Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

76. évfolyam, 60. szám 1986. március 12., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VAROS! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Eredményes a településfejlesztési verseny A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött. Egyetértett azzal, hogy a Tisza Volán Vállalat Szentesen leányvállalatot alapítson. A leányvállalat a közúti gépjárművek javítását és közületi gázszerelést végez és tevékenysége kiterjed az iparcikk kiskereskedelemre is. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a múlt évi pénzügyi gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót. A testület megállapította, hogy az ellenőrzést végző szervek többségében eleget tettek feladatuknak. Előrelépés tapasztalható a vizsgálatot végző intézmények együttműködésében és az ellenőrzések hatékonyságában. A belső ellenőrzés azonban továbbra sem megfelelő, ennek javítására további intézkedések születtek. Tájékozódott a vb a településfejlesztési és tisztasági verseny múlt évi eredményeiről. A szervező bizottság, az szmt, a Hazafias Népfront településfejlesztési bizottságának észrevételei és értékelése alapján a testület megállapította, hogy 1985ben a széles körű összefogás szűkebb pátriánkban 676,9 millió forinttal gyarapította a közvagyont. A településtisztasági versenyben is részt vett minden város és község, és eredményként 257,7 millió forint mutatható ki. Településfejlesztési verseny városi győztese Szentes, második Csongrád, harmadik Makó. A nagyközségek közül első ¡Kistelek, utána következik Kiszombor, majd Csanádpalota. A községeknél Zsombó „állhat a dobogó legmagasabb fokára", a második és harmadik helyen Kuzsa és Felgyő osztozik. A településtisztasági, környezetvédelmi versenyben a sorrend a következő: Szentes, Csongrád. Makó, a nagyközségeknél Kiszombor, Kistelek, Nagymágocs, a községeknél pedig Tiszasziget, Apátfalva, Földeák. A településfejlesztési verseny első helyezettje, Szentes, 2 millió forintos, Kistelek 1 millió forintos és Zsombó 600 ezer forintos jutalmat kap. A végrehajtó bizottság meghatározta a vetélkedés további kereteit is, és tájékozódott a kiemelten kezelt legfontosabb feladatokról. Ami például Szegeden a Sancer-tavak és környékének rendezése, park, gázhálózat-építés, lomtalanítás, a hasznoshulladék-gyüjtése. A megye második legnagyobb városában Hódmezővásárhelyen pedig társadalmi munkában bővitenek két iskolát és belvízelvezető-csatornákat építenek. Csongrádon és Makón a gázhálózat bóvitése szerepel az első helyen, míg Szentesen tornatermel szeretnének öszszefogással tető alá hozni. Természetesen a népfront, a KISZ, a szakszervezet által javasolt, a helyi politikai, állami és társadalmi szervek által támogatott célkitűzések köre a felsoroltnál sokkal tágabb és bővebb. Mindenütt azt remélik, hogy az összefő gas a településfejlesztés kiegészítő forrása marad a jövőben is. Foglalkozott a testület a társadalmi munkaidőalap védelme érdekében hozott intézkedések megyei tapasztalataival is. A statisztika szerint a munkaidő egyötödét nem dolgozzuk le. Sokszor ügyes-bajos dolgainkat a hivatali műszakban intézzük. E jelenség visszaszorítása érdekében a tanácsi szervek több intézkedést hoztak, változtatták az ügyfélfogadás rendjét. A tapasztalatok szerint a lakosság és a munkáltatók többsége nem tartja alkalmasnak a nyújtott ügyintézést. A megyei tanács munkaügyi osztálya 40 üzemtől, vállalattól és intézménytől kért tájékoztatást a munkaidőalap védelmére hozott intézkedésekről, a lakossági szolgáltatások jelenlegi helyzetének megítéléséről. Néhány vélemény a sok közül: több vállalat jelezte, megszigorították az indokolatlan eltávozások lehetőségeit. Fokozottabban ellenőrzik a kilépéseket és a kiesett időt ledolgoztatják, vagy arra az időre nem fizetnek bért. Máshol a kiesés kompenzálására engedélyezik a két napnak megfelelő szabadság órákban való kiadását. Sok helyen csökkent ugyan a munkaidőben az igazolt távollét, azonban az eredményesség javítása miatt szorgalmazzák szinte mindenütt központi intézkedések megszületését. Az eltávozások visszaszorítására többek között javasolták: a dolgozókat csak akkor idézzék be a munkaidő alatti hivatalos ügyintézésre, ha az munkaidőn túl nem lehetséges. Szombaton biztosítsák az érdemi ügyintézés lehetőségét és a hétfői pihenőnapot is. Szélesítsék az OTP, Állami Biztosító, adóhivatal egyes, előre meghatározott napra kihelyezett félfogadását. Sajnos, a munkáltatók nagy többsége a jelenlegi ügyfélfogadási rendet sem ismeri részletesen, így a dolgozók bármikor benyújthatják ilyen jellegű szándékukat és kilépést kérnek. A legszomorúbb azonban az, — és az ülésen a vitában minden vb-tag hangsúlyozta —, hogy továbbra is laza a munkafegyelem, a vállalatok, intézmények, üzemek elnézőek, nemtörődöm magatartás tapasztalható. A testület a hiányosságok megszüntetése érdekében több határozatot hozott — ám ez a téma nem szűkíthető a közigazgatásra, valamennyiünk érdeke, hogy e területen végre rend legyen. A végrehajtó bizottság a soron következő tanácsülésre készülve előzetesen megvitatta a tanácskozás témáit. A vb javasolja a megyei tanácsnak, hogy tavaszi ülését március 25-re tűzze ki és foglalkozzon a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójával, határozza meg a VII. ötéves középtávú tervet. Országos elektronikai tanácskozás Nagyvállalatok, egyetemek, kutató- és fejlesztőintézetek vezető szakembereinek részvételével az elektronizáció és automatizálás hazai helyzetéről, az ezzel kapcsolatos oktatási, továbbképzési feladatokról tanácskozást rendeztek kedden, az esztergomi ipari vezetőképző intézetben. Az elektronikai programok megvalósításának fontos része a szakemberek felkészítése az új technika befogadására, a számítástechnikaielektronikai képzés megszervezése. • I Öntözni érdemes Társadalmi vita hosszú távú terveinkről Tegnap, kedden Szegeden a Technina Házában közérdeklődésre számottartó társadalmi vitát rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, és a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete. Megyénk most születő hosszú távú öntözés-fejlesztési tervéhez kértek véleményeket, javaslatokat. A gyakorlati szakemberek még a terv elfogadása előtt jelezhették itt aggályaikat, s kaphattak tájékoztatót lakóhelyük kisebb térségeinek öntözési lehetőségeiről. Kardos Imre, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke bejelentette, hogy a terv „ceruzás változata" elkészült, s az itteni társadalmi zsűri észrevételeinek beépítésével juttatják majd el a döntéshozók asztalára. Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetőhelyettese az előzmények történeti áttekintését adta. Tekintve, hogy a hetvenes évek égető gondja a belvíz volt, az 1977-ben elfogadott vízrendezési elképzelések középpontjában a felesleges vizek elvezetése szerepelt Tizenöt év alatt 240 ezer hektárra tervezték ezeket a munkákat. Eddig 88 ezer hektáron végeztek meliorációt, ebből 72 ezer hektáron teljeskörűen. A korszerű, alagcsövekkel behálózott 21 ezer hektárnak közel felén kettős működésre, víz visszapótlásra is alkalmas a rendszere. Az aszály miatt eddig igazából nem vizsgázhattak ezek a létesítmények, az idén már erre is esély kínálkozik. A hatvanas évek aszályos időszakában épültek a jelentősebb öntözőtelepek, ekkor 30 ezer hektár volt az önr Uj típusú buszajtók m m- uJfr mft c MflTpa Hl * / H Nagy László fejvétele Az Ikarus Szegedi Leányvállalata, sok egyéb tartozék mellett, az Ikarus buszok ajtóit gyártja. A hagyományos, csuklós kivitelűnél korszerűbb megoldások is ismertek, a legújabb járműveken már találkozhatunk a nagy ablakkal ellátott, alumíniumból készült bolygóajtókkal is. Ezekből már ebben a negyedévben 800 darabot készítenek itt, s az új gyártmányhoz fokozatosan nagy teljesítményű célgépeket is beiktatnak a termelővonalba. Így a későbbiekben nagyobb szériák elkészítése sem okozhat gondot tözhető terület. A támogatások mérséklődése, a vízdijak emelkedése miatt az öntözés gazdaságossága, presztízse a mélypontra zuhant. Az 1983-as aszály idejére az öntözhető terület csupán 18 ezer hektár volt s a berendezések állapota is siralmas. A párt- és a tanácsi vezetés 1984-ben felvetette egy hosszú távú, összehangolt öntözésfejlesztési terv szükségességét. A megbízást tavaly az Ativizig kapta meg, s ők alvállalkozók bevonásával mostanra készítették el széles körű tanulmánytervüket. Eközben központi döntések is születtek, hogy az öntözés ügye kimozdulhasson a holtpontról. A meliorációs támogatást kiterjesztették az öntözésfejlesztést szolgáló építésre, s a berendezésekre újból 20 százalékos támogatás jár. Az aszály miatt megyénkben már két éve mentesülnek a gazdaságok a vízdíj fizetése alól. Az idén erre már kevesebb az esély, de méltányosabb vízdijak kialakításáról most tárgyalnak az illetékesek. Ezeket az új lehetőségeket kihasználva, az öntözés dinamikus fejlődésében bízhatunk. Sok gazdaságban a száraz művelés keretén belül elérték a lehetőségeik határát, itt a hozamok további növeléséhez feltétlenül szükséges az öntözés. A gyengébb eredményeket produkáló termelőknél viszont a termelés biztonságát fokozhatná az életet jelentő viz. Pálfai Imre, az Ativizig osztályvezetője részleteiben ismertette a kialakult elképzeléseket. A terv 300 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt terület további sorsát érinti. Az Agrober Vállalat az üzemek igényeit mérte föl, az öntözési kutatóintézet és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkatársai az öntözés ökológiai feltételeit vizsgálták. A talajleromlás, másodlagos szikesedés veszélyeit a növényvédelmi és agrokémiái állomás és a gabonakutató intézet szakemberei tárták fel. A Budapesti Műszaki Egyetem korszerű műszaki megoldásokat ajánlott. Az Ativizig külön munkacsoportja számára alapelv volt, hogy olyan változatot alakítson ki, amely ebben a beruházásszúkében levő világban is megvalósítható legyen. Először a meglévő öntözőrendszereket kell alkalmassá tenni újabb területek vízellátására. A belvízelvezető csatornákat is célszerű igénybe venni. A több célú hasznosításra is gondoltak, így a halastavak vízellátását és kisebb iparivízigényeket is egy menetben megoldhatják. Jelenleg a megyében 22 ezer hektár az öntözésre berendezett terület, ehhez még, a felmérés szerint, 68 ezer hektárt igényelnek gazdaságaink. A kutatások szerint az öntözést igénylő terület 85 ezer hektár. A lehetőségeket figyelembe véve, az ezredfordulóig 45 ezer hektáron tarthatjuk fent és teremthetők meg az öntözés feltételeit. A megvalósítás kezdető még nem ismert, az ország pénzügyi lehetőségeitől függ. Az első ütemben az öntözőrendszereken belüli bővítést 10 ezer hektáron végzik el. Ezt követi majd az algyői öntözőrendszer főműhálózata, egészen Balástyáig, majd több átemelő- és szivattyúrendszeren keresztül, Forráskút és Ullés térségéig. így 10 ezer hektáron végre a homokterületek is öntözhetők lesznek. Ezzel egy időben Márlély és Nagymágocs környékén és a Maros mindkét partján terjesztik ki az eddigi öntözött területek határát. Ahogy az időben távolodunk, annál inkább a drágábban és nehezebben megvalósítható beruházások következnek, Csengele, Székkutas és Nagylak térségében. Még így is maradnának fehér foltok megyénk öntözési térképén, s ez a délkeleti és a délnyugati csücskök. Itt más megyék fejlesztéseihez kapcsolódhatunk csak, s ezek részleteit kevésbé ismerjük, így az öttömösi, ásotthalmi részen a bácskai rendszer kiépítésében bízhatnak. A felkért hozzászólók és a hallgatóság köréböl felszólalók egyike sem kérdőjelezte meg a célok, s a körültekintő, szakszerű mérlegelések helyességét. Elhangoztak azonban féltő és segítő észrevételek. A lényegük az, hogy a veszélyekről sem feledkezzünk meg. A vízminőség, a csatornák karbantartása és a berendezések fenntartása, az elszikesedés veszélye, és annak kiküszöbölése a hosszú távú terv szerves részét kell, hogy képezze. Az is természetes, hogy akik csak az ezredforduló tájára kaptak biztatást, előbbre szeretnének jutni a rangsorban. A homoki térségben addig is áthidaló megoldásként 1-2 ezer hektáron a helyi talajvíztározós öntözés segítheti a zöldségtermesztés biztonságát. T. Sz. I. Új tejipari technológia A tej minden cseppjét hasznosító korszerű technológia üzemszerű kipróbálását megkezdték a Veszprém Megyei Tejipari Vállalatnál. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával olyan ultraszúrő berendezést állítottak munkába, amely kettéválasztja a tej fehérjetartalmát a tejcukorban dús létől. Ezt követően a fehérjét dolgozzák fel tovább, és ebből a tejcukor és vízmentes tömegből készülnek a különböző termékek, a sajt, a túró és különféle krémek. Ily módón lényegesen kisebb tömegű anyag halad át a gépsorokon, tehát kisebb kapacitású gépek, berendezések, tartályok szükségesek, mint a hagyományos tejfeldolgozás során, amikor a teljes tejmennyiség áthalad a technológiai 6oron. Ugyanakkor csökken a feldolgozás energiaszükséglete is à