Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

2 Csütörtök, 1986. április 20. MIP HOLP MIKOR? Fémhinta a betonon Piszkos homokozóikkal, szél koptatta rozoga hintáik­kal, gondozatlan kavics-„sző-í nyegeikkel" ilyenkor tavasz táján kiváltképp kiábrándí-i tóak, kopárak és szegénye­sek. De kár lenne tovább ke-, resgélni a jelzőket, játszó­tereink milyenségét megH mutatandó. Mindenki — lett légyen az gyerekes szülő; avagy gyermektelen ember —, látja, tudja, ismeri eze­ket a tér nélküli, játékra szánt helyeket. Sokkal ke­vésbé ismerjük viszont az okát annak, miért ilyenek, amilyenek, és a lehető legn természetesebb módon szid­juk, hibáztatjuk azokat, akik „megálmodják" ezeket. Va­jon a tervezőasztalnál ily, szegényes végeredmény*) szülő álmokról álmodik a Délterv két park- és játszó­tértervezője, Fekete Zo\­tánné és Boldog Mária? — Mi 1980 óta lemondtunk az álmainkról, hiszen immá­ron hat esztendeje nena1 épülhetett új játszótér Sze­geden. Még ha elkészültek is a terveink, a kivitelezé­sig ez idő alatt egy sem ju-1 tott el. Nem beszélve arról, hogy az egy-két évtizeddel ezelőtt épülteket nemcsak felújítani kellene, hanen) sok helyütt — különösen a lakótelepeken — átalakítani is az azóta már más kor­osztályba lépett gyermekek igényeinek megfelelően. Hi­szen az a gyerek, aki jé( néhány esztendővel ezelőtt még eljátszadozott a homo-j kozóban, vagy a lengőhintán, nemigen találhat szórako­zásra ugyanott ma, tizenegy­néhány évesen. No de, vála­szolva az eredeti kérdésre: a játszóterek miért ilyenek, amilyenek? Egy, az ideálistól még igen messze járó, köze­pes minőségű játszópark (a felszereléssel együtt) négy­zetméterenként 300 forintba kerülne. A jelenlegi lehető­ségek között 40 forintot ter­vezhetünk egy négyzetmé­terre. Ez az összeg — belát­hatóan — irreálisan kevés ahhoz, hogy „gyerekszabásu" tereket tervezhessünk. — Valószínűleg az önök tervezőasztalán azért szület­tek a ideált legalább közelí­teni próbáló játszótértervek. — A játszótér nem szakít­ható el az azt körülvevq parktól, netán nagyobb ki­terjedésű zöldövezettől. A hazai gyakorlat ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, s srvk esetben beszorítja, be­szoríttatja a játszótereket a lakótelepek betonfalai közé, Jobb esetben olyan kisebb parkokba, ahol fűre lépni tilos, tehát a szabad mozgás illúzióját nyújtja csupán. Mi magyarok azt hisszük — hiszen ezt tapasztaljuk magunk körül —, hogy a játszótér attól játszótér, ha minél több hinta, csűz­da, libikóka, homokozó található ott. Holott a gyerek jáfékvágya, és sza­badságvágya szempontjából mennyivel vonzóbb — egy mondjuk — több hektáros,1 fásított, virágokkal beülte­tett park, amelynek terüle­tén csak itt-ott elszórtan ta­lálható egy-egy érdekes já­ték. Ez lenne az ideális, de a mi játszótereink messze nem ilyenek. — Területünk a zöldöve­zettel körülvett, ideális ját­szóterek megépítésére volna. Gondolok Makkosháza több hektáros szabad területére és a Vértó-dombra. Ez utóbbi már nem alakítható át, de megépítése előtt szinte kí­nálta a parkosítás lehetősé­gét. — A Makkosházi lakótelep húsz hektárnyi — nem ösz­szefüggő — szabad területé­nek parkosítása — ha egy négyzetméterre 120 forintot számítunk, s ennyit mini­mum kell —, akkor több •mint 20 millió forintba ke­rülne. Hatalmas összeg, je­lenleg megvalósíthatatlan terv. A Vértó-domb alapve­tően elhibázott, balesetve­szélyes játszóhely. Építési költségéből a Rókus I. lakó­területét lehetett volna par­kosítani, játszóterekkel éke­síteni. — No persze azon túl, hogy játszótereink a nevük­kel ellentétben tér nélküli­ek, szegényesek, unalmasan egyformák, még balesetve­szélyesek is. Gondolok itt elsősorban a betonburkolat­ra és a fémszerkezetekre. — Ezek a negatívumok és hiányosságok éppen úgy a pénzzel, illetve a pénztelen­séggel függenek össze, mint a fentebb elmondottak. Ma­gyarországon egyetlen játék­szergyártó vállalat létezik: a Triál. Kizárólag fémjátéko­kat készítenek, úgy a játszó­terek, mint a játékboltok 6zámára. Így tehát a terve­zéskor mi csak az ő kíná­latuk szerint gondolkodha­tunk, egyrészt, mert más vá­lasztási lehetőségünk nincs, másrészt mert csak fémjáté­kokra futja a beruházási összeg. Hiába terveznénk fá­ból, műanyagból, gumiból, nincs egyedi kivitelező, aki vállalkozna arra, hogy egy­egy ilyen játékdarabot elké­szítsen. A Pilisi Állami Fa-, Erdőgazdaság kivétel, mert itt egyedi fajátékok gyártá­sára is vállalkoznak, igaz áraik magasak. A legna­gyobb gondot azonban a fa­játékok esetében későbbi gondozásuk jelenti, hiszen a fémjátékoknál sokkal több karbantartási munkát igé­nyelnek. A puha burkolatok — mint a gyep, fürészpor, a műanyag — részben azért nem alkalmazhatók, mert a mi klímánk alatt nem tart­hatók fenn játszótéri burko­latként, részben, mert drá­gák. — A bölcsődék, óvodák, iskolák szabad tereinek fel­szerelése, esetenként parko­sítása is az önök feladata. Jobb-e a helyzet oktatási intézményeinkben? — A bölcsődék, óvodák esetében lassan ott tartunk, Veszélyes játszóterek? hogy mindenfajta általunk kínált-tervezett játéktól ódzkodnak a nevelők, úgy vélik, minél kevesebb a já­ték, annál kisebb a baleset­veszély. Az iskolákban elő­írás szabályozza a sportterü­let, futópálya, illetve zsibon­góudvar megépítését. Mind­ezek el is készülnek, majd mindenütt, de a hozzájuk tartozó zöldövezetre, kultu­rált környezetre már nem lehet igény, mert nem jut rá pénz. Jóllehet, legalább az iskolákban — ahol a gye­rekek majd az egész napju­kat eltöltik — kellene áldoz­ni erre, ha már gyerekeink a lakótelepeken nem élvez­hetik a szabadban való já­ték örömét. Kalocsai Katalin Jancsó Miklós emlékezete Ma húsz éve, 1966. április 16-án hunyt el alkotó ereje teljében Jancsó Miklós két­szeres Kossuth-díjas akadé­mikus. a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem gyógyszerta­ni intézetének tanszékvezető professzora. Jancsó Miklós 1903. április 27-én Kolozsvárott született, egyetemi tanulmányait befe­jezve Szegeden avatták or­vosdoktorrá 1928-ban. Édes­apja, id. Jancsó Miklós ki­váló belgyógyász professzor céltudatosan a tudományos pálya felé irányította fiát. aki rátermettségét már szi­gorló orvosként jelentős fel­fedezéssel bizonyította. Üj módszert dolgozott ki a szi­filisz akkori legfontosabb gyógyszerének, a salvarsán­nak tanulmányozására. Dok­A szociálpolitikai kedvezményről V. A. szegedi olva­sónk családi ház építé­sét tervezi. Fiatal háza­sok, egy gyermekük van, és még egyet akar­nak. Családtagként ve­lük lakik levélírónk nyugdíjas edesanyja is. Szeretné tudni, hogy a jelenlegi rendelet sze­rint megadják-e a szo­ciálpolitikai kedvez­ményt meglevő gyer­mekükre és édesanyjá­ra, illetve megelőlege­zik-e leendő gyerme­kükre? Az 1986. január l-jén ha­tályba lépett rendelkezések szerint a családi házat épí­tőnek is jár szociálpolitikai kedvezmény az általa eltar­tott, vele közös háztartás­ban élő gyermekek és más családtagok után, A ked­vezmény .összege gyerme­kenként 40 ezer forint, az építtetővel együtt költöző, a kölcsönszerződés megköté­sének időpontjában már megszületett, illetőleg meg­előlegezett gyermekiek) ese tén a második gyermek után 65 ezer forint, a harmadik gyermek után pedig 125 ezer forint, más eltartott család­tag után személyenként 30 ezer forint. A kedvezmény összege az építési költség 45 százalékát nem haladhatja meg. Fiatal házaspár részé­re — kérelemre — a ked­vezményt önálló bankköl­csönként két gyermekig meg kell előlegezni. A megelőle­gezés időtartama — amely alatt törlesztést kell fizetni — egy gyermek esetében há­rom év, két gyermek eseté­ben pedig hat év. Ha a gyermekek az előírt határ­időn belül megszületnek, a kedvezményt a fiatal há­zaspárnak jóváírják, és az állam a pénzintézetnek megtéríti. Ha nem születnek meg, akkor a kölcsöntarto­zást és kamatait a bank­kölcsönre előírt és még hát­ralevő törlesztési idő alatt kell kiegyenlíteni, ilyen esetben a tartozás állami kölcsönné nem alakítható at. Olvasónk ennek megfelelő­en a szociálpolitikai ked­vezményt a meglevő gyer mekÜK i megkapja, s továb­bi egy gyermekükre kérheti annak megelőlegezését. A szociálpolitikai kedvezmény utólag is jár. Ha születne harmadik gyermekük, a kedvezményre utána is jo­gosultak lesznek. A szociálpolitikai kedvez­mény szempontjából a szülő akkor minősül az építtető eltartottjának, ha az öreg­ségi korhatárt betöltötte, vagy munkaképtelenségét legalább 67 százalékban el­vesztette, és havi rendszeres keresete, jövedelme az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez jelen­leg 2370 forint) nem halad­ja meg, az építtetővel leg­alább egy éve közös háztar­tásban él, és az új lakásba együtt költöznek be. Mindezeket az 1986. janu­ár 1. után megkötött köl­csönszerződésekre kell al­kalmazni. A korábban kö­tött kölcsönszerződések ese­tében a szerződéskötés idő­pontjában hatályban volt jogszabályokban előirt fel­tételek az irányadók. Dr V M. torrá avatásának évében je­lent meg első monográfiája, a Histochemiai tanulmányok chemotherápiás arsenoben­sol származékok viselkedésé­ről az emberi és állati szer­vezetben címmel. Ezt köve­tően hívták meg a berlini Koch Intézetbe, ahol 1931-ig tanulmányozta a chemothe­rápiai kutatás módszereit. Tehetségét a Szegedi Gyógyszertani Intézetben Issekutz professzor irányítá­sa alatt bontakoztatta ki. Európában elsőként 1932-ben önálló chemotherápiai osz­tályt létesítettek számára, már abban az évben magán­tanár lesz. Ifj. Jancsó Miklós a be­tegségek elleni harcban új vizsgálati módszerek beveze­tésével 1935-ben jelentős megállapításokat dolgozott ki a chcmotherateutikumok hatásmechanizmusának vi­tás kérdésében. E felismeré­sek eredményeként szület­tek meg a tömeges pusztító trópusi ártalmak (álomkór, kalaazár stb.) leghatásosabb gyógyszerei. 1938: a gyógy­szertani tanszék élére egye­temi nyilvános rendkívüli, 1940-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki; 1946­ban előbb a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező, ugyanabban az évben rendes tagjává választotta. Két al­kalommal tüntették ki Kos­suth-díjjal (1948, 1955), első­ként nyerte el a Hőgyes End­re Emlékérmet (1961), a Ki­váló Orvos cím birtokosa lett (1962), a Munka Érdem­rend arany fokozatát és a Purkyné-éremmel tüntették ki (1963). Számos hazai és külföldi tudományos társa­ság választotta tagjai sorába. Tudományos kutatómunká­jának eredményeit jelentős monográfiákban foglalta A halálát követő évben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Jancsó Miklós-em­lékérem és -jutalomdíj ala­pításáról döntött, melyet az­óta minden év áprilisában ünnepélyes keretek között adnak át. Festék­újdonságok Üjfajta festékek gyártását kezdték meg a Budalakk szegedi gyárában. A külső és belső felületbevonásra használatos standolit olaj­festékek — különösen a ke­resett piros, zöld és sárga színűek — közül többfélében a színezésre eddig használt ólompigmentet a környe­zetre ártalmatlan szerves­pigmenttel váltották fel. A választékot az úgynevezett alpesi barnával bővítették, ezt a lakóházak farészeinek, ajtóinak, ablakainak festé­sére ajánlják 198«. ÁPRILIS IS., SZERDA — NÉVNAP: CSONGOR A Nap kel 5 óra SS perekor, fa nyugszik 19 óra M perekor. A Hold kel 9 óra 49 perckor, és nyugszik 2 óra 14 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plutz SK cm (apadó). SZAZ EVE született Ernst Thalmann (1886— 1944) a német és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló ve­zetője. A hitlerizmus uralomra jutása után azonnal bebörtönöz­ték. majd a buchenwaldi kon­centrációs táborban meggyilkol­ták. KILENCVEN EVE született Makláry Zoltán (1896— 1978) Kossuth-dijas kiváló mű­vész. a Nemzeti Színház örökös tagja, számos filmszerep emlé­kezetes alakítója. Utolsó filmje az Amerikai cigaretta (1977) volt. NYOLCVANÖT ÉVE született Dinnyés Lajos (1901— (961) kisgazdapárti politikus miniszterelnök, országgyűlési képviselő. 1931-től 1938-ig Alsóda­bas kisgazdapárti képviselője volt. A második világháború éveiben bekapcsolódott az anti­fasiszta egységfrontba. 1947 már­ciusától szeptemberéig honvédel­mi miniszter. 1947. május 31-tól 1948. december 10-ig pedig a Mi­nisztertanács elnöke volt. Mi­niszterelnöksége idejére esett a nagybankok és a száz munkás­nál többet foglalkoztató üzemek államosítása, a szovjet—magyar kölcsönös segélynyújtási egyez­mény megkötése, az egyházi is­kolák államosítása. Miután Rá­kosi Mátyás félreállította, az Or­szágos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központi igaz­gatója lett. MOZIK Vörös Csillag: delelőtt 10 óra­kor: Zorro (színes olasz—francia kalandfilm. III. helyár!), délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 óra­kor: Falfúró (színes magyar. Csak 16 éven felülieknek!). Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Zor­ro (színes olasz—francia kaland­film. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vl­deomozi): este 10 órakor: Jazz­énekes (színes amerikai film). Filmtéka (Kígyó u. 4.): délután 6 órakor: Psyche, II. (színes ma­gyar film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. Kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig, a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az újszegedl gyer­mekkórházban van. (Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-orr-gége Klinika tart ügyeletet. Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. EMf/J BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.50: Delta — tudományos hiradó — (ism.) 10.15: Történetek a kiskertekről — NDK tv-filmsorozat — 3. 11.15: A zongoránál: Nádas Gábor — (ism.) 11.45: Képújság 15.05: Ültess egy fát, nem éltél hiába — szovjet úttörők a természet védelméért 15.40: Szórakaténusz 15.55: Hirek 16.05: Aki mer. az nyer! — matematika­vetélkedő az ált. lsk. 5—6. osztályosainak 16.35: Vincent van Gogh — NSZK kisfilm 17.35: Képújság 17.40: Kiborulni tilos — angol tv-filmsorozat 18.05: Reklám 18.20: Stevie Woods — NSZK zenés film 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10; Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Starsky és Hutch — amerikai bűnügyi tv­filmsorozat 20.50: Unokáink sem fogják látni, avagy városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát 21.30: Pillanatkép Simándy Józsefről 22.20: Hiradó 3. 22.30: Himnusz BUDAPEST 2. 18.00: Képújság 18.05: Ifjú Oroszország — szovjet tv-filmsorozat — S. 19.10: Ecranul Nostru — a szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: Rachmaninov: fisz-moll zongoraverseny — NSZK film 20.00: Olaszország a természet­búvár szemével — olasz film 20.45: Nyitott műhely 21.00: Híradó 2. 21.20: Szabadfogású Birkózó EB 22.10: Tv-BASIC-tanfolyam — 11. — (ism.) 22.40: Képújság BELGRÁD I. 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: A látogatók — gyermekfilm 18.15: A szebb életért 18.45: Régi városok mesél 19.15: Rajzfilm 20.00: Festett fény 22.30: Tv-hlradó BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Tribün 19.30; Tv-hlradó 20.00: Sportszerda 22.30: Huszonnégyóra 22.45: A MES krónikája ÜJVIDÉK 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Népzene 18.45: Tárea 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó magyarul 20.00: Sportszerda 22.30: Tv-hiradó szerb­horvátul IHEiI KOSSUTH 8.20: Eeo-mix — (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Zenekari muzsika 9.37: Beszélni nehéz... — (ism.) 9.49: Dalposta 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Ernst Toch: Kisvárosi képek 10.49: Nóták 11.20: Népszerű hangszerszólók 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Híres előadóművészek felvételeiből 14.10: A magyar széppróza századal — Gárdonyi Géza: Az én falum — (ism.) 14.25: Operaslágcrek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Hangos szótár 15.50: Chopin: g-moll ballada 16.05: MR 10—14 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Népdalok, néptáncok 18.02: Kritikusok fóruma 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Lábnyomok a fövenyen — Astrid Saalbach hangjátéka 20.06: Készletek Benjamino Gigll emlékirataiból — 1. 21.00: Szimfonikus miniatűrök 21.30: Prizma 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Az elmúlt évtized nagykanizsai dzsessz­hétvégéinek felvételeiből 22.56: Antal Gábor jegyzete 23.06: Pablo Casals vezényli a Marlborói Fesztivál zenekarát 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . PETŐFI Idősebbek hullám­hossszán Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Népi táncok fúvós­zenekari tolmácsolásban Útikalauz üdülőknek Bura Kovács Andor népi zenekara játszik A tegnap slágereiből Ugyanaz többször Seb a cédruson Közös tánczenei műsor az NDK Hangja rádióval A hét Hubay­csárda jelenet Az a dal, az a perc .. . Diákfoci Ötödik sebesség Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről Máté Péter dalai Népdalok Rockföldről érkezett Tükörképek — önismereti hiányok Zsák és foltja A Rádió Dalszínháza — Suppé: A szép Galathea — vidám mitológia Játék Joan Barz. Bob Dylan ég a Klngston trió felvételeiből 8.05: 8.50: 9.05: 12.10: 12.26: 12.31: 13.10: 14.0(1: 14.15: 15.05: 16.05: 16.18: 16.48: 17.08: 18.00: 10.06: 19.25: 20.05: 20.50: 21.05: 21.48: 23.20; o.i4: 0.19: 4 20 Éjfél után

Next

/
Oldalképek
Tartalom