Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

12 Szombat, 1986. február 8. • • Ötven sor Nem értem magunkat. Hogyan is érteném, mikor e kétéltű társadalomban annyi még az ellentmondás, az értem és ellenem egyszerre ható jelenség, s ami nekem tán előnyös, az másoknak felhősiti homlokát és fordítva Itt állok most egv jelenséggé terebélyesedő eset előtt, s bármerről közelítem, nem lelek rá az igazságra. Arra a megnyugtató egyértelműségre, amely elsimíthatná az érzelmek hullámveréseit összebékítené az egymásnak feszülő érdekeket, amelyben feloldódna az égvén, a kisebb kollektíva és az össztársadalom konfliktusa. A vágányok és váltók szociálist,i tartalmú, a változásokhoz dinamikusan alkalmazkodó, a közösség érdekeinek elsőbbséget kínáló működéséről gondolkodtam el egy eset kapcsán De talán kezdjük az elején. . Néhány esztendeje nem egy indulatos cikket olvastam (s írtam is) arról, hogy káderpolitikánk egyik gyengéje az életfogytig tartó mozgalmi díszmenet. Az ugyanis, hogy ha teszem azt egy ifjú szakmunkástanuló közéleti rátermettségével, okos vitakészségével, politikai felkészültségével függetlenített KISZ-titkár, majd apparátusi munkatárs lesz, nincs az a váltókezelő, mely visszavezethetné tanult szakmájába, újra oda irányítaná szárnyra bocsátó közösségéhez — akár melósnak, akár vezető beosztásba. Mert ha a szakmából ki is esett, affinitása és rálátása, politikai tapasztalata gyarapodott, értékes lehetne a szakmájában is. S mivel ezek a váltók akadozva működnek, gyakran vakvágányra terelnek, szaporodnak a különféle apparátusok, sűrűsödnek a kádertemetők Ám az elgondolkodásra sarkalló példa más. Az évtizedes apparátusi munka után a vezető tisztviselő szeretne visszamenni eredeti szakmájába, tanult hivatását gyakorolni. Némileg megkopott szakmai tudással, de átfogó tapasztalatokkal, szerteágazó ismeretsegi körrel, nagy közéleti gyakorlattal rendelkezik. S hol ütközik ellenállásba? Abban a kollektívában, ahol a nagy többség várja, igényli munkáját. Mintha nem lennének túl azon a korlátolt szellemű korszakon, amikor a rossz emlékek hatása alatt ferde szemmel néztek a „karriert feladót", bukott embereknek bélyegeztek, akik otthagyva a politikai pályát vagy vezetői beosztást dolgozni akartak. Azok zárkóztak el, akik más esetben a holtodiglan széket bírál jáR. Emlékezzenek, mennyi híradás kelt szárnyra az elmúlt hónapokban a vállalati igazgatóválasztásokkal kapcsolatban. S egy-egy, kiváló eredményeket produkáló cég leszavazott direktora éppúgy értetlenül állt a döntés előtt, mint ahogy a szavazók is, hiszen — mint elmondták nemegyszer — „csak" figyelmeztetni akarták kisebb emberi hibáira a főnököt „Nem"-szavazataikkal. Természetesen nem nyíltan, hanem anonimitásba menekülve. Arról nem is beszélve, hogy jó magyar szokás szerint valaki ellen még a legádázabb ellenségek is véd- és dacszövetséget szoktak kötni. Mondjam ki, mint már annyiszor? Tanulnunk kell még a demokráciát! S az iskolapénzt is meg kell fizetni! De egyáltalán nem mindegy, hány tisztességes embert feketít be egy kis csoport pillanatnyi érdeke, nem lehet mindegy, mennyi idegszál borzolódik hiába, mennyi szellemi, eszmei, erkölcsi csatavesztés hozza el a szocialista demokrácia győzelmét. Melyben fölértékelődik az emberi helytállás és tisztesség, méltó helyére kerül mindenfajta munka, legyen az felsőszintű vezetés vagy szerényebb beosztás Amelyek között a pályákon ésszerűen működnek a váltók, s minden irányban állnak a jelzők! Tandi Lajos Dalos esten Budapesti szegediek A Budapesten élő szegediek népes csoportja jött ismét össze baráti találkozóra, hogy tovább építsék a hidat a kiröppentő fészek és jelenlegi otthonuk között. A Szegediek Baráti Körének szervezésében ezúttal száznál is többen jöttek össze a fővárosi Zrínyi klubban, vacsorával egybekötött műsoros estre. Az est kezdő eseménye: Simonovits Imréné és a konferáló Keresztesi József olyan művészeket jelentettek be, akiknek pályájuk kezdete szorosan összefonódott Szegeddel. Erre emlékeztek és nyújtottak nagy sikerű ajándékmúsort: Moldóván Stefánia és Szalma Ferenc, az Állami Operaház tagjai, Madarasi Albertnek, az Operaház karnagyának zongorakíséretével. Külön is meleg ünneplésben részesítették ez alkalommal Bakos Géza zeneszerzőt, akit közeledő 75. születésnapja alkalrnával Lökös Zoltán köszöntött a baráti kör nevében. Megemlékezett arról, hogy a felszabadulás után az elsők között vett részt a város közigazgatásának újjászervezésében, és a kulturális élet megindításában, miközben kibontakozott zeneszerzői munkássága. Azóta a Budapesten élő Bakos Géza dalait a rádióból. zenés játékokból, hanglemezekről százezrek ismerték, szerették meg, különösen a legutóbbi — Búcsúzik a nyár című — nagylemeze óta A baráti kör melegen fogadta a jubiláló muzsikusnak az esten előadott szerzeményeit. Kedvező változások Mezőgazdasági könyvhónap Hegyei megnyitó a gabonakutatóban A könyvesboltokba betérők most, februárban dúskálhatnak a mezőgazdasági szakkönyvekben. Az. idei kiadványok nem kötődnek egy-egy témakörhöz, mondhatjuk úgy is, hogy mindenkinek, mindenről szólnak. Aki nem rest a válogatásra, találhat belőlük az érdeklődésének megfelelőt. A Gabonatermesztési Kutatóintézet üvegházában tegnap, pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között megtartott. megyei megnyitón Tóth Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezető-helyettese köszöntötte az érdeklődő szakembereket. Elmondta, hogy a mezögazdasagi könyvhónapok közel három évtizedes könyvtermése nagymértékben hozzájárult agrárértelmiségünk neveléséhez, s megbízható szakismereteket nyújtott. Szániel Imre, a Gabonatermesztési Kutatóintézet vezetője előadásában az innováció, a könyv és a termelés kapcsolatát elemezte. Elmondta, a megnyitó helyszíne is jelképes, kifejezi a kutatómunka megbecsülését. Negyedszázad alatt meredek pályát futott be mezőgazdaságunk, s ez a kiváló szakembergárda- nélkül elképzelhetetlen lett volna. A tudasvágv, a szívós akarat, s a magyar föld. a természet szeretete tette lehetővé, hogy némely ágazat eredményeit a világ élvonalában jegyzik A 16 millió tonnás évi gabonatermés, az egy főre jutó gabona- és hústermelés intenzív gazdálkodásról árulkodik. A szakmai munka elismerése például, hogy kukorica-vetőmagból a világon mi exportálunk a legtöbbet. A kutatók nem juthattak volna a termelés megújításában el a mai szintig, ha a termelési rendszerek, agráripari egyesülések nem vállalták volna a közvetítő szerepet. így a legújabb fajtákat, hibrideket és a technológiákat késedelem nélkül lehet üzemi méretekben kipróbálni, honosítani és köztermesztésbe fogni. Itt egy helyben megtalálható a szakismeret, a szervezési készség, az alkatrészbázis és a szervizhálózat. Növényeink genetikai tulajdonságaiban még akad tartalék, jelenleg csak 60 százalékban használják ki azokat. A kísérleti parcellákon már 10 tonnás búza- és kukorica-átlagtermés se ritka. A köztermesztésben 1-2 százaléknyi előrelépés is tízezer tonnákban mérhető A szabályozások, a külpiac hatásai egyre magasabbra srófolják azt a határt, amelyet minden üzemnek el kell érnie. hogy gazdaságosan termeljen. Ha romlanak eredményeink, abban benne foglaltatnak fogva tékosságaink é^ tehetetlenségünk is. A könw is segítőnk lehet, alkalmassá tesz bennünket az új ismeretek befogadására. s azok hasznosítására ösztönöz. A távolabbi jövőben agrárértelmiségúnknek többet kell tennie a mezőgazdasági dolgozók, a falun és tanyán élők közművelődéséért, mert az jelenleg még elmarad a kívánatos színvonaltól. T. Sz. I. A pénzügyminiszter február 1-jei hatállyal módosította az egyes szociális és kulturális juttatásokról szóló rendeletet. Ennek alapján lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok és intézmények a nem fizikai állományú dolgozóikat időkorlátozás nélkül magánszálláson is elhelyezhessék. Azoknak a dolgozóknak, akik albérletben laknak, meghatározott feltételek szerint albérleti hozzájárulást fizethetnek. Az intézkedéssel többek között a pályakezdők, a kistelepüléseken dolgozó gyógyszerészek, tanítók szociális helyzetét kívánják javítani, s megkönnyíteni az idényszerűen működő élelmiszerüzletek üzemeltetését. Kedvezően változott a vállalatok, intézmények rendelkezésére álló fizetésielőlegkeret is. A rendelet lehetővé teszi, hogy a korábbiakhoz képest mintegy kétszeresére növeljék az ilyen címen történő kifizetést. A keretből a vállalatok és intézmények dolgozóiknak kérésükre fizetési előleget nyújthatnak. Ugyancsak a rendelet alapján lehetővé vált az is, hogy a költségvetési szervek segélykeretüket a bér-, illetve jutalommaradványukból kiegészítsék. A változásokat a Magyar Közlöny idei 2-es száma közli. Az igazi életrajz: a kotta Éppen két évtizede állt először közönség elé Cser Miklós, a Szegedi Nemzeti színház első karnagya. Ha valaki, nos, ő igazán elmondhatja. gyerekkora óta erre a pályára készült. Tizenhat évesen már karmesteri tanfolyamra járt, s egy híján húsz volt, mikor a Halászbástyán az ÉDOSZ szimfonikusokat vezényelte. — Honnan a zeneszeretet? — Édesapám zenekarvezető volt, mellette dolgoztam kiskoromtól. Szinte a próbateremben nőttem fel. Zongorázni, orgonálni tanultam, harsonán, ütőhangszereken játszom. — Melyiket szereti legjobban? — A csellót! Mindig ez volt a vágyam, de sosem jött össze. A sikeres szabadtéri koncert után vették fel a Zeneművészeti Főiskolára, énektanár képzőbe. A dirigálás izgatta, s úgy vélte, a kórusvezetés hasznos tapasztalatokat nyújt, utat nyit a zenekarvezényléshez. Nagyot lendített pályáján a salzburgi karmesterverseny, melyet akkor nyert meg — 1971-ben —, mikor még nem is járt karmesterképzőbe. A következő évben — talán a siker hatására — vették fel. Kétéves operaházi korrepetítorkodás után került Szegedre. nagyobb lehetőségekben bízott. Pál Tamás rögtön a mély vízbe dobta, Gyulán dirigálhatta el a Don Carlost. A siker újabb feladatokat hozott: a Borisz Godunovot, a Cosi fan tut tét, s- az első operettet, a Szabad szele t. Nemsokára azonban külföldi szerződés szakította meg a felfelé ívelő szegedi karriert. — Milyen a bagdadi közönség zenei ízlése? — Hagyományos klasszikus zenét kívántak. Viszonylag szabadon dönthettem, mit játsszunk. Ha kedvem támadt, akár Bartókot, Kodályt — szeretettel fogadták. Nemzetközi zenekarral dolgoztam. Nehéz dolgom Cser Hiklós két évtizede csak azért volt. mert ki kellett egyenlíteni a színvonalbeli különbséget a muzsikusok között. — Meddig maradt? — Két évig. Nyolcvanban jöttünk vissza, az utolsó géppel. Másnap már bombázták a repülőteret. — Azóta folyamatosan itt dolgozik. — Vezényelem a Carment, a Lammermoori Luciát, a Viktóriát. Nemrégiben átvettem a Juhász Gyula Munkáskórus vezetését, besegítek Gyüdi Sándornak is, az egyetemi kórusba. Most készülök a 17. operabemutatómra, a Macbethre. — Ez azt jelenti, legalább ennyi operát fejből ismer? — Hát bizony, megtanulom mindegyiket, mire a próbák elkezdődnek. Az egészet kell látni, hogy a részletekben dönteni tudjon az ember. A betanítás társasjáték, egyenrangú a zenész, . énekes, karmester. — Hogyan nyomja rá bélyegét egy-egy produkcióra a karmester egyénisége? — Tulajdonképpen, másmás aspektusból bár, de minden dirigens a zeneszerző elképzeléseit, álmait próbálja megközelíteni. Saját magán átszűrve persze. A művet nem lehet függetleníteni alkotójától. Ez a zenei divattól függetlenül: mindig érvényes. — Honnan tudhatjuk, mit is akart a szerző valójában? — Az életét kell tanulmányozni. De nem irodalmi életrajzok alapján, mert ezek befolyásolják az embert, az író egyéni véleményének megfelelően. Az igazi életrajz: a kotta. — Mitől nehéz vagy éppen könnyű valamit dirigálni? — Nos, például Verdi fiatalabb kori szerzeményeiben több a séma; bizonyos típusú hősre egy vagy kétféle kíséret jellemző. Ez megkönnyíti a dolgom, mert egyszerűbb a bevésés. A Carmen viszont keményebb dió. Mozaikszerű, drámai szempontból kihegyezettebb, a szituációk villanásszerűen változnak. — Tervei? Marad Szegeden? — Igen. Szeretnék minél többet dirigálni, hogy egyenletesen. mindig legyen munkám. Jó lenne minél többet koncertezni. Tíz év alatt csak két filharmóniai hangversenyem volt. Aztán szeretnék egyszer Wagnert vezényelni — ez még a főiskoláról maradt —. talán az új színházban nyílik rá alkalom. Varjú Erika A nemzetiségi kultúráért A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége arra serkenti a német nemzetiségi lakosokat, hogy a továbbiakban is tevékenyen vegyenek részt az ország gazdasági, társadalmi életében, ugyanakkor tudatosan ápolják anyanyelvüket, kultúrájukat. Beszéljenek többet németül, olvassanak német nyelvű könyveket, folyóiratokat. gyermekeikkel ismertessék meg anyanyelvúkpt, a magyarországi németek történelmét — hangsúlyozták a szövetség országos választmányának pénteken, az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tartott ülé^ sén. Tavalyi tevékenységük és idei munkatervük megvitatásakor elmondták: a szövetség igyekszik még szorosabban együttműködni a párt-, állami és társadalmi szervekkel, támogatja a nemzetiségi politika megvalósítását. Szükségesnek tartják a németnyelv-oktatás sze mélyi és tárgyi feltételeinek javítását. A szövetség a nemzetiségi kultúra megőrzését, gyarapítását is előmozdítja. Újabb művelődési csoportokat, klubokat szerveznek. A Hazafias Népfront, a tanácsok helyi szerveivel, művelődési intézményekkel együtt lehetővé teszik, hogy műkedvelő együtteseik még több előadást tartsanak. Az idén is több könyvet jelentetnek meg, A tankönyvkiadóval együttműködve kiadják a többi között a hazai német dalgyűjtemény második, a magyarországi németek néprajza tanulmánykötet ötödik kötetét. A szövetség közzéteszi Bellér Béla munkáját, A magyarországi németek rövid történetét. Újabb alkotásokra ösztönzik a német nemzetiségi írókat, költőket, képzőművészeket, és elősegítik műveik publikálását, bemutatását (MTI) Műsorajánlat Nagyszabású TÉLBÜCSÜZTATÖ farsangi játéksorozatot rendeznek ma, szombaton Zsombón. A résztvevők fúvószenekar hívogató hangjaira délután 2-kor gyülekeznek a József Attila Művelődési Ház előtt, fél 3-tól mókás-zenés felvonulás kezdődik a falu utcáin, 4 óra után télbúcsúztató tűz gyullad ki a művelődési ház előtt, ekkor díjazzák a felvonulókat, sőt, mi több, még farsangi fánkot is osztogatnak. Este 7 órakor pedig megkezdődik a farsangi maszkabál — szintén a művelődési házban. CSINN-BUMM CIRKUSZ címmel a Szegedi Nemzeti Színház művészei zenés gyermekműsort mutatnak be holnap, vasárnap délelőtt fel 10 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. ÉTTERMEK ÉS VENDÉGLŐK A RÉGI SZEGEDEN — ez a címe a SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ legközelebbi, február 10-én. hétfőn este 6 órakor a Royalban megrendezendő foglalkozásának. A házigazda Apró Ferenc és Csongor Győző lesz, a résztvevők többek között hallhatnak a most 90 éves fennállását ünneplő Hágiról, és részletek hangzanak el szegedi íróknak szegedi vendéglőkről szóló írásaiból is A MARXISTÁK ÉS HÍVŐK PÁRBESZÉDÉNEK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL tart előadást Lukács József akadémikus az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságának és a TIT megyei szervezetének Korunk kérdései címmel rendezett társadalomtudományi fórumán, február 10-én, hétfőn délután fél 5 órai kezdettel a Somogyi Könyvtár Dóm téri épületének harmadik emeleti természettudomány: kutatótermében. A fórumon részt vesznek az Egyházközi Békebizottság képviselői is. A TIT ELEKTRONIKAI KLUBja február 10-én, hétfőn este fél 6 órai kezdettel rendezi meg soron következő foglalkozását, ezúttal a Tarján IV. Sz. Altalános Iskolában. Bemutatkozik a Proper 10 címmel Rorbola István tart előadást. A SZEGEDI REGIONALIS TÉVÉADÁSt február 11-én, kedden este fél 7-től láthatják legközelebb a nézők a 2-es műsorban. Némi ízelítő a kínálatból: új pénzbefizetési rendszer a Démásznál; induló KRESZtanfolyam; a dél-alföldi megyék úthálózatának fejlesztéséről, s az adás * vendége lesz Szenti Tibor, a Parasztvallomások című, nemrégiben megjelent nagy sikerű könyv szerzője