Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

Csütörtök, 1986. április 24. 3 KISZ—OTP megbeszélés Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség székházában szerdán meg­beszélést folytatott dr. Tisza Lászlóval, az OTP vezér­igazgatójával, a KlSZ KB székházában. A találkozón Hámori Csa­ba tájékoztatta az OTP ve­zetőjét azokról a gondokról, javaslatokról, amelyek a KISZ közelgő XI. kongresz­szusát előkészítő viták során hangzottak el a fiatalok la­káshoz jutásával kapcsolat­ban. Tisza László az Orszá­gos Takarékpénztár tevé­kenységét, terveit ismertetve elmondta: a pénzintézet ki­emelt figyelmet fordit az ügyfélszolgálat színvonalá­nak emelésére, illetve a la­kásberuházásokkal és az ott­honteremtéssel kapcsola­tos betétek, hitelek kezelé­sére. A megbeszélés egyik kérdése volt, miként lehet megőrizni a lakásépítésre, illetve -vásárlásra készülők megtakarításainak reálér­tékét, s milyen eszközükkel lehet enyhíteni a fiatal la­kástulajdonosok eladóso­dását. Magyar kiállítók Poznanban A poznani nemzetközi vá­sárokról és szakkiállítások­ról szerdán sajtótájékozta­tót tartottak Lengyelország budapesti nagykövetségé­nek kereskedelmi kirendelt­ségén. Henryk Cawronski kereskedelmi tanácsos el­mondotta, hogy u júniusi nemzetközi vásáron a ma­gyar vállalatok 80. alkalom­mal vesznek részt. II szakszervezetek tennivalói érdekeinkért Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szerdán ülést tartott. Baranyai Tibor 171­tilkr, és Nagy Sándor tit­kár előterjesztésében meg­tárgyalta a SZOT vezető­irányitó munkájának to­vábbfejlesztésével összefüg­gő feladatokat, áttekintette a népgazdaság helyzetét, külö­nös tekintettel az 1986-os év indulásának tapasztalataira. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa határo­zatának végrehajtása érde­kében a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának az a tö­rekvése, hogy tevékenységét egyre jobban igazítsa a vál­tozó körülményekhez, a nö­vekvő feladatokhoz, azért, hogy még alkalmasabbá vál­jon hivatásának ellátására. Szükséges a mozgalom egy­segének további erősítése, és ez járjon együtt a szakszer­idézeteken belüli nagyobb ön­állóság érvényesülésével a legfelsőbb testületektől, az ágazati és a területi szervek­től az alapszervezetekig. Pontos a mozgalmi jelleg, a tagsággal való kapcsolat erősítése, a feladatok konk­rétabb elhatárolása. Növelni kell a legfelsőbb szakszerve­zeti testületek szerepét a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő átfogó kér­dések kidolgozásában, el­döntésében, valamint a ha­tározatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Biztosítani kell a testületek munkájú­nak nagyobb nyilvánosságút. A SZOT ismételten megfo­galmazta, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tának és a VII. ötéves terv céljainak teljesítéséhez meg­vannak a reális lehetőségek. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusán a dol­gozók is hitet tettek a prog­ram mellett. Vállalták annak teljesítését, de elvárják a feladatok pontos meghatáro­zását, a folyamatos munka feltételeinek biztosítanál és a végzett munkának megfelelő anyagi és erkölcsi elisme­rést. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a népgazdaság helyzetének vizsgálata során megállapította, hogy az el­múlt évi kedvezőtlen tenden­ciák az első negyedévben is folytatódtak. Nem emelke­dett az ipari termelés és a konvertibilis elszámolású ki­vitel, a behozatal pedig n tervezetinél lényegesen gyor­sabban növekedett. F.z ked­vezőtlenül érinti a külgazda­sági egyensúly javításának idei célkitűzéseit. Ugyanak­kor egyes területeken folyta­tódott a bérkifizetések el­múlt év végi növekedése. Ez a helyzet — változatlanság esetén — veszélyezteti az idei év gazdaságpolitikai tö­rekvéseinek tervszerű meg­valósulását. A szakszervezetek fontos­nak tartják a kormányzat gazdaságszervező tevékeny­ségének erősítését, a gazda­ságirányítási intézkedések következetességét. Indokolt a gazdasági szabályozás to­vábbfejlesztésével erősíteni a gazdaság jövedelemtermelő képességét, a gazdaságosan termelő vállalatok dinami­kus fejlődési lehetőségeinek megteremtését. A szakszervezetek sürgetik a népgazdasági és a vállalati tartaléjcoknak az eredménye­sebb gazdálkodás szolgálatá­ba állítását. Igénylik, hogy a gazdálkodó szervek ennek érdekében még jobban tá­maszkodjanak a szocialista munkamozgalmakra, és a szakszervezetekkel közösen alakítsák ki azokat az új, ha­tékony módszereket, ame­„Lukács tábornok" születésének 90. évfordulóján Ünnepségek, megemlékezések Zalka Máté Iró, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa születésének 90. évfordulója alkalmából szerdán koszorú­zási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában levő sírjánál. A megemléke­zés koszorúit az MSZMP Központi Bizottsága neveben Varga Péter osztályvezető és Tömpe István, a KB tagja, a Honvédelmi Minisztérium részéről Horváth István al­tábornagy, miniszterhelyet­tes és Paál György vezérőr­nagy, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola parancs­noka. valamint a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége és a Magyar írók Szövetsége képviselői he­lyezték el. Emlekünnepség volt Mátészalkán és Tunyog­matolcson is. Szegeden, a Zalka lakta­nyában is tegnap délelőtt tartottak díszünnepséget. A •megjelent vendégeket — kö­zöttük Horváth Károlynét, a megyei pártbizottság titká­rát és Vajas Józsefnél, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetőjét — Hídvégi István al­ezredes köszöntölte, majd szólt Zalka Málé internacio­nalista tetteiről. Ezt követő­en avatták fel azt, a Zalka Mátét ábrázoló tűzzománc képet, amelyet Czinke Fe­renc Salgótarjánban élő Munkácsy-clijíus, érdemes művész adományozott a lak­tanyának. Ez alkalomból fel­olvasták a művész levelét is. A képavalást követően az ünnepségen részt vevő, Zal­ka Máté nevét viselő szocia­lista brigádok és úttörőcsa­patok, valamint a fegyveres erők és testületek képvise­lői megkoszorúzták az em­léktáblát. Az évforduló alkalmából ünnepi csapatgyűlést is tar­toltak a laktanyában. Itt Kovács János alezredes, lak­tanyaparancsnok köszöntötte a gyűlés résztvevőit, majd Hídvégi István alezredes vá­zolta fel Zalka Máté életút­ját. Zalka Máté 19l6-bnn, az orosz hadifogságban ismer­kedett meg a marxista taní­tásokkal. 191!) második felé­ben lett vorösgárdixtd, majd a III. Internacionalista ez­red znx z 1 ón 1 jpa ran cs n ok a ­ként részt vett Kölcsak el­lenforradalmi seregeinek fel­számolásában. Az Oroszor­szági Kommunista (bolsevik) Pártnak 1920-tól volt tagja. A polgárháború után az ál­lambiztonsági szervekben, majd a Külügyi Népbiztos­ság szolgálatúban diplomá­ciai futárként dolgozott. 1936-tól Lukács tábornok néven hadosztályparancs­nokként harcolt a Spanyol Köztársaság védellnében. Itt halt hősi halált 1937-ben. A beszédet követően a Tarjáni III. számú Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort. A csapalgyülés kato­nai tiszteletadással fejező­dött be. majd a vendégek megtekintették a fegyvertör­téneti kiállítást. Az ünnepi rendezvény dél­után vetélkedővel, sportver­sennyel folytatódott, ame­lyen a laktanya katonái mel­lett részt vettek a Zalka iskola diákjai, valamint a Zalka Máté nevét viselő bri­gádok csapata is. * Ma, Szegeden, a Zalka ál­talános iskolában emlékez­nek névadójukra az. iskola diákjai és tanárai. B. Z. Nagy lS.N7.li frlvolol»* Az úttörőszövetség képviselői is megkoszorúzták Zalka Máté emléktábláját Ivek segíthetik a dolgozók felelősségteljesebb rész vé ­telét »a tervek teljesítésében. Indokolt a teljesítmény sze­rinti bérezés, és az anyagi érdekeltség további fejlesz­tése. A szakszervezetek támo­gatják a népgazdasági fel­adatok megoldását segítő ha­tározottabb, ösztönző és xzi­gofúbb kormányintézkedése­ket. Pontos, hogy a népgaz­daság nehézségeinek mér­séklése alapvetően az ipari és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése útján, a gazdálkodást segitö intézkedések meghozatalával és azok végrehajtásával tör­ténjék. A SZOT-nak hatiro­zott törekvése az, hogy az életszínvonal javítását, a tervezett elképzelést Valóra váltsuk. Ennek alapja azon­ban a termelési feladatok maradéktalan megvalósítása, a hatékonyság, a jövedel­mezőség javítása, és az is, hogy a szakszervezetek őr­ködjenek a teljesítmények és a bérek egyensúlyán. Ezért Is kérte a tanácsülés, hogy va­lamennyi szakszervezeti tes­tület tekintse alapvető ér­dekvédelmi feladatának a tervlelés-gazdálkndás segí­tését, a dolgozók mozgósítá­sát a vállalati tervek teljesí­tésére. A tanácsülés feladattervet alakított ki a XXV. kong­resszus határozatának, az iparági-ágazati szakszerveze­tek kongresszusainak és a megyei, illetve a budapesti küldöttértekezleteknek az ajánlásai alapján. A feladat­terv összefoglalja és rangso­rolja az elkövetkező 5 év leg­fontosabb mozgalmi tenniva­lóit. Az ülésen döntöttek ar­ról, hogy a XXV. kongresz­szus vitájában elhangzott ja­vaslatokat a Szakszervezetek Országos Tanácsa elemzi, és munkájúban folyamatosan érvényesíti. A javaslattevők választ kapnak jelzéseikre. Az országos tanács tagjai növekvő jelentőséget tulaj­donítanak a szakszervezeti rétegmunka érdemi fejlesz­tésének. Ehhez nyíltabb, sok­oldalúbb, differenciáltabb érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekvédelmi tevékenységre van szükség. A SZOT megválasztotta új munka- és rélcgbizotlságait, elfogadta működésük alapel­veit, jóváhagyta a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusán elhangzott javasla­tok alapján a SZOT-nak és a testületeinek 1986. évi mun­ka- és üléstervéi, valamint az. ajánlásokat a Miniszterta­nács és SZÖT vezetői soron következő megbeszélésére. (MTI) A csiga háza Ügy tudom, amint csiga lesz — még ha aprócska is — a petéből, testén mar ott hordja jövendő hazá­nak kezdeményét. Aztán ahogy nő, növekszik, úgy nö­veli, építi, igazítja kényelmesebbre hálán hordott ott­honát. Mindig Csodál tani a természet furcsa képződmé­nyét, a táguló spirál testet, a bentlakó „képére" for­mált összkomfortot. A dolgok bölcs elrendezésének ezt a személyre szabott formáját. A csigaéleinek azt a gazdaságos szervezését, hogy se kisebb, se nagyobb a ház, mint amekkorára és amilyenre éppen szüksége van a gazdájának. Az embernek, lám, volna mit tanulnia a csigá­tól. Mert a jámbor csúszómászó mértéktartó tervező és kivitelező; mindig a maga igényeihez szabja háza méretét. A funkciótlan díszekre sem áldoz; tudja, hogy sallangtalanságúval, egyszerűségével is tud az szép lenni, amire egy élet munkaját, a maga sejt­nedveit — majd' azt írtam vérét és verejtékét — szánta. Es tessék csak utánagondolni: noha mind­egyik csigaház egy alakot formáz, nincs két egyfor­ma széles e világon! Es most csak a családi házakra gondolok: milyen egyformák, egymást utánzók tudnak lenni még az újabb építésüek is! Divatos motívumok ismétlödnek unásig és értelmetlenül, fölkapott anyagok és színek uralják az utcaképet, s hát még ha az ember beljebb megy, n hazak bejáratain is túlra! Bútorozhatatlan csöhelyiségek, étkezőbe nyíló fürdöszobaajtók, túlmé­retezett gyermekxzobák, kandallók, amiben egy évben ha egyszer ég majd tűz — sorolhatnánk még a pél­dákat, amelyek azt jelzik: az építtető nem gondolta át, mire is van igazán szüksége, a tervező meg úgy volt vele: neki mindegy Ha kissé élesebben és sűrítetten fogalmaztam Is az imént — hiszen a jelenség nem általánosítható! —, ne tekintsék olvasóim afféle hatásvadászó újságírói fo­gásnak. Alig néhány napja, hogy „Az év lakóháza" pályázat megyei fordulójának eredményhirdetése után a zsűri két tagjával építészeti kultúránk említett be­tegségeiről beszélgettünk. Nekik személyesen is alkal­muk volt meggyőződni arról, hogy az út nem gondolt magánlakás-tervezés milyen furcsaságokat szülhet. Egymással nem harmonizáló anyagok beépítését, föl­kapott homlokzati megoldások erőltetését, gigantomá­niát az épületek tömegének megformálásakor. Rossz alaprajzokat, a család valós szükségleteinél indokolat­lanul nagyobb, s ilyeténképpen inkább csak hivalko­dásru jó házakat. Hogy nem volnának mintaszerű, ésszerű megol­dásokat fölmutató épületek szűkebb és tágabb kör­nyezetünkben. azt persze nem állítja senki. De épp e házak építtetői, tervezői távolmaradlak a pályázatról, s esélyesnek tekinthető alkotások kerüllek így távol a közízlés fejlesztését is szolgáló, az építészi kultúrát népszerűsíteni hivatott országos kampánytól. Nem tudni pontosan, mi ükből . Néhány építtető állítólag így érvelt: „Van nekem így is elég irigyem, möst mit verjem még nagydobra, hogy a házam ilyen-olyan." Mások talán amiatt vo­nakodtak részt venni a pályázaton, mert nincsenek tisztában elkészült hazuk valós — de nem anyagi ér­telemben vett — értékével. Hallottam olyan véle­ményt Is, hogy az épület tervezője, maga is tudatában lévén elkövetett „bakijainak", eleve esélytelennek ítél­te alkotását. S abban is lehet igazság, amit uz egyik zsűritag igy fogalmazott meg: a magántervezésnek még mindig nincs társadalmi rangja, ügy tekintik, mint valami elítélendő vagy éppen megtűrt kénysze­rűséget. Pedig hát tudomásul kellene végre venni, hogy a magánlakás-építés, a családiház-torVez.és ma Magyarországon jórészt a magántervezőkre, s a kis­iparosokra marad. S megméretés, a közvélemény és a szakma kritikájú nélkül minőségi változás aligha vár­haló . Egyébként „Az év lakóháza" pályázat díjazottja — igy a megyei győztes, a szegedi Gábor Áron Utcai lakóház építtetője is — haza falún elhelyezhet egy bronzból öntött táblácskát. Rajta a pályázat szimbó­luma: a csiga háza. I'álfy Katalin A békehónap rendezvényei Hamarosan megkezdődik a békehónap programsoro­zata. E témáról tanácskozott tegnap, szerdán a Hazafias Népfront megyei és városi béke-barátsági bizottsága Réti Ervin újságírónak, az. Országos Béketanács tagjá­nak időszerű külpolitikai kérdésekről s/őló tájékozta­tója után tárgyalták meg a nemzetközi békeév politikai tél kitűzéseit, valamint a béke- és barátsági hónap előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Elkészült a bé­kt hónap rendezvényeinek ttrve is, amelyből most a k'emelkedő programokat is­mertetjük A békehónap megyei és városi megnyitó ünnepségét és a békehangversenyt má­jus 5-én, a Tisza Szálló kon­céi (termében rendezik meg. Május 8-án koszorúzási ünnepségre kerül sor a Du­gonics és a Belvárosi teme­tőben, a hősi emlékmüvek­nél és ugyanezen a napon este fáklyás felvonulás lesz a Széchenyi téren. i Köszöntünk béke címmel rendezik meg a város szak­munkástanulóinak békede­monstrációját május 8-ún. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola női kara fel­lépésével rendeznek hang­versenyt május 9-én az ifjú­sági házban. Á bevételt az SOS baltonyai gyermek­falu javára küldik el. Kétnapos békedemunstrá­ticra kerül sor május H-én éo 10-én Tápén A nemzetisegi találkozó és békemajális színhelye Tiszasziget lesz május 30-án, Magyar—bolgár, illetve magyar-csehszlovák barát­sági napot rendeznek, az előbbit május 28-án az utóbbit június 4-én Kisteleken Propagandisták kitüntetése Tegnap délután az MSZMP Kisteleki Nagyközségi Bi­zottságának titkára Pap István elismerésben részesí­tette a kiváló propaganda­munkát végzett Hódi János­nét. Nagy Miklósnét. Palotás Csillát, Savanya Lászlót, Vctró Istvánt (Balástyá) Bárdos Lászlót, Bárkai Mi­hályt, Székesi Bélát (Baks), Kordás Istvánt, Varga Lász­Icnct. Víg Sandornét (Csen­gtle). Kiss Istvánt (Sándor­fí.lva). Kecskeméti Gáspár­nét. Váradi Józsefet (Öpusz­taszer). Bitó Antall, Bujdosó Albertet (Pusztaszer). Csehó Józsefet, Mesits Zoltánt. Na­rancsik Lászlót, Németh Imrét, Németh Tibornét, rálinkás Pált, Pap Feren­cet Péter Máriát. Savanya Antalt, Szeberényi Jenönét, Szekeres Mihályt. Tóth Fe­rencet és Törökgyörgy Jó­zsefet (Kistelek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom