Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

12 Szombat, 1986. március 8. A márciusi Kincskereső „Ifjú lánya a vén télnek, / Kedves kikelet, / Hol ma­radsz, mért nem jelensz meg / A világ felett?" — Petőfi Sándor A tavaszhoz című költeményét olvashat­juk a márciusi szám első oldalán. Tavaszváró, tavasz­köszöntő versekkel több he­lyen is találkozunk a lap­ban — Ivan Bunyin, Szilá­gyi Domokos, Ratkó József és Nagy László tollából. De közöl a folyóirat verses me­sét (Kerék Imre: A lusta ember és a nyúl), kamasz­verseket (Csorba Piroska: Ki mit gyújt; Erika), és a humor sem hiányzik a lírai válogatásból (Pintér Lajos: Anatómiaóra, Meszelések). Az 1848—49-es szabad­ságharc emlékét idézi Rá­kosi Viktor: Ellenség kezé­ben című novellája. Két szovjet költő — Mírza Gelo­vani és Alekszej Szurkov — a háború rettenetéről szól, a békére vágyó emberiség nevében. A Vadásznapló sorozat ezúttal a másik fe­let szólaltatja meg — nem a vadászok, hanem a vadá­szottak vallanak nehéz sor­sukról, a rájuk leselkedő veszedelmekről, két híres állatregény részletében (Fé­lix Salten: Bambi; Fekete István: Vuk). Nem hiányzik a sci-fi sem. Herbert W. Franké: A békeszegö című írása egy idegen bolygóra érkező földi űrhajósról szól, akinek megjelenése csak pusztulást hozhat a bolygót benépesítő értelmes növé­nyekre. Kuczka Péter sci-fi­történeti sorozata (Lehetsé­ges és lehetetlen világok) a műfajnak a II. világháború utáni fellendülésével foglal­kozik. Kovács Lajos folyta­tásos regénye (Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában) úiabb bonyodalmakkal szol­gál. Az Édes anyanyelvünk rovat Szilágyi Ferenc: A haza ismerete című elgon­dolkodtató írását közli. A Miért szép? sorozatban Nagy Gábor elemzi Juhász Gyula Magyar táj. magyar ecsettel című költeményét. A márciusi számot Csala Károly, Kukla Ernő, Ma­gyart Mihály és Papp György illusztrálta. Július elsején lép életbe Új OÉSZ— o rendezett településekért Az idén, július elsejével új Országos Építésügyi Sza­bályzat lép életbe. Legutóbb tizenöt évvel ezelőtt, 1970­ben módosították az OÉSZ-t, s az azóta bekövetkezett tár­sadalmi és gazdasági válto­zások ismét szükségessé tet­ték, hogy korszerűsítsék ezt a fontos jogszabályt. Minden falu-, község- és városlakó jól tudja, egyálta­lán nem mindegy, hogy hol. milyen épületek nőnek ki a földből. Hiszen minden te­lepülés lakosságának szük­sége van — volna — arra, hogy rendezett, gondozott körülmények között éljen, a megszokott utcakép, a zöld­területek harmóniája meg­maradjon körülötte. Régóta tudjuk, de még mindig nem* vesszük komolyan, hogy közvetlen környezetünk alapvetően befolyásolja min­dennapi hangulatunkat, köz­érzetünket. Az építési szabályzat jog­szabálygyűjtemény, amely a szakemberek számára írja elő, hova és milyen épület épitéséhez milyen engedély adható. A jogszabály megfo­galmazói most az egyszerű­sítésre törekedtek. A koráb­biakhoz képest jóval keve­sebb a konkrét megkötés, a kötelező előírás. Ezzel ará­nyosan ugyanakkor megnőtt a helyi szervek, főként a tanácsok, az első fokú építés­ügyi hatóságok lehetősége, jogköre, de vele együtt a fe­lelőssége is. A fő cél ugyan­is az volt a jogszabály meg­alkotásakor, hogy a helyi önállóság növekedésével együtt a helyi ügyintézés lehetősége is kiszélesedjen. Azoknak legyen lehetősége dönteni, hogy hova mi épül­jön, akik. ott, helyben él­nek, s akiknek aztán a dön­tés következményeit is vál­lalniuk kell. A módosítás természetesen nem azt jelenti, hogy min­den korábbi jogszabályt új előírás váltott fel. A jói be­vált paragrafusok, amelye­ket az élet igazolt, marad­tak. De megváltoztak, sőt, el is tűntek azok, amelyek fe­lett eljárt az idő, amelyek már nem szolgálták megfe­lelően a célt. Az elmúlt években sok gondot okozott, ha egy-egy területre építési tilalmat ren­deltek el, mert az néha tíz, vagy annál több évig is ér­vényes volt, a telket pedig nem lehetett eladni, de épí­teni se lehetett rá. Az év közepén életbe lépő szabály­zat már konkrétan öt, illet­ve tíz évben jelöli meg az építési tilalmak határidejét, s ez alól csak a különleges veszélyhelyzetben lévő terü­letek, mint például az árvíz, a földrengések által fenyege­tett helyek kivételek. A jogszabály javára írha­tó, hogy minden esetben a terület gazdaságos felhaszná­lását, a környezetvédelem szempontjait, a települések fejlesztésére elfogadott hosz­szú távú programot tekinti alapnak. Nem módosítja a korábbi területfelhasználási kategóriákat — lakó-, üdü­lő-, intézmény-, ipari terüle­tek stb. —, de nem is vá­lasztja el őket "élesen egy­mástól. így várhatóan né­hány év múlva már keve­sebb alvó várossal és ipari negyeddel találkozunk majd nagyobb településeinken, mert lehetővé válik, hogy — megfelelő körültekintéssel — például egy kisebb üzem is épülhessen a lakótelep kö­zelében. Nem módosulnak az építé­si övezetek sem. Az egyes övezeteken belül azonban szabadabb kezet kapnak a helyi hatóságok, döntsék el ők, hogyan és mivel teszik majd hangulatosabbá lakó­helyük utcáit, tereit. A sza­bályzat csak keretértékeket szab meg, így egy-egy köz­ség, város a saját környeze­tébe illő házainak felépíté­séről maga dönthet. Kevés olyan település van, ahol az állattartás ne okoz­na a szomszédok között gon­dot. Van, aki* a szép portál­ját félti, mások a hasznukat tekintik elsőnek, s ez min­dig konfliktus forrása. Hogy hol a határ, mennyi tyúk, A rokkantsági nyugdíjról Sz. M.-né szegedi olva­sónk a rokkantsági nyug­dijrr. való jogosultság fel­tételeiről érdeklődik. Ter­melőszövetkezetben, köny­nyebb munkakörben dol­gozik, mint vaksegclyes. Ez év végére szerzi meg ?, tíz év szolgálati időt. Szeretné tudni, hogy kap­hat-c rokkantsági nyugdí­jat a segély ellenére, ha meglesz a tíz év szolgálati ideje, s hogy annak szá­mításánál ?. táppénzes idő bcszámit-e? Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki rokkant, a tör­vényben előirt szolgálati időt megszerezte és rend­szeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen keve­sebb a megrokkanás előtti kereseténél. A társadalom­biztosítási törvény szerint rokkant a', aki egészség­romlás, illetőleg testi, vagy szellemi fogyatkozás követ­keztében munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában ja­vulás egy évig nem várható. Ebben a 'kérdésben az OOSZI illetékes orvosi bi­zottságának a véleménye az irányadó. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság to­vábbi lényeges feltétele a szükséges szolgálati idő. A megállapításhoz szük­séges szolgálati idő a kiivet­kező; 22 eves kor betöltése előtt ket év; 22—.24 éves életkorban négy év; 25—29 éves életkorban hat év; 30 —34 éves életkorban nyolc év; 35 éves életkor betölté­se után pedig tíz év. A fia­talabb korban megrokkan­tak érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy két évnél kevesebb szolgálati idő alapján is kaphat rok­kantsági nyugdíjat az, aki iskolai tanulmányainak meg­szűnését követően 180 na­pon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkant. Szolgálati időként kell — többek között — figyelembe venni a táppénz, a baleseti tápoénz, illetőleg a kártala­nítási segély stb. folyósítá­sának tartamát. Annak meg­állapításánál, hogy az igénv­lö a rokkantsági nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt megszerezte-e, nem az igény bejelentésekor, ha­nem a megrokkanás idő­pontjában betöltött életkor az irányadó. Nem jogosult rokkantsá­gi nyugdíjra, aki öregségi, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas; sérülését, rok­kantságát szándékosan ma­ga okozta; az öregségi nyug­díira jogosító korhatárt be­töltötte. Amennyiben olva­sónk a rokkantsági nyugdíj­ra jogosultság feltételeivel rendelkezik — függetlenül attól, hogy vaksegélyben ré­szesül — kérheti rokkantsá­gi nyugdijának megállapítá­sát a társadalombiztosítási igazgatóságtól Dr. V. M. kacsa, liba, sertés, szarvas­marha, nyúl stb. tartható egy-egy portán belül, s hova kell az ólakat elhelyezni, ezt szintén a helyi hatóságok szabják meg. S jó, ha tud­juk, módosul a jogszabály a külterületi tanyás térségek esetében: ott is építhető ta­nya, ahol az épület a mező­gazdasági termeléshez szük­séges, gépjárművel megköze­líthető, ivóvíz- és villamos­energia-ellátása megoldható. Fontos változás, hogy mó­dosul az üzemeket, gyára­kat; ipartelepeket körbevevő úgynevezett védőtávolság aránya. Az elmúlt években ugyanis túl nagy volt a „rá­tartás", azaz igen komoly területek estek ki a mező­gazdasági termelésből, vagy éppen kevesebb hely jutott a lakások építéséhez. Most majd — természetesen meg felelő körültekintéssel — csökkennek ezek a távolsá­gok, s minden egyes üzem telepítésének kijelölésekor egyedi lesz az elbírálás. Régóta tudjuk, nagy gon­dot jelent a mozgássérültek­nek a mindennapos közle­kedés. Az aluljárók, magas járdaszigetek, a közintézmé­nyekhez felvezető lépcsőso­rok megannyi nehézség a tolókocsival közlekedők szá­mára. A jövőben, írja elő az új OÉSZ, a kijelölt közúti gyalogos átkelőhelyeken, az aluljárókban, a középületek bejáratainál lehetővé kell tenni a kerekesszékkel való közlekedést is. Mindezek után, felmerül a kérdés bennünk, várhatók-e kedvezmények, enyhítik-e a szigorú építési előírásokat? A válasz: nem. A jelenlegi építési fegyelem és kultúra ugyanis nem ad erre lehető­séget. Sajnos, még ma is sok az engedély nélküli, il­letve az engedélytől eltérő építkezés, amely nagyon gyakran csúfítja el a város­képet. A szigor tehát marad, mert szükség van rá. A jogszabálygyűjtemény a korábbi 265 paragrafus he­lyett most 175 előírást tar­talmaz. Szabadabb kezet kapnak az építkezők, példá­ul a belső lakásterek kiala­kításában, a jellemző telepü­léskép megőrzésében, a ter­mészeti értékek fokozottabb védelmében. Mindezzel együtt azonban megnő a tervezők felelőssé­ge, s gyakoribb, szigorúbb lesz a hatósági ellenőrzés. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium ugyanis egy sor egyéb intézkedést is tervez, amellyel építészeti kultúránk színvonalát to­vább kívánja növelni. A kö­zeljövőben felülvizsgálják a tervezői jogosultságot, meg­erősítik az első fokú építési hatóságokat, s az új OÉSZ széles körű megismertetése és helyes alkalmazása érdeké­ben továbbképző tanfolya­mokat szerveznek. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeknek az intéz­kedéseknek köszönhetően máról holnapra megváltoz­nak falvainkban. városaink­ban az utcaképek, de joggal várható el, hogy néhány év múlva szebb és jobb laká­sok, házak adnak majd ott­hont az új lakóknak. Békési István Szeged a hazai lapokban Virágzik az uborka [Képi Stc­kovics János (elvétele =• Magyar Hírlap. — íebr. 26. — Fénykép az Uj Elet Tsz üvegházából. A szegedi terület vasutasait képviselte : Küldött volt a szak­szervezetek XXV. kongresszusán / (vadász) — Munkásőr. — 2. sz. 111. — Lugosi József dr., a Vas­utasok Szakszervezete Szegedi Bizottságának titkára. A Carmen Szegeden / Halász ('éter Muzsika. — 2. sz. : ill. — Kritika a Bizet-opcra előadá­sáról. Több fűszerpaprika Szegedről / 1986/10. (bognár) — Magyar Nemzet. — márc. 1. Szegedi látkép [Kép] / Szekfű János — Népszava. — márc. 1. — Rajz a Tisza-partról. Dr. Cserháti István, 1930—1986 / Tényi Mária — Orvosi Hetilap. — márc. 2. : ill. — Nekrológ a SZO­TE rektoráról, a II. sz. Belgyó­gyászati Klinika igazgató pro­fess zorá ról. Kohán György képei : Szeged. Móra Ferenc Múzeum Képtára / Rodzsár Erzsébet — Üj Tükör. — márc 2. : 111. — (Kiállítás) Szegedi öttusatervek / Thékes — Népsport. — márc. 3. — Szer­ző: Thékes István. — A Szegedi Taurus SE Öttusa-szakosztályá­ról. Sokat ér a számítástechnika a Volánnak — Népszava. — márc. 4. — Sajtótájékoztató a Tisza Volán Vállalatnál. — Ua. Nép­szabadság. — márc. 4. A.z emberiség varázspálcája : Mi is az a biotechnológia? / Wa* natka Gabriella - Ország-Világ. — márc. 5. : ill. — A biológiai központról MIP HOL? MIKOR? 1986. MÁRCIUS 12., SZERDA — NÉVNAP: GERGELY A Nap kel 6 óra 5 perckor, és nyugszik 17 óra 44 perckor. A Hold kel 6 óra 57 perckor, és nyugszik 19 óra 53 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 301 cm (áradó). HETVENÖT ÉVE született Kiss Manyi (ISTI-—1971) Kossuth- és Jászai-díjas színész­nő, kiváló művész. A harmincas évek elején a szegedi deszkák üdvöskéje. ZENÉS SZINHA7. Este 7 órakor: Macbeth — Bartók—Vaszy bérlet. KJSSZlNHAZ Dél/után 3 órakor: TUndéir a padláson — Bérletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délélőtt 10, dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Danton (színes francia­lengyel film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Vadnyugati mackóka­lard (színes. m. b. lengyel— francia rajzfilm), negyed 6 óra­kor: Azt mondják: baleset (szí­nes. m. b. francia film. II. hely­ár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Bsite fél 8 órakor: Fényévek távolában (svájci íiJm). Kískőrössy halászcsárda (vd­deomozi): este 10 órakor: Ellop­ták a hangomat (színes angol filmbohózat). Filmtéka (Kígyó u. 4 ): este 6 órakor: Káosz. 7—II. (színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (L3/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sUrgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uro­lógiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1, sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától, reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig és a márciusi »va­sárnapok közül, március 30-án reggel 7 Órától, másnap reggel 7 óráig a gyermek fül-orr-gégésze­ti ügyelet az újszegedl gyermek­kórházban van. (Szeged, Odesz­szal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a fül-orr-gége klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. Ml.) Telefon: 2L-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. nnt-'j 18.45: Szórakoztató műsor 19.16: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Mozgóképek 22.30: Tv-hiradó CJVIDÉK 17.00: Tv-híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Benjl, Zax és a világűri fiú 18.15: Kamarazene 18.45: Félóra beszélgetés 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó magyarul 20.00: Belpolitika 21.00: A művészet világa 21.30: Tv-híradó szerb­horvátul EÜEiI 8.20: 8.50: 8.55: 8.49: 10.06: 10.37: 10.52: I.1.07: II.48: 12.30: 12.45: 13.00: 14.09: 14.25: 16.00: 18.06: 17.00: 17.20: 18.012: 19.15: 20.48 21.30: 22.20: 22.30: 23.30: 0.10: 0.15: 4.20: KOSSUTH Eco-mix — (ism.) Kis magyar néprajz Zenekari muzsika Muzsika gyerekeknek Íróvá avatnak Mi ez a gyönyörű? — (ism.) Éneklő Ifjúság Debussy kamara­muzsikájából Nóták Ki nyer ma? Törvénykönyv Purcell: Oda Szt. Cecília napjára A magyar széppróza századai — A realizmus nagy előkészítője — (ism.) Operaslágerek A Népzenei Hangos Újság melléklete MR 10—14 Vizsgálatok nyomában Rácz Aladár cimbalmozik — 2. Kritikuso fóruma Rádiószínház: Cass McGuire szerettei — Brian Priel rádiójátéka Wilhelm Furtwangler öröksége — 4. Szintézis Tíz perc külpolitika Kovács Béla klarinétozik, Éder Pál hegedül, Papp Sándor mélyhegedűn játszik. Éder György gordonkázik Kb. Klasszikus operettekbői Himnusz 8.05: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 13.10: 14.00: 15.06 16.05: 16.48: 17.08: BUDAPEST 1. 8.55: Tv-toma — (ism.) O.OO: 1TV 9.55: Delta — (ism.) 10.36: Tiltott nyomozás — angol bűnügyi tv-tilm — (ism.) 11.50: Képújság 15.35: ITV 16.35: Hirek 116.40: A harcsa és a horgászata — magyar kisfilm 17.10: A nyelv világa 17.50: Képúiság 17.55: Reklám 18.00: Liszt Ferenc — tv-film­sorozat — 6. — (ism.) 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Századunk — Végjáték a Duna mentén — 8. 21.10: A hét műtárgya 21.15: Parabola 21.50: Doktorrá fogadom — dok.-film 22.55: Tv-híradi» 3. 23.06: Himnusz BUDAPEST 2. 19.05: Képújság 19.10: Nas ekran — a pécsi körzeti stúdió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora 19.30: Ormánvokkal és fogókkal — NSZK rövidfilm — (ism.) 20.00: Budapesti Tavaszi Fesztivál '85 — dok.­film 20.40: Kamera — a szovjet film történetéből 21.10: Tv-hiradó 2. 2D.30: Apák — NSZK tv-film 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Benji, Zax és a világűri fiú 18.10: Rajzfilm 18.16: Egykor és ma 17.30: 18.30: 19.05: 20.05: 20.50: 21.05: 21.35: 22.00: 22.30: 22.50: 23.20; 0.14: 0.15: 4.20: Éjfél után... PETŐFI : Idősebbek hullám­hosszán Tíz perc külpolitika — (ism.) Napközben— zenés délelőtt FÚVÓ6 polkák Néhány szó zeneközben Berki László népi zenekara játszik A tegnap slágereiből Sokféle — szórakoztató irodalmi magazin * Hi-Fi Varieté Leháir operettekből Diák foci A hanglemezbolt könnyűzenei úldonságaiból ötödik sebesség Latin ritmusok Böngészde a zenei antikváriumban Rockföldről érkezett Enyésző természet — A tálgazdálkodásról beszélgetés A Ray Conniff együttes felvételeiből Nóták Barátság slágerexpressz ön ugyebár tud görögül? — Günther Spranger novellája Az élő népdal — (ism.) Verbunkosok, nóták 9.08 9.38 10.03 11.05 11.10 11.50 13.05 13.35 14.20 15.00 16 00 17.00 17.30 18.30 19.05 19.35 21.01 22.1/7 22.54: Éjfél után 3. MŰSOR A magyar muzsika múltjából — All'ungharese Csengery Adrienne és Karizs Béla opera­áriákat énekel : Bach: Goldberg­változatok : pillanatkép Zenés játékokból Zenekari muzsika : Szonda — tudományos magazin — (ism.) Magyar zeneszerzők Magnósok, figyelem! : Uj lemezeinkből — Rudolf Buchbinder Beethoven­változatokat zongorázik Zenekari muzsika Iskolarádió — (ism.) Részletek a „Circle" együttes 1971. évi párizsi hangversenyéből V materinskom jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról Iskolarádió : Üj operalemezeinkböl — Donizetti: Lammermoori Lucia — kétfelvonásos opera Közben: : Az én falum. Sály Zenei panoráma — Nicolas Bacri: Versenymű hegedűre is 21 hangszerre A Rádiószínház bemutatója: Szavak, kék alkony, szavak — Zalán Tibor hangjátéka

Next

/
Oldalképek
Tartalom