Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

2 Kedd, 1986. április 1. Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter­helyettes nyilatkozata Erősíteni a szocialista országok egységét A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének következő, Budapesten tartandó ülésén részt vesz Mihail Gorbacsov is A szocialista közösség or- felhívások ellenére sem csat­szágai közötti kapcsolatok- lakozott, bár erre ösztönözte ról, s más időszerű nemzet- saját kongresszusának kép­közi kérdésekről nyilatko- viselőháza, az amerikai köz­zott hétfőn Vagyim Loginov vélemény és az- Egyesült Ál­szovjet külügyminiszter-he- lamok szövetségeseinek je­lyettes Moszkvában dolgozó lentős része is. A Szovjet­magyar tudósítóknak. unió legutóbbi javaslatával A szocialista országok újabb lehetőséget kívántad­egyeztetett békepolitikájáról ni <» nukleáris robbantások szólva kitért a Varsói Szer- betiltasara, a mult evi genfi ződés külügyminiszteri bi- csúcstalálkozót követően ki­zottságának nemrég Varsó- alakult, s az utóbbi időben ban megtartott ülésére. Ez az amerikai lépések miatt megmutatta, hogy a VSZ- erősen megkérdőjeleződött tagállamoknak nemcsak a optimizmus fenntartására, céljaik azonosak, hanem a Mihail Gorbacsov televí­tettekben is megnyilvánul ziós beszédének szövegét a egységük, amikor a leszere- Szovjetunio hivatalosan is lés átfogó programjának megküldte Washingtonnak, megvalósításáról van szó. A Hivatalos valaszt még nem miniszterhelyettes felhívta a kapott, de a Fehér Ház kép­figyelmet arra is, hogy a viselőjenek' első megnyilat­Szovjetunió ez év elején hozása elutasító volt. nyilvánösságra hozott átfő- A külügyminiszter-helyet­gó, a világsajtóban Gorba- testes szólt a Szovjetunio és csov-terv néven emlegetett a Kínai Népköztársaság kap­nukleáris leszerelési prog- csolatairól is. megállapítva, ram ja a szocialista országok hnK.V azok egyelőre sem ba­közötti aktív eszmecsere so- rátinak. sem joszomszedi­rán alakult ki A szocialista nak nem nevezhetők, közösség országainak a be- A politikai kapcsolatok ren­ke és a biztonság szavatolá- dezésének útjában álló aka­sa. a háborús veszély meg- dályok legyőzésében még szüntetése érdekében tett nem sikerült számottevően indítványait minden bizony- előrelépni, mivel Kína vál­nyal tovább fogja fejleszteni tozatlanul ragaszkodik olyan a VSZ politikai tanácskozó kérdések megvitatásához, testületének következő, Bu- amelyek harmadik országo­dapesten megtartandó ülése, kat érintenek. Erre pedig a amelyen részt vesz Mihail Szovjetunió, mint azt már Gorbacsov, az SZKP KB fő- több ízben határozottan le­titkára is. szögezte, nem hajlandó. .'A Az MTI tudósítójának két ország közötti, külügy­kérdésére válaszolva Va- miniszter-helyettesi szintű gyim Loginov kitért arra is, konzultációk még ebben a milyen fontos a szocialista hónapban Moszkvában foly­országok egységének és egy- tatódnak (MTI) beforrottságának állandó erősítése. Az indokok között említette a tőkés országok, s elsősorban az Egyesült Ál­lamok szelektív külpolitikai Két logika A Szovjetunió vezetése még az utolsó pillanatban, jóformán az után is, kísér­letet tett az atomcsend ál­talánossá tételére — az Egyesült Államoké egy pil­lanatra sem kívánta, hogy fennmaradjon legalább a remény. Ez volt annak a gyors nyilatkozatváltásnak a tanulsága az egész emberi­ség számára, amely szom­baton zajlott le Moszkva és Washington között. Az előzmény ismeretes: alig néhány hónappal azután, hogv Mihail Gorbacsovot az SZKP KB főtitkárává vá­lasztották, a szovjet vezetés nagy jelentőségű kezdemé­nyezést. tett az atomfegyver­kezési verseny ördögi spirál­jának megszakítása érdeké­ben. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok eről­tetett ütemben dolgozott történelmének legnagyobb fegyverkezési programján, a Szovjetunió úgy döntött, hogy beszüntet minden — katonai és békés célú * — atomrobbantást, és példája követésére szólította fel az Egyesült Államokat is. Az atomcsend természete­sen hosszú időn át nem le­het egyoldalú: amikor a bé­ke biztosítéka még minden­képpen a katonai egyensúly megőrzése, egyik fél sem nyújthat a másiknak olyan előnyt, amely ennek a fel­borítására vezet. Ezért volt már önmagában is merész lépés a moszkvai kezdemé­nyezés. amelyet jelképesen á hirosimai atomrobbantás 40. évfordulójára időzítettek. Kétoldalú fegyverzetkorlá­tozási és befagyasztási egyezmény híján a Szovjet­unió egyoldalúan is kész volt példát mutatni, többek kö­zött abból a meggondolásból kiindulva, hogy így kedve­zőbb légkört teremthet a genfi csúcstalálkozóra, és amennyiben a washingtoni kormányzatban lennének olyan erők, amelyek inkább hajlanak a. veszélyes ver­seny fékezésére, vagy lega­lább szünet beiktatására, magatartását, amellyel min­dig más-más szocialista ál­lamot vesz célba, megpró­bálva nekik a legnagyobb kárt okozni. Példaként hoz­ta fel Lengyelország gazda­sági nehézségeinek kihasz­nálását, a hitelek megtaga­dását, s a Bulgária lejáratá­sára kitalált, kudarcba ful­ladt Antonov-ügyet. A szovjet—magyar vi­szonyról szólva, a külügy­miniszter-helyettes hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió­ban nagy érdeklődéssel kö­vetik hazánk életét. „Nem ártana, ha jobban odafigyel­nének Magyarországra azok, akik oly szívesen kérdőjele­zik meg a szocializmusnak azt a képességét, hogy meg­felelő életszínvonalat, jó életkörülményeket tud biz­tosítani az emberek számá­ra" — szögezte le. Loginov kijelentette azt is, hogy Moszkvában fontosnak tart­ják, milyen kép alakul ki a Szovjetunióról más szocia­lista országokban, így Ma­gyarországon. Ebből a szem­pontból komoly elismerést váltott ki a szovjet főváros­ban az SZKP XXVII. kong­resszusáról bőségesen, tar­talmasan, s igaz módon tu­dósító magyar tömegtájékoz­tatási eszközök tevékenysé­ge. Szó ésett a beszélgetésen Mihail Gorbacsov március 29-i televíziós beszédéről, az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra vonatkozó felhívásról is. Ezt az tette szükségessé — mutatott rá a külügyminiszter-helyettes — hogy március 31-én lejár a Szovjetunió által a nuk­leáris robbantásokra egyol­dalúan meghirdetett mora­tórium. Az amerikai kor­mányzat ehhez az ismételt A római perben Felmentették flntonovot Szombaton Rómában az esküdtszék bizonyítékok hiányában felmentette a pápa elleni merénylet meg­szervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szergej Antonovot, Zselju Vaszile­vet és Todor Ajvazovot, s elrendelte Antonov szabad­lábra helyezését. Ugyanez­zel a jogi formulával men­tették fel az ügy két török vádlottját, Musza Szerdar Celebit és az ismeretlen he­lyen tartózkodó Oral Celi­ket. Egy harmadik török személyre, Omer Bagcira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadság­vesztést szabott ki, Ali Ag­cát (akit ebben a perben azért vontak felelősségre, mert illegális úton fegyvert csempészett be Olaszország­ba) egyévi börtönbüntetésre ítélték. Nobile levele A Moszkva (MTI) Umberto Nobile neves sarkkutató 55 évvel ezelőtt írt levele került elő a Ferenc József földön egy írásokkal telitömött, lezárt ólomhengerből — jelentette be Lenin­grádban Dmitrij Kravcsenko, a Szovjet Földrajzi Társa­ság (SZFT) vezetője a társaság ülésén. Maga a szöveg már erősen elmosódott, különleges eljárásokra lesz szükség „előhívásához", Nobile aláírása azonban jól olvasható rajta. A felfedezés a Gráf Zeppelin kormányozható lég­hajó északon tett útjával van összefüggésben. A Szovjet Földrajzi Társaság a közelmúltban régvolt expedíciók nyomában szervezett utat. a jégbe fagyott, szi­getcsoporthoz. Alapos vizsgálatnak vetették alá a Flóra­fokot. (Norbruk-sziget), mely a -sarkvidék kutatóinak kró­nikáiból ,.a remény és a csalódás fokakent" vált ismertté. Innen indult el és ide érkezett vissza számos északi-sark­vidéki expedíció. A szovjet kutatók találtak néhány kőhalmot, amelyek annak idején a sarkkutatók „levelesládájaként" szolgáltak. Az egyik ilyen halom alatt volt a kérdéses ólomhenger is. A benne talált iratokat azóta a Szovjet Tudományos Aka­démia leningrádi konzerváló és restauráló laboratóriuma vette kezelésbe. A tartályban talált feljegyzéseket a Ferenc József földre a Maligin jégtörővel 1931 júniusában tett út részt­vevői készítették. A Maligin-expedíció a Ferenc József földön találkozott az „Aeroarctica" nemzetközi expedíció résztvevőivel, akik a Gráf Zeppelin kormányozható lég­hajón tették meg odáig az utat. Ennek a/, expedíciónak volt tagja Umberto Nobile. Az SZFT az idén nyáron folytatja a Ferenc József földön végzett kutatásokat. ezeknek is ösztönzést nyújt példájával. Genf után, bár Reagan elnök nem volt hajlandó ott az atomkísérletek felfüg­gesztésére, a szovjet vezetés még egy esélyt kívánt adni Washingtonnak, amikor már­cius 31-ig kiterjesztette a moratórium hatályát, majd szombaton Mihail Gorbacsov még egy olajágat nyújtott az. amerikai partner felé. Felajánlotta, hogy a legrövi­debb időn belül kész talál­kozni Reagan elnökkel akár Rómában, akár Londonban, akár más európai főváros­ban. hogy az atomkísérletek teljes betiltásáról tárgyaljon vele. A Szovjetunió március 31 után sem)folytat atomkí­sérletet, ha az Egyesült Ál­lamok is így jár el — mondotta —, a moratórium csak akkor veszti tehát ér­vényét. ha Washington rob­bant e dátum után. Moszkva kezdeményezé­sére azonban kezdettől fogva elutasító volt az amerikai vá­lasz, s a nevadai sivatag mind tavaly, mind a szovjet mo­ratórium meghosszabbítása Után. márciusban újabb atomkísérletek színhelye volt. Nemcsak két gvakor­lát. — két logika is ütközött ebben a kérdésben. A szovjet okfejtés világos. A további atomfegyverke­zés. különösen pedig az amerikai csillagháborús terv azzal fenyeget, hogy a fegy­verkezési verseny ellenőriz­hetetlenné válik, ezért ösz­szehangolt nemzetközi cse­lekvésre van szükség, amíg nem késő. Az első lépés eb­ben éppen az atomkísérle­tek — előbb a szovjet és az amerikai robbantások — fel­függesztése lehetne. hiszen így lehetetlenné válna az új fegyverek kikísérletezése. Így idő lenne a meglévő fegyverzet korlátozásáról, csökkentéséről szóló megál­lapodásokra — erre vonat­kozóan Mihail Gorbacsov ja­nuár 15-én terjesztett elő átfogó javaslatot, amely megvalósítása esetén több szakaszban az ezredforduló­ig elvezetne az atomfegy­vermentes világhoz. Mihail Gorbacsov szomba­ti kezdeményezésére a wa­shingtoni válasz, a sietősei­utasítás szinte azonnyomban, még aznap megérkezett. Reagan elnök terjedelmes okfejtésének lényege: a nukleáris fegyverekre to­vábbra is szükség van „a béke biztosításához", így a kísérletekre is, hogy garan­tálják az amerikai „elret­tentő erő" „megbízható, s biz­tonságos működését". Az ér­velés másik ága pedig az. hogy a leszerelési tárgyalá­sok sikeréhez új amerikai fegyverek kellenek, mert csak ezek léte, és fejlesztése veheti rá a Szovjetuniót a komoly megbeszélésekre. Vagyis a régi mondás: ha békét akarsz, készülj a há­borúra, a washingtoni logi­kában kiegészül azzal, hogy ha leszerelést akarsz, fegy­verkezz. Európa leánya T avaly ősszel a Budapesten rendezett európai kultu­rális fórumra szokatlan könyv jelent meg. Elsődle­ges célja az volt, hogy tájékoztassa a hazánkba ér­kező diplomatákat, írókat, művészeket a magyar iroda­lomról, sőt kis túlzással talán azt is mondhatjuk, szellemi értékeink ezeréves történetéről, literatúrával a középpont­ban. Az angolul és oroszul külön-külön kötetben megje­lent mű latin címe önmagában is állásfoglalás: Hungaria litterata Europae filia; A magyar irodalom Európa lánya. Három évvel ezelőtt a világ különböző népeinek kulturá­lis cseréjében évszázadok óta oly nagy szerepet játszó Párizs adta át a fórum megrendezési jogát Budapestnek, s ezzel a gesztussal egy hosszú ideje tartó magyar törek­vés kapott nemzetközi elismerést: nevezetesen az a szán­dékunk, hogy Kelet és Nyugat között vegyünk részt Euró­pa kulturális értékeinek közvetítésében, cseréjében. A Ja­nus-arcúság, mint azt a kötet kimutatja, történelmi vo­násunk, mindig jellemezte a magyar irodalmi életet. A két világháború között a korszak legjelentősebb orgánuma, a „Nyugat" mellett megjelent a „Kelet Népe" című irodal­mi folyóirat is, s Móricz, Illyés, Németh László és mások mindkét hélyen publikáltak. A kötet huszonöt tanulmányt tartalmaz, s közülük hétnek a szerzője a szegedi egyetem bölcsészkarán "dolgo­zott vagy oktat ma is. Már a bevezető egyik mozzanata is bizonyítéka lehet helyzetünk „végzetszerű" voltának. Száz évvel ezelőtt jelent meg -Beöthy Zsolt magyar irodalomtör­ténete, amely literatúránk organikus, külső hatásoktól lé­nyegében független, belső fejlődésrajzát mutatta be. Köny­vét Beöthy a magyarok elődéül megtett volgai lovas ké­pével indította, aki leereszkedik a Kárpátokból, a nap­fényben kezével árnyékolja a szemét, hazát keres itt ma­gának. Letelepül a Duna és a Tisza mentén, de egyedül marad, nem érti a környező népek nyelvét, különbözik tő­lük temperamentumában, viselkedésében, szokásaiban. A nyugalmazott szegedi professzor, Vajda György Mihály, bevezető esszéjében is a „volgai lovas" jelenik meg. vele találkozik. először a könyvet kézbe vevő olvasó, csak ép­pen egészen más előjellel; mondanunk sem kell. ez a lo­vas már otthon érzi magát Európában. Vajda panorámá­ja után következő esszék az idegen irodalmak aspektusá­ból mutatják be a magyart, illetve irodalmunkat tárgyal­ják más kultúrákkal való kölcsönhatásában. Az így létre­jövő képen egy részről az idegen tükrözi a magyart, más részről — a befogadás révén — a mienk a többi euró­pait. Irodalmunk Európa leánya több szempontból is. hi­szen közós ősünk a görög—római és a zsidó—keresztény hagyomány. A klasszikus témák és motívumok behálózzák az európai nyelvű irodalmak történetét, a törvények ember­séges értelmezését az angol gyerek éppúgy Szophoklész Antigonéjából tanulja, mint a magyar, a végzet hatalmát pedig Oidipusz szomorú történetéből. A Bibliának, ponto­sabban fordításainak felbecsülhetetlen szerepük volt a magyar nyelv XVI. századi megújulásában, amelyen Ba­lassi és Bornemissza írt. Az építészet és a képzőművészet ugyanilyen erős szálakkal kapcsolható össze a különböző orzágokban: a szegedi Dömötör-torony felső része ugyan­úgy nyolcszögű, mint a firenzei Battistero, hiszen egyazon szabály és eszmeiség szerint készült. Múltunk speciális, csak ránk jellemző mozzanatait elemzi a magyarsag prehisztóriájával foglalkozó esszé, Domokos Péter Pál tollából. A szerző itt olyan érdekes, sokszor máig tisztázatlan kérdést vet fel, mint a hun­magyar kapcsolat, a Kalevala fordítása és halasa, a finn­ugor államok kulturális kapcsolatai. A külföldi olvasók bi­zonyára nehezen értik, múlt századi elődeink miért „szé­gyellték" a finn-ugor származást, s miért csak másodla­gosak az ősi. pusztán ránk és rokonainkra jellemző mito­lógiai és folklórhatások a későbbi korokban, miért szorí­totta ki szinte teljes egészben az új, európai vallás az ősi hitvilágot és kultúrát. Gondolom, hogy a fórum vendégei legszívesebben a saját országuk irodalma és a magyar kétoldalú kapcsola­tát leltárba vevő tanulmányokat olvasták, s mindenki megtalálhatta a számára érdekest. A tanulmányok szer­zői a baltited a portugálig, az angoltól az örményig Európa valamennyi f;is és nagy lilératúrájával össz'evetik a ma­gyart, kimutatva, kinek mit köszönhetnek íróink, költő­ink, s mi módon épült a hatás a magyar mű egészébe. A módszert tekintve, a nemzeti irodalom Viszonyát az egyetemes irodalomhoz kétféle nézőpontból tekint­hetjük át. Az egyik, a hagyományos: a hatások, befolyások vizsgálata Ez mindig hasznos, mivel jellemző egy irodajomra, hogv milyen hatásokat fogad be, milyen inspirációra van szüksége. A másik nézőpont a tipológiai, mely az egyes irodalmak közötti rokon vonásokat vagy el­téréseket tartja számon, anélkül, hogy konkrét egyezések kimutathatók lennének. A „nagy" irodalmak- vonatkozásá­ban a hatás a domináns mozzanat, mig a környező népek irodalmához a közvetlen hatás nélküli, tipológiai analógia révén vált hasonlóvá a magyar. Pál József mn éJn nm™ -- m m RÁDIÓJELEK MAGYAR—EGYIPTOMI VÍZÜGYI TÁRGYALÁSOK Kovács Antal államtitkár­nak, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének vezetésé­vel hazaérkezett a magyar vízügyi küldöttség Kairó­ból ahol március 22—29. között tárgyalásokat foly­tatott Iszam Radi Abdel­Hamid öntözési minisz­terrel, a két ország hosszú távú vízügyi együttműködé­sének fejlesztéséről. HAZÁNKBA ÉRKEZETT BERNHARD VOGEL Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétl'őn hi­vatalos látogatásra Magyar­országra érkezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfab tartományának miniszterel­nöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Ferihegyi repülőté­ren Veress Péter külkereske­delmi miniszter fogadta. Je­len volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. HAZATÉRT PRÁGÁBÓL AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszu­sán, szombaton hazaérkezett Prágából M.4RKAS ÍRÓSZEREK kihúzókészletpk rajztáblák betüsablonok sablonok körzőkészletek túsfelszerelések tisztítószerek vonalzók, ironok tollak, tolltartók filc- és rostironok színes íronkészletek - hegyezőgépek PAPIR-lRÖSZER OSZTÁLYUNKON SZEGED t - NAGVARUHAZ w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom