Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
Szerda, 1986. március 12. Országgyűlési bizottságok ülése Sajtótörvény készül — Építőiparunk helyzetéről Kedden pz Országgyűlés kulturális bizottsága megvitatta a készülő sajtótörvény megyei_ képviselő is. tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a A vitában véleményt mon- A VII. ötéves tervben a dott .Eke Károly Csongrád kínálati helyzet fenntartása, az építőanyagok minőségéAz Országgyűlés ipari bi- nek javítása, választékának zottsága Gorjanc Ignác elnök- bővítése a legfontosabb felParlament tavaszi üléssza- leiével kedden üiest tartott adat — emelte ki a miniszkán. A képviselői tanácsko- a Parlamentben. A testület terhelyettes. Tovább szélezás helyszíne: a Magyar Új- megvitatta az építésügyi és sitik a többcsatornás forgalvárosfejlesztési miniszternek mazási rendszert, a közvetaz építő- és építőanyag-ipar len gyári értékesítést. A szöeszmecserén részt vettek az helyzetéről, feladatairól az vetkezeti kereskedelem naújságíró-társadalom vezető országgyűlés legközelebbi gyobb arányban kíván közülésszakára készített beszá- vetlenül beszerezni az iparmolóját. A beszámoló sző- tói. Bővül a márkaboltok és tevékenykedő képviselők vegéhez Szűcs Endre építés- a „Házépítők Boltja" hálómegtárgyalták a törvényja- ügyi és városfejlesztési mi- zata. Az év első két hónapvaslat kidolgozásának indo- niszterhelyeltes fűzött szó- jának termelési, gazdálkoMa- beii kiegészítést. Hangsú- dósi eredményei 1985 határsadalmi lyozta: az épitoanyag-ipari ,. .,.. ... termelés szerkezete 1980 .és sonl° 'doszakahoz képest 1985 között jelentősen átaia- kedvező kepet mutatnak, kult. Tavaly öt százalékkal A vitában felszólalók kőeszköze, ezért a tájékoztatás- csökkent a termelés meny- zül Juratovics Aladár ra vonatkozó legfontosabb nyisége, emelkedett viszont a (Csongrád megye) a panelszabályokat törvényben kell lakossági felhasználásra házak szigetelési gondjaira megállapítani. Eddig nem gyártott termékek aránya, figyelmeztetett, s kiemelte alkottak olyan jogszabályt, Energiamegtakaritási céllal Szegeden az ilyen épületekamely a sajtó feladatait, a új technológiák jelentek nek mintegy fele beázik. A ságírók Országos Szövetségének székháza volt, s az személyiségei is. A kulturális bizottságban kolását, hogy a sajtó gyarorsz.ágon a célok megvalósításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének nélkülözhetetlen sajtónak az állami, társadal mi, gazdaságj élet szerveze meg az építőanyagiparban, s tervezők és a .(kivitelezők gyarapodott az olyan termé- érdekazonosságának megteteivel és az állampolgárok- kek száma, amelyek az épü- remtését sürgetve azzal érkai való kapcsolatát, to- letek fokozott hővédelmét veit, hogy a kivitelező csak vábbá az újságírói tevékeny- szolgálják. Az építőanyag- az anyagi és technikai leheségre érvényes rendelkezése- ipar 1985-től kielégíti a tőségeinek megfelelő terveket átfogóan tartalmazná. mennyiségi igényeket. ket váltatja valóra. Olaj a napfényből Mostanában az őszi táj elkerülhetetlen. Hisz a tőzs- Az olajkinyerés első lépcsendéletéből egy szemet dei árak az irányadóak az csője a sajtolás. A csigaprés gyönyörködtető növény, a egyre növekvő exportban, a háztartási darálóhoz hasárga sziromleveleivel dísz- Az évi 110-120 millió dollá- sonlóan működik, az olaj lő napraforgó sem hiányoz- ros bevételt nem nélkülöz- 80 százalékát kiszorítja. A hat már. Megszoktuk, hogy heti gazdaságunk, így a fel- préselvényből a maradék környékünkön is egyre na- dolgozó üzemek további bő- olajat oldószerrel vonják ki, gyobb táblák díszlenek be- vítése, rekonstrukciója vár- majd az így nyert olajból lőle. S nemcsak a szépségé- ható. , 1 desztillálással űzik ki a ért, hanem gazdasági hasz- martfűi evár felépülté- vegVszert Az olaj rAvarosnhvénvOnwmkéltaváume8beCSÜlt vei Sban afeídolSi ?hér*k<* a növényünkké vált. lehetőség duplájára, 600 "yálkátlan.to berendezesben Megyénkben a nagyüzemi ezer tonnára nött idő.köz- szeparatorral, a centrifugatermesztés összehangolását ben Martfűn újításokkal 'as e'v^>n távolítják el. Kész a Szolnoki Gabona és Ipari- ésszerűsítésekkel 100 ezer is az ízletes °>aj (ekkor Növény Termesztési Rend- tonnával aikerült megnövel- valóban az). A finomiszer szegedi alközpontja ni a kapacitást. 1990-ig a last mar ,a .Ku"öwi vevo végzi tizenhét gazdaságban, növényolajipar mindegyik vegZ1' a keves hazai Piacra Ilyenkor sem tétlenek, most gyárában rekonstrukciót vé- menö á,rut míLs Sutban fia szakmai tanácskozásokon, geznek jgy azok 900 n°mitjak és palackozzak, elemző értekezleteken a sor. ezei. ' tonnányi ' olajos örömteli tudat, hogy a En is velük jutottam el a mag feldolgozására lesz- gabonafélék után legnagyobb martfűi novenyolajgyarban nek alkalmasak, mely- mennyiségben termelt napmegtartott _ na^raforgo-ter- nek 80 szazaléka naprafor- raforgó karrierjéhez memesztési előadásra. A meg- gd Ezeket a mennyiségeket gyénk gazdaságai is hozzáhivottak azoknak a gazda- keü a termelőknek figye- járulnak. A vetésterület az sagoknak a szakemberei lembe Venni. Az érdekelt- idén is a kívánt 40 ezer voltak, ahol a hektáronkén- g^g eddigi tapasztalatai sze- hektár, s városunk érdemeit ti termesatlag nem éri el az rjnt sikerre számíthatnak. növeli még, hogy a gabona1,7 tonnát, így homoki szó- Nemcsak martfűi mére- kutatóban az utóbbi három vetkezeteink jo resze is kep- tekben igazi nagyüzem ez évben több új, jó termő hibviseltette itt magat. Ma meg az 510 dolgozót foglalkozta- ridet nemesítettek, amelyek egyáltalán nem általános, tb tetszetős és korszerű lé- várhatóan az importált vehogy az ipar ennyire céltu- tesítmény. Jó munka- és tömagok rovására az elködatosan összefogja és irá- kereseti lehetőség, igaz, a vetkező években méginkább nyitsa a termeles menetét hat plusz kétnapos folya- tért hódíthatnak. S egy-egy Azok közé a ritka vállala- matos munkarend áldoza- fajta külföldi elismerése tok köze tartozik a növény- tokkai jár. de a fizetésekben mellett a hazai fogadtatás olajipar, amelyre meg egyet- is meglátszik az eredménye, buktatóin is sikerül átlálen panaszt sem hallottam a Tavaly 104 ezer forint volt bolni. termelőktől. Ugy latszik, az az átlagkereset ebben a háegymásra utaltság felisme- rom műszakos üzemben, rése itt könnyebben ment, Szik Adám föüzemm.nt másutt. vezetö íiatalemberj de a Lássuk, milyen utat fu- gyáralapítók egyike. Tőle tott be e haszonnövényünk igazán mindent megtudhat az utóbbi tíz esztendőben! az érdeklődő. A 2,3 milliárd Napjainkban 320 ezer hek- forintos beruházás támogatár a termőterülete, mely- tás nélkül, az ipar saját bői 40 ezerrel megyénk ré- pénzéből és hitelekből épült. Tóth Szeles István Szellemi erőforrásaink Első idézet: „Társadal- nagyon pontosan jellemző műnk számára mindinkább műszerként mutatja, hogy a nélkülözhetetlen, hogy olyan műszaki értelmiséget mindlégkör alakuljon ki, amelyben inkább az idegesség, a szotágabb tér nyílik a spontán rongás jellemzi. Mert ez a nékezdeményezéseknek, az pes had óhatatlanul is észreegyénnek, az állampolgárnak, veszi azokat a buktatókat, az egyesületeknek ahhoz, amelyeket magunk elé állíhogy hozzájáruljanak szocia- tottunk. Mert nem önámítás, lista társadalmunk fejlődésé- ha kijelentjük, hogy Magyarhez." Második idézet: „Né- ország szellemi nagyhatalom, pünkben, munkásosztályunk- Volt például olyan tanácskoban, parasztságunkban és ér- zás az Egyesült Államokban, telmiségünkben olyan tehet- ahol szóba került: a golyósségek, olyan képességek rej- toll, amivel valamennyi résztienek, amelyeket mind ez vevő jegyzetelt, magyar emidáig nem merítettünk ki, ber találmánya. A stressz, amelyek nagyobb teljesítmé- amellyel jó néhány részt vevő nyekre képesek, és nekünk, előadónak meg kellett küzakik a vezetésben .dolgozunk, denie, Selye professzor ludoszól a figyelmeztetés, hogy mányos munkásságának nyotegyünk többet a képességek mán vált ismertté. Márkás .... , . ,, . , , . nev Szent-Gyorgyie, Neujobb kamatoztatasa erdeke- manné ég még másoké E,_ ben." Harmadik idézet: ismerik tőlük függetlenül is „...az iparnak hatékonyab- külföldön, hogy szellemi tubán kell hasznosítania szel- dományos nagyhatalom valemi és anyagi erőforrásait, gyünk, de meg is kérdezik gyorsítania keü a tudomá- rögtön: vajon miért nem tartunk ott, vagy akár előbbre, mint például Svájc. ¡2.1 nyos kutatást és a műszaki fejlesztés hazai, valamint nemzetközi eredményeinek hasznosítását..." Valószínű, hogy nem sokat kellene lapozgatni az újságokban, folyóiratokban, kü- Valóban: miért? Mert soklönböző kiadványokban, hogy szor nem ismerjük fel szelazonos csengésű megállapítá- lemi értékeinket. Ha mégis sokat taláfjunk. Az iménti kiderült a magunk számára idézetek — Pozsgay 'Imrétől, >s. hogy ez vagy az a proLázár Györgytől és Havasi duklum igenis sokat ér, akFerenctől — egytől egyig azt kor még mindig hiányzik a sugallják, hogy fejlődésünk kellő kereskedői mentalitás, záloga az emberek alkotó- az «-anyagi-gazdasági menekészségének mind intenzí- dzselés, a felelősségvállalás, vebb hasznosítása. Vajon De a legfőbb baj az érdekelttöbbről van-e szó, mint ki- sé8 hiánya... Vegyünk egy nyilatkoztatásokról? Minden- sajátos példát, a közkedvelt képpen. Ha másért nem, hát tévéműsort, a Felkínálom címár csak azért is, mert többi müt- Dehogy bánijuk a kierőforrásunk — anyagi és váló produkciót, inkább csotermészeti például — igen dálkozunk: nini, megszólal a szűken áll rendelkezésünkre, telefon, s már jelentkezik a De az emberi tényezővel vald gyártó, a forgalmazó — olyjobb — és emberibb! — gaz- k°i" ebből is, abból is. Am — dálkodás akkor sem lehetne nem sértve a tévé jószándémásodlagos, ha bőven lenne kú és hatékony műsorának olajunk, szenünk, ha nem alkotóit — vajon megélnélennének adósságaink, tör- nek_e akkor is, ha nem a lesztesi gondjaink. . ... . . , gyártok piacanak sugároznak j ; műsorukat? Ha az új eljárá| 1. sokért, találmányokért, szellemi alkotásokért versenyezLám, az egyik oldal, a po- nének — képernyőtől függetlitikai-gazdasági vezetés , .., . -,.,„, szándéka, elhatározása sze- lenuI 15 ~ a cégek? Ma mar rint alapvető a tehetség, a mintegy 90, innovációval fogképesség felkarolása. Vajon lalkozó bank, fejlesztő cég, a másik tényező, a vállalati köZvetitő vállalkozás műkőszféra, a végrehajtás intéz- ... . . „ .. ,, • ., ,. dik az orszagban. Örömmel menyrendszere is ilyeten- 6 képp vélekedik? Szavakban, fogadjuk őket, ez természemegfogalmazásokban feltélle- tes. De létüket, biztos piacunül. Tettekben már kevés- kat annak is köszönhetik, bé . .. Az MTESZ-tagegyesü- . „ ... letekben például mérnökök, hogy ma meg lgazan nem fizikusok, matematikusok, ivódott bele a vállalatok számítástechnikusok, vegyé- többségébe a külső — és belszek, mezőgazdák keresnek ső — szellemi alkotások l'iés találnak ambícióiknak, gyelése, megismerése, kiprószakmai fejlődésüknek teret, bálása, menedzselése. Ma lehetőséget. Sokszor azonban már alig-alig ismert státus az — és ez a baj — csak itt az anyagbeszerző mintájára dolegyesületben, és nem a mun- gozó információ beszerzése, kahelyükön. Az MTESZ-ben Aki több nyelven értő mérnök, akinek egyetlen dolga a helyi kis újításoktól kezdve a külföldi tudományos publikációkig valamennyi szakmába vágó adat gyűjtése, feldolgozása, s a műszaki-fejlesztési apparátus tájékoztatása. Nem újdonság a világban az ilyen figyelő-mérnök. Nagyon sok hazai nemzetközi tanácskozásra éppenséggel nem a híres magyar koszt, a jó bor megkóstolasa, a szép tájak megszemlélése reményében jönnek el százszámra a külföldiek. Olykor be is vallják, hogy szakmai-tudományos információkért érkeznek : a magyar előadók mindig mondanak valamit, amit aztán érdemes nekik hazavinniük. Tegyük hozzá: továbbgondolniuk, megtervezniük, s mielőbb gyártaniuk. Olykor azt is megsúgják a vendégek, hogy más országokban is hallanak, látnak tudományos eredményeket, de ott az előadók jól tudják, szakmai érvényesülésüknek a munkahelyük a fő színtere, nem úgy, mint Magyarországon. így aztán az eüesnivaló végül is sokkal kevesebb. LAJ A múltkor egy tévéantennát kifejlesztő feltaláló mesélte: nyolc-tíz helyről tessékelték ki alkotásával, lényegében úgy, hogy meg sem hallgatták őt, be sem mulathatta termékét. Szabadalmi leírása természetesen pontos, részletes, és műszaki paraméterek, számitások tömegével alátámasztott okirat. Az Országos Találmányi Hivatal elvégezte hozzá a szokásos űjdonságvizsgáiatot is. Az alkotót a különböző gyártó cégek mégis zárt ajtókkal fogadták. Az az üzem is, amelyik megvett egy külföldi szabadalmi) antennát. A „legjobbkor", akkor, amikor a gyártási jog tulajdonosa kénytelen volt áttérni egy másfajta konstrukcióra... Az anténnakészítő példája kirívó eset lenne? Sajnos ma még nem. Beleillik a képbe — az érdekeltség festette képbe. Szerencsére éppen ez a gyakorlat és mentalitás az, ami ma a legkeményebb bírálatot kapja, és tegyük hozzá, a legjobb helyről. A cikkünk elején idézett politikusoktól például. Nem árt felidézni ismét: az iparnak hatékonyabban kell hasznosítania szellemi és anyagi erőforrásait..." Enélkül hovatovább nem jutunk egyről a kettőre — e forrásokból, ha nem merítünk, bizony kiszáradunk". Amiért, alighanem, magunkon kivül senkit sem okolhatunk. Gergely László szesedik. Tiz év alatt megkétszereződött az e célra lefoglalt terület, s most már a növelésnek ez az útja a vetésforgó kárára menne. Az utóbbi öt évben a hektáronkénti 2 tonna körüli termésátlagtól nem tudtunk elmozdulni, holott ebben a növényben ennél jobb adottságok szunnyadnak. Még a leggyengébb homokon is jövedelmezően termelhető, hisz „talajzsaroló" gyökerével képes a kevésbé felvehető tápanyagokat is felszívni, de csak a talaj természetes termékenysége határáig. Itt különösen fontixs a megfelelő műtrágyázás. A termelői árak többszörös rendeaésével, a műszaki, technikai feltételek javításával, a termelési költségek növekedése ellenére is az egyik legjövedelmezőbb növénytermesztési ágazattá vált. Nem minden év egyforma: 1984-ben az olajtartalom és a világpiaci ár is 6okkal jobb volt, mint most, de a rövid távú ingadozás A napi ezer tonna napraforgómag feldolgozására méretezett üzemben az újítások révén az 1300 tonnát is eléri a teljesítmény. Az itteni olaj 95 százalékáért dollárral fizetnek,' egymás után indítják külföldre a teli tartálykocsikat. 300 ezer tonna töag halad át évente a gépsorokon. A méretek lenyűgözőek, a termelés teljesen zárt rendszerű. A berendezések mellett egv-két kezelő egy-egy hatalmas teremben. Az illat, mint egy cukrászüzemben, diós bejgliére emlékeztet. Hogyan lesz a magból olaj? A gabonaipari silókkal megegyező tárolótérből leeresztett magot 6 százalékos nedvességtartalomra szárítják. Az itt „mókusketrecnek" nevezett 24 hajalógép összetöri a magot. Az alatta levő rostán eltávolítják a héját. A napi 250 tonnányi mennyiséget kazánban tüzelik el, gőzt fejlesztenek vele, sőt, saját áramfogyasztásuk felét ebből az energiából fedezik KSH-munkaerőmérleg Csökken a fizikai dolgozók száma A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent A népgazdaság munkaerőmérlege című kiadvány, amely átfogó képet ad a magyarországi munkaerőhelyzet alakulásáról. A felmérés szerint tavaly az év elején 6 millió 223 ezer volt a munkaképes korú 1)kosság létszáma, 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Aktív kereső foglalkozást viszont csak 4 millió 913 ezren vállaltak, 27 ezerrel kevesebben, mint 1984-ben. A munkaképes korú férfiaknak 82.7 százaléka, a nőknek 75 százaléka volt állásban. A dolgozó nők aránya mindössze a gyesen levőkkel kevesebb a férfiakénál. A népesség foglalkoztatottsága teljesnek mondható, a tartalékként figyelembe vehető munkavállalási korban levők ugyanis vagy nappali tagozaton tanulnak, vagy közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz. A gazdasági szervezet módosulásával, valamint a la kosság életmódjának, igényeinek változásával magyarázható, hogy mind többen dolgoznak a népgazdaság nem anyagi ágazataiban, különösen a szolgáltatóiparban. Ezeken a területeken az elmúlt év elején 46 ezerrel — 5,1 százalékkal — többen tevékenykedtek, mint négy évvel korábban. Egyidejűleg a fizikai dolgozók létszáma csökkent, a szellemi dolgozóké viszont gyarapodott. A fizikai munkások közül az anyagmozgató gép- és árukezelők, valamint a vízgazdálkodásban és a szolgáltatásban dolgozók száma növekedett jelentősen, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari dolgozóké lényegében nem változott, az ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, postai és távközlési munkakörökben dolgozóké csökkent. A szellemi dolgozók létszámgyarapodása az utóbbi négy esztendőben az egészségügyi, szociális és kulturális, valamint az igazgatási és gazdasági munkaterületeken volt jelentős; a műszaki foglalkozásúak létszáma mérsékelten, a számviteli és egyéb szellemi foglalkozásúaké pedig nagyobb mértékben visszaesett. A szellemi dolgozók létszáma 1981 óta 36 ezerrel növekedett, és a múlt év elején közülük került ki az ak« tív keresők 26,8 százaléka. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók a múlt év elején 13 ezerrel kevesebben voltak, mint négy évvel korábban, arányuk azonban a munkavállalók létszámát tekintve változatlan maradt. A kisáru-termelői és kiskereskedői réteg — a magánvállalkozások bővülésének eredményeként — némileg gyarapodott. Az ide tartozók aránya azonban továbbra sem jelentős: 1985 elején a munkaképes korú lakosságnak csak 4,4 százalékát érte el (MTI) Magyar-ciprusi idegenforgalom A Cooptourist vezetői és a ciprusi Dafnis Utazási Iroda igazgatója, Nicos Aroditis közös sajtótájékoztatót tartottak kedden a Rege Szállóban a - magyar—ciprusi idegenforgalmi kapcsolatokról és a kellemes éghajlatú szigetország turisztikai ajánlatairól. Mint elhangzott, 1974 óta indult meg az idegenforgalom fejlődése a szigeten, s a múlt évben már összesen több mint 800 ezer külföldi turista látogatott el Ciprusra. Magyarországról tavaly összesen 1500-an keresték fel a szigetországot, s onnan körülbelül 800-an jöttek turistaként hazánkba. A Cooptourist, amely már évek óta áll kapcsolatban a Dafnis Utazási Irodával, kétféle programot is ajánl a szigetországba: az egyéni valutaellátmányból fizetendő 8 napos utazás 150—180 dollárba kerül; az Athénnel kombinált larnacai útra pedig szezontól függően — 24 500—26 500 forintot kell befizetni (MTI) ......... Já I A