében. A győzelmet a bolgár dolgozók a fasizmus és a tőkés kizsákmányolás ellen folytatott több évtizedes önfeláldozó harcuk órán vívták ki. 1944. szeptember 9.-ét követően a forradalmi lendület és a dolgozó nép hatalmának megszilárdításáért végzett hősies munka, a nincstelenség ellen, a kizsákmányolás felszámolásáért és az emberhez méltó élet megteremtéséért vívott harc évei következtek. Ezt a harcot, mint korábban is, a nép politikai élcsapata — a Bolgár Kommunista Párt vezette. A bolgár kommunisták blagoevi-dimitrovi pártja irányította a nép erőit és energiáit. Bulgária fejlődésének útját a párt kollektív vezetőtestülete, a Központi Bizottság ülései és plénumai határozták meg. A szocialista forradalom győzelmét követő első kongresszusán, az 1948as V. kongresszuson . dolgozta ki a Bolgár Kommunista Párt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakára vonatkozó politikai fő irányvonalát. Ez az irányvonal a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság önkéntes kollektivizálásának és a szocialista kulturális forradalom megvalósításának az útja volt. A bolgár kommunisták mindig tudatában voltak annak, hogy ez az út nem .lesz egyenes, göröngyöktől mentes, sima út. Az emberi civilizáció egész története bizonyítja, hogy az új a régivel, az elavulttal vívott harcban születik meg, s az objektív és szubjektív okok szülte nehézségek leküzdésének menetében szilárdul meg. S ilyen nehézségek szinte elkerülhetetlenül jelentkeztek a Bolgár Kommunista Párt V. kongreszszusán kidolgozott irányvonal megvalósítása során is. Tovább bonyolódott a helyzet és élesebben vetődtek fel a problémák Georgi Dimitrov 1949-ben bekövetkezett halála után, amikor Valko Cservenkov állt a párt élére. Bekövetkezett a személyi kultusz, az ország társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésében megnyilvánuló komoly deformációk időszaka. A személyi kultusz, mint közismert, idegen a marxizmus—leninizmustól, a szocialista társadalom természetétől. A személyi kultusz a párt- és állami élet lenini normáinak megsértéséhez, dogmatikus és szektás gondolkodáshoz és cselekvéshez, a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségei követelményeinek figyelmen kívül hagyásához, a szubjektivizmus és a voluntarizmus jelentkezéséhez és az V. pártkongresszus által kijelölt irányvonaltól való elhajláshoz vezetett. Mindez elkerülhetetlenül negatív hatással volt az ország gazdasági fejlődésének ütemére, s ezt a munkanélküliség jelentkezése kísérte, feszült légkör alakult ki a társadalomban. MindezJ. azért szükséges — hacsak vázlatosan is — megjegyezni, hogy érzékelhető legyen, milyen rendkívül fontos helyet foglal el a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép életében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956 áprilisában megtartott ülése, amely áprilisi plénumként lett közismert. Azóta harminc esztendő telt el. Ez, természetesen, rendkívül rövid időszak egy nép ezeréves történelméhez viszonyítva. Egy esemény jelentőségét azonban a társadalom fejlődésében bekövetkezett mélyreható változások méretei és intenzivitása alapján kell megítélni. Az áprilisi plénum Bulgária szocialista fejlődésében ilyen mélyreható, s máig tartó változások elindítója volt. Az áprilisi plénum véget vetett a szocializmus természetétől idegen személyi kultusznak. S nem sokkal az áprilisi plénum után befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, új lendületet kapott a szocialista iparosítás, kibontakozott a kulturális forradalom. Mind a városokban, mind a falvakban a szocialista termelési viszonyok lettek uralkodók. Az áprilisi politikai irányvonal alkotó szellemű alkalmazásának eredményeként meggyorsult a szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiépítése, a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatása és az eredményeinek széles körű alkalmazása eredményeként nagy fejlődés következett be a társadalom életének minden területén. Az áprilisi irányvonal mutatkozik meg az intenzív gazdaságfejlesztésben, a művészetek és a kultúra, a tudomány és az oktatásügy fejlődésében. A Bolgár Kommunista Párt áprilisi irányvonalának következményeként ma Bulgária soha nem látott nemzetközi tekintélynek örvend. E tekintély kivívásában fontos helye van annak a következetes politikának is, amelyet a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetve a béke megőrzéséért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáért, az egyenjogú, és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért folytat. Az áprilisi irányvonal alkalmazásának ideje alatt Bulgária gyökeresen megváltozott, s e politikának nemcsak múltja és eredményei vannak, de van jövője, távlata is. Ezt bizonyítja majd a Bolgár Kommunista Párt ma kezdődő, XIII. kongresszusa is. Lengyel Károly Mélyreható változások következhetnek be a KGSTegyüttműködésében is azzal párhuzamosan, hogy a Szovjetunióban megvalósul a középtávra, illetve az ezredfordulóig terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési program. A Szovjetunióban megfogalmazott új feladatokat össze kell hangolni a külgazdasági tevékenységgel is — fejtette ki Gorbacsov főtitkár^ és elmondta, hogy a KGST-tagországok közötti kapcsolatokat jellemző egyszerű árucserét a mélyrehatóbb1 gyártási-szakosítási kooperációnak, mindenekelőtt a gépgyártásban kialakítandó együttműködésnek kell felváltania. Ismeretes, hogy a gazdaság új fejlesztési pályára átállításáról határozott a XXVII. kongresszus, és a gazdaság fejlődésének gyorsulását ígéri az ezredfordulóig, főleg a növekedési minőség jelzőszámait illetően Előtérben a vállalatok A második iparosítás terve a hatékonyság javításától vár előrelépést, ugyanis az előző ötéves tervhez képest alig bővül a foglalkoztatottság, a tőkeállomány bővülése sem lesz dinamikus. Ehelyett a munkatermelékenység adja a termelés növekményének teljes egészét, a fűtőanyag- és energiaforrásigények kielégítésében pedig döntő szerep jut az anyagmegtakarításnak. A beruházási politikában az eszközök műszaki megújítása és a rekonstrukció, a szerkezeti politikában a gépipar, azon belül is a~Iegkorszerűbb ágazatok fejlesztése kap elsőbbséget. \ Mindezt azért érdemes feleleveníteni, mert mind az országon belül működő, mind pedig a KGST-kapcsolatokat vezérlő irányítási mechanizmusokat ilyen minőségi célok szolgálatába kívánják állítani. A teljes gazdasági önelszámolás bevezeRÁDIÚTELEX RKP KB ÜLÉS Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára elnökletével kedden összeült a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A napirend alapján megvitatják a tavalyi gazdasági eredményekről szóló jelentést, a párt és a tömegszervezetek tevékenységével kapcsolatos jelentéseket, s foglalkoznak szervezeti kérdésekkel is. A SZOVJETUNIÓ TŐKÉS KÜLKERESKEDELME Az 1984. évi 1,7 milliárd rubel fölösleggel szemben tavaly 600 millió rubel hiány képződött a Szovjetunió fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskedelmében. A külkereskedelem értéke egyébként 37,8 milliárd rubelre csökkent az előző évi 40,9 milliárd rubelről. LÉGIK ATASZTRÓFA Vasárnap lezuhant a mozambiki légierő egyik AN— 26 típusú szállitórepülőgépe. Az áldozatok között volt a mozambiki parlament egy tagja, a FRELIMO-párt több magas rangú vezetője és Maria Chipande, Alberto Joaquim Chipande nemzetvédelmi miniszter felesége is A halálos áldozatok száma 49 fintonov hazautazhat £ Róma (MTI) Szergej Antonov kedd este hazautazott Bulgáriába. Rómában háromnapos, hatásköri vita után az igazságszolgáltatásnak sikerült találni egy „illetékes" bíróságot, amely dönthetett arról, hogy a bírósági ítélettel felmentett bolgár férfi elutazhat-e. Szergej Antonov és — Bulgáriában tartózkodó — két honfitársa ellen az volt a vád, hogy öt évvel ezelőtt ők voltak a pápa elleni merénylet szervezői. Ez a vád a hónapokig tartó tárgyaláson összeomlott, s a bíróság „bizonyítékok hiánya" címén felmentette a bolgár vádlottakat. A felmentés jogi megfogalmazásával a bolgárok védői nem értenek egyet, ők végig a teljes felmentés mellett foglaltak állást. A felmentő ítélet ellenére Antonov mégsem hagyhatta el rögtön Rómát, mert kiderült: távozásához valamelyik illetékes bíróság engedélye szükséges A pápa elleni merénylet ügyében ugyanig fellebbviteli tárgya^ lás várható, s a rendelkezések alapján nem volt rögtön egyértelmű, hogy ilyen esetekben miként keli eljárni A három év és négy hónap után szabadon engedett Antonov védőügyvédei rögtön kérvényezték védencük elutazásának az engedélyezését, s a kérést az első fokú esküdtszékhez továbbították (ahhoz, amely az ítéletet hozta). Santiapichi bíró azon. ban elhárította magától a feladatot, arra hivatkozva, hogy az esküdtszék rögtön az ítélethirdetés után, már szombaton feloszlott. Ezután a kérvény a köztársasági főügyészhez került, majd a római fellebbviteli bíróság vizsgáló részlegéhez jutott. Ez utóbbi ugyancsak illetéktelennek minősítette magát egy vasárnap rendezett ülésen. Emiatt az akta folytatta útját az igazságügyi apparátusban, s végül a bűnügyi törvényszékhez került. Kedden ez a testület úgy határozott, hogy Szergej Antonov elutazhat Olaszországból, de nem engedélyezte ugyanezt a szintén bizonyítékok hiányában felmentett török vádlottnak, Musza Szerdar Celebinek. Honfitársának, a több mint háromévi börtönbüntetésre ítélt Omer Bagcinak le kell töltenie büntetését tése a szovjet vállalatok körében — ahogy Rizskov miniszterelnök kifejtette — értelemszerűen • nem marad hatástalan ezen vállalatok KGST-kapcsolataiban sem. A gazdasági normatívák szovjetunióbeli fejlődése — a mutatók stabilitásának fokozása, a hatékonyabb munka erőteljesebb anyagi elismerése mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a jövőben a szocialista országok együttműködésében a „naturális" vonásokat. A kongresszusi felszólalásokból, az elfogadott dokumentumokból kitűnik, hogy kiterjedtebb szerephez jutnak az áru- és pénzviszonyok, az értéktörvény a szovjet gazdaságirányításban, kibővülnek a termelés valamennyi láncszemét érintően a vállalatok jogai. E változás maga után vonja, hogy a KGST-együttműködés sem reked majd meg a gazdaságpolitikák különböző szintű egyeztetésében, aktívabb szerephez jutnak majd a vállalatok és a különböző szervezetek a külgazdasági kapcsolatokban. Közvetlen kapcsolatok A szocialista országok a gazdasági önállósodás és a munka végeredményéért viselt felelősség fokozásának útját járják, és ez felgyorsíthatja a vállalatok közti közvetlen kapcsolatokat, ami hatalmas tartalékot jelent a nemzetközi szakosodás és a termelési kooperáció számára — vélekedett Oleg Bogomolov, a Szocialista Világrendszer Gazdasági Intézetének igazgatója. A Szovjetunióban hozott gazdasági döntések nyomán kedvezőbb szervezeti és gazdasági feltételek alakulnak ki ahhoz, hogy a szovjet vállalatok közvetlen kapcsolatokat létesíthessenek a többi KGSTtagország vállalataival — mondta az akadémikus, és hozzátette, hogy növelik majd a nemzetközi tudományos központok, tervezőirodák, és olyan közös vállalatok és cégek számát, amelyeknél lehetővé teszik a korszerűbb együttműködési formák alkalmazását. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek jelentőségét, hiszen jelenleg a szakosítási megállapodásokban maguknak a végrehajtóknak a sokféle ágazati és külkereskedelmi minisztérium mellett igen csekély a szerepe. Ma már elképzelhetetlen minőségi együttműködés, a mikroszféra részvétele nélkül. Amikor a kölcsönös szállítások nagy részét az energiaféleségek, nyersanyagok forgalma tette ki, nem volt a vállalatok részvételére okvetlenül szükség, hiszen egynemű termékek szállítását a központból irányítva is meg lehetett valósítani. A korszerű gépipari együttműködés viszont elképzelhetetlen a rugalmas vállalati részvétel nélkül. Lehetetlen részleteiben megtervezni sok százezer alkatrész gyártásának valamenynyi technológiai, gazdasági kérdését a piac és a piaci információk hordozói, a vállalatok nélkül. Várható, hogy a Szovjetunióban közeledik egymáshoz a termelés és a külkereskedelem irányítása, hogy az önelszámoló vállalatok a hatékonyabb ármechanizmuson át külföldi partnereikkel is éreztethetik majd a változásokat. Mindez két okból nagy jelentőségű: részben, rr**rt- az együttműködés intenzívebb formáit nem segíti elő napjainkban a tagországok hazai, illetve a külső árrendszer közti kapcsolat hiánya, az árrendszerek eltérése és az irányítási rendszer egyéb fogyatékossága. A fordulat lényege Másrészt azért fontos a változás, mert intenzív, tartós vállalatközi együttműködésre éppen most, a „csúcstechnológiai," fejlesztési program meghirdetésekor van a legnagyobb szükség. A műholdas hírközlő elemek, új generációs számítógépek, ipari robotok, automatizált anyagmozgató gépek — néhány fejlesztési téma abból a mintegy nyolcvan pontos programból, amelyet a KGST nemrégiben tartott rendkívüli ülésszakán fogadtak el. Nemcsak az a közös e tervekben, hogy válamennyi az élenjáró technológiai szint elérését célozza meg, de maximális követelményeket támaszt a megvalósítás módszereivel szemben is. A csúcstechnológia-fejlesztés egyértelműen intenzív kooperációt feltételez az •alkatrészek gyártásától a közös műszaki fejlesztésen át a közös értékesítési stratégia kidolgozásáig. Jelentős fordulat következhet be a KGST-kapcsolatokban a jövőben, átalakulhat a jelenleg jellemzően kétoldalú, rövid távra szóló és főképp a késztermékek forgalmára kiterjedő együttműködők Marton János A Dél-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat felhívja a lakosság és közületek figyelmét, hogy szegedi telepén (Dorozsmai út 50.) KERlTÉSELEMEK, KIS- ÉS NAGYKAPUK, IDOMACÉLOK, KÜLÖNFÉLE LEMEZEK, HASZONVASAK, VALAMINT PADLÓBURKOLÓK ÉS CSEMPÉK nagy választékban, jutányos áron beszerezhetők. Vásároljon a Miéi, jól jár!