Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

2 Szerda, 1986. március 12. Radzsiv Gandhi fogadta Sarlós Istvánt A magyar parlamenti küldöttség indiai látogatásai O Új-Delhi (MTI) Sarlós Istvánt, az Ország­gyűlés elnökét, aki parla­menti küldöttség élén tesz hivatalos látogatást Indiá­ban, kedden fogadta Radzsiv Gandhi kormányfő. Sarlós István a találkozón aláhúz­ta, hogy az országainkat el­választó több ezer kilométer a kapcsolatokban nem jelent akadályt. Radzsiv Gandhi egyetértett ezzel és hangoz­tatta: országa rokonszenvet és megértést tanúsít a szo­cialista országok iránt. Ki­jelentette: „Az erőszak ag­gaszt minket. Egyes nagy államok mindent kezükben akarnak tartani, s megszegik a nemzetközi jog előírásait. Egyetértünk Önökkel, hogy tiszteletben kell tartani min. den ország jogait" — mond­ta. A kétoldalú kapcsolatok bővítésének szándékát mind­ketten alahúzták. A nemzetközi kérdésekről szólva, Radzsiv Gandhi hasznosnak ítélte a legutób­bi szovjet leszerelési javas­latokat, és hozzáfűzte: saj­nos a rájuk adott válasz nem túl ígéretes, ami kezdi szétfoszlatni azokat a remé­nyeket, amelyeket a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó után ereztek a világ béke­szerető erői. A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó országgyű­lési küldöttség keddi prog­ramját Mahatma Gandhi, Dzsavaharlal Nehru és Indi, ra Gandhi hamvasztási em­lékművének megkoszorúzá­sával kezdte. Utána az indiai parla­mentbe vezetett a küldöttség útja. Ott Bal Ram Dzsakhar, az alsóház elnöke fogadta a vendégeket. A megbeszélé­sen hangot kapott: a nép képviselőiből álló parlamen­tek kapcsolatai nagyon fon­tosak, mert elősegíthetik az emberek és országok közötti közeledést és megértést. Bal Ram Dzsakhar meleg hangon emlékezett vissza a találkozón magyarországi él­ményeire és tapasztalataira. Megbízható és tisztességes partnernek nevezte Magyar­országot, s utalt arra, hogy a nemzetközi fórumokon ha­sonló véleményeket képvisel Uj-Delni és Budapest. Sarlós istván es Bal Ram Dzsakhar eszmecserét folytatott az In­terparlamentáris Unió tevé­kenységéről. egyetértve ab­ban, hogy a ké. ország kül­dót'.se.'emek továbbra is ha­tározott elkötelezettséggel kell szogálniuk e nemzetkq. zi szervezet tevékenységét. A magyar küldöttség tag­jait a találkozó után végig­kísérték a törvényhozás épületében. Megtekintették a parlamenti könyvtárat, ahol nyilvántartanak tör­vényhozással kapcsolatos magyar kiadványokat is, és most vezetik be a számító­gépes nyilvántartást. Az eppen ülésező alsó- és felsőházban külön köszön­tötték a magyar küldöttsé­get. A parlamenti látogatást követően Sarlós István Bah Ram Bhagat külügyminisz­terrel tárgyalt, aki elmond­ta, hogy Üj-Delhiben mir\ dig örömmel fogadják Ma­gyarország küldötteit, hiszen a kapcsolatok barátiak és felhőtlenek. A miniszter eredményesnek minősítette a magyar—indiai viszony fej­lődését. Bali Ram Bhagat véleménye szerint a parla­ment küldetése az, hogy nagyítóval vizsgálja a kor­mány politikai — beleértve külpolitikai — tevékenysé­gét, ügyeljen arra, hogy fontos kérdésekben ne szü­lessen döntés jóváhagyása nélkül. Sarlós István kiemelten: beszélt arról, hogy az álla­mok között minden kérdést tárgyalásos úton kell, és le-, het rendezni. Szó esett még a két ország egészségügyi együttműködésének bővíté­séről, kiváltképp a trópusi betegségek terén. Délután a küldöttség ta­lálkozott H. K. L. Bhagattal, a parlamenti ügyek minisz-. terével, akivel vélemény­cserét folytattak a törvény­alkotás módszeréről, kiemel­ve, hogy a társadalmi viták" jobb törvények megszületé­sét teszik lehetővé, és kife­jezik a közhangulatot is. Sarlós. István később köz­vetlen és kötetlen hangula­tú beszéigetést folytatott negyvenöt indiai törvény­hozóval. Ismertette Magyar­ország társadalmi-politikai fejlődését és a magyar Or­szággyűlés tevékenységét. Az indiai képviselők kérdé­sei a magyarországi gazda­sági, szociális és kulturális életre vonatkoztak. Este Bal Ram Dzsakhar díszvacsorát adott a küldött­ség tiszteletére. Hat ország vezetőinek felhívása: szüntessék be az atomfegyver-kísérleteket Késik az amerikai válasz 0, Washington (MTI) Az Egyesült Államok; egyelőre nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy hat ország vezetői — köztük élete egyik utols.ó tetteként Olof Palme. a meggyilkolt svéd miniszterelnök — fel­hívták a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat: a leg­közelebbi csúcstalálkozóig szüneteltessék atomfegyver­kísérleteiket. Az amerikai tőrvényhozás több tagja azonban egyetértesről és tá­mogatásáról biztosította a javaslatot. Olof Palme. Raul Alfonsin argentin elnök, . Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nök. Miguel de la Madrid mexikói elnök. .Tubus Nye­rere volt tanzániai elnök és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök együttes fel­hívását sajtóértekezleten is­mertették Washingtonban a javaslatot támogató törvény­hozási csoport tagjai. Mint elmondották: az amerikai kongresszus két házának mintegy száz tagja csatlako­zott a javaslatot világszerte támogatókhoz. Mint ismeretes, a hat DO­litikus már korábban fel­szólította a két nagyhatal­mat a fegyverkísérletek megszüntetésére és felaján­lotta országának közremű­ködését is a kísérletek tilal? mának ellenőrzésére. Szovjet részről Mihail Gorbacsov személyesen válaszolt a fel­hívásra és kifeiezte a Szov­jetunió egyetértését. Az Egyesült Alllamok azonban mindössze azt közölte, hogv ..tanulmányozzák" a javas­latot. Az újabb felhívásra egyelőre nem hangzott el semmiféle hivatalos ameri­kai válasz. A Szovjetunió immár hu­zamosabb ideie szünetelteti atomfegyver-kísérleteit. s felszólította az Egyesült Ál­lamokat- csatlakozzék a moratóriumhoz. Az ameri­kai kormány azonban eluta­sította a fegyverkísérletek beszüntetését. Weinberger amerikai hadügyminiszter például legutóbb hétfőn erő­sítette meg, hógy az Egye­sült Államok folytatja a kí­sérleteket, részint az űr­fegyverkezési programmal összefüggésben, részint atomfegyverkészletének „el­lenőrzésére". Az amerikai törvényho­zók, ahogy azt Thomas Downei' képviselő, a javas­latot támogató amerikai csoport elnöke közölte, el akarják érni a fegyverkísér­letek teljes eltiltását. Mint ismeretes, a kongresszus, mindkét háza határozatban fejezte ki korábban azt az óhaját, hogy Reagan elnök tegyen lépéseket a kísérle-. tek eltiltásáról korábban megindított, de az amerikai fél döntése alapján megsza-i kitott tárgyalások felújításán ra. A szovjet külügyminisztérium jegyzéke flz ENSZ-képviseletek létszámáról A jegyzél: hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok önkényes és megalapozat­lan lépést tett. Ezzel súlyo­san megsértette azt a kö­telezettségvállalását, hogy az ENSZ központi szervei­nek otthont adó államként biztosítja a világszervezet működéséhez és a tagálla­mok e tevékenysegben va­ló akadálytalan részvételé­hez szükséges feltételeket. A Szovjetunió elutasítja azokat a légből kapott ame­rikai állításokat, hogy ENSZ­misSziójánal-: munkatársai az ENSZ-szel semmilyen kapcsolatban nem levő te­vékenységgel foglalkoznak. A provoktív lépés indoka­ként nem fogadható el az a washingtoni érv sem, hogy az utóbbi években számot­tevően megnövelték a szov­jet ENSZ-misszió alkalma­zottainak létszámát. Ebben az időszakban ugyanis je­lentősen kibővült a világ­szervezet tevékenységi köre, több mint duplájára nőtt az ENSZ szervginek száma, megszaporodtak azok ülé­sei és tanácskozásai. A Szovjetunió kül­ügyminisztérium?, szó­beli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsé­géhez, s ebben határo­zottan tiltakozott ami­att, hogy az amerikai kormányzaj jogtalanul r. Szovjetunió állandó ENSZ-missziója létszá­mának csökkentésé', kö­veteli. Továbbá egyetlen nem­zetközi megállapodás, köz­tük az ENSZ központi in­tézményeiről 1917-ben kö­tött egyezmény sem jogosít­ja fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy kor­látozza a tagállamok képvi­seleteinek létszámát. Ezek a missziók nem az Egyesült Államok kormányánál, ha­nem az Egyesült Nemzetek Szervezeténél vannak akk­reditálva — mutat rá a szóbeli jegyzék. Ennek a legújabb lépés­nek, s korábbi amerikai ak­cióknak a fényében nem véletlenszerűen merül fel a kérdés: helyénvaló-e, hogy az I3NSZ székhelye olyan országban van, amely nem tesz eleget a világszervezet­tel szemben vállaU kötele­zettségeinek. Eltek a lépések a legko­molyabban befolyásolják az országain): közötti kapcsola­tok alakulását a legkülön­bözőbb területeken. Nehéz például összeegyeztetni őket azokkal az amerikai kije­lentésekkel, amelyek támo­gatják az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió fő­konzulátusainak megnyitá­sát Kijevben és New York­ban. Szovjet részről nem hagy­hatják észrevétlenül ar. ilyen jogtalan amerikai lé­péseket, s kénytelenek, lesz­nek levonni ezekből a szük­séges következtetéseket. Az újabb, kihívó és j'oatalan amerikai lépés valamennyi következménye az Egyesült Államokat terheli — szöge­zi le a szovjet külügymi-, nisztérium szóbeli jegyzéke. Várkonyi Péter Nicaraguában 0 Managua (MTI) Várkonyi Péter külügymi­niszter vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Nicaragu­ába érkezett. A managuai repülőtéren Miguel d'Escoto külügyminiszter fogadta a magyar diplomácia vezető­jét. Várkonyi Péter megko­szorúzta Carlos Fonsecának, a sandinista népi forrada­lom főparancsnokának em­lékművét. Ezt követően ke­rült sor a két külügyminisz­ter hivatalos rnegbeszéléiié­Várkonyi Péter találkozott Dora Maria Tellez egészség­ügyi miniszterrel is. Külügyminiszterünk ked­den vidékre látogatott. Részvéttávirat Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki részvétét a Dél-Afrikai Kommunista Párt központ Bizottságának Moses Mab­hida, a párt főtitkára, el-; hunyta alkalmából. (MTI) VATIKÁNI DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN Luigi Poggi érsek, pápai nuncius és kísérete már­cius 3-tól 11-ig hazánkban tartózkodott. A vatikáni de­legációt fogadta Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke. A szívélyes, nyílt lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen érdeklődésre számot tartó, időszerű kérdésekről folytattak eszmecserét. A Vatikán képviselői talál­koztak dr. Lékai László bí­boros érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nökével, és a Püspöki Kar több tagjával, s meglátogat­tak tobb egyházi intézményt is. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A magyar—lengyel gaz­dasági kapcsolatok dinami­kusan fognak fejlődni az 1986—90-es ötéves időszak­ban. A kölcsönös áruforga­lom értéke 34 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt évben, és eléri majd a 6,3 milliárd rubelt — kö­zölték kedden hazánk var­sói nagykövetségén tartott sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Biczó György nagykövet. Az áruforgalom 60 százalékát gépek és be­rendezések teszik ki. Az R RÁDIÓTELEX 1986-os áruforgalmi jegy­zőkönyv szerint az idei ex­portunk és a Lengyelország­ból származó importunk együttes értéke 1,1 milliárd rubel lesz. CASTRO MEGBESZÉLÉSEI Fidel Castro kubai elnök kedden befejezte háromna­pos hivatalos látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, és elutazott Phenjanból. A KCNA ko­reai hírügynökség jelentése szerint Fidel Castro három alkalommal tárgyalt Kim Ir Szen elnökkel. Megvi­tatták a kétoldalú kapcso­latok helyzetét, és áttekin­tették a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket Minden megvi­tatott kérdésben teljes mér­tékben azonos véleményre jutottak. A két ország kap­csolatainak történetében el­ső kubai elnöki látogatás eredményeként barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Kuba és a KNDK között. VIZSGALAT BONNBAN Hosszas hallgatás után kedden a bonni állam­ügyészség is bejelentette, hogy megindítja a vizsgála­tot Helmut Kohl kancellár, a CDU elnöke ellen. A vizs­gálat célja: kideríteni, meg­felel-e a valóságnak a pa­naszt tevő Ottó Schilly ál­lítása, és a kancellár való­ban tudatosan válaszolt a valóságnak nem megfelelően a Flick'-bizottság kihallga­tásán, 1984. novemberében, a politikai pártok pénzelését feltáró vizsgálatkor. A bi­zottság azóta is azt próbálja tisztázni, hogy a Flick-kon­szern milyen formában jut­tatott , pénzadományokat pár­toknak, főként a CDU-nak. SZAVAT HALLATTA AZ ELLENZÉK A Marcos-rezsim utáni átmeneti időszak rendkívül nehéz problémáival és bi­zonytalanságaival küszködik Corazon Aquino kormány­zata. Noha, az országot vé­gül elhagyó Ferdinand Mar­cos pártja, a Mozgalom az Új Társadalomért (KBL) né­hány nappal Marcos távo­zása után támogatásáról biz­tosította Corazon Aquinót, Marcos leghűségesebb szö­vetségesei azóta jelezték : nem ismerik el a jelenlegi hatalmi képletet. Szóvivő­jük, és egyben legtekinté­lyesebb képviselőjük Ar­turo Tolentino egykori kül­ügyminiszter. Thatcher elutasította a brit nukleáris erük befagyasztását Jfc London (MTI) Margaret Thatcher angol miniszterelnök Mihail Gor­bacsov januári javaslataira adott válaszában elutasította a brit nukleáris erők befa­gyasztását egy, a közép-ha­tótávolságú rakétákról kö­tendő szovjet—amerikai megállapodás részeként. A minisz,tereipök levele, ame­lyet hétfőn este nyújtott át Malcev szovjet első külügy­miniszter-helyettesnek Bryan Cartledge moszkvai angol nagykövet, a brit álláspont módosítását lényegében egy szovjet—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési egyez­ménytől. illetve más lesze­relési intézkedésektől teszi függővé. Mint ismeretes, az SZKP KB főtitkára januári indít­ványában az atomfegyverek teljes megsemmisítését kez­deményezte, 2000-ig, három szakaszban. Figyelembe véve a korábbi francia és brit ál­láspontot, miszerint a fegy­verzetek mérlegébe nem szá­mítható be ezeknek az or­szágoknak a saját atomere­je, a szovjet javaslat azt tar­talmazta csupán, hogy míg az első szakaszban az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió felszámolja Európában levő közepes hatótávolságú rakétáit, Washington nem ad át más európai országok­nak ilyen fegyvereket, illet­ve Anglia és Franciaország nem növeli atomfegyverze­tét. Margaret Thatcher levele azt hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatokat Nagy­Britannia alaposan tanulmá­nyozta, és megvitatta NATO­szövetségeseivel. Az atom­fegyvermentes világ megte­remtését a miniszterelnök „szükségszerűen hosszú távú célkitűzésnek" nevezi, ám azt hangoztatja, hogy rö­videbb távon az atomfegyve­rek elriasztó ereje továbbra is „alapvető hozzájárulást nyújt a béke és biztonság fenntartásához". Ezért, fejti ki, a szovjet javaslatoknak a brit atomfegyverzet szintjé­nek befagyasztására vonat­kozó feltételei London szá­mára nem elfogadhatók — bár Nagy-Britannia ismét fontolóra venné álláspontját, ha Gpnfben megegyezés születne a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati atomfegyverzet je­lentős csökkentéséről és más leszerelési intézkedések is történnének. A brit állásfoglalás sze­rint az atomfegyverzetek te­rén az erőfeszítéseket „reá­lis, kiegyensúlyozott és el­lenőrizhető" korlátozó intéz­kedésekre kell összpontosí­tani .— erre London szemé­ben az amerikai javaslatok nyújtanak módot —, és meg kell szüntetni a hagyomá­nyos fegyverek terén a Nyu­gat szerint a Varsói Szer-; dós javára mutatkozó arány­talanságot. Challenger Á vizsgálat folytatódik Washington (MTI) Kedvezőtlen időjárási vi­szonyok hátráltatják a Chal­lenger űrrepülőgép ulaska­binjának és az űrhajósok maradványainak kiemelését a tengerből. Mint jelentet­tük, az utaskabin roncsai­ra pénteken bukkantak rá. Bár a hivatalos szervek tel­jes hírzárlatot rendeltek el a munkálatok befejezéséig, s egyelőre azt sem közölték, megtalálták-e valamennyi űrhajós holttestét, értesülé­sek szerint néhány űrhajós maradványát a hét végén felszínre hozták, s azokat most részletes vizsgálatnak vetik alá. Az utaskabin erősen ron­csolt állapotban van, de le­hetséges, hogy sikerül meg­találni azokat a hang- és adatrögzítő berendezéseket is, amelyek — ebben a rész­ben voltak elhelyezve, és a repülőgepek fekete dobozá­hoz hasonlóan — minden adatot feljegyeznek. Közben a szerencsétlenség okát vizsgáló elnöki külön­bizottság folytatja a meg­hallgatásokat. A bizottság most azt is meg akarja ál­lapítani, vajon a program erőltetett üteme nem volt-e közvetve kiváltó oka a hét életet követelő katasztrófá­nak. Az országos űrhajózá­si és űrkutatási hivatal 1984-ben még csak ötször, tavaly már kilencszer in­dította el az űrrepülőgépe­ket, erre az évre pedig 15 rajtot tervezett á

Next

/
Oldalképek
Tartalom