Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

A MUNKÁSMOZGALOM ES AZ ANTIALKOHOLIZMUS A józan munka gyökerei l)e akarásom leölt hízóként haldokol és agyam szuvas, megrecsegő fáján, vén öngyilkos a padlás gerendáján, kinyúló nyelvvel lóg az értelem, (József Attila: Alkohol) T

örténészeink nincsenek egységes véleményen. Vannak, akik azt mondják, hogy az Antialkoholista Munkásszövetség 1921-ben azért alakult újjá, hogy az illegalitásban élő kommunisták gyülekezőhelye legyen. Mások azt mondják, hogy a hazai munkásmozgalom szerveződésekor is ott voltak azok, akik az alkoholizmus ellen harcoltak. Valószínűleg mindkét állítás egyszerre igaz. Vannak, akik fejcsóválva hallgatják a „régieket", amikor arról beszélnek, hogy az öntudatos munkás sohasem volt részeg. Tény: a Horthy-korszak munkásai közül sokan fehér ingben, nyakkendősen mentek szórakozni a munkaszüneti napon. Összeszedetten, méltósággal. Ehhez szorosan hozzátartozott a család, a baráti kör rendje. A kocsmák mélyét a kapitalizmus fészkének tartották," s az alkoholizmust olyan betegségnek, melyei a tő-, kés rend terjeszt. ,, K Wv" és elvtársai tisztában vannak az alap és a felépítmény viszonyának marxi tanításával, és tudják, hogy tiltó törvénnyel nem lehet tartósan megszüntetni a szeszes italok gyártását, terjesztését, fogyasztását a kapitalizmus társadalmában, mert az alkoholizmus a kapitalizmusnak — az egyház és az erőszakszervezetek mellett is — szükséges és erős támasza. " (Részlet dr. Arató Emilnek, az Alkoholellenes Munkásszövetség elnökének kéziratos visszaemlékezéseiből.) Az idézetből az következik, hogy a munkás antialkoholisták a társadalmi rend megváltozásától a kóros iszákosság enyhülését is várták, de ezt is józanul. Az előbb idézett életrajzi kéziratból: azzal is tisztában vannak, hogy az eljövendő szocializmusban is hosszú időre lesz szükség, több, talán sok generációra, ameddig ez az évezredes, begyökeresedett szokás, amely keresztül-kasul átfonja az egyénnek és a társadalomnak az életét, a megváltozott gazdasági alap adta körülmények, az emelkedő általános műveltség, és az objektív tudomány segítségével megszüntethető lesz. " Mit tudunk az Alkoholellenes Munkásszövetségről? Sokat is, keveset is. Kezdete elvész a szabadkőműves páholyok titokzatos homályában. Tudnunk kell azt, hogy a szabadkőművesség egy történeti időben — a műit század második felében — nem volt reakciós, ellenforradalmi, mint később a Horthy-korszak idején. Az Alkoholellenes Munkásszövetség 1904-ben vált ki a Good Templar rendből. Hivatalos szervezetté — körbélyegzőjének tanúsága szerint — !909-bven vált. Vezetői között találjuk a kezdet kezdetétől Mudzsar Józsefet, Szerdahelyi Sándort és Vankó Károlyt. Azt hirdették, hogy a gyerekeknek és fiataloknak egy csepp alkoholt sem szabad inni. Hangsúlyozták a megelőzés fontosságát, a komoly felvilágosító szó erejet. A már alkoholistává vált munkások esetében az őszinteséget — mind a beteg, mind a gyógyító részéről. A/ Tanácsköztársaság győzelme után párt- és kormányprogrammá teszik az alkoholellenes küzdelmet. A Munkaugyi és Népjóléti Népbiztosság (minisztérium) egyik főosztálya lett az Alkoholellenes Tanács. A proletárdiktatúra ugyanolyan fontos frontnak tekintette az alkoholellenes küzdelmet, mint a belső reakció- vagy az intervencioellenes harcot. Ezért jelennek meg 1919-ben a haza védelmére hívó, a belső reakció leleplezésére buzdító plakátok, az alkoholizmusellenes felhívásokkal együtt. Az utóbbiak mindig a család nevében szóltak. Akkor is tudták, hogy a mértéktelen italozás nemcsak az agysejteket, az egyéniséget, hanem a családokat is megtámadja. A

Tanácsköztársaság leverése után a mozgalom újjászerveződött, s 1921-ben hivatalösan is megalakult. Munkája egybefonódott dr. Arató Emil tevékenységével. Arató ekkor már tagja az illegális kommunista pártnak. Az AMSZ központja a József krt. 9ben volt, rövidesen 1680 aktivistával dolgozott. Egyelőre nem sok egyéni pártoló tag akadt, de hovatovább ötvenegy szervezet lépett be a pártoló tagok sorába — elsőnek a csepeli vasasok —, tagdijuk, a havi 10 ezer korona pontosan befolyt és erős anyagi támasza lett az AMSZnak — írta dr. Arató Emil. Hét esztendőn keresztül dolgozott nehéz, ellenforradalmi helyzetben a mozgalom. 1928-ban belügyminiszteri rendelettel oszlatták fel. Mindez azért fontos, mert manapság újra a társadalmi érdeklődés középpontjában van az alkoholizmus. Nem egyszerűen kampányról van szó, hanem arról, hogy „dolgozni csuk pontosan, szépen... ", azaz józanul lehet. (Képeinken alkoholizmusellenes plakátok a Tanácsköztársaság idejéből) RLTTKAV LEVENTE r; SZEMENDREY ISTVÁN Szívcsiklandozó panaszkodik létem fája aki hallja majd megbánja vállamon a végzet-élet . sutba dobott dúlt remények a sziveket csiklandoztam nem nevettek ha kacagtam vagy a mosoly rossz orcámon vagy sírás volt kacagásom dühöngtem is kívül-belül sivalkodtam kegyetlenül mindegy taps vagy kifütyülnek ne szánjanak csak már szűnjek úgy menjek el ahogy jöttem más testével megkötötten ez bánatom ez a rongyom nincsen aki betakarjon céda tiszta egyre megy már léptem kurrul csak poroszkál a sziveket csiklandoztam virágokat sebbé martam nem érdekel virág-panasz engem surlóz minden tavasz örök ringben nagy menetben jaj egy percre sem pihentem láncoltam vagy tántorogtam ütöttem és ütést kaptam ( de rossz- bíróm volt ez a lét a gong után mindig más volt kinek emelték a kezét DEÁK MOR Tengerszem tósima arcom szélre cseréltem felhők sebhelye homlokom a tenger nyugalma szemeimben a tenger tajtéka ajkamon gyerekkoromat anyajegy-lábnyom őrzi egy réten s árvácska-fej amerre mentem magam is látom kevésből sokat vesztettem el partok tenger-igézetében fürdetett meg a délibáb tósima arcom kell elcserélnem s vízbe ölhetem ami fájt s égbolt felhősebe lett homlokom didergek sötét árnyékában vízmosta lábnyomaimon vajon mi lódult meg utánam ? — kölyökarcomban két tengerszem átússza lassún életem s ha majd partra tép egy könnycseppben Isten letörli hirtelen Szeged műemlékei A BAGÁRY-HÁZ A Somogyi utca 20. számú épület „Műemlék, „Bagáry-ház" néven ismert, romantikus épület 1870 tájáról, Hoffer Károly terve." A szokatlanul nagyméretű, három utcára (Zrínyi utca, Somogyi utca, Toldi utca) néző emeletes lakóház a romantika és kora eklektika harmonikus ötvöződése. Földszintjén egységes ablaksor vonul, főhomlokzatának közepén alacsony ívű kapuzattal. Emeleti ablaksorát a felső párkányok hangsúlyozzák. Homlokzatát tárcsás mező zárja le, az egész falsik finoman kváderezett. Hatalmas kapualjából nyíló oszlopos lépcsőházában gazdag rajzú öntöttvas korlát van. Téglalap alakú udvarának negyedik oldalát szerényebb emeletes ház zárja le. Udvari emeletén kőkonzolos függőfolyosó fut végig szép ívű kovácsoltvas korláttal. Fényképek és metszetek összevetése alapján 1872-ben valószínűleg már állt a „zsindelytetős" ház. 1874-ben is még „új Hoffer ház"-ként emiitik. 1875 első felében itt, „a ház udvarában Lauscher és társ cég egy" kétszintes .Jényképészeti műtermet építtetett". A nagy árvíz idején Hoffer Károly a vízkárosult még: „Bárkény Ferenc örök". Az épület az 1880-as években Bagári Pál és neje tulajdona. Megint tavasz. Nem tud meghatni többé: a kell, a kell — csábító mezbe bújva, a kell, a kell — a törvény masinája, azt hallom én kattogni újra s újra. Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben ibolya-foltocskák. Holnaputánra hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán megint az ősz s a tél kálváriája. Szabály, ismétlődés, nagyon meguntaip. S ki örvendeztem a törvénynek egykor, ma fázom tőle, s félek; azt szeretném, ha kizökkenne a rend a szokottból. Akkor még... akkor még talán... De lelkem (poros hasonlat) elfáradt madár már, s ha villám vág is mellette a fába, csak odanéz, bólint, s tovább se száll már. CSORBA GYŐZŐ Megint tavasz 4 Szombat, 1986. április 26.