Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

4 Szerda, 1986. március 5. Ml? H01? MIKOR? Vissza a malomkőhöz? 2. Ha fejlődni akarunk Nagyon nem szégyellhe­tem magam tegnap vissza­szívott hajdani tévedése­mért. A termelők érdekeit szem előtt tartva, mások szavait mondtam, hogy a sűrűn vetett paprika jobb is lehet, mint a régi, a palán­tázott. Ugyanez a földolgo­zók szempontjából rom eny­nyire egyértelmű. Szeged nagy tudósa, Bálint Sándor, aki pedig beleszületett a paprikába, arra is utal méU tán híres könyvében, hogy a kővel való őrlést fölvált­ja a hengerszék, és ez jó dolog. Többek között azért is, mert a hengerszék hideg, a kő pedig fölmelegedhet. Ha a paprikában levő cu­kor karamellásodik — ma­gyarul: ha odasül —, kese­rű lesz, és a kutyának se kell. Akár takarózhatnék is szavaival, de meglehet, ki­derül egyszer az is, hogy mégse tévedett. Most min­denesetre az történt, hogy a szegedi paprikamalomban kiszereltek jó pár henger­széket és kopárokat raktak helyette. Egyelőre a külföld­nek szánt paprikát őrlik a kövön. Nagyi István vállal el egy kis idegenvezető beszélgetés­re. Nevéből ítélve biztos­nak látszik, hogy valame­lyik nagyapja már adatköz­lője volt Bálint Sándornak, és egy Nagyi István Kalo­csára is elvitte az őrlés tu­dományát. Ügy látszik, eb­ben a Xzékben még mindig a régi paprikások ivadékai ülnek. Engi János is ilyen volt. Az államosításkor még csak köves malmok voltak Szegeden. Az ötvenes évek­ben született az az öszvér­megoldás, hogy a kövek mellé hengerszékeket is szereltek. A kalapácsos da­ráló alól vitték a paprikát, levegővel szállítva a henge­rekre, és tíz töretés után kaptak elfogadható porté­kát. Kiiktatták tehát a ci­pekedést a molnárok mun­kájából, és fokozhatták a termelést is. A kőnek ugyan­is kisebb a „kapacitása", mint a körbe forgó henge­reknek. Tavaly aztán az történt, hogy egész sor hen­gen helyére malomköveket raktak újra. Ez volt az a visszalépés, ami haladásnak látszik. Első látásra olyan ez, mint a frizurák divatja A hosszú haj után, íme. itt az ellentétje, a tengerész­gyalogosok hajviselete. — De a kő kevesebbet termel! — Fokozni lehet a telje­sítményét. — És ha odasül a papri­ka? — Vigyázni kell, hogy ne süljön oda. — Mégis, mi a jó benne? — Az, hogy a kő fölme­legszik. — Azért hozták be a hengerszéket, vagy annak legelső szegedi változatát, a varcot, hogy ne melegedjen föl. — Ez mind igaz, de a panrika bőre akkor adja ki a benne rejlő festéket, ha a vele együtt őrölt mag ola­ja kioldja. A hideg henger­szék nem tudja föltárni az olajat. — Erre való a pirosító­kő? — Kövön öt töret is ele­gendő a hengeren történő tizzel szemben, és az utol­só adja meg a színét. Ter­mésünknek körülbelül hat­van százalékát külföldre visszük, a kinti vevő pedig elsősorban ránézésre álla­pítja meg, hogy melyik a jobb. Amelyik szebb, ame­lyik pirosabb. — Ez azt is jelenti, hogy hitvány paprikából is tu­dunk szépet és finomat őrölni? — Csodákra a legjobb molnár se képes. A papri­kaföldön dől el, milyen lesz a zsákba töltött fűszer. Mi csak azt akarjuk kihozni belőle, ami eleve benne van. — Szentmihálytelken szó­lalt föl egy közgyűlésen egy hajdani molnár. Azt mond­ta, hogy vigyázniuk kellett, hogy a kövön oda ne sül­jön a paprika, mert ha ke­serű lett, akkor hogyan en­gedhetjük meg magunknak a Binder-gépes, forró leve­gős szárítást? — Annak a molnárnak igaza volt. A Bindert be lehet úgy állítani, hogy ne károsodjon benne, amit szá­rítanak vele. Lejjebb veszik a gázt, fokozzák az áthala­dási sebességet. — Lucerna van ? — Hol? — A szárítóban. Nyáron lucernát szárítottak vele, ősztől meg paprikát. — Az csak az őskorban volt. Legföljebb a hetvenes évek legvégéig. Száríthatnak vele mást is, zöldségzöldjét például, kamillát, vagy hagymát, de ez mind em­beri fogyasztásra készül. Lucerna már nincsen. — Sárospatakon bezárták a malomkövek bányáját, pedig ott faragták ki ke­rekre is. — Talán azért is, mert nem volt rá kereslet, de az is lehet, hogy elfogyott a kő a bányából, meg az is, hogy nem akarták elrontani érte a környezetüket. Üj megoldások után kellett néznünk. — Netán fából faragják? — Egy pesti cég, a mi molnárainkkal összefogva, betonból önti. Méretre, hogy keveset kelljen faragni raj­ta. Kicsit keményebb is, mint az eredeti, a bányából származó kő. — Csalókh dolog. Ugyan­olyan jó, csak egy kicsit jobb? — Nem licitálni akarok most, ne értse félre. Kemé­nyebbre sikerült, és ez jobb nekünk. Nehezebben kopik. — Csakhogy a régi mol­nároknak volt egy csáká­nyuk, rövidke nyéllel. Időn­ként kiemelték a követ, és barázdáit újra vágták. — Hajszálra így tesznek most is. A belevágott bor­dákat hütöcsatornáknak mondják a paprikások. Meg­nő a fölület, nem melegszik át annyira. Arról most ne beszéljünk, hogy a bordák­nak az őrlési technikában is van szerepük. — Van már kövünk, de molnár is kell hozzá. Hon­nan veszik a paprikamol­nárt? — Veszprémben van a szakközépiskolájuk, és igen nehéz onnan idecsalogatni őket. Együtt tanulnak a lisz­tesmolnárokkal, a paprikás­ság menet közben ragad rá­juk. Szerencsére a fölsőfo­kú iskola Szegeden műkö­dik, onnan mindig kapunk annyit, amennyi kell. Akármennyire korszerű­sítünk is a malomban, a molnár munkáját lehet könnyíteni, sót, annál is könnyebbé tenni, de a szak­értelme semmivel nem he­lyettesíthető. Szükség van a termelőre — lehetőleg pa­lántázással, és nem vetéssel —; szükség van a kapára is, mert csupán vegyszerrel nem termelhető a paprika, a talajlazítás is elengedhe­tetlen; szükség van hozzá­értő szárítókra, jó molnár­ra, és a legvégén a jó por­tékát jól eladni tudó keres­kedőre is. Egyszer talán el­érjük majd azt is, hogy a legjobb hazai számít a leg­jobb külföldinek is, és ak­kor a fekete paprika nem versenyezhet a pirossal. Most még többre becsüli a háziasszony az otthoni őr­lést. mint ahogy a szesztest­vér is többre tartja a kis­üstit. Nemcsak azért, mert azt tiltja a törvény. Hogy is szól az ige? Egy lépés előre, két lépés hátra? Ha fejlődni akarunk. És hét-nyolc kilónál több ma­got ne vessünk egy hektár­ra, ha a vetést el nem ke­rülhetjük! Horváth Dezső Szeged a hazai lapokban 1986/9. Üzemorvosi ellátás kisiparosok­nak : Márciustól Szegeden / - gy. 1. - •» Kisiparos Ujsag. — febr. 8. A fiatal pótképvi.selő / - meny­hért - — Szabad Föld. — febr. 8. : Hl. — Beszélgetés Gilicze Évával, a Szegedi Konzervgyár ü zenien erg ettk usával. „Saját nevelés" A szegedi igazgató / Vigb Zoltán — Textil­élet. — febr. 12. : Hl. — Vajtay Józsefet nevezték ki a szegedi Textilművek igazgatójának. Munkaversony az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére : Szege­di Textilművek = Textilélet. — febr. 12. Egy anarchista véletlen halá­la : Szegedi vendégjáték a Jó­kai Színházban / Niedz.iolsky Katalin Béikes Megyei Népúj­ság. — febr. 21. : ill. — Kritika. Csak újra kell üvegezni! / K. P. Impulzus. — febr. 22. :ill. Szerző: Kaszthelyi Péter. — U profilú üvegeket használ a vá­rosgazdálkodása vállalat kerté­szeti üzeme a növényházak üve­gezésére. Diétás sűrítmény : Tejcukor nélkül Esti Hírlap. — febr. 24. — A Csongrád Megyei Tejipari Vállalat os"a Szegcdi Konzerv­gyár terméke. Piros lapok, lila arcok, rózsa­szín álmok / Hollai Andrea. Da­nis Barna Képes sport. — febr. 25. : ill. — Nyilatkozatok a Szeol-Délép SE—Vasas labdaru­gó MNK-mórkozésról. Vásári készülődés szegeden Magyar Nemzet. — febr. 25. — A Szegedi Ipari Vásár előkészüle­teiről. — Népszabadság, Népsza­va. — febr. 25. A szegedi államfogház / Péter László Magyar Nemzet. — febr. 25. — Nevezetes „lakói". Fólia alol szedik a primőrt Retek, zöldpaprika és saláta Népszava. — febr. 25. — Csong­rád megyében. Joe Bugner elmesélt az életét. 1—2. / Hámori Tibor = Népsport. — febr. 21—27. : ill. — .(Sidnoy. 1986 : 7—8.). — A szöregt születé­sű volt profi ökölvívó Európa­bajnok nyilatkozata. „Ütszéli" kereskedelem Kiste­lekon / Vadas Zsuzsa Szóvet­kezet. — febr. 26. — Mezőgazda­sági. valamint ABC-áruhazat nyitott a Kisteleki Afész az E5-ös ut mentén. Eredményék, tervek Szegeden : 25.1 millió utas — 10,5 millió tonna áru / G. J. Magyar Vasutas. — febr. 27. — Szerző: Gellért József. — Vasutasok ta­nácskozása Szegeden. Fiatalok a muvelódésii házban / Gelléirt József Magyar Vas­utas. — febr. 27. — A vasutas művelődési házról. „paprikás" hangulatban : Szeged — úton az élvonal felé? / Vitos György Labdarúgás. — 2. sz. : ill. — A Szeol-Délép SE labdarúgócsapatáról. Damó Oszkár centenáriuma Ismét egv elfelejtett sze­gedi írástudó, aki beírta ne­vét a magyar művelődén egyetemes történetébe. M3 száz esztendeje Devits Osz­kárként született. 18 évesl volt. amikor első írása Szegedi Napló hasábjain megjelent. „A Szegedi Napló fedezi fel — írta Sz. Szi-, gethy Vilmos a helyi sajtq történetének áttekintésében, 1927-ben. — Itt írja pompás paraszttörténeteit, amelyek! már belekapcsolódnak a föld népének nagy problé­máiba. Előretörése azonban! hamar elviszi Szegedről, a legjobb újságírók egyikei lesz, s előbb Budapesten, dolgozik nagy redakciókban, majd gyenge tüdeje hegyi levegőt kíván. Miskolcon hal meg fiatalon." 1927. ja-i nuár 21-én hunyt el. Áz újságíró A Szegedi Napló után a, Szegedi Friss Újság, majd a Szegedi Híradó munkatársa, utána az Egri Újság alapí­tója és szerkesztője. A fő­városban a Magyarország munkatársa, a Budapest ve­zércikkírója. Az első világ­háborúban haditudósító. A forradalmak után a Miskol7 ci Reggeli Hírlap munkatár­sa, majd Csehszlovákiáhry emigrált, de amint elmúlt feje fölül a közvetlen ve­szély, kevéssel halála előtt visszatért a Miskolci Reggeli Hírlaphoz. Az író Elbeszélőként abból a sze­gedi iróiskolából nőtt ki, amely Tömörkény és Cserzjf nyomdokain a parasztság! mindennapjait választottai művészi megörökítésre érde­mes tárgyul. Első novellás­kötete 1904-ben S~.*gedery jelent még Napsugárban címmel, regénye ugyanitt 1907-ben A tanyai földesúr címmel. Miskolcon 1912-ben Áldomás cimű vígjátéka, Egerben 1913-ban Urak és parasztok cimű drámája je­lent meg. A filmrendező Az elsők közt volt, aki fölismerte a film korszakos szerepét. Már 1913-ban több filmet rendezett. Egerben forgatta a helyi haevomá­nyokból táplálkozó Alt ró­zsáskertje című filmjét, majd — az egri remete éle­tében még — Göre Gábor kalandozásai-t és Göre Mar­csa lakodalmá-1. Nem feledkezett meg Tö­mörkény Istvánról sem, aki a Napló szerkesztőségében kollégája, az írói pályakez­désében példaképe volt. Ne­ki köszönhetjük, hogy Tö­mörkény két novellájából is (Barlanglakók, A lelkiisme­ret) film lett. (Vajon őrzi-e őket a filmarchívum?) Vörös Riport Film A világháborúban is for­gatott. De legjelentősebb szerephez a Tanácsköztársa­ság alatt jutott. Az állami' kezelésbe vett filmipart irá7 nyitó Mozgóképüzemek Köz­ponti Tanácsának titkára, majd politikai megbízottja lett. ö indította meg és szerkesztette a Vörös Riport Film című filmhíradót. Húsz filmet készitett Tur­chányi Olivér és Bécsi Jó­zsef operatörökkel a 133 napi alatt, s ezek egy kivétellel, fönn is maradtak, máigi nagyértékü dokumentum­ként, amelyeket mindunta­lan fölhasználnak a filmren­dezők, valahányszor a Ta­nácsköztársaság napjait föl­akarják eleveníteni. A for-, radalom előtti magyar fil­mek jórészt elkallódtak., mert senki nem gondolt megőrzésükre. A Vörös Ri­port Film hiradói azért ma­radhattak fönn, mert a rend-' őrség elkobozta őket, hogy bűnjelként szerepelhessenek a forradalmak szereplői el­leni pörökben. (1921 júniusá­ban Horthy is végignézte őket.) Így a bűnügyi múze­umban helyezték el a filme­ket, és itt átvészelték a Horthy-korszakot. A hiány­zó 4. sz. filmet a pletyka szerint Fedák Sárinak, az, ismert színésznőnek a ba­rátai tüntették el. Ez a hír­adó ugyanis beszámolt az 1919. április 6-i népligeti toborzóünnepélyröl, amelyeri Fedák Sári több színész tár­saságában a Vörös Hadse­regbe való belépésre agitálta a pestieket toborz.ódalokat énekelve és röpcédulákat/ osztogatva. Érthető, ha az ellenforradalom idején e kompromittáló képsoroktól meg akart szabadulni... * Damó Oszkár a magyar irodalom, publicisztika ég filmművészet jeles alakja. Érdemes volna életművét alaposabban föltárni és megismertetni legalább szü­lővárosának utókorával. P. L. 1986. MÁRCIUS 5., SZERDA — NÉVNAP; ADORJÁN A Nap kel 6 óra 18 perekor, és nyugszik 17 óra 34 perckor. A Hold kel 3 óra 40 perckor, és nyugszik 11 óra 14 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 240 cm (apadó). SZÁZHETVEN ÉVE született Mangó Tivadar (1816— 1896) biológus, zoológus, egyete­mi tanár, akadémikus, az elsó magyar darwinisták egyike. Egyebek között továbbfejlesztet­te a mikroszkópiai vizsgálati módszert. Darwininál tett szemé­lyes látogatása után lefordította és bevezetéssel látta el Az em­ber származasa cimü bires mü­vét. HETVENÖT ÉVES Németh József (sz. 191,1) grafi­kus. Balázs Béla-díjas fotómű­vész. érdemes művész. Számos fényképészeti szakkönyve je­lent meg. HETVENÖT ÉVES Tausz János (sz. 1911) politikus. 1956—1966 közt belkereskedelmi miniszter. 1967—1978 kozt az fBUSZ, vezérigazgatója. 3975 óta a KPVDSZ elnöke. KtSSZlNHAZ Mla este 7 órakor: Galopp a Vénmpzón — Bkaha 11. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 és este 8 órakor: Embriók (színes magyar fiLm), délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor: Ágyúgo­lyó futam (színes, m. b. ameri­kai filmvígjáték, ill. helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Csalás az ötösért (szí­nes. m. b. szovjet ifjúsági film), hegyed 6 és fél 8 órakor: Ágyú­golyó futom (színes, m. b. ame­rikai filmvígjáték, ni. helyár!). Filmtéka (kígyó u. 4.): délután 6 órakor: Fantom az éjszakában (színes, m. b. amerikai film. Ki­emelt helyár!). Kiskorössy halászcsárda (vi­deomozi): este 10 órakor: Suli­buli (színes magyar* film.). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (U/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgfis esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi Ugyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi Ugyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 1.3 órától más­nap reggel fel 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától, reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig és a márciusi va­sárnapok közül, március ,70-án reggel 7 órától, másnap reggel 7 óráig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az újszeged! gyermek­kórházban van. (Szeged, Odesz­szai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a fül-orr-gége klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. UL). Telefon: 2L-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. Hflfcöl 8.55 9.00 10.00 10.25 10.55 12.10 15.40 16.40 16.45 17.15 17.25 17.50: 17.55 18.00 18.50 18.55 19.10 19.15 19.30 20.00 21.20 21.45 22.40 22.50 19.05 19.10: BUDAPEST 1. Tv-torna 1TV Delta — tudományos hiradó — (ism.) Szia, Mami! Asperján György: A rohamsisakos madonna — tv-film — (ism.) Képújság ITV Hirek Aki mer. az nyer — matematikai vetélkedő az ált. isk. 5—6. osztályosainak Valami mindig közbejön — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács filmje Mi é.s a szamitógép Képújság Reklám Liszt Ferenc — tv-film­sorozat — 5. — (ism.) A Közönségszolgálat tájékoztatója Reklám Tv-torna Esti mese Tv-híradó Szazadunk — végjáték a Duna mentén — 7. Az SZKP XXVII. kongresszusáról jelentjük Csodát csendben . ., — portréfilm Képújság Himnusz BUDAPEST 2. Képújság Unser Bildsehirm — a pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: J. s. Bach: IV. (G-dúr) brandenburgi verseny — NSZK film 19.50: Szuüna. a Duna kapuja — román rövidfilm / — (ism.) 20.00: Kopár sziklák között — jugoszláv tv-dráma 20.50: Reklám 20.55: Régi holland mesterségek — holland rövidfilm 21.10: Mesterházi Lajos: Szerenesétlen flótás — tv-film — (ism.) 22.05: Tv-BASIC tanfolyam — 5. — (ism.) 22.35: Tv-hiradó 2. BELGRÁD 1. 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Benjl, Zac és a világűrt fiú — amerikai tv-film­sorozat 18.10: Rajzfilm 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Zene 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 20.00: Telekino — szórakoztató műsor 22.30: Tv-hiradó BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 18.55: Sportszerda 19.00: Cibona—Real — BEK kosárlabda-mérkőzés 20.30: Összefoglalók a labdarúgó­kupamérkőzésekről 22.30: Huszonnégy óra ÚJVIDÉK 1.7.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Bonji, Zax és a világúri fiú — amerikai tv-íilm­sorozat 18.55: Sportszerda 19.00: Cibona—Real — BEK kosárlabda-mérkőzés 20.30: Sportszerda 21.50: Régi és új zene 22.00: Tv-hiradó szerb­horvátul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 7.50: Tv-torna 7.55: Az SZKP XXVII. kongresszusáról jelentjük EBIhxI KOSSUTH 8.20: Eco-mix — (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Lily Pons operaáriákat és dalokat énekel 9.37: Beszélni nehéz — (ism.) 9.49: Jegyzetlapok 10.05: A magyar nyelv hete 10.35: Pierre cpran gyermek­versei zenével 10.50: Népdalok, néptáncok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kórusok Weöres Sándor verseire 13.09: Üj Melódia­lemezeinkből — Leonyid Kogan Paganini­müveket hegedül 14.09: A magyar szépprőza századai — A realizmus nagy előkészítője — (ism.) Operaslágerek Zengjen a muzsika! Kapaszkodó Nóták MR 10—14 Olvastam valahol ... Rácz Aladár cimbalmozik Kritikusok fóruma Rádiószínház: Pesti emberek — Mesterházi Lajos rádiójátéka Hanglemez MX Változás vagy fordulat a Fülöp-szigeteken? Tíz perc külpolitika Nóták Angolnák tavainkban Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek Himnusz. Éjfél után . . . PETŐFI Idősebbek hullámhosszán Tiz perc külpolitika — (ism.) Napközben — zenés délelőtt Indulók, táncok fúvós­zenekarra Néhány szó zene közben Verbunkosok, katona dalok A tegnap slágereiből Színe — java Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről Yoko Ono új nagylemezéről Diák foci Otodiik sebesség Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről Filmzene Muzsikáló természet Szerelem és halál Veronában — litván rookoperából Barangolás régi hanglemezek között Mit olvashatunk a Pártélet márciusi számában? Rockfőldről érkezett Tudományos könyvmozaik Népdalkörök pódiuma — (ism.) Bemutatjuk Márkus László nagylemezét Barangolás a régi hanglemezek között Spirituálék 14.25: 15.00: 15.30: 15.50: 16.55 : 17.00: 17.20: 18.03: 19.15: 21.23: 21.30: 22.20: 22.30: 22.45 : 23.00: O.IO: 0.15: 4.20: 8.05 8.50 9.05 12.10: 12.25 32.30 33.10 14.00 15.30 16.26 36.48 37.08 18.00 18.50 39.06 19.10: 19.40 20.00: 20.05: 20.50 21.06 21.30: 22.30 22.50 23.20 0.14: Hervé és Lecocq operettjeiből 0.15: 4.20- Éjfél után ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom