Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

5 Szerda, 198(5. március 5. Iskolai eszközök bemutatója Közel 600 szakmai taneszköz látható a 600. számú, Móra Ferenc szakmunkásképző Intézet Tolbuhin sugárúti központjában rendezett vándorkiállításon. Elsősorban a középiskolák, szakmunkásképzők és gimnáziumok pedagógusainak érdeklődésére számít az Országos Pedagógiai Intézet szakképzési igazgatósága, a kiállítás rendezője, de az általános iskolák fizikatanításához is hasznos útmutatást találnak az érdeklődők. Sok ötletes berendezést, eszközt küldtek el egyes iskolák, saját tervezésű és kipróbált eszközöket, de a legkorszerűbb videóberendezések. technikai és számítástechnikai programok is megismerhetők — és megvásárolhatók — ezen a bemutatón. A kiállítást csütörtök estig tekinthetik meg a látogatók, naponta 8—16 óra között. Budapesten Hi OBT és a szakszervezetek együttműködése Az együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről szervezett tanácskozást kedden az Országos Béketanács és a SZOT Budapesten az OBT székházában. A rendezvényen a szakszervezetek megyei tanácsainak békemunkával foglalkozó munkatársai vettek részt. A résztvevőket az OBT nevében Barabás Miklós főtitkár tájékoztatta a nemzetközi békeév programjairól, amelyek jó lehetőséget kínálnak a szervezett dolgozók körében végzett békemunka erősítésére is. A tanácskozáson elmondták, hogy a munkások között egyre erőteljesebben megfogalmazandó békevágynak jó példái a szocialista brigádok és közösségek békét támogató kezdeményezései. Szegeden a békemunkában élenjáró szocialista brigádok második országos találkozóját április 18—20-án tartják, a szakmunkások találkozóját és békenapját Szolnokon május 18-án szervezik meg, a tervek szerint a SZOTiskolák oktatási programjába is bekerül a béke gondolatának propagálása? (MTI) Tanácskozás A TIT Országos Cigánybizottsága kedden ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központjában. , A testületet Lakatos Menyhért író, a bizottság elnöke tájékoztatta a Cigány Kulturális Szövetség létrehozásával kapcsolatos munkálatokról. Egyebek közt elmondta: a Cigány Kulturális Szövetség politikai érdekvédelmi feladatokat lát majd el, szerepet játszik a cigányság kulturális elmaradottságának megszüntetésében, a cigányok társadalmi beilleszkedésének előmozdításában. Segíti az állami szervek — a minisztériumok, a tanácsok — munkáját minden, a cigányság sorsának alakulását érintő kérdésben. Az ülésen Boros József titkár ismertette a TIT Országos Cigánybizottságának 1985. évi tevékenységét, szólt az idei fontnsabb tennivalóikról. Meglepett, milyen sokan járnak moziba hétfőn délelőtt. Úgy taksáltam volna, ilyenkor mindenkinek fontosabb dolga akad: iskola, munkahely, bevásárlás, hó eleji ügyintézés, egyebek. Lám, vannak szép számmal, kik, ha nehezen is, de szakítanak másfél órácskát teendőik bokrából, hogy megtekinthessék a legújabb magyar filmet (Zolnay Pál: Embriók). A feltűnően hasonló életkorú nézőtábort szemlélve azonban lelkesedésem némiképp lelohasztotta a felismerés: valószínűleg iskolai csoportot, mégpedig fiúosztályt vezényelhettek ide, kötelező mozilátogatásra. Mondjuk, ósztályfőnöki óra helyett, a családi életre való nevelés témakörében. Azért ez is haladás, rugalmas pedagógia. Bezzeg az én időmben ... Akkori örömünket ugyanis többnyire csakazértisérdektelen háborús alkotásokkal törték le, ha váratlan lógás okozta (mert igy tekintettük, mi tagadás). Hogy gimnazista teóriám (is) téves lehet, a film első harmada táján kezdett derengeni. Nem állhatnak fel, s szivároghatnak kifelé büntetlenül a világ leglazább diákjai sem, ha kísérőjük itt ülne a nézőtéren. A filmbeli szülész-orvosnő naponta több, havonta több tucat olyan áttetsző embriót küld a bádogvödörbe, amilyet kis üvegcsében maga is gyakran forgat, tanulmányoz ujjai között S most íme, ő Hatiné is pácienseinek cipőjében jár. Leendő gyermekének apja családos ember. A doktornő egyedül él, rég elmúlt harminc, utolsó lehetősége tán, hogy gyermeke szülessen. Azt a pillanatot élhetjük át Gaál Erzsébettel, amikor a méhében életcsírát melengető asszony — férfiak, orvosok, barátok gyűrűjében — csüggesztően reménytelenül, egyedül, egyes-egyedül marad. Mert hiszen övé a döntés, s annak nemcsak joga, hanem felelőssége is, teljes egészében. Hiába „bűnös" fele részt a partner — s még fenyeget is: ha megszülöd, önző, gonosz asszony vagy, meg sem fogom látogatni —, a következményekből szikrányit sem hajlandó a vállára venni. Véletlen-e, hogy a filmben terhességüket megszakitlató nők majd mindegyike szerint a férj, a férfi nem akarta, ő ellenezte, parancsolta így? De hiszen túlnyomó részt férfiak (igaz, egészen fiatalok), azok is, akik most a mozit benépesítik. Akik egymás után állnak fel, és igyekeznek kifelé, s kórusban nyerítenek fel a legtisztább, legősibb, legszebb jelenet, az anyai emlőre találó cseppnyi csecsernőszáj láttán. Két farVnerdzsekis, húszéves forma srácot szólítottam meg a vetítés után. Inkább csak vállukat vonogatták, tétován pislantottak rám: — Azt se tudtuk, mire ülünk be. Csak ráértünk — így az egyik. — Na, és hogy tetszett? — Hát. . . nem volt rossz. — Miről szólt? — Hogy nehéz dolog a szülés . . . meg ilyesmikről. Női dolgok ezek. — Mégis, mit mondott neked ez a film? — Valamit mondani akart, az biztos ... — Ajánlanád a barátaidnak? — Á, kiröhögnének ... Kösz, mormoltam, és továbbmentem. ök legalább végignézték. Varjú Erika A totális dráma operai megkísértése Búcsúpremier a Zenés színháztól ?— Beszélgetés Oberfrank Géza fő-zeneigazgatóval Miért éppen a Macbeth? — kérdem Oberfrank Géza fő-zeneigazgatót, hogy pénteken Verdi-premiert dirigál a Zenés színházban. — Mert szerencsésen kiosztható, márpedig egy vidéki társulat életében az ilyesmi sohasem biztos. Véleményem szerint akkor kell elővenni egy operát, ha megfelelő szereplőket tudunk biztosítani. — Először dirigálja, de emlékei biztosan vannak. — Az első operaházi élményeimhez tartozik a Gardelli-féle felújítása. Az úgynevezett olasz ülöpróbákon — énekkar, szólisták a színpadon, a játékkal azonos akusztikai körülmények mellett — mély hatást tett rám, ahogyan Gardelli általában dolgozott, kivált a korai Verdi-művekkel. Ezek közül tán legkiemelkedőbb volt a Macbeth, valószínűleg mert ott is kitűnő szereplök álltak rendelkezésére. Melis és Radnai, illetve Mátyás Mária és Takács Paula. A Macbeth rendkívül karcentrikus darab, majdhogynem azt mondanám, vetekszik a Borisz Godunovval. Gardelli aprólékos munkája például a kórussal — felejthetetlen, hisz teljesen kicserélődött a hangzás, színesebbé. drámaibbá, elevenebbé vált. Mégis, azt hiszem, a totális dráma operai megkísértése volt igazán nacv élményem ebben az előadásban. — Azóta sok év telt el. — A drámának és onerának a zenés színházban megvalósuló egysége izgat, s úgv érzem, ebbeli törekvéseinknek is jelentős állomása lehet a Macbeth. Tulajdonképpen az utolsó bemutatónk a Zenés moziban, hiszen a zárópremier, a Parasztbecsület és a Bajazzók npm számít teljes újdonságnak. — Vendégművész, Makai Péter készítette a díszleteket, jelmezeket. — Izgalmasan kísértve meg a lehetetlent, azaz olyasvalamit kicsikarni a korlátozott játéktérből, mely ha csak részben sikerül, már minden rekordját megdöntöttük az épületnek. Ez a munka persze fantasztikus koncentrációt, türelmet követel a társulattól. Minden négyzetcentiméter tervszerű kihasználását, hogy a különböző társak vállvetve segítsék egymást. Sok a világítás, szerelés, tömegeket kell mozgatni, csatajelenet, a szereDlők ki-be rohangálnak, zászlókat, fegyvereket cipelnek, ezeket kell elhelyezni úgy, hogy a színfalak mögött se legyen káosz — ezért mondom, főleg a lebonyolítás tervszerűsége at igazi feladat. Szurkolok, hoev sikerüljön. Igv tán példát is teremthetünk, hogv sok ember erős összefogást) úrrá lehet a mostoha körülményeken. — Két nagy szerepre épül a darab. Es persze, ott vannak a boszorkányok. Mit kezd velük az előadás? — Sem Misura Zsuzsa, sem Németh József nem csinálta .még, mindkettőjüknek testhezálló. A boszorkányokról ma már korszerűtlennek tetszenék, ha túlvilági lényeknek ábrázolnánk. Shakespeare drámáinak ez a szférája az ember legtitkosabb vágyainak megtestesítője. Mind e mellett letagadhatatlan, van benne valami a sors megszemélyesítéséből. s ha egyáltalán létezik ilyen, elfogadásához nem kell fatalistának lenni Minden ember életében ugyanis elérkezik válaszúihoz. hogy a döntés valamiképpen sorsszerű előzményekkel, következményekkel jár. Hogy egv dráma ennek az indíttatásnak plasztikusabbá tételéhez fantasztikus figurákat talál ki. ez megvalósítható gyermeteg módon, de izgalmasan is Ügy érzem. Verdinek fontosak lehettek a boszorkányok, hisz jeleneteikel invenciózusan, elementárisán komponálta meg. Ennek természetes továbbgondolása Kerényi Miklós Gábor rendezésében, hogy a boszorkányok még inkább átszövik az előadást; jelenlétük nem korlátozódik azokra a pillanatokra, amikor a partitúra előírja. Rejtett gondolataink megtestesítői. — Más. Március végétől jó hónapon át Nyugat-Európában turnézik az operatársulat, a Carmennel. Ezt követi idehaza a Parasztbecsület és a Bajazzók, aztán már az új színház. Vajh, mi kerülhet át a repertoárból? — Természetes igény, hogy a nagy színházban lehetőségeinkhez képest megpróbálunk gazdagabb műsorral élni. Fontos kérdés, műszakilag mi vihető át régi darabjainkból, a díszletekből. Kivált az utolsó évek terméséből akarunk válogatni, amelyeket színházilag is inkább tudunk vállalni. Most arról van szó, miként vehetjük birtokba technikailag a házat. Meg keli tanulnunk ott lakni, s ehhez főleg az első időszakban szükséges jóval többet próbálni. A Macbethet például a turné miatt sem tudjuk kijátszani a Zenésben, de szeretnénk áttelepíteni mellé a Carment, az Álarcosbált, s feltétlenül meg kell próbálkoznunk a Bánk bánnal is. Egyelőre semmi véglegeset nem mondhatok. Ha frissebb darabjainkkal sikerül berendezkednünk, már bizonyos repertoár birtokában építkezhetünk tovább. N. I. Svájci filmnapok Szegeden Ismét egy kezdeményezés — nem az első, és remélhetőleg nem is az utolsó —, amely a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat rugalmasságát és laláléKonyságát dicséri: holnaptól március 13-ig svájci filmnapokat rendeznek Szegeden, s a Fáklya moziban esténként fél 8-tól olyan alkotások kerülnek a nézők elé, amelyeket Budapest után csak itt és most láthatnak. A sort Jean-Luc Godard 1984-ben készült, Üdvözlégy, Mária című filmje nyitja meg, majd — március 7-én — Claude Goretta Mario Ricci halálára című művét vetítik. A filmben nyújtott alakításért Gian Maria Volonte 1983ban Cannes-ban a legjobb férfiszínésznek járó díjat kapta meg. A svájci filmnapok vetítéssorozatában március 8tól válogatást láthatnak a nézők Alain Tanner filmjeiből: előbb a legjobb svájci film díját elnyert Charles élve vagy halva című alkotás lesz műsoron, ezután a világhírű A szalamandra következik, majd a Visszatérés Afrikából, A világ közepe, a Fényévek távolában és befejezésül a Senki földjén. A svájci filmnapok előadásaira a Fáklya moziban bérletek is válthatók. Három karc ELTŰNT EGY ZEBRA. Nem az állatkertből, nem. Ott körültekintő figyelemmel vigyáznak a csíkos patásokra. Egy szegedi zebra tűnt el a Tanácsköztársaság útjáról, áldozata lett a felújításnak, a korszerűsítésnek. A biztonságot jelentő csíkokat a múzeum és a Vár utca vonalában festették le — gondolom abból a papíron teljesen egyértelmű, s az íróasztal mellől logikusnak tűnő tényből kiindulva, hogy néhány tíz méteren belül nem lehet szükség két zebrára. A hídfőben van egy, s nem messze, a Vörösmarty utca torkolatában. újabb. S kész! Csakhogy nagy úr a megszokás, még nagyobb a természetes logika. A múzeumba látogatók döntő többsége a Széchenyi tér felől érkezik, s neT> sétál el se a hídfőbe, se a színház elé, hanem átvág a forgajmas úton, ott, ahol régen zebra védte. S ez a tett csoportosan és télen elkövetve igencsak veszélyes. De ez csak az egyik o dal. A múzeum elő.t áll mee a busz Akik lekászálódnak a városközpont felé veszik az irányt, keresztül az úttesten. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hídról jobbra kanyarodó jármüvek aligalig látják be a terepet, mert a park felőli járdán autók parkolnak. A múzeum munkatársai mesélnek a hajmeresztő helyzetekről. iskoláscsoportok futómutatványairól, idős emberek torokszorító produkcióiról. Mit mondjak? Sokak nevében egy zebrái kérek. Nem újat, megelégszünk azzal, ami már egyszer a mienk volt. DANAIDÁK AZ ISKOLÁBAN. Hosszú hetekig vendégeskedtek a Ságvári Endre gyakorló általános iskola rajztermében a mitológia nőalakjai. De nem egyedül, társaságukban volt Európa, Persephone, Léda, Apollo, több szatír és más ősi alak. S milyen szép és hasznos volt vendégeskedésük! Nem csupán megszépítették a környezetet de segítségül siettek a történelemtanároknak, az utca látogatóit pedig becsalogatták az iskola falai közé. Együtt éltek heteken át a gyerekekkel. 1 akik nemcsak ezeket a képeken megidézett mitológiai alakokat ismerték meg közelebbről. de alkotójukhoz, a néhány éve elhunyt Vínkler László festőművészhez is közelebb kerültek. A Suli Galériáról van szó, természetesen, ahol László Anna, Kováts Margit, Tóth Rózsa. Fritz Mihály, Fontos Sándor, Lázár Pál. B. Tóth Béla, Tóth Valéria. Kligl Sándor, és Vinkler László művei után most éppen Pataki Ferenc munkái tekinthetők meg — délutánonként a városlakóknak is. Műalkotások között élni, megismerni a műfajokat. technikákat, stílusokat, alkotói üzeneteket, valódi értékeket — majdhogynem luxus. Pedig milyen pofonegyszerű. S milyen nagyszerű! ÖT:EGY. A NŐK JAVÁRA. Legalábbis ezen a héten. s a tudományt ostromlók között. Olvasom a Népszabadságban, ahol a Magyar Tudományos Akadémia tudományos minősítő bizottsága rendszeresen közli a soros kandidátusi értekezések nyilvános vitáinak témáit és időpontját, hogy hat jelölt között öt nő. Csordás Tóth Éva Néhány biológiailag fontos szabályozó régió DNS szerkezet és funkciója; Kálmán Zsuzsa A mélységlátás szerepe a munkavédelemben; Valér Éva Az urbanizálódási folyamat jelen szakaszának sajátosságai Magyarország nem városi településeiben; U. Nagy Zsuzsanna Hormonok és bakteriális endotoxin hatása a pajzsmirigy TSH receptoraira különböző életkorokban; Hajnóczkyné Miklósi Éva Közoktatáspolitikánk megvalósítása az állatorvosképzésben 1944—1962 címmel írt kandidátusi értekezést. Le a kalappal, mondhatjuk, s hisszük, hogy ez a felfutás nem csupán a nőnap előtti szervezés figyelmessége. T. L. I «